Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 25. szám

2014. JÚLIUS 6., VASÁRNAP SZTORI 5 A külföldön élő magyarok nem jönnek haza? kivándorlás A felmérések szerint nő azok száma, akik a jobb munka reményében mennek el Kiköltözési okok, amelyeket a válaszadók fontosnak tartottak* Magasabb életszínvonal H Rossz gazdasági helyzet H Jobb munkalehetőség Rossz politikai helyzet pHI Szakmai fejlődés H Kíváncsiság, kalandvágy ■ Jobb továbbtanulás Otthoni hitel finanszírozása jHH Magánéleti problémák HU Vállalkozásfinanszírozása 0 10 20 30 40 50 60 7Ö * A válaszadók mekkora hányada tartja az egyes okokat meghatározónak a saját kiköltözésére nézve. A Nagy-Britanniába költözött válaszadók számának alakulása az elmúlt években Igencsak komoly kérdéseket feszegetnek Barátok, rokonok, isme­rősök - egyre többen él­nek külföldön, a hivatalos statisztikák szerint is. Egy filmes projekt alkotói dokumentumfilmeket ké­szítenek, hogy párbeszédet generáljanak az okokról, a motivációkról. Egy.ehhez kapcsolódó friss kutatás pedig egyértelművé teszi: a Nagy-Britanniában élő magyarok többsége bizony nem vágyik haza. Haiman Éva Mivel sehol nem kell bejelen­teni, ezért csak becsülni lehet a külföldön dolgozó magyarok számát. A GKI Gazdaságkuta­tó Zrt. 2012 június végén több mint 250 ezerre tette a legalább fél éve külföldön dolgozó honfi­társaink számát. Ugyanakkor még nemzetgazdasági miniszte­ri minőségében Matolcsy György nagykövetségi becslések alapján félmillió külföldön dolgozó ma­gyarról beszélt. A fogadó országokban beván­dorlóként regisztrált magyar állampolgárok száma alapján készült tükörstatisztikák szerint a magyarországi kivándorlás 2000-es évek végétől tapasztalha­tó növekedése az utóbbi években felgyorsult. Ezt már a KSH veze­tésével megvalósuló SEEMIG pro­jekt állapította meg. Az Eurostat adatokat, illetve az abban nem szereplő fő célországok (Német­ország, Ausztria és az Egyesült Királyság) saját adatait összesítve mintegy 230 ezer főre becsülték a - hivatalosan bejelentett - kül­földön élő magyar állampolgárok számát. Akik egyre többen van­nak, ugyancsak a tükörstatiszti­kák szerint 2010-ben 43 ezren, egy évvel később majdnem 59 ez­ren, 2012-ben pedig már 72 ezren távoztak az országból. A Magyar Tudományos Akadé­mia Társadalomtudományi Kuta­tóközpont Kisebbségkutató Inté­zete által (MTA TK KI) London­ban, a magyar mobilitás egyik első számú célpontjában végzett egy kutatást a közelmúltban a SpeakEasy Project által készített Menjek/Maradjak dokumentum- fllm-sorozat alkotóival (lásd ke­retes írásunkat) együttműködés­ben. A brit fővárosban becslések szerint százezernél is több ma: gyár vállal munkát, tanul, illetve tervezi hosszabb-rövidebb tartóz­kodását, eseüeg végleges letele­pedését. Közülük 5200-an vála­szoltak az online kérdőívre, több mint 50 százalékuk volt felsőfokú végzettségű, és az átlagéletkoruk 33 év volt. A 23 kérdésből álló, 10 perc alatt kitölthető kérdőívben arra keresték a választ, hogy mi­lyen okokból költöznek magya­rok Nagy-Britanniába, mi jellem­zi társadalmi-gazdasági helyze­tüket, mennyire érzik magukat sikeresnek, illetve hogy mik a jövőre vonatkozó terveik. A vála­szokból kiderül: a kiköltözés okai között egyértelműen a munkavál­lalás a legfontosabb. A válaszolók több mint háromnegyede dolgoz­ni ment a szigetországba, közel fele-fele arányban vannak köz­tük olyanok, akik konkrét mun­kaajánlatra érkeztek, és akik csak a kiutazásuk után kezdtek el munkát keresni. A megkérde­zettek egytizede a párját követve érkezett, a többiek vagy tanulni, vagy konkrét cél nélkül, „szeren­csét próbálni” mentek. A kutatók azonban azt is lát­ták, hogy a migrációs döntések ritkán vezethetők vissza egyet­len tényezőre, általában okok és célok bonyolult szövevényében alakul ki az elhatározás, hogy valaki hosszabb vagy rövidebb időt külföldön töltsön. Ezek kö­zött éppúgy szerepet játszottak a magasabb életszínvonal és a jobb munkalehetőség, illetve a szakmai fejlődés lehetősége és a jobb továbbtanulási lehetőségek Nagy-Britanniában, mint a rossz gazdasági és pobtikai helyzet Magyarországon, a magánéleti problémák, vagy egyszerűen a A MENJEK/MARADJAK sorozat alkotói, a SpeakEasy Project célja, hogy felhívják a figyel­met az új mobilitás helyzetére és körülményeire, hogy ezzel minél szélesebb területen szol­gáltassanak vitaalapot a té­máról szóló árnyaltabb társa­dalmi diskurzushoz. A sorozat első, New York-i epizódja két hosszabb ideje a városban élő és dolgozó magyar fiatalról szól. A második részt forgat­ta különféle kutatások sze­rint a külföldön dolgozó ma­gyarok nagyjából azonos arányban, 25-25 százalékban választják Németországot, il­letve Nagy-Britanniát. A kö­vetkező kedvelt célpont Auszt­ria, Észak-Amerika, majd a BENELUX államok. A TÁRKI „az ország átlépte a határt, ezért mi is átlépjük.” Ez a jel­mondata annak a blognak, amelyen számos „határátkelő” számol be személyes tapaszta­latairól, motivációiról és a kül­földi boldogulás buktatóiról, sikeréiről. Számos országból írnak személyes, az útnak in­dulók számára sokszor hasz­nos tapasztalatokat. AUSZTRIÁTÓL AUSZTRÁLIÁIG. az egyik bejegyzés szerint ugyan állandó a számháború a „hány magyar is dolgozik külföldön?” témakörben, de a lényeg nem is az, hogy eléri-e kíváncsiság, a kalandvágy. A vá­laszadók több mint felénél ugyan­akkor a kinti magasabb életszín­vonal és jobb munkalehetőség, illetve a hazai rossz gazdasági helyzet volt a döntő érv. Keve­sebben, de még mindig számot­tevően említették az okok között a rossz magyarországi politikai helyzetet, illetve a külföldi jobb szakmai fejlődési lehetőséget. A többi migrációs ok jóval kisebb arányban bizonyult fontosnak. A megkérdezettek elsöprő többsége elégedett jelenlegi hely­zetével, különösen, ha a korábbi, ták Nagy-Britanniában, ez hat párhuzamos portrén keresztül igyekszik bemutatni a Lon­donba nemrégiben kiköltözött fiatal magyarok életét és min­dennapjait. A következő, Ber­linben, illetve Németország­ban élő magyarokat bemutató film várható premierje 2014. december. A dokumentumfil­mek az alábbi linken megte­kinthetők: http://www.men- jekmaradjak.hu/ felmérése szerint ma már a háztartások 9 százalékában van olyan családtag, aki tar­tósan külföldön dolgozik. A településtípus szerinti ösz- szehasonlítás azt mutatja, hogy főleg a vidéken élők kö­zül próbálnak szerencsét Ma­gyarországon kívül. a szám a 600 ezret vagy „csak” félmillió. Sokkal in­kább az, hogy ez olyan folya­mat, amely egyelőre megállít­hatatlannak tűnik. Ami biz­tos, hogy a fő célországok népszerűségi sorrendben az Egyesült Királyság, Németor­szág, Ausztria, Szlovákia, Hol­landia, Spanyolország, Svájc, Írország, Olaszország és Fran­ciaország. a lényeg mégiscsak az lenne, hogy kik mennek ki, milyen képzettséggel, hány évesen, és vajon közülük hányán tér­nek majd vissza. magyarországi körülményekkel hasonlítja össze. AUg több mint egytizedük érzi úgy, hogy hely­zete nem javult, vagy rosszabbo­dott, amióta a királyságban él. Ezzel összhangban az sem meglepő, hogy a többség a közel­jövőben nem tervezi, hogy haza­jön. Sőt, csaknem háromnegye­dük soha, vagy a következő öt évben biztosan nem térne vissza, egyötödük szerint ez néhány év múlva jöhet szóba, és mindössze alig több mint 6 százalék nyüat- kozott ügy, hogy egy éven belül visszatér Magyarországra. Inkább vidékről mennek el a kutatások szerint Határátkelők blogja egyéni tapasztalatokkal Mi lett Illés szekeréből? SZÖRNYEDVE HALLGATTAM kolléganőm rados virág beszámolóját a szünetben. Arra gondoltam, ez az én ta­nítványaim egyikével sem fordulhatna elő. Mert én meg­tanítom őket arra, amire kell, azaz többek között rendesen fogalmazni. A dolog magyar­tanár koromban történt, ami­kor még ifjú voltam és bohó, és mindenkit elítéltem, aki szerintem rossz módszerrel (tehát nem az enyémmel) okí­totta az irodalmat. Hiába, az ember fiatalon világmegvált, pedig még rajta van a tojáshéj a fenekén. azt is megrökönyödve ta­pasztaltam, hogy a körben ülő kollégák nemhogy görbe szemmel néztek volna az em- » lített tanártársra, aki csak mesélt, és röhögött, hanem vele együtt ők is hangosan röhögtek. Mit röhögtek? Ful­dokoltak, majd' legurultak a székről. ma már nem vagyok olyan megveszekedetten szigorú. Talán mert jó párszor bebizo­nyosodott, én sem vagyok té­vedhetetlen. Vagy egyszerűb­ben megközelítve a kérdést: beismerem, a sztori valóban vicces, és kész. történt, hogy a kolléganő az angol romantika költőiről íratott dolgozatot, és az egyik tanítványa a legnagyobb buz­galommal körmölte le a nagy Lord Byron életének egyik felettébb sanyarú mozza­natát, illetve az arról általa összeeszkábált mondatot: „Byronnak dongalába volt, és ezt anyja sokszor a fejéhez is vágta.” akkortájt talán azért sem voltam valami elnéző, mert én elit iskolába jártam, ahol ilyen baklövést egyszerűen nem követhettünk el. A férjem bezzeg egy teljesen átlagos suli padjait koptatta - ki tud­ja, talán vidámabb is volt az élete, mint az enyém. Nemrég mesélt egy történetet, amely később, amikor már minden­ki régen leérettségizett, ledip­lomázott, családot alapított, karriert csinált, szóval felnőtt, megmaradt olyan históriának, amit osztálytalálkozókon szí­vesen emlegetnek. NYOLCADIKBAN MAGYARBÓL dolgozatot írtak, az egyik kér- •dés Ady Endre Illés szekerén című versére vonatkozott: me­lyik költeményben szerepel a következő két sor? A választ csak az első padban ülő tudta, akit hátulról a mögötte ülő bö- ködött: mi ez, mi ez? Az első pados hátrasúgta a címet a mögötte lévőnek, az ismét hát­rasúgta, és így tovább. Szóval szájhagyomány útján terjedt a megoldás. A következő órán jött a tanár­nő, hóna alatt a paksaméta dolgozattal, és felolvasta a súgók válaszait. „Illés szeke- rén”-ből először „Illés Szege­den” lett, aztán „Illat Szege­den”, majd „Illatszekrény.” Mindenki dőlt a röhögéstől, élen a tanárnővel. Biztosan túl volt már az ifjú titánia kor­szakon, és képes volt a dolog humoros oldalát nézni. egy másik alkalommal a tan­erő Csokonaiból feleltetett. A tudnivalók része volt a költő életrajza, akinek szomorú el­hunytéról (temetési beszédet tartott hóban-fagyban, ami­től tüdőgyulladást kapott, így halt meg), a felelő eképp emlékezett meg: „Csokonai télen beszédet mondott, és megfagyott." Amikor pedig a memoritertanulás volt soron? Férjem legjobb barátja boldog volt, hogy sikerült emlékeze­tébe vésnie a feladott verset, ezért emelkedett hangnem­ben kivágta a rezet: „Anyám, József Attila." ha jobban belegondolok, az illatszekrény nem is rossz. Először az jut róla az ember eszébe, hát az meg mi a fene lehet, de aztán eltöpreng. Nem is volna hülyeség egy illat­szekrény. Vagy több. Mindig az aktuálisat lehetne kinyitni, attól függően, hogy rózsa-, orgona- vagy szegfűillatot akarunk-e szagolni. Persze a tornatermi öltözőben is lehet­nek illatszekrények - de ha nem muszáj, szerintem azokat inkább ne nyissuk ki. i I I I 1 á *

Next

/
Thumbnails
Contents