Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-29 / 175. szám
2014. JÚLIUS 29., KEDD KÜLFÖLD 5 Mindenki veszít a gazdasági szankciókkal embargó Recessziót idézhetnek elő az orosz gazdaságban az EU által tervezett intézkedések Az orosz fogyasztóvédelem már beperelte a McDonald's étteremláncot, ez tovább ronthatja az USA-val a viszonyt Kiértékelték a fekete dobozokat A maláj gép lelövése után nem maradt más lehetősége az Európai Uniónak, mint az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítása, ám ez valószínűleg több kárt okoz az európai gazdaságnak, mint amennyi politikai haszonnal jár. VG-összeállítás Az Európai Unió GDP-jének 0,3 százalékát veszítheti el az Oroszországgal szembeni szankciók miatt - legalábbis így kalkulál az Európai Bizottság, amely megpróbálta számszerűsíteni az ukrajnai konfliktus miatt Moszkvával szemben tervezett gazdasági szankciók tagországokra gyakorolt hatását. Az Euobserver által idézett forrás szerint 40 milliárd euró- ról van szó, ám az összeg jövőre 50 milliárdra nő, elsősorban amiatt, hogy az orosz hatóságok is tilalmat vezethetnek be egyes európai termékekkel szemben. Ez eddig sem ment ritkaság- számba: az év elején bevezetett húsbehozatali tilalom miatt az Európai Bizottság már a Kereskedelmi Világszervezethez fordult, ezt követően, a múlt héten határoztak úgy az orosz hatóságok, hogy rendkívüli szigor mellett, de lehetővé teszik az EU-tagországokból származó hústermékek importját. Tegnap pedig azt jelentették be: több európai országból tiltanák a gyümölcs behozatalát. Nem véletlen, hogy sem Brüsszelben, sem az amúgy is növekedési problémákkal küzdő tagországok jó részénél nem lelkesednek az úgynevezett harmadik körös szankciók miatt, amelyekről a héten döntenek a huszonnyolcak állam- és kormányfői. Ezek a már csaknem száz nevet tartalmazó feketelistán túl kulcsfontosságú gazdasági ágazatokat büntetnének abban az esetben, ha Moszkva nem mutatja jelét a válság megfékezésére irányuló szándékának, így például nem állítja le a kelet-ukrajnai szakadárok hadfelszereléssel való ellátását. Az érintett szektorok között vannak a pénzügyi szolgáltatások, a csúcstechnológiai ágazatok, és olyan, az uniós országok számára is kényes területek, mint a hadiipar - itt, elsősorban egy korábban Franciaországgal megkötött nagy üzlet védelmében csak a jövőbeli szállításokat érintené az embargó. Az orosz energiaipart is célzott szankciókkal sújtanák, ebben az esetben az olajexport-képesség csökkentését irányozzák elő a nagyobb jelentőségű földgáz helyett. Egy ilyen lépés ugyanis súlyos hatással lenne az EU-ra is, ahol a felhasznált gáz 38 százaléka származik orosz forrásból. A szankciókat előkészítő szakértők úgy számolnak, az orosz gazdaságot idén 23 milliárd eurós kár éri, ez jövőre elérheti a 75 milliárdot. Már ennyi elegendő lehet ahhoz, hogy recesz- szióba süllyedjen Oroszország, amelyet már eddig is hátrányosan ért a rubel árfolyamának hónapok óta tapasztalható esése, illetve a tőkekivonás, amely már az ukrán válság előtt is tapasztalható volt, az utóbbi hónapokban azonban felgyorsult: az első félévben már 68 milliárd euróra becsülik. Sokatmondó az is, hogy a múlt héten az állam egy kötvénykibocsátás elhalasztására kényszerült. Arról persze nincs szó, hogy az orosz gazdaság csődközeli helyzetbe került volna, annál is inkább, mivel az idén mindössze 3 milliárd dolláros fizetési kötelezettsége van Moszkvának állampapírjai után. A BusinessWeek ugyanakkor rámutat: a cégek és bankok kitettsége ennél jóval nagyobb: az év végéig 83 milliárd dollár. A negatív folyamatokat figyelembe véve az Economist már úgy kalkulál, az orosz cégeket akár ezermilliárd dolláros (744 milliárd eurós) kár éri a szankciók - vagy, ahogy a londoni üzleti lap fogalmaz - Vlagyimir Putyin államfő miatt. Ebbe az embargón túl az árfolyamveszteséget, a részvényárak esését és az államkötvényekre rakódó költségek növekedését is beleszámolták. A lap kiemeli: a kedvezőtlen gazdasági folyamatok összefüggésbe hozhatók olyan döntésekkel is, mint az orosz üzletemberek elleni támadások. Ilyen volt például Mihail Hodorkovszkij volt Jukosz-elnök bebörtönzése. A decemberben A fekete dobozok adataiból arra lehet következtetni, hogy egy felrobbant rakéta repeszei által okozott erős nyomáscsökkenés miatt zuhant le a maláj utasszállító Kelet-Ukrajnában - közölte tegnap az Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője az adatrögzítő berendezéseket vizsgáló szakértőkre hivatkozva. A szakértők megállapítása alátámasztja azt a feltételezést, hogy légvédelmi rakétával lőtték le a maláj gépet. a járat július 17-én a kelet-ukrajnai Donyeck megyében zuhant le olyan területen, amelyet oroszbarát szakadárok tartanak ellenőrzésük alatt. Kijev szerint a szakadárok lőtték le az utas- szállítót egy Bük (NATO-kód- nevén SA-11) típusú föld-levegő rakétarendszerrel. Ukrán és amerikai feltételezések szerint a szakadárok téve-' désből lőhették le a járatot, mert azt hiték, hogy az egy ukrán katonai gép. elnöki kegyelemmel szabadon bocsátott oligarcha egyébként május végén még arról beszélt a BBC-nek, hogy ellenzi az Oroszországgal szembeni szankciók szélesítését. A sors fintora, hogy a hágai választott bíróság éppen tegnap ítélt meg 50 milliárd dolláros kártérítést a Jukosz volt vezetőinek, ami szintén komoly terhet róhat az orosz büdzsére. Ráadásul - függetlenül az ukrán válságtól - az energiaárak emelkedéséből profitáló orosz gazdaság növekedése az utóbbi időben lelassult. A 2009-es visz- szaesést követően 3-4 százalék körüli bővülés tavaly már csak Aszódi: Paks 2-t nem érintik az intézkedések a paksi Atomerőmű bővítésének Előkészítését egyelőre nem befolyásolják az Oroszország ellen tervezett nemzetközi szankciók - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Az előkészítő fázist nem kell, hogy zavarja, ami mosta nemzetközi politikában zajlik, ugyanakkor figyelemmel kell kísérni azt, ami az unió szintjén történik. Ha széleskörű szankciót vezetnének be Oroszországgal szemben, az akár érintheti a projektet - mondta a kormánybiztos. Az EU-országok függése az orosz földgáztól (2012, százalék) Szlovénia . , ________60,2 Sz lovákia_____ 82,2 Cs ehország______________57,5 Bu lgária _____________83,3 Au sztria___________________60,0 Ma gyarország______________78,2 Le ngyelország______________58,6 Ro mánia__________________2^3 FO RRÁS: EUROSTAT 1,3 százalékos volt, az első félévben pedig éves alapon 1 százalékra esett vissza. A 23 milliárd euró önmagában az orosz GDP 1,5 százaléka. A Nemzetközi Valutaunió korábban - a szankciók hatásával is kalkulálva - 0,3 százalékos növekedést jósolt, ám a helyzetet valószínűleg pontosabban ítélte meg Wolf- gang Münchau, a Financial Times német EU-szakértője, amikor azt írta: az orosz növekedésre vonatkozó kérdésre a korrekt válasz az, hogy „nem tudom”. Az orosz RTS index alakulása (pont) VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Megapert nyert a Jukosz - Az orosz állam fellebbez az 50 milliárd dolláros ítélet ellen A hágai nemzetközi döntőbíróság 50 milliárd dollár kártérítés fizetésére kötelezte Oroszországot a Jukosz korábbi tulajdonosai által három cégen keresztül együtt 114 milliárd dollárért indított perben. A pénzt 2015. január 1-ig kell átutalni, és Oroszországot terheük a 65 milliárd dolláros jogi költségek is. Ez a világon a legnagyobb választott bírósági ügy a Shearman Sterling iroda jogásza szerint, akit az Itar-TASZSZ idézett. A Kom- merszant című lap azt írja, hogy Oroszország valószínűleg fellebbez a döntés ellen. A valamikor legnagyobb orosz olajtársaság ügyében annak közvetlen tulajdonosa, a gibraltári Menatep csoport (BML) járt el. A Jukosz ellehetetlenítése 2002-ben indult, amikor vizsgálatok és perek indultak legfelső vezetői és tulajdonosai ellen lopás, adócsalás és korrupció miatt. Az akkor 40 milliárd dollárt érő társaságot adóbefizetéseinek állítólagos elmaradása miatt pótlólagos befizetésekre kötelezték, ezek nagysága a kamatokkal és a bírságokkal együtt rövid időn belül 28 milliárd dollárra szökött. A pénzt a Jukosz nem tudta kifizetni, mert az orosz állam megakadályozta: befogyasztotta a bankszámláit és az eszközeit. Utóbbiakat a Jukosz 2006- 2007-ben mégis elárverezhette. Vagyonának meghatározó része ekkor vándorolt - akkori szakmai vélemények szerint irreálisan olcsón - az állami többségű Rosznyeftyhez. A Rosznyefty elnöke, Igor Szecsin Putyin elnök egyik jobbkeze. A hágai ítélethirdetés után Tim Osbome, a GML igazgatója a Reutersnak azt mondta: „kétségtelen, hogy Oroszország teljesíteni fogja a nemzetközi kötelezettségét. Ha mégsem, életbe lép New York-i megállapodás, amely alapján az azt aláíró 150 országnak össze kell fognia a hágai döntés érvényre juttatásáért.” Tim Osbor- ne nem zárta ki, hogy a Menatep bepereli a Rosznyefty és tulajdonosait, főleg a BP-t a Jukosz vagyona széthordásában játszott szerepük miatt. Már Korábban is utalt rá, hogy a Rosznyefty és a BP ellen ad be keresetet, ha az orosz állam nem fizet. A Rosznyefty jelezte: nem érzi magát érintettnek az ítéletben, a Jukosz eszközeihez pedig az oroszországi törvényekkel összhangban jutott. 2003-ban tartóztatták le, majd 2005-ben ítélték el a Jukosz néhány legfelső vezetőjét, illetve tulajdonosát. Legnagyobb részvényesét, Mihail Hodorkovszkijt, aki a Menatepen keresztül ellenőrizte a társaság többségét - és akkoriban a leggazdagabb orosz volt -, pletykák szerint akkor tartóztatták le, amikor már külföldre akart menekülni. Sokak szerint az volt a fő bűne, hogy az ellenzéket támogatta Vlagyimir Putyin ellenében, illetve, hogy amerikai tulajdonostársat akart bevonni a Jukoszba. A rá szabott éveket kétszer is továbbiakkal fejelték meg. Tavaly decemberben kegyelmet kapott Putyintól, és azonnal külföldre távozott. Nem tulajdonos sem a Menatepben, sem a Jukoszban, így a mostani hágai ítélet sem érinti. ■ B. H. L. S >
