Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-29 / 175. szám
4 2014. JÚLIUS 29.. KEDD Megállapodás: hátrányos helyzetű sorstársaikat segíthetik majd A hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a gyerekszegénység csökkentése céljából új program indult útjára Csurgón. Kiss Istvánná, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat vezetője elmondta: varró és hímző tanfolyamukon tizenheten szerezhetnek OKJ-s képesítést. Ez összhangban van a Kadarkú- ti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulás Gyerekesély elnevezésű, az Európai Unió által finanszírozott projektjével. Az „Összefogás a Kadarkú- ti-Nagybajomi Kistérség gyermekeinek jövőjéért" projekt célkitűzései megegyeznek a Legyen jobb a gyermekeknek nemzeti stratégiával, valamint a társadalmi felzárkóztatás stratégia alapvető céljaival, mondta Nagy Katalin projektmenedzser.- Első ránézésre biztos furcsa, hogy a felnőtt nők szakképzése hogyan segítheti a gyerekszegénység enyhítését, de a programunk sokrétű, és követhető családi modell kialakítására törekszünk. Ehhez elengedhetetlen a szülők segítsége, ebben lehetőség az a megállapodás, amelyet velük kötöttünk - folytatta, - hogy a Csurgón képesítést szerző hölgyek a jövőben már oktatóként fognak segíteni a projektben. A megállapodás a Somogy Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Kadarkú- ti-Nagybajomi Kistérség között nem jöhetne létre ha nem kapnának külső támogatást. Ebben az esetben a támogató a Nagyatádi cérnagyár (Coats Crafts Hungary Ltd.), amely az alapanyagot biztosította a csurgói képzéshez. Bogdán Péter, aki az országos „gyerekesély” esélyegyenlőségi szakértője, mentora, elmondta, hogy a Dunántúlon két helyen vannak jelen az egyik a Kadarkúti projekt, a másik Szigetváron indult, és nem is véletlenül jöttek el Csiurgóra a szigetvári képviselők, hiszen szeretnék oda is kiterjeszteni ezt a megállapodást. Legfőbb törekvésük, hogy országos legyen az a modell. Természetesen az oktatásban részt vevők is örülnek, hogy a megszerzett tudásuk, nem vész kárba, hanem átadhatják a hozzájuk hasonlóan nehéz sorsú társaiknak. ■ T. T. Önmagukért alkotnak Hasznos megállapodás MEGYEI KÖRKÉP Ajándék: ötven ev után ugrik újra a legidősebb ejtőernyős Négyezer méter magasból is csodálatos a Balaton Házas József megszerzett minden szükséges vizsgát, hogy újra átélhesse e különleges sport szépségeit j Biztonságos sport, ha mindenki betartja, amit tanult, akkor csupán az izgalma és a szépsége marad - vallja a siófoki Házas József, aki ma az ország legidősebb aktív, licences ejtőernyőse. Fónai Imre Majdnem kerek öt évtizedet kihagyott, mire újra ugrani kezdett. Hatvanötödik születésnapjára kapott ajándékul egy tandemugrást a fiától, az ott és akkor átélt rossz élmények hatására határozta el: újra megpróbálkozik egyedül. - Mint egy báb, úgy zuhantam, nulla adrenalin, én, aki „fénykoromban” egy PO-2-es kétszemélyes, kétfedelű gépből is ugrottam, úgy, hogy előtte kimásztam az ülésből a számytőre - így a 73 éves Házas lózsef. - Csakhogy az már régen volt. Elsős csurgói gimnazistaként elméletben mindent megtanultunk a kaposvári repülőklub ejtőernyős körében, ám hiába írtunk levelet még a hadügyminiszternek is (1955-öt írtunk ekkor), azt válaszolta: szépek az ambícióink, de a szabály az szabály, 16 éves korunk előtt nem ugorhatunk, addig járjunk csak türelemmel edzésre. Jártunk is, 1956. július 22-én aztán egy felszállás előtt kevés volt az ember a gépen, a barátommal felvittek bennünket. Budapestről az első magyarországi AN-2-es- sel jött az elöljáró, amikor kérdezte, hány évesek vagyunk, rávágtuk, hogy tizenhat. Nagy darabok voltunk, elméletben meg ugye mindent tudtunk. A napokban a kaposújlaki reptéren (oda jár a budapesti Vörös Meteor Ejtőernyős Sport Klub legénysége) meg is emlékeztek róla a fiatalokkal: majdnem napra pontosan 58 éve az első ugrásának. - Nyolcszáz méter volt akkor a magasság - emlékszik vissza Házas József, közben videót mutat egy közelmúlt- béli négyezer méteres ugrásáról, a Balaton fölött. Hát nem csodálatos? - kérdi, és mivel is lehetne felelni rá, mint azzal: dehogynem, különösen így a kiüti szőlőlugas tövében, laptopon nézve. Biztonságos sport, nyugtat meg újra, hozzátéve: ma már vész esetére szolgáló automata ernyőnyitó nélkül nem lehet ugrani. Majd még egy ugrás visz- sza az időben: - 1956 után „magára maradt” a csurgói ejtőernyőskor, én vettem át a vezetését. De jöttek az egyetemi évek, orvos akartam lenni és az ejtőernyőzés elfelejtődött, egészen a hatvanötödik születésnapomig, tehát már nyugdíjasként tértem vissza. Megkérdeztem, van-e korhatár, milyen vizsgát kell tenni, azt felelték, orvosi papír keü és a szabadesés-képzést kell teljesíteni, amerikai mintára, kilenc ugrással. A vizsgán átmentem, licencet szereztem (könnyűszerkezetes kisrepülőt is vezethetnék az orvosim alapján) és azóta ugróm megint. Ma már a legidősebb aktív ejtőernyős az országban. - Ebben a korban már tompulnak a reflexek, kevesen vágnak bele, hogy az orvosi alkalmasságit és a szabadesés-képzést is teljesítsék. Somogyi barátom, a nagybajomi Horváth István nálam is idősebb, ő sem tudta abbahagyni az ugrást (valaha válogatott is volt), de már csak tandemben. Én meg amolyan fatalistaként sohasem foglalkozom azzal, hogy mi lesz velem, ez nem jut eszembe. Mindig is sokat sportoltam, naponta úszom. S amúgy is kaptam annyit az ejtőernyőzéstől, hogy amíg adnak orvosi papírt és amíg élvezem, addig csinálom. Emlékszem, 15 évesen a zúgó gépben, alattam a mélység és el kell döntenem: ugróm, vagy nem ugróm? Ugrottam. Ez sok másban is segített az életem során, amikor azt mondtam valamire: meg akarom, meg tudom csinálni. Igazi jellemformáló ez a sport. A tavalyi szolnoki repülőnapon végrehajtott háromgenerációs ugrásuk bejárta a médiát: Házas József ugrott először, azután 12 éves unokája, Anna tandemben, végül Gábor fia, kamerával. - Egy gépből, egyszerre, erre nagyon büszke vagyok - árulja el az „ugrásmentes” évtizedeiben az orvoslás mellett a politikába is belekóstolt korelnök, aki vitorlázógépet is vezetett. S milyen érdekes: pont arról a telekről, ahol ma a tavasztól őszig tartó időt tölti a kiüti szőlőhegyen, valaha a vitorlázógépeket indították a hajdani kiüti reptérre. A kürtöskalácsos esete a siófoki „bugyiutcában”: a faszénfüst zavarta a butikosokat, volt, aki rosszul lett Kitakarítottak a kaposvári székletgyűjtő után ► Folytatás az 1. oldalról a kereskedők azt írták, hogy a butikok és a közeli játszóház működését tönkreteszi a kalácssütő faszénfüstje. Az üzletek fölött lakások vannak - így a levél -, melyek, akár csak a butikok, egész nap füstben álltak, amikor a kürtőskalá- csos működött. A felnőttek és a gyerekek egészsége is veszélybe került, akadt, aki rosszul is lett a füst miatt. A levélben azt kérték a jegyzőtől: intézkedjen, hogy a bérlő az üzlet előtti, közterületi faszenes sütést szüntesse be!- Ez faszénen sülő kürtös- kalács, éppen ez a különlegessége, és nem igaz, hogy egész nap „faszenes füst" szállna, hiszen köztudott, hogy füst maximum csak a begyújtáskor keletkezik, utána csak izzik - magyarázza Korolovsz- ki Norbert, hozzátéve: számos helyen árulják a faszenes kür- tőskalácsot, rendezvényekre járnak Budapesttől Hollókőig, de „még sehol sem hallottunk ilyet, hogy bárki is rosz- szul lett volna. És az alkalmazottak, akik egész nap sütnek, azok nem lesznek rosszul?” A Kálmán-sori üzletet bérbeadó szerint érdekes, hogy száz méternyire áruló kereskedők is aláírták a jegyzőnek szóló levelet, netán odáig szállt a füst? Az egymásba érő üzletek között nemkívánatos a butikosok szerint egy kürtőskalácssütő- A bérlő a butikosok folyamatos zaklatása miatt fölmondta a szerződést, ez kár neki is és nekem is - folytatja. - A katasztrófa-védelemtől a tisztiorvosi szolgálatig minden hatóság mindent rendben talált.- Azt szerettük volna, hogy legyen valami színfolt a „bugyiutcában” - teszi hozzá Ko- rolovszki Norbert. -'Egy hétnél többet nem tartottunk nyitva, erdélyi alkalmazottjaimat például „lerománozták” és folyton fényképezték a butikosok. A bérlő és a bérbeadó is írt közös levelet a városházára, melyben azt is hangsúlyozzák: amennyiben a sütő fölé füstte- relőt szerelnének, maga a sütés látványossága szenvedne csorbát. A sétány üzletsorán megkerestük a két közvetlen szomszédot, akik azt hangsúlyozták: ők csak jelezték, hogy a kürtős- kalácsos nem oda való, ahhoz túl sűrűn állnak egymás mellett az üzletek. Ráadásul - tették hozzá - a nyílt téri tüzelés nemcsak amiatt nemkívánatos, mert büdös, foltos lesz a portékájuk a szálló füst és pernye miatt, hanem a tűzvédelmi előírásoknak sem tesz eleget. Egyikük azt mondta, ők nem tudják megakadályozni, hogy kinyisson a kürtöskalácsos, maga döntött a bezárásról amikor látta, hogy nincs forgalma.- Jöjjön és nyisson ki, csak tart- | sa be az előírásokat, ám maguk írták le a jegyzőnek szóló levelükben: nem hajlandók füstte- relőt felszerelni - folytatta. A másik szomszéd arról beszélt: kilencéves gyermeke lakik az J üzlet fölötti lakásban (a levelet j aláíró üzlettulajdonosok között ! nyíregyházi, győri, pécsi, nagy- kanizsai is akad - a szerző), őt is zavarta a füst, de a szemközti játszóházban is prüszköltek a | gyerekek. A bérbeadó azt mondta lapunknak: akár demonstratív kalácssütés-próbát is hajlandók tartani a fogyasztóvédelmi hatóság jelenlétében... ■ Fónai Imre Ezer liter vizeletet és mintegy kétszáz kiló székletet szálütot- tak el egy kaposvári, Fő utcai társasháznak abból a lakásából, ahol még június elején bukkantak egy ott lakó férfi holttestére. A lakásban a tartozások miatt már egy éve kikapcsolták a vizet és a viüanyt, az azóta elhunyt tulajdonos pedig műanyag palackokba vizelt és szatyrokba pisz- kított, ha vécére kellett mennie. Mindezt felhalmozta a szobákban és a fürdőszobában. A halála után hetekig nem történt semmi, és amikor a legyek is kezdték megszállni a környéket, az áldatlan állapotot bemutató cikkünk nyomán Szita Károly kaposvári polgármester felkérte Nesz- ményi Zsolt kormánymegbízottat, hogy haladéktalanul tegyenek rendet. Szombat délelőttől este 19 óráig takarított két védőfelszereléssel ellátott szakember a helyszínen, majd kifertőtlenítették a lakást és a lépcsőházat. A közös képviselő engedélyével a vizeletet a hátsó udvarban egy lefolyóba engedték. A székletet tartalmazó szatyrokat és zsákokat egy utánfutóra rakodták, és egy közeli veszélyeshulladék-le- rakóba szállították. A szomszédoktól megtudtuk, hogy hétfőre teljesen megszűnt a szag, és az élet visszatérhetett a normális kerékvágásba. ■ K. G.
