Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám
2014. AUGUSZTUS 24., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Orvosszakmák elfogyóban veszély Tizenkilenc hiányszakma, megállíthatatlan elvándorlás Ha művelik is, inkább külföldön csak az idei első félévben 428 orvos távozott az országból; számuk a fogorvosokkal együtt meghaladta a félezret, 2007 óta pedig a nyolcezret. A legtöbben továbbra is általános belgyógyászati és háziorvosi képesítéssel keresnek állást külföldön, mellettük az aneszteziológia, a csecsemő- és gyermekgyógyászat, a pszichiátria és a sebészet az utóbbi években a legveszélyeztetettebb szakterületek. A hiányszakmák részben fedik az elvándorlással érintett szakmákat: aneszteziológusok, csecsemő- és gyermekgyógyászok, igazságügyi orvostani szakemberek, infektológusok, neurológusok, a nukleáris medicina szakemberei, mikrobiológusok, labororvosok, ortopédu- sok és traumatológusok, népegészség- tanászok, sürgősségi orvosok, patoló- gusok, pszichiáterek, radiológusok, sugárterápiás szakemberek, transzfú- ziológusok és tüdőgyógyászok mellett mostanra már gyermekfogászból, valamint gyermek- és ifíúságpszichiáter- ből is kevesebb van a szükségesnél. A fertőzőgyógyászat mellett még 18 szakterület számít hiányszakmának, köztük a neurológusoké A tervezettnél több pénzt vontak vissza a kórházaktól oep Már most több pénzt vont vissza az egészségügyi szolgáltatóktól az egészségbiztosító, mint az egész évre tervezett teljes összeg - derül ki a Magyar Államkincstár Adataiból. Egész évre kétszáz millió forintban határozták meg azt az összeget, amit a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ren- delés ellenőrzése nyomán kell visszafizetniük az orvosoknak, illetve a szolgáltatóknak. De ebbe a kasszába kerül az a maradványösszeg is, amit a számukra kiutalt konszolidációs támogatásból végül valamiért nem használtak fel időben a kórházak. Az előbbi tételt 90, a másikat 110 millió forintra tervezték, de már most bejött az előbbiből 83, az utóbbiból 173 millió forint. A két tétel nem kevesebb mint 256 százaléka az időarányos előirányzatnak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál kérdésünkre elmondták: a szakmai és pénzügyi ellenőrzések eredményeként az egészségügyi szolgáltatóknak fizetési felszólításokat adnak ki, ameny- nyiben az Egészségbiztosítási Alapból kapott összeget nem a finanszírozási szerződésben meghatározott feladatra használták, vagy nem használták fel. Az egészségbiztosítási törvény értelmében az egészség- ügyi szolgáltatóknak kamatostul meg kell téríteniük ezeket az összegeket. Az idei első hat hónapban tapasztalt, időarányoshoz képest magasabb összegű visszafizetés a tavalyi adósságrendezésre fordítható konszolidációs támogatások elszámolásából, valamint az eszköztámogatás felhasználásának ellenőrzéséből adódó befizetésekből származik - közölték. Az év végéig ez az összeg tovább emelkedhet, miután a kórházaknak egyetlen hónapjuk maradt arra, hogy felhasználják azt az összesen 1,8 milliárd forintot, amit elsősorban lejárt adósságaik törlesztésére kaptak július végén az OEP-től. Azt, hogy az érintett kórházak a rendelet előírásainak megfelelően költötték-e el a rendelkezésükre álló pénzt, ezúttal is a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja. ■ VG jóllehet, hazánkra egyelőre nem jelentenek veszélyt a legújabb járványos betegségek, a globális felmelegedéssel járó és a szaporodó kórházi fertőzések miatt sem jó ómen, hogy egyre kevesebb infektológus dolgozik az országban. A fertőzőgyógyászat mellett még 18 szakterület számít hiányszakmának, amelyek vagy nem vonzók már a fiatalok számára, vagy művelői nagy arányban távoznak külföldre. Haiman Éva Madárinfluenza, közel-keleti koronavírus, ebola - a jelen, illetve a közelmúlt néhány rettegett járványa eddig elkerülte hazánkat. Elég azonban csak az olyan, a globális felmelegedés miatt mind északabbra húzódó kórokra gondolni, amilyen a szívférgesség, vagy arra, hogy az antibiotikumrezisztencia miatt egyre több olyan fertőzés van, amelyet nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehet ma már meggyógyítani, hogy nyilvánvaló legyen, menynyire nagy jelentőségű szakma a fertőző betegségekkel foglalkozó infektológia. Ezt a speciális orvosszakmát mégis egyre kevesebben művelik hazánkban: a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság elnökének becslése szerint alig százan, miközben legalább kétszer eny- nyi orvosra lenne szükség ahhoz, hogy mindenütt megfelelő számú szakember álljon rendelkezésre. Schneider Ferenc azt mondja: az infektológusok száma nagyjából a 90-es évek eleje óta folyamatosan csökken, ez a szakma is áldozatául esett az akkori egészségpolitika által indított ágyszámcsökkentési hullámnak. Azóta pedig még az ország legnagyobb, fertőző betegségekre specializált intézményét, a Szent László Kórházat is összevonták a Szent István Kórházzal, tovább szűkítve a fertőző betegeket fogadó osztályok és ágyak számát. „Megyénként ma már egy-egy ilyen osztály működik, de Komárom-Eszter- gomban egy sem” - vázolja a helyzetet az elnök, aki szerint tőlünk nyugatra már felismerték, hogy stratégiai szakmáról van szó, így - miként a betegek gyors kivizsgálását lehetővé tévő mikrobiológia, ez is - plusz támogatást kap. Nálunk a szakminiszter által is elismert tizenkilenc orvosi hiányszakmára jelentkezők a teljes képzési idő alatt kiemelt támogatást (minimálbér + 50 százalékot) kapnak. Ennek ellenére a szintén hiányszakmának számító sürgősségi ellátásban sem jobb a helyzet. „A korábbi évekhez képest most ugyan kicsivel több, 20- 25 fiatal tesz oxiológiai-sürgős- ségi szakvizsgát, de a vizsgázók 5-10 százaléka már eleve külföldön dolgozik, és évente legalább húsz kolléga megy el az országból, tehát több, mint amennyien szakvizsgáznak” - mondja Berényi Tamás, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke. Hozzátéve: ha végre komolyan vennék a sürgősségi alapelveket, és erre alapozva strukturálnák az ellátást, akkor legalább négy-ötszáz szakorvos hiányozna. Nem véletlen, hogy - többek között emiatt is - a társaság a közelmúltban azonnali krízis- menedzsmentet és a jelenlegi struktúra újragondolását szorgalmazta a sürgősségi ellátás területén. lermendy György, a Szakmai Kollégium Belgyógyászati Tagozatának elnöke a legnagyobb problémát abban látja, hogy hazánkban az orvosok hosszú évtizedek óta nincsenek megbecsülve társadalmi, ebből következően anyagi szempontból sem. A fiatalok számára nem vonzó az, amit látnak: folyton ügyelő, mégis anyagi gondokkal küzdő, kiégett, szakmai perspektíva nélküli orvosok, és az sem, amit nem látnak, mert semmilyen remény nincs arra, hogy ez belátható időn belül másként lesz. „Ennek pedig egyenes következménye, hogy szakmai okokból eredően is elvágyódnak Magyarországról, a felnövekvő orvosgenerációnak már nem elég ígérgetni”. Kevesen élnek az otthoni szondatáplálás lehetőségével szakápolás Segítené a gyógyulást, csökkentené a kórházak leterheltségét és ezzel a kezelések költségeit, mégis csak tizedannyian élnek az otthoni szondatáplálás lehetőségével Magyarországon, mint Európa nyugati részén. A 15 éves Otthonápoló Szolgálat Magyarország egyetlen, szondatáplálásra szakosodott szervezete. Működésének elején csak 280, tavaly már több mint ezer, táplálási problémával küzdő emberen segített. Ez azonban még mindig csupán az egy-két százaléka az otthoni szakápolásban részesülőknek. Sokan azt hiszik, hogy szondatáplálásra csak idős emberek szorulnak, pedig bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy egyszerűen nem tud elegendő mennyiséget enni. A daganatos betegek mellett a súlyos autóbalesetet vagy égési sérüléseket szenvedettek és az emésztőrendszeri vagy idegrendszeri megbetegedésekkel küszködök állapota is kritikusabbá válhat, ha túl sokat veszítenek testsúlyukból. Az akár 25-30 kilós, hirtelen fogyás esetén a szervezet nem kapja meg a működéséhez szükséges tápanyagokat, és így a gyógyulás is tovább tart, vagy veszélybe kerül. Ilyenkor van szükség a szondára, amely kiválthatja a szájon keresztüli táplálást, hiszen közvetlenül a gyomorba vagy a bélrendszerbe juttatja a tápszert - magyarázza Stelcz- né Berényi Tünde, az otthon- ápolási szolgálat főnővére. A kórházba kerülők 40 százalékát érintheti az alultápláltság veszélye, 15-20 százalékuk esetében pedig már az első naptól kezdve indokolt lenne a tápszerek adása, hiszen - ha későn ismerik fel a problémát - a betegek akár 25-30 kilós súlyveszteséget is elszenvedhetnek” - mondta el Hoffmann Piroska, az Otthonápoló Szolgálat alapítója, egykori vezetője. Hozzátette: a szondákat ma már akár teljesen észrevétlenül is viselhetik az érintettek, ami sokat segít abban, hogy szinte teljes életet élhessenek. A tápszerek általában nem kerülnek többe napi 300 forintnál, az otthonápolás, így a nővérek látogatása pedig díjmentes. ■ H. É. Fekete háromszög jelzés csaknem kétszáz gyógyszeren orvosság Az OGYI honlapján azonnali tájékoztatást kapnak a változásokról az egészségügyi szakemberek Majdnem kétszáz gyógyszer szerepel már az Európai Gyógyszerügynökség által fokozottan ellenőrzött készítmények között. Tavaly szeptember óta, egy európai uniós szabály nyomán, csúcsára állított fekete háromszöggel jelölik ezeket a gyógyszereket, és a betegtájékoztatóban, illetve az egészségügyi szakembereknek szóló alkalmazási előírásban is szerepeltetik a tényt, a jelzés rövid magyarázatával együtt. Ezeket a készítményeket vagy azért figyelik fokozottabban, mert hatóanyaguk még újnak számít, vagy azért, mert korlátozott adat áll rendelkezésre a hosszú távú használatukra vonatkozóan. A gyógyszerhatóságok akkor engedélyeznek egy gyógyszert, ha a klinikai vizsgálatok eredményei szerint az alkalmazásából származó előny meghaladja a kockázatokat. A klinikai vizsgálatokban azonban csak viszonylag kevés beteg vesz részt, korlátozott ideig, és őket alapos körültekintéssel választják ki. A valóságban azonban sokkal többen használják a gyógyszereket, olyanok is, akik egyéb betegségekben is szenvedhetnek, illetve más gyógyszereket is szedhetnek. Előfordulhat, hogy néhány kevésbé gyakori mellékhatás i csak a gyógyszer hosszabb tá- £ vú és több betegnél való alkalA gyógyszerbiztonság egyre inkább a figyelem középpontjába kerül mazása során jelentkezik. így mindenképpen csúcsára állított fekete háromszög kerül az olyan orvosságok csomagolására, amelyek 2011. január 1. után engedélyezett új hatóanyagot tartalmaznak. Megjelölik a valamilyen feltételhez kötötten vagy különleges körülmények között engedélyezett orvosságokat is (amelyek például ritkán előforduló betegség kezelésére szolgálnak). A hatóságok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a biztonságos gyógyszeralkalmazásra. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet például 2010 novemberétől a honlapján is megjelenteti az egészségügyi szakembereknek szóló gyógyszerbiztonsági témájú hírleveleket. Erre azért van szükség, mert ha egy gyógyszer ismert vagy addig ismeretlen kockázataival kapcsolatban olyan új információ lát napvilágot, akkor azt késlekedés nélkül el kell juttatni a gyógyszert felíró és alkalmazó egészségügyi szakemberekhez. Előfordulhat ugyanis, hogy módosítani kell a mindennapi orvosi gyakorlatot annak érdekében, hogy az érintett készítményekkel kezelt betegek biztonsága a továbbiakban is szavatolható legyen. Az OGYI csak az idén már több mint egy tucat esetben adott ki ily módon figyelmeztetést. ■ H. É. 4 A
