Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-18 / 192. szám

2014. AUGUSZTUS 18., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP 5 A balatonboglári piac átváltozásai árusok Őstermelők és egykori vendéglátósok hozzák rendszeresen a portékáikat, kiváló közösség Éppen két éve, hogy Balaton- bogláron átadták az új szabadtéri piacot, amely Pór Péter városi főépítész tervei alapján készült. A régi piac akkoriban a Kinizsi udvar mellett, a fák alatt üzemelt, s az árusok gyanakodva figyelték, hová is kell köl­tözniük, és mennyibe fog ez nekik kerülni. Bellér Ágnes Az önkormányzat azonban - meglepő, tiszteletre méltó és majdnem egyedülálló módon - nem a piac üzemeltetéséből kí­vánt meggazdagodni, a hely­pénzt nem emelte, ma is négy­száz forint naponta, a körülmé­nyek pedig lényegesen jobbak, mint a bogiári piac számtalan helyén valaha is volt. Tökéletes, mindenkinek egy­formán tetsző dolgot természete­sen nem lehet alkotni, az új piac­nak is vannak hibái, de sokkal több az előnye. Ilyen például az, hogy szállítókocsikat is ad az ön- kormányzat az árusoknak, ké­nyelmes és ingyenes parkolási lehetőséget, amely a piac mind­két oldaláról üzemel. S talán az ilyesmit meg sem szokták em­líteni, de mégis fontos - olyan mosdót alakított ki, amely tisz­taságával, felszereltségével pél­da lehetne - és az árusok, és a vásárlók ingyen használhatják. A piac mindennapi takarítását a piacfelügyelő végzi - beleértve a parkolót is. Mikó János piacfelügyelő fia­tal ember. Még irodája sem volt, amikor a nyitáskor megkezd­te a munkát, ült a liget mellett egy pádon, nyakában a bilétával, amely jelezte, ki is ő, és figyelem­mel kísérte, ahogy az árusok las­san birtokba vették az új piacot.- Nagy segítségemre volt ak­koriban Nemes Ágota ősterme­lő, aki a régi piacot irányította - mondja - Ő örült, hogy leadhatja ezt a posztot, én pedig igyekez­tem,a lehető legjobb kapcsolatot kialakítani az árusokkal. Régi mondás, hogy ahol három nő van, az már egy piac - mert, hogy a piacon állandó torzsalko­dás, vita, veszekedés van, indul­nak és célba érkeznek a pletykák, s valaki mindig haragszik valakire.- Itt sincs mindig béke - mond­ja Jani - de a viták gyorsan elcsi­tulnak, igyekszik mindenki a ma­ga dolgával törődni. Az pedig egy­értelmű, hogy kiváló áruval kell megjelenni, mert másképp a ve­vő csak elsétál a stand előtt, s nem vásárol. Hogy véletlen, vagy sem, de tény, hogy ez a piac nagyon széles választékot kínál. Ez különösen a nyári szezonban fontos, amikor a város lakossága felduzzad akár három-négyszeresére is. Patacsi Árpád valamikor sza­kács volt a Siesta étteremben, 2004-ben váltott.- Nem volt az étteremben forgalom, kevés volt a pénz, lépnem kellett - mondja - A feleségemmel úgy döntöt­tünk, méhészkedni kezdünk. Elvégeztem egy tanfolyamot, és szerencsém is volt, mert ak­koriban az idősebb kollegák beengedtek a méhészetükbe, hogy elsajátíthassam a tudni­valókat. Ma már nem tennék meg ők sem, és talán én sem. Ez a szakma is telítődik, s az Patacsi Árpád szerint az aranyvesszőméz a legfinomabb. Rendszeresen visszatérő vásárlói azonban sokfélét keresnek és találnak nála Gelencsér Áron mindig friss zöldségeket pakol ki az asztalra Kiss Dénesné kiváló sajtjaival Mikó János piacfelügyelő Mindent árulnak Besliahegyen, mi szem-szájnak ingere: bolhapiac a családi ház garázsában Tört magyarsággal íródott a hirdetőtábla. Nem véletlen, hiszen egy osztrák házaspár működteti a garázsvásárt egyre nagyobb tömegeket von­zanak országszerte a garázsvá­sárok. Míg korábban csak a fő­városban és a nagyobb vidéki városokban szerveztek házi bol­hapiacot, addig ma már szám­talan kistelepülésen van ilyen. Például Somogyvár-Besliahe- gyen, ahol egy a bejáratnál kiló­gatott óriási fehér egér és szám­talan felirat hirdeti: gyakorlati­lag minden kapható a családi ház udvarán, melléképületében kialakított bolhapiacon. TÖBB SZEMPONTBÓL ÍS más a somogyvári, mint az ország töb­bi településén működő garázs­vásár: ezek jó része ugyanis specializálódott az elmúlt évek­ben, van számos olyan hely, ahol például csak játékokat, gyermekholmit vagy lakásbe­rendezési tárgyakat, esetleg kerti eszközöket vagy csak könyveket árulnak. Besliahe­gyen azonban tényleg igaz, hogy mindent egy helyen, a gye­rekkerékpártól a fehérneműig, a ruháktól az ágyneműig, a dísztárgyaktól a kerti eszközö­kig minden kapható. S ez a bol­hapiac a tekintetben is más, hogy a ház osztrák tulajdono­sai árulják így portékájukat, amiket többnyire Bécsből hoz­nak. Petra és FranzHiller vél­hetően első látásra beleszere­tett a táj szépségébe, mert lelke­sen helyeselnek, amikor a kert­jükből táruló kilátás szépségét dicsérjük. S ugyan csak pár szót tudnak magyarul, ahhoz azonban elegendő a nyelvtudá­suk, hogy megértsék, mire van éppen szükségük a hozzájuk betérőknek, akiket készséggel kalauzolnak végig az általuk csak „bolhapiak"-nak nevezett­vásáron. Márkus Kata ember félti a megélhetését. Sok a munka, és sok a tánulnivaló ma is, de meg lehet élni. Igyek­szem különlegességet is előállí­tani, ilyen a lépes méz, amelyet maguk a méhek építenek be egy befőttes üvegbe. Macerás mun­ka, mindig elhatározom, jövő­re már nem csinálom, de aztán mégis. Árpi standján általában nagy a forgalom, a magyar ember az akácmézet keresi, a külföldi pedig a különlegessé­get - a chilis mézet, vagy az olajos magvakkal megbolon­dítottát, az igazán ínyencek pedig az aranyvessző mézet, amely Árpi szerint a legfino­mabb. Lakos József Marcali őstermelő, de kereskedik is.- Van egy gyümölcsösöm, 300 fával, ebből 160 a barack - mond­ja - Hályogkovács módjára vág­tam bele, de ma már magam met­szem, szemzem a fákat, és kicsit ügyetlen is vagyok, mert ha a fa nem termel egy szezonban 10 ezer forintot, akkor kivágom. He­tente kétszer éjszakánként Bu­dapestre utazom, a nagybani pi­acra, ahol már húsz éve ugyan­azokkal az eladókkal vagyok kapcsolatban - rossz árut nem hozok el. Józsi a vevőmentes pillanatok­ban sem pihen a piacon, ilyenkor a friss fokhagymából kis kosár­kákat formál. így kínálja az árut. Tény, hogy ebben a formában ke­lendőbb, de az is, hogy olyan hun- garikumot állít elő, amely tisztele­tet ébreszt. Bak Julianna, ez az apró terme­tű, pörgős asszony a piac lelke. Hajnalban tolja csodás virágaival a kis kocsit a standhoz, és min­denkihez van egy jó szava.- Igyekszünk megélni, én mindenből keveset hozok, de kü­lönlegeset. Óriás paradicsomo­kat, savanyúságot, szörpöket, lekvárokat.... De milyen egy piac sajt nél­kül? Kiss Dénesné Zsuzsa és a férje különleges, maguk készítet­te sajtokat kínál.- Nekünk is váltanunk kellett húsz évvel ezelőtt, és belevág­tunk egy egészen más szakmá­ba - mondja - Teheneink van­nak, s mindenféle tejterméket árusítunk, a férjem a tejet hordja ki megrendelésre, én pedig a sze­zonban itt árulok S ott van Zsuzsa, aki nosztalgi­kus virágokat is árul, mint a sar­kantyúka, vagy a porcsinka, a ve­vő pedig kattan rá, s azt mondja, a nagymamám kertjében is volt ilyen, milyen régen nem láttam! Vagy Áron, aki Somogyvámosról jön, ahol családi vállalkozásban termelik a zöldségeket, Jenő bá­csi, a hetven éves egykori üzlet­ember, a mediterrán virágaival. Ilus néni, a málnáival, vagy Bo­ros Margit, akinek az édesapja is a bogiári piac valamelyikén árult annak idején, ő pedig tovább vit­te a családi hagyományt. És per­sze Zömbikné, Zsuzsa, aki a hí­res bogiári szőlőt kínálja, és a kü­lönleges, maga főzte lekvárokat. Ez a piac mindössze két éves, és valami igazán jó dolgot való­sít meg. Nem vetekedhet a térség legnagyobb piacával, a fonyódi- val, nincs is még olyan nagy híre, de a legjobb úton halad. S valami meghittebbet, barátságosabbat próbál kialakítani - egyfajta ta­lálkozási pont is lett mára ez a pi­ac, ahol az emberek leülnek a pa­dokra, és beszélgetnek egymás­sal, holott nem is ismerik egy­mást. Recepteket cserélnek az árusokkal, hogyan kell igazán jó kovászos uborkát készíteni, min­dennap jön Julika, a zöld kis ko­sarával, nem vesz semmit, csak beszélget mindenkivel, vagy a kalapos nő, aki napraforgó virá­got vásárol, ki tudja miért, kinek? Talán ez az igazi metamorfózis. Hiszen régen erről szólt a piac, aztán később életbe lépett a „mil­liomos zöldséges" verzió, mind­egy volt mit árul, csak vigyék - s mivel választék nem volt, vitték. Ma pedig megint programmá vált piacra járni, megkeresni a kedvenc árust, beszélgetni vele, vagy csak úgy eltölteni az időt egy kellemes környezetben.

Next

/
Thumbnails
Contents