Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-29 / 175. szám

KÖZÉLET HÍRSÁV Drágul a dízel, olcsóbb lesz a benzin a gázolaj nagykereskedel- ' mi literenkénti árát bruttó 2 forinttal emeli, a benzinét 2 forinttal csökkenti szer­dán a Mól Nyrt. - értesült piaci forrásokból az MTI. Az intézkedéssel a gázolaj lite­renkénti átlagára 421-422 forintra nő, a benziné 415-416 forintra mérsék­lődik. A Mól legutóbb múlt szerdán változtatott az ára­kon, akkor bruttó 3 forinttal csökkentette a benzin lite­renkénti nagykereskedelmi árát, a gázolajé nem válto­zott. n MTI 62 000 liter tej hatósági zár alatt a múlt héten bejelentett, so­ron kívüli ellenőrzés során több mint 62 ezer liter tejet és mintegy háromezer kiló tejterméket vontak ki a for­galomból az élelmiszer-biz­tonsági hivatal ellenőrei - közölte Bognár Lajos, a Földművelésügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára, országos főállatorvos. Több mint ötven nagykereskedő­nél és forgalmazónál vizs­gálták az élelmiszer-biz­tonsági követelmények teljesítését. A tejtermelők a napokban szigorúbb fellé­pést követeltek a tárcától az UHT tejek importdömpingje miatt. ■ VG Kroes félti a média szabadságát továbbra is veszélyben van a média szabadsága Magyarországon - írta a reklámadóról blogjában Neelie Kroes, az Európai Bi­zottság alelnöke. A holland politikus sérelmezi, hogy a reklámadót jelentősebb vita vagy egyeztetés nélkül fogadta el a parlament, és úgy véli, bár a bevételek növelése a célja, valójában aránytalan mértékben egyetlen vállalatot, az RTL-t sújtaná, „veszélybe sodorva annak működőképességét”. ■ MTI Közel ötven új határátkelő kapcsolat Hárommilliárd forint az új fejlesztések átlagköltsége A következő években 47 új határátkelőhely megnyitását tervezik Magyarországon, a legtöbbet, 24-et a szlovák szakaszon építenék ki. Haiman Éva - Éber Sándor Hárommilliárd forint átlag- költséggel számolhatunk egy új határátkelőhely kapcsán - közölte lapunkkal a Külgaz­dasági és Külügyminisztérium (KKM). A korábbi tapasztala­tok alapján túlnyomórészt ha­tármenti, szomszédos települé­seket összekötő kapcsolatokról van szó, amelyek jellemzően önkormányzati utak, kisebb híd-, vagy kompkapcsolatok. Az ilyen jellegű kapcsolatok átlagos költsége a tárca szerint 1,5 milliárd forintra tehető. A 2014-2020-as fejlesztések kö­zül azonban számos nagymé­retű beruházás lesz (például híd, autópálya vagy gyorsfor­galmi kapcsolat), az átlagkölt­ség 3 milliárdra emelkedhet. Az M43-as magyar és az Al-es román autópálya össze­kapcsolása kapcsán például az M43-as kivitelezés alat't álló kiépítése Makó és az országha­tár között 23,1 km hosszan, 59 milliárd forint összeggel, uni­ós támogatással várhatóan az idén megvalósul. Az M4-es ma­gyar és az A3-as román autópá­lya összekapcsolása várhatóan 2015-2017 között készülhet el. Az M4-est uniós támogatás­sal Berettyóújfalu-Nagykereki között 32 kilométer kiépítése 90,8 milliárdba kerülhet. A KKM tájékoztatása sze­rint a következő években 47 új határátkelő nyílhat (az össz­költségük az átlagköltség alap­ján 141 milliárd forint lehet). Jelenleg 93 határátkelője van Magyarországnak, a schen- geni határokon 46 működik. A magyar országhatár hossza összesen 2246 kilométer, ebből a leghosszabb rész a szlovákiai szakasz (679 kilométer), ahol 24 új határátkelő megnyitását tervezik, melyekről már mű­szaki tervek is vannak. Romániával (453 kilométe­res szakasz) tárgyalások foly­nak az átkelők kiválasztásáról. A július 14-15-én rendezett magyar-román vegyesbizott­sági ülésen megerősítették a 12 új kapcsolat kiépítését a tíz már megépített átkelő üzem­be helyezésén túl. Ukrajnával (137 kilométer) három új határ- átkelőhely kiépítésében álla­podtak meg. Szlovéniával (102 Nő az illegális migránsok száma növekszik az ország hatá­rain illegálisan belépők szá­ma - nyilatkozta az MTI-nek a Bevándorlási és Állampol­gársági Hivatal megbízott me­nekültügyi igazgatója. Szép Árpád szerint főként a balká­ni útvonalon, embercsem­pész-hálózatok közvetítésével érkeznek, többségük tranzit­országnak tekinti Magyar- országot. Többségük afgán, szír és koszovói fiatal, ala­csony képzettségű férfi, akik a biztonsági helyzet vagy a nyomor elől menekülnek. Az idén eddig több mint 5000 idegen állampolgár átmeneti elhelyezése és menekültügyi kérelmének elbírálását kellett megoldani a korábbi 2-3000 fő helyett. A befogadó intéz­ményekben jelenleg 1400 me­nedékkérő tartózkodik. kilométer) hat új kapcsolat megvalósításáról állapodtak meg a kormányfők. Szerbiával (164 kilométer közös • határ) jelenleg két új határátkelőről folynak a tárgyalások, miköz­ben két átkelő megépítése most is zajlik. A horvát határszakaszon (355 kilométer) való fejleszté­sekről még nincs konszenzus. Ausztriával a konkrét fejleszté­sek kiválasztása folyamatban van. Megállapodás született, hogy az osztrák-magyar hatá­ron (356 kilométer) átnyúló fej­lesztésekre fordítható EU-for- rások egyharmadát új utak építésére allokálják. A tavalyi adatok alapján a legforgalmasabb határátkelő- hely a szerb határnál lévő Rösz- ke volt 5,6 millió fővel - tudatta lapunkkal az Országos Rend­őr-főkapitányság (ORFK). A legkisebb forgalmú határátke­lők (az ideiglenes határátkelők adatai nélkül) személyforgal­ma alapján a horvát határnál lévő Drávaszabolcsnál hajóval tavaly mindössze 28-an lépték át a határt. Szegednél hajóval 1053-an mentek át Szerbiába, míg Magyarbolynál vasúton 2100-an Horvátországba. Káosz a román egészségbiztosítási hozzájárulás körül járulék Egymásnak ellent­mondóan nyilatkoztak tegnap a bukaresti szaktárca vezetői az egészségbiztosítási hozzájárulás esetleges emeléséről. Alighogy bejelentette Dorel Sandesc egészségügyi államtitkár, hogy a jelenlegi 10,7 százalékról 14 százalékra - a 2008-as szintre - nőhet a járulék, felettese, Ni- colae Banicioiu miniszter, illetve. Cristian Socol, a román minisz­terelnök tanácsadója azonnal cáfolta, hogy a kormány hasonló intézkedést fontolgatna. Az ügy annak fényében külö­nösen kényes, hogy - a tervek szerint - a nyugdíjjárulékokat októbertől öt százalékkal csök­kentenék. A kínos helyzetet az államtitkár indította el egy hét­fői konferenciát követő sajtótájé­koztatón, amelyen bejelentette: a jelenlegi 10,7 százalékról 14 százalékra nőhet az egészség- ügyi járulék. A szakember a hepatitis elleni küzdelem világ­napja alkalmából rendezett fórumon azt is közölte, hogy a bukaresti kormány illetékesei már tárgyaltak az intézkedésről a Nemzetközi Valutaalap képvi­selőivel, de konkrét döntés még nem született. Az egészségügyi államtitkár kiemelte: az IMF indokoltnak tartja az emelést, s ezzel ő maga is egyetért - tette hozzá. Elmon­dása szerint a felmérések azt mutatják: az emberek a prioritá­si listán az egészséget helyezik az első helyre, és azzal is egyet­értenek, hogy többet fizessenek az ágazat fenntartásáért. Victor Ponta tanácsadója „kissé értel­mezhetetlen álhímek” nevezte az esetleges járulékemelésről szóló információt, és leszögezte: a kormány a társadalombizto­sítási hozzájárulások csökken­tését, és nem azok növelését ambicionálja. A szakminiszter is cáfolta beosztottja szavait, és hangsúlyozta: a tárca nem tárgyalt az IMF-fel az egészség- ügyi járulék esetleges emelésé­ről. Banicioiu hozzátette: 2010- ben javaslat szintjén felmerült ugyan emelés, de nem történt előrelépés az ügyben. ■. A. E. Augusztusban indulnak el a diplomamentő képzések OFA A programra eddig 29 ezren regisztráltak, csaknem háromnegyedük angolul tanulna „A Diplomamentő Programra a mai napig 29 ezer fő regiszt­rálta magát” - nyilatkozta la­punknak az Országos Foglal­koztatási Közhasznú Nonproflt Kft. (OFA) ügyvezető igazgató­ja. Pákozdi Szabolcs elmondta, a jelentkezések folyamatosan várhatók december 31-ig. Au­gusztus végén a legmagasabb óraszámú, 240 órás képzése­ket szeretné elindítani az OFA, majd szeptemberben indulnak a 120 és 180 órás képzések is, 6-14.fő közötti csoportlétszám­mal. Megtudtuk: a regiszt­ráltak 73 százaléka angol, 25 százaléka német, 2 százaléka francia nyelvet kíván tanulni. A résztvevők 13 százaléka 120 órás, 21 százaléka 180 órás, míg 66 százaléka 240 órás kép­zéseken szeretne részt venni. Jelenleg a képzésre jelent­kező természetes személyek pályázatainak a formai ellen­őrzése zajlik. A képzéseket megvalósító felnőttképzési in­tézményeket ezen a héten érte­síthetik a döntésről, valamint megkezdik az informatikai rendszerben adataik feltöltését. Az országban 82 képzési hely­színen lesz majd képzés. A program teljes pénzügyi kerete továbbra is 3 milliárd forint. Terveik szerint 13 700 főt be tudnak bevonni a prog­ramba. A Nemzetgazdasági Mi­nisztérium korábban még azt 2015 végéig kell levizsgázni nyilatkozta lapunknak, hogy mintegy 10 ezer fő nyelvtanu­lását tudják majd támogatni. A maximálisan adható támo­gatást korábban fejenként 300 ezer forintban állapították meg. A kormány által meghirde­tett és az OFA által megvalósí­tott Diplomamentő Programra azok jelentkezhetnek, akik államvizsgájukat a hazai felső- oktatásban sikeresen teljesítet­ték, ezt igazolják, és már csak a nyelvvizsga hiányzik ahhoz, hogy átvehessék diplomájukat. További feltétel az is, hogy ne álljanak hallgatói jogviszony­ban, vállalják az államilag el­ismert nyelvvizsga megszerzé­sét, valamint alapfokú nyelv­ismerettel rendelkezzenek amit nyelvi szintfelmérőn kell igazolni. A regisztrált álláske­resőket előnyben részesítik, va­lamint azokat is, akiknek lak­helyén az országos átlag felett van a munkanélküliségi ráta. Több mint 6000 olyan regiszt­rált álláskeresőt tartanak nyil­ván, akinek már csak a nyelv­vizsga hiányzik a diplomához. A korábbi tervekkel ellentétben a 35 éven felüliek is részt ve­hetnek a képzésben. A program keretében 2015. december 30-ig kell majd meg­szerezni a nyelvvizsgát a részt­vevőknek, ha a vizsga nem si­kerül, legalább két alkalommal meg kell ismételni, ezeknek a költsége a vizsgázót terheli. Vissza kell fizetni a képzési díj felét (ami 150 ezer forint is le­het), ha önhibájából nem szerzi meg valaki a nyelvvizsga-bizo­nyítványt. Az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának adatai szerint mintegy 50 ezer felsőoktatási képzés (az alapképzésben 42 ezer) zárult nyelvvizsga nélkül 2006 óta. A képzési területek közül a gazdaságtudományin bukott el a legtöbb diploma (13231) a nyelvvizsga hiánya miatt, utána a társadalomtu­dományi (6641), a pedagógusi (5387), a műszaki (5169) és a bölcsészettudományi (5077) következnek. ■ É. S. J »

Next

/
Thumbnails
Contents