Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-05 / 181. szám
4 2014. AUGUSZTUS 5., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Lavinát indított el Somogybán is a diákjait megrontó pest tanár ügye Aranysakéi, a rejtőzködő ragadozó toportyán A somogyi erdőkben lövik ki az országban elejtett sakálok felét ► Folytatás az 1. oldalról Kaposváron is történt a budapestihez hasonló eset, következmények nélkül, mert mindeddig rejtve maradt, bár az érintett lányok azóta is sokat beszélnek róla egymás között, évek óta igyekeznek feldolgozni. Szülőkhöz és hivatalos szervekhez nem fordultak eddig. Mindezt egy fiatal lány állítja, aki levelet írt szerkesztőségünknek. Megpróbálja kiírni magából a középiskolai emlékeit. Azt mondta: ezzel azt üzeni a barátnőinek, ne féljenek megszólalni, mert csak így változhat meg valami, hogy ne a nyomasztó múlt árnyai uralkodja- • nak a gondolataikon. ■ K. G. Tanár Úr kérem, én (ki)készültem! mert A Tanár Úr ott van az önmagát kereső tizenévesl középiskolás lányok körül. Ön az Első közvetlen megerősítés, visszajelzés. Ön tekinti nőnek és kezeli tárgyként őket először, megértéssel fordul feléjük, bizalmukba férkőzik, ez az Ön részéről ügyes húzás, számukra imponáló, sőt rivalizálást vált ki: a Tanár Úr pillantásáért versengenek a tinik (fiúk is). Megkülönböztetett a figyelem... Akár Ön, aki felügyel egy kéthetes táborban, akár Ön, ott az iskolai gyakorlaton „szakmáztat a sodró- fával", "hámoztatja az uborkát","sodortatja a kiflit", szóval nyújtja a témázgatást, mint a rétestésztát, vagy köny- nyed nyelvleckéket ad magánórán szigorúan magánlakáson - szabadidős foglalkozás keretében. vagy ön, aki önvédelmet oktat délután, holott Öntől kellene megvédeni őket, Ön kérem angyalbőrben egy báránybőrbe bújt farkas...Szóval bőr az van, méghozzá elég vastag. Mi meg a jó képet vágjuk hozzá, ahelyett, hogy jól képen vágnánk. A bűn az bűn, még ha büntetlen is marad...Vizsgálód- hatunk etikailag, akinek nem inge, ne vegye... de a többiek öltözködjenek: kalap, kabát!- (Név és cím a szerkesztőségünkben) A közelmúltban egyre több rémhír, kapott lábra az aranysakálról, eszerint kétszázötven birkát téptek már szét, Belső-Somogyban a gyerekek már nem mernek kimenni miattuk az utcára, sőt egyesek szerint egyenesen aranysakál apokalipszis közeleg. Vajon valóban- egy vérengző dúvadról van szó? Hogy minél többet megtudhassunk erről a rejtőzködő ragadozóról, tudományos kutatás indult, melyet Kemenszky Péter fog össze a megyében. Kovács Gábor- Nem horrortörténetek szereplője, ez nem egy borzasztó állat, csak egy kis ragadozó, alig nagyobb a rókánál - mondja az Országos Magyar Vadász Kamara megyei titkára, és a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének fővadásza.- Mit tudhatunk az aranysakéi történetéről?- Őshonos fajról van szó, már Arany lános Toldijában szerepel toportyánként vagy nádi farkasként. Az urbanizáció, az ember térfoglalása aztán a XX. századra határainkon kívülre szám- űzte,1989-ben kipusztult fajnak minősítették hazánkban, de már a 90-es években megjelentek a visszatelepülő egyedei. Somogybán 1995-ben ejtették el az első példányt az aranysakál újkori történetében. A visszatelepülés oka és lehetősége egyes vélemények szerint a dél-szláv háború volt, mert a határokra telepített aknamezők érintetlenné váló természeti környezete kiváló életkörülményeket biztosított a fajnak. Magyarországon hamarosan stabil populációt alakított ki Somogybán, Baranyában és Bács-Kiskunban. A visszatelepülés eleinte kis létszámmal kezdődött, csak itt-ott ejtettek el egy-egy példányt, Somogybán az ezredforduló idején mindösz- sze tíz-tizenöt darab volt az éves terítéke, de már ez jelezte, hogy jelen van a faj.- Hogyan fogadták a kutatók a megjelenését?- A Gödöllői Egyetem és a Kaposvári Egyetem közös kutatást indított, két somogyi mintaterületen vizsgálták az aranysakál Kemenszky Péter: hűtőládákban gyűjtik a sakálgyomrokat a vadászok Somogybán is esetén kerülhetünk-e vele konfliktusba?- Az aranysakál roppant óvatos állat, az embertől nagyon tart. Azok a hírek nem igazak, hogy lakott területen, kukák közt bukkahnak fel. Ilyenkor bekérjük a fotókat, és kiderül, hogy rókáról van szó. Hasonlítanak, de az aranysakál inkább első blikkre kutyának néz ki: rövidebb a farka, hosszabb a lába, hegyesebb az orra, más a szőre, mint a rókának.- Hogyan folytatódtak az aranysakál életmódjára irányuló kutatások a megyében?- A vadászoknak voltak olyan tapasztalataik, hogy csökken a nagyvadak állománya, látták azt is, hogy az aranysakálok megölnek egy-egy sebzett dámtehenet vagy elragadnak egy pár napos, sivalkodó vadmalacot. A somogyi vadgazdálkodók körében felmerült egy újabb kutatás ötlete. Akkor már kiderült, hogy lőfegyverrel nem lehet visszaszorítani a fajt, csapdákat állítottunk, melyekből kutatási eredményeket is nyerhetünk. A programra a Somogy Megyei Vadászok szövetsége pályázatot írt ki, és elkezdtük gyűjteni a kilőtt és a csapdába esett sakálok gyomrait. jelenleg száz-százötven van itt hűtőládákban, még a baranyai Bolyból és Sennyéről is küldtek. Egy hónap múlva indul a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának laboratóriumában a részletes vizsgálat. nyomait: Lakócsán, illetve Mi- ke-Lábod-Csököly térségében. Ürülékmintára alapított táplálékvizsgálatuk azt állapította meg, hogy apró rágcsálókkal, pocokkal, egérrel táplálkozik. A faj terjeszkedése azonban újabb tudományos vizsgálatot tett szükségessé. Az aranysakál közben, bár a legelterjedtebb Barcs és a Dráva közelében, eljutott a megye minden pontjára. Míg 2005 tájékán százat lőttek ki belőle a megyében, az elmúlt vadászati szezonban már hatszázötvenet. Ez a fele az országos terítéknek-Somogy jó élettér számára, mert vadban a leggazdagabb vidék. A vadászok pedig ezzel egyidőben a nagyvadak, különösen az őzek számának csökkenésért vették észre. Óvatos ragadozó az aranysakál- Igaz, hogy egyes helyeken felére csökkent az őzek száma az aranysakál miatt, ugyanakkor természetes szelektáló tényezőként a jobb trófeájú őzbakok életben maradását segíti elő?- Valóban vannak megfigyelések arra, ha az aranysakál állo- máynsűrűsége magas, nagyon visszaeshet az őzek létszáma, és inkább az életerős, a területet védő bakok maradnak életben. Nagyon érdekes a mód, ahogy az aranysakál vadászik, leginkább a szürkefarkashoz hasonlítható. Egy alfa nőstény és hím alkotja a család vázát, a következő szaporodási időszakig velük marad az előző évből származó alom, a kölykök őszre elérik a felnőtt méretet és falkában vadásznak. Ezért sikeres ragadozó,mert öt-hat fős család már ütőképes csapatot alkot.- Milyen a hozzáállása az emberhez, fél tőle, vagy túlszaporodás- Előzetesen mit sikerült megállapítani?- Kíváncsi vadászokként benéztünk a gyomrok tartalmába, és azt már megállapíthatjuk, hogy az aranysakálok táplálékában nagy szerepet játszik a nagyvad. Az is bizonyosnak látszik, hogy a növendék sakálok fogyasztják inkább a pockokat és az egereket a tarlókon, amikor a nyár derekán önállóan kezdenek vadászni. Szeptembertől, a vadászati szezon kezdetétől azonban az aranysakál vált, és étrendjében dominál a nagyvad. Hogy dögként vagy zsákmányként fogyasztják-e inkább, azt további kutatás hivatott feltárni. Emberi kapcsolatok a festővásznon szabó zoltán jános Harminc kép, harminc esztendő a füredi galériában Berzsenyi tábor nyílt gyerekeknek Nikién tárlat A kaposfüredi galériában nyílt kiállítás Szabó Zoltán János kaposvári festőművész alkotásaiból. A tárlat harminc képe mintegy harminc év munkásságát öleli fel. A festő szándéka az emberi kapcsolatokban megjelenő ellentétes tartalmak megjelenítése volt. Látni, szeretni, ölelni, szólni, tagadni, az ilyen emberi cselekvésekben az elmélet és a gyakorlat kettősségét akarta kifejezni. A kapcsolatokról szóló képeken visszatükröződnek gondolatainak, szavaink, mulasztásaink. Gáspár Ferenc, Kaposvár díszpolgára szerint amit nem lehet szavakkal kifezeni, azt a művész néhány négyzetcentiméteren megjeleníti. ■ K.G. Szabó Zoltán János kaposvári festőművészt köszöntötték Harminc év harminc képe irodalom Egyhetes irodalmi tábor nyitotta meg a kapuit Niklán, ahol várják az írásművészetet kedvelő középiskolásokat az ország minden részéből. Az összejövetel célja, hogy a Berzsenyi Dánielhez, illetve a niklai remete nevéhez kötődő irodalmi társasághoz kapcsolódó értékeket és hagyományokat közösen ápolják és továbbörökítsék a következő nemzedéknek, immár hatodik alkalommal. Az irodalom mellett a társművészetek értékeit is megismerhetik a diákok. A tábor programjában szerepel múzeumi foglalkozás, interaktív előadások, találkozás írókkal és költőkkel. A gyerekek drámafoglalkozáson vehetnek részt, kirándulhatnak, vetélkedőkön mérhetik össze irodalmi tudásukat, illetve kézműves foglalkozásokon és táncórákon szórakozhatnak. A fiatalok ismereteit olyan meghívott vendégek gyarapíthatják, mint Fűzfa Balázs irodalomtörténész, Tari István délvidéki költő, Bartusz-Dobo- si László író, valamint Csepin Péter író, aki a bakonyi poroszlók hagyományőrző kapitánya is. A gyerekek a nyitónapon sétát tettek a faluban, irodalmi helyszínekkel és Berzsenyi családtörténetével ismerkedtek meg. ■ Kovács Kábor
