Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám

8 INTERJÚ 2014. AUGUSZTUS 24., VASÁRNAP cseh László Örül, hogy 200 méter vegyes úszásban minden összeállt, és ötödször is Európa-bajnok lett. Azt is tudja, hogy legközelebb ennél több kell. A cél a riói olimpiai arany, ennek rendel alá mindent. A RECEPT MÁR MEGVAN RIÓRA Kiélezett helyzetben, remek versenyzéssel nyert 200 méter vegyesen Európa- bajnokságot Cseh László, aki szombaton még egy bravúros ezüstérmet is begyűjtött 100 méter pillangón. Azt mondja, most úgy érzi, ezzel túljutott egy krízisen, de nagy út vár még rá az olimpiáig. Fábos Erika- Egy ilyen győzelmet, mint amit 200 vegyesen aratott, meg lehet élni azonnal, vagy még ott van a fejében, hogy van még hátra egy csomó feladat, másik szám, és csak később jön az öröm?- Nekem ez most hatalmas boldogság volt, nagyon örülök neki. De azért van köze a kö­vetkező' feladatokhoz is, mert a siker azokhoz általában plusz erőt ad.- A londoni olimpia után sokat beszélt arról, hogy nem tudta ki­hozni magából, amit tudott. Ez azt jelenti, hogy most rátalált az ott megszakadt fonalra?- Ez azért nem olyan egysze­rű, hogy megszakad egy fonal. Nagyon összetett dolog, hogy miként jönnek a jó eredmé­nyek. A megfelelő forma mel­lett az úszást is nagyon érez- nem kell. Nemcsak azon múlik, hogy hány ezer métert úsztam le az edzéseken, hanem hogy akkor, azon a napon, ott, a ver­senyen, hogy áll össze minden fejben és lélekben is.- Nagy csatában, de nyert. Akkor ezek szerint most a 200 vegyesen minden összeállt?- Igen. Ez egy kiélezett hely­zet volt, és abban, hogy a célba érkezésnél első legyek, ott kel­lett lenni nagyon fejben, éles­nek kellett lenni az adott pilla­natban, és ez sikerült. De ez an­nál sokkal bonyolultabb, hogy miként készül rá az ember, vagy hogy milyen a formája. Ez valahogy zsigerből tud jönni, ha tud. Most tudott, és ez azt jelenti, hogy akkor ott egyben voltam. Nagy élmény, amikor mindez megtörténik, nagyon jó érzés. Ez most egy fontos győ­zelem volt.- Mégis azt nyilatkozta, hogy a győzelemnek örül, de az ered­ménnyel nem elégedett.- Persze. Amikor az időt meglátom, rögtön tudom, hogy az mire elég máskor. Jövőre vi­lágbajnokság, ez oda nem len­ne elég. Egy olyan mezőnyben talán csak a döntőbe jutáshoz elegendő. Szóval sokkal jobbat kell tudnom, és tudok is. Ver­senyek után akkor tudok elége­dett lenni, ha a medencéből ki­lépve azt érzem, hogy mindent kiadtam magamból. Sokszor van úgy, hogy az az érzésem, rengeteg maradt bennem, mert valamiért nem tudtam odaten­ni magam és ezt előhozni.- Egy ilyen győzelem kiharcolása fizikálisán nagyon fájdalmas?- Nagyon tud fájni, igen. Még­is úgy van az, hogy nem mindig az aranynál, vagy a győzelem esetén fáj a legjobban. Volt úgy, hogy nem győztem, de jobban el­fáradtam, mintha megnyertem volna a versenyt, és nem azért, mert kiúsztam magam, hanem pont azért, mert nem tudtam la­zán úszni. Erőlködtem, görcsöl­tem, és az még jobban fáj, mint amikor az ember jó formában, lazán képes teljesíteni, miköz­ben persze beleszakad, és úgy ad ki magából mindent.- Úszás közben lehet látni, hogy a mezőny hogy jön, hol tart, vagy olyankor csak saját magára figyel?- Picit lehet abból látni, mi­közben megyünk, hogy ki hol jön, de nincs idő, hogy erre fi­gyeljünk. Ettől függetlenül, ennyi év után valahogy érzi az ember a bőrén, vagy a tudat­alattijában, hogy éppen hánya­dik helyen úszik.- Azt megfejtette már London és a tavalyi eredmények után, hogy mi okozta az utóbbi időben a blokkokat?- Ez a munka még tart. Annyi biztos, hogy volt néhány nega­tív élményem, egy-két verseny, ahol nem úgy jöttek össze a dol­gok, ahol tudtam volna jobbat, de nem sikerült. A legnagyobb feszültséget ezek az emlékek okozták bennem, sajnos nem a megfelelő pillanatban jöttek elő. Ezt kell megtanulnom kezelni. Ebből kell tudnom felállni ah­hoz, hogy jöjjenek újra az ered­mények. Úgy érzem, jó úton já­rok, és menni fog ez nekem.- Egyes szám első személyt használt. Túri György, az edzője nem utazott most önnel, hanem az ifjúsági olimpiára kísérte a ver­senyzőit. Ez is egy új irány, jelent valamit?- A fiataloknak nagyobb szüksége van rá, én már egy tapasztalt versenyző vagyok, szóval ez egy racionális döntés volt. De azért része kicsit az új útnak is, igen. Nagyobb az ön­állóságom, mint korábban volt. Túri György rábízott néhány edzőre, akik kint vannak, szó­val van biztonságérzetem is, de benne van ebben az is, hogy hi­szek magamban.- Akkor ez egyfajta bizalom is az edző részéről.- Igen, de ez ebben a sportág­ban egész évben nagyon komoly tényező. Hinni kell abban, hogy az edző jól gondolkodik az edzé­sekről, neki bízni kell bennünk, hogy megtesszük, ami rajtunk múlik. Szóval az úszásban ez a fajta bizalmi légkör, az, hogy megbízok az edzőmben, ő pedig bízik bennem, alapvető dolog.- Sokszor emlegetik önnel kap­csolatban a két nagy kortárs úszófenomén és rivális Michael Phelps és Ryan Lochte nevét. So­sem gondolta, hogy elég peches, hogy éppen az ő korosztályukban versenyez?- Nem, ők előre vitték az úszósportot, és az is nagyszerű dolog, ha az ember valódi ellen­felek között versenyezhet.- Czene Attila úgy kommentálta a mostani sikerét, hogy ahogyan ötödszörre lett Európa-bajnok 200 vegyesen, és ezzel begyűjtöt­munka kell hozzá, de elszánt vagyok, és tudom mit hogyan szeretnék csinálni.- Az imént szóba került Darnyi Tamás. Van példaképe?- Konkrét példaképem nincs. Sok magyar elődömet tartom nagyra, és olyan szerencsés vagyok, hogy Egerszegi Krisz­tinával ugyanabban az uszo­dában edzettem. Láttam úszni, készülni. Nagyon-nagyon ke­ményen dolgozott, és az annak idején elképesztő hatással volt rám, sőt, ez máig tart.- Van valami kabalája, babonája a versenyeken?- Csak pici butaságok. Mond­juk, hogy melyik oldalról lépek a rajtkőre, de nem viszem túl­zásba ezeket, mert elterelik a figyelmet.- Műegyetemre jár. Ez már készü­lés a sport utáni létre?- Elég lassan haladok, de azért nemsokára befejezem. Jelenleg ez inkább egy olyan tudatos elfoglaltság, ami arról szól, hogy ne csak a testemet tartsam karban. Nem tudom, mit kezdek majd vele. Egyelőre nem tervezem a sport utáni éle­temet, az majd akkor követke­zik, amikor eljön az ideje. Most ebben szeretnék ezer százalé­kig benne lenni.- Elég jól ment a magyar csapat­nak ezen a versenyen. Hosszú Katinka szárnyal. Kijártak egymás versenyeit nézni?- Amikor lehet, akkor kint vagyunk, igen. Volt amikor a döntőket éppen elaludtam, de legalább nagyon jó hírekre éb­redtem.-Ez számít?- Nekem igen. Ez egy jó csa­pat, nagyon jól tudunk egymás­sal kommunikálni. Közösen utazunk, ebédelünk, vacsorá­zunk, és az uszodában is egy helyen öltözünk, szóval sokat vagyunk együtt. Ez jó érzés, amikor a többieknek megy, amikor jönnek az érmek, az húz bennünket, mert úgy érez­zük, ez egy erős csapat, és ez plusz erőt ad.- Mi ad még erőt? Azt lehet tudni, hogy egy hosszú párkapcsolatban él a barátnőjével.- Igen, ez is fontos, hogy van­nak boldogságok az életemben.- A sok edzés és verseny között mikor volt ideje ismerkedni?- Egyik verseny után ő hoz­ta az érmeket a dobogóhoz. Nagyon tetszett nekem, és megkérdeztem, lenne-e kedve találkozni velem. Volt. Szóval, ezt elég szerencsésen oldotta meg az élet.- Voltak nyaralni valahol az idén?- Még nem. Az idei Eb elég későre került, úgyhogy az egész nyár felkészüléssel telt. Most lesz egy pár hét lehetőség pihenni, szeretnénk elutazni valahova.- De nem vízpartra?- Dehogynem, a víz nekem lételemem. Pihenni is ott tudok legjobban. te a 12. aranyérmét, ez Darnyihoz fogható klasszisra vall. Főként azért, mert igen komoly tapaszta­lat összegződött abban a döntő­ben. Mit szólt ehhez?- Ez bizonyára egy lelkesült pillanatban hangzott el, mert örült ennek az aranyéremnek, ami jó érzés, de azért túlzás. Darnyi Tamáshoz nehezen le­hetne felérni, sajnos nincs any- nyi világbajnoki és olimpiai ara­nyam, mint amit ő elért.- Ez nagy hiányérzet?- Igen. Nagyon vágyom még egy olimpiai aranyéremre.-Ha Londonban sikerült volna, akkor most már nem úszna?- Szeretnek ilyeneket kérdez­ni, de ezt nem tudom, és ráadá­sul egy sportoló észjárásával ellentétes is ez a logika. Mond­juk, ha Rióban sikerül aranyat nyernem, meglehet éppen azért fogom folytatni. A célom per­sze, hogy elérjem ezt is. Olim­piai aranyam még nincs, és van bennem egy olyan érzés, hogy képes lennék rá, hogy ez egy reális cél. Na, de nem az érem­gyűjtő szenvedély a lényeg. Az eredmények fontosak és az, hogy képes vagyok-e erősen vágyódni, van-e motivációm ahhoz, hogy csináljam tovább.- Lehetne egyáltalán másként kibírni azt a rengeteg edzést, korai kelést és fizikai fájdalmat, amivel az úszás ezen a szinten együtt jár?- Ez érdekes, de rendszerint ezt is túldramatizálják. Egy átlagembernek biztos furcsa, de mi ebben is találunk szeret­nivalót. Különben ennyi ideig nem lennénk képesek csinálni. Mert az valóban kemény, hogy háromnegyed hatkor kezdek a medencében, fél tíz-tízig folya­matosan edzünk, délután négy­től este hat, fél hétig ugyanez. Közte pedig csak pihenés.- Sosem unja?- Unni? Nem. Van, hogy fá­radt vagyok, és nem esik olyan jól, de nagyon élvezem, hogy a vízben lehetek. Minden edzé­sen van valami célom, amit ki­tűzök, és közben ezen-azon jár is az agyam, szóval el tudom ütni az időt.- Emlékszik arra a pillanatra, amikor eldőlt, hogy úszó lesz? Vagy ez a családi hagyomány miatt nem is volt kérdés, teljesen egyértelmű volt?- Mindig is szerettem a vi­zet, ez pici koromban kiderült, mert alig lehetett kiszedni be­lőle. Négyévesen vitt el apu­kám először az uszodába. Arra már nem emlékszem, hogy mi­kor történt, amikor ez az egész eldőlt, hogy ez lesz az utam, az csak úgy alakult magától. Sze­rettem versenyezni, és amikor már az országos bajnokságon is jöttek eredmények, onnantól már valahogy tudatosabban lé­teztem edzésen, és tudtam azt is, hogy ameddig lehet, el sze­retnék menni.- Eddig 87 országos bajnoki címig sikerült a 13 év alatt. Ez szinte felfoghatatlanul rengeteg. Említette, hogy az eredményektől is függ majd a döntése, de mégis meddig tervez előre?- Egyelőre csak Rióban gon­dolkodom. Mindent annak ren­delek alá. Nagyon szeretném még egyszer megpróbálni elér­ni, hogy egy olimpián is a leg­jobb legyek.- Ezek szerint a titkos recept már megvan a fejében?- Kicsit másként szeretnék addigra úszni, és vannak tit­kaim is a mikénthez. Rengeteg Minden idők legeredményesebb magyar úszója az Európa-bajnokságokon 1985-ben született, gyerekkora óta a Kőér utcában úszik, előbb a Budapesti Spartacus, majd a Kőbánya SC színeiben. 2003-ban szerezte meg első nagymedencés érmét a barce­lonai vb-n, 400 vegyesen lett második. Azóta, minden év minden nagypályás világverse­nyéről hozott érmet. Három olimpián három ezüst és két bronz a mérlege, a vb-ken egy arany, négy ezüst és négy bronz. Az Eb-ken minden idők legeredményesebb magyar úszója 12 aranyéremmel, há­rom ezüsttel és három bronz­zal. Az országos versenyeken 2001-ben 100 háton nyert elő­ször aranyérmet. Azóta össze­sen 87-szer állt fel a dobogó te­tejére. édesapja, idősebb Cseh László a 60-as években kiváló úszó volt. Edzője Túri György. családjával Halásztelken él. jelenleg a Műszaki Egyetem mű­szaki menedzser szakán tanul. hobbija a számítástechnika, a fotózás, a mozi és a horgászat. *

Next

/
Thumbnails
Contents