Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám

2014. JUNIUS 15., VASARNAP SZTORI/ELETMOD 5 Kiityiik forradalma az orvoslasban tudomany Technologiai cunami jon a gyogyitasban, amely mindent elsopor Okostelefonos egeszsegiigyi applikaciok, nanotechnologi- as gyogyszerek, robottechno- logiaval iranyitott sebeszeti technologiak, 3D-s szovet- nyomtatas - csak nehany buvszo a gyogyitas jovojebol. Megpedig a nagyon is kozeli jovojebol. Haiman Eva Egy olyan orszagban, ahol meg barna papirbol kesziilt karto- nokban taroljak a haziorvosok a betegek leleteit, osregi asz- tali szamitogepeket piifolnek a korhazi adminisztratorok, es a pacienseknek halomnyi nyomtatott dokumentacidt kell hurcolniuk magukkal egyik orvostol a masikig, nehez el- kepzelni azt a vilagot, amikor az orvoslasban is a mindenna- pok reszeve valik az informa- ciotechnologia. Pedig ez a jovo mar nem is olyan tavoli, mint hissziik, csak ido - es persze penz - kerdese, hogy Magyar­orszagon is elterjedjenek a na- lunk gazdagabb orszagokban egyre inkabb mindennapossa valo ujitasok. Becslesek szerint mar az el- kovetkezendo evekben vilag- szerte meredeken emelkedik majd a letoltott mobiltelefonos egeszsegiigyi applikaciok sza­ma, reszben az egyre tudato- sabba valo betegek, reszben az olyan kiegeszito eszkozok nyo- man, amilyenek a hordozha- to diagnosztikai eszkozok, az ugynevezett okosmerok. Azok, amelyek segitsegevel folyama- tos kepet kaphatunk egeszsegi allapotunkrol, vernyomasunk- rol, testhomersekletiinkrol es egyeb fizikalis parameteriink- rol, az adatokat eltarolhatjuk, es az orvosunkkal valos idoben meg is oszthatjuk. A mobiltelefonos applikacio- kon azonban joval tulmutatnak azok a lehetosegek, amelye- ket a mobile health (mHealth, magyarul mobilegeszsegiigy) tartogat. Ebbe a korbe tartoz- hatnak a tavmegfigyeld moni- torok, az online konzultacios lehetosegek, a felho alapu kor- tortenet-adatbazisok, a mobil betegnyilvantartasok vagy a vizitemlekeztetok is - magya- razza Balint Botond, a Fenntart- hato Magyar Egeszsegugyert Egyesiilet vezetoje. A fiatal or- vos a nehany lelkes mernok, programozo, orvos es egyeb szakember peldaul elkeszitette a „laborom.hu” alkalmazast. Ez tulajdonkeppen egy szemelyre szabott elektronikus betegkar- ton, amelynek segitsegevel bar- ki feltoltheti es rendezheti sza- mitogepen vagy okostelefonjan laborleleteit, kdrtortenetet, test- suly-, vernyomas- es vercukor- ertekeit. Az adatbazis a beteg es a kezeloorvos szamara egy- arant kovethetove, atlathatova, vizualisan megjelenithetove teszi a beteg egeszsegi allapo- taval kapcsolatos szamtalan in- formaciot, amely lgy barmikor rendelkezesre allhat. Kisse lemaradva MAGYARORSZAGON JELENLEG IS tucatnyi e-Health fejlesztesi program van folyamatban. Ezeknek a dontoen uniosforras- bol finanszirozott projekteknek azosszerteke eleri a 12 milliard forintot. Aze-recept, amit 2010 ota igernek, meg nines ezek ko­zott, es egyelore a vedonok sem tablagepet hasznalnak a tere- pen, ahogyan arrol szinten szo volt. Viszont allMag elorehala- dott allapotban vanaMento- szolgalatnal az uj iranyttasi rendszer kiepttese, amelytola lekoszont egeszsegiigyi allam- titkar, Szocska Miklos szerint mdr csak egy lepes, hogy „elo kepet fogunk tudni kozvetiteni a mentoautdbol a szakorvosnak”. A szakember szerint az mHealth mar 2020 elott alap- vetoen meg fogja valtoztatni az egeszsegiigyet es a sajat egesz- segiinkrol kialakult kepunket is, bar erre Magyarorszagon talan nehany ewel tovabb kell varni. Mesko Bertalan egesz- segiigyi jovokutato az uj tech­nologiak kapesan egyenesen cunamit emleget, ami szerinte teljesen el fogja soporni a je- lenlegi orvoslast. A szemelyes orvos-beteg kapcsolatot azon­ban semmilyen futurisztikus kiityii sem potolhatja - allitja. Online segitseget kapnak a depresszioval kiizdok betegseg Magyarorszagon minden negyedik no es minden nyolcadik ferfi ateli ezt az elete soran A nyari napsiites jokedvre de- rit, am nem minden esetben. Ha valaki depressziora hajla- mos, annak nem feltetleniil ja- vul az allapota. Nekik segithet egy uj weboldal. Az Egeszsegiigyi Vilagszer- vezet elorejelzese szerint 2020- ra a depresszio lesz a masodik leggyakoribb, tartos munkake- pesseg-csokkenest okozo meg- betegedes, megelozve a sziv- es errendszeri betegsegeket. Mert a depresszio nem egyszeruen stressz vagy rosszkedv, hanem egy komoly mentalis betegseg, amely az egesz szervezetet erinti. Becslesek szerint Europaban evente a lakossag 7 szazale- ka el at depresszios epizodot. Magyarorszagon minden ne­gyedik no es minden nyolcadik ferfi atel depressziot az elete soran. A depresszio az ongyil- kossaghoz vezeto legnagyobb veszely, es bar a korabbi kedve- zotlen tendenciaknak veget vet- ve hosszu evek ota kevesebben kovetnek el ongyilkossagot Ma­gyarorszagon, unios osszeha- sonh'tasban ennek ellenere meg mindig dobogos helyen allunk. Depresszios barki lehet: fer- fiak es nok, eletkortol, iskola- zottsagtol, szocialis es gazdasagi hattertol fuggetleniil. A fel nem ismert vagy kezeletlen depresz- szio gyakran visszaterhet, es akar tartossa vagy kronikussa valhat. A kepet tovabb sulyos- bitja, ha a depresszio mas testi betegseggel tarsul, mint peldaul rosszindulatu daganattal, cukor- betegseggel, • iziileti gyulladas- sal, stroke-kal, vagy sziv- es er­rendszeri betegseggel, illetve ha egyeb psziches zavarral tarsul, amilyen a szorongassal vagy az alkohol-, esetleg a drogfiiggoseg. Ezert is nagy jelentosegu az Europai Szovetseg a Depresszio Ellen (EAAD) kezdemenyezese, amelynek eredmenyekent most mar magyarul is elerheto az a weboldal, amely gyakorlati se­gitseget nyujt a depresszioval kiizdoknek. A www.ifightdep- ression.com/hu („Megkiizdok a depresszioval”) weboldalon tob- bek kozott egy nemzetkozileg elismert onkitoltos teszt segit­segevel a sajat depressziojanak merteket tesztelheti a latogato, es az eredmenyrol, illetve a sziikseges lepesekrol azonnali visszajelzest kap. Az oldalon az altalanos tudnivalokon kivul - a depresszio okai, tiinetei es keze- lese - a latogatok konkret segit­seget nyujto elerhetosegeket is talalnak. ■ H. E. A depresszio jelei:- allandosult szomorusag, szorongas, kiiiresedettseg-erzes- szokatlan fdradtsagerzet, csokkent energiaszint- REMENYTELENSEG, peSSZimiz- mus, buntudat, ertektelenseg- csokkent erdeklodes a korab- ban erdekesnek tartott vagy oro- mot okozo tevekenysegek irant- alvaszavar es almatlansag, vagy tul sok alvas- szokatlan ingerlekenyseg- erzelmi beszukiiltseg- tarsas helyzetek keriilese- halallal, ongyilkossaggal vald foglalkozds Gulyas Laszlo fokent radiozik gulyas laszlo 1981-ben egy februari esten debtitalt a Magyar Televizioban. Egy vasarnapi Telesportban ol- vashatott sporthireket es majd kiugrott a borebol oro- meben. Az, hogy ezen a palyan in- dult el, nem volt nagy megle- petes. Edesapja, Gulyas Gyu- la radios sportkommentator volt, aki Szepesi Gyorgy mellett a nagy radios gene- raciohoz tartozott. Az ujsag- iras, majd radios riporteri munka utan kovetkezett a televizio, ahol aztan tiz olimpian, 27 kezilabda Eb-n es vb-n, ot labdarugo-vilag- bajnoksagon es ugyanannyi atletikai vilagversenyen vett reszt. „Persze, osszeszorul ki- csit a szivem, hogy csak itthonrol nezhetem a merko- zeseket, de a Kossuth Radio munkatarsakent kiveszem azert a reszem igy is a vi- lagbajnoksagbol - mondta Gulyas Laszlo. - A televizi- obol 2007-ben kuldtek el es azota televizioban csak a Sportl kepernyojen szere- peltem. A Kossuth Radioban szerkesztokent dolgozom es idoszakosan tanitottam a ko- vetkezo generaciot is. Az az MTV, amelyiktol elkiildtek, mar nem az a televizio volt, amire szivesen emlekszem. Hianyzik a teves munka, olyan, amibe egy eletre beleszeret az ember, ha ko- molyan veszi. Ugyanakkor en azt az MTV-t szerettem, ahol meg olyan volt a leg- kor, hogy mindenki koszont mindenkinek. Szivesen teveznek es van egyfajta nosztalgiaerzes is bennem, de elegedetlen nem vagyok, a radioban is azzal foglalko- zom, amit nagyon szeretek.” Gulyas Laszlo nem csak beszel a sportrol, de csinalja is. Aktiv eletet el es minden- napjainak resze a mozgas: uszik, kerekparozik es he- tente tobbszor fut. ■ F. E. Papucskaland AMIKOR Kl- SZALLOK a metroszerel- rados virag venybol, min­dig a labam ele nezek, nehogy belelepjek a resbe, ami a szerelveny padlo- zata es a peron kozott van. Va- lamelyik nap is odaszegeztem a tekintetem a kerdeses hely- re a Nyugati palyaudvarnal levo megalloban - hat mit la- tok? A mellettem kiszallo lany papuesa egyszer csak zsupsz! - leesuszott a labarol, es a res- ben landolt. A magas sarku, keskeny kis nyari fapapucs alazuhant a metroszerelveny sinjei koze. A porul jart lany (olyan huszon-egynehany eves lehetett) csak nevetgelt kinjaban: most mehet igy to­vabb. Mondtam neki, nezziik meg, hoi van az a papucs, hat­ha ki tudjuk halaszni. nagy buzgon hajolgattunk lefele, meg is lattuk a papu- csot - sajnos puszta kezzel el nem erheto messzesegben. Kozben a hangosbemondoban egy holgy rank rivallt, hogy azonnal menjiink fel a metro- feliigyeletre. A hang egyre ijedtebb es parancsolobb lett, igy aztan elindultunk felfele. A lany kerte, ne torodjek o- vele, de en felhordiiltem: csak nem fogja itt hagyni a papu- esat? Szeliden megfogtam a karjat, ugy vonszoltam fel a mozgolepcsdre, o pedig mel­lettem bicegett, hogy milyen ciki ez az egesz, es biztos vagyok-e benne, hogy nem jarna-e jobban, ha mezitlab folytatna az utjat. kozoltem vele, nem o volna az elso utcan mezitlabazo ember - ismertem egy figu- rat, aki marciustol oktoberig mindenhol esupasz labbal kozlekedett, de az egy hobo- szeru vilagutazo volt, Jimi Hendrix-es iistokkel, szakadt poloban. Am a lanyka ma- ga volt a megtestesiilt ifju polgarholgy, divatosan szoros terdfarmerban, testhez simu- lo fekete topban, karjan mend retikiillel. a felugyeleten ket sor moni­tor elott, mint valami FBI-os filmben, egy jol megtermett holgy fogadott benniinket, sa- pitozva, hogy majdnem meg- allt a szive, amikor mi a sinek foie hajoltunk. A lany a fel laban acsorogva ott maradt, hogy ne kelljen megint vegig- bicegnie az utat, en pedig lementem a holggyel megmu- tatni az eset pontos szinhe- lyet. Amikor a sajat szemevel is latta a papucsot, elhuzott a raktarba egy hosszu rudert. Kideriilt, nem ez az elso eset, hogy onnan lentrol ki kell ha­laszni valamit. Sot, az ijedtseg is azert volt, mert egyszer egy no, akinek szinten odaesett valamije, a keteves gyere- ket logatta le, hogy az hozza fel neki a cuccot. Ezt mar az egyik metrofeliigyeld ferfi meselte, aki szinten lejott se- giteni. Elmondta, mi tortenik, ha valaki hozzaer a sinhez, amelyben nyolcszazvalahany voltos egyenaram megy: si- man odasiil a keze. Nem tud- ja elengedni, es igy aztan a megsules kiterjed az egesz testere. a metros ferfibol dolt a pa- nasz. Hogy en el sem tudom kepzelni, mi van itt pentek estenkent. Jon az aranyifju- sag, lokdosik egymast, koz- ben orditoznak, mert alapo- san beitaloztak, befiiveztek. Heccbol megnyomjak a peron falan elhelyezett dobozban a piros veszgombot, amitol leall a metro, es beletelik egy ido- be ujrainditani. Osszeokadjak a peront, a metrokocsikat, es nemesak a magyarok, de a kiilfoldiek is. Utobbiak itt tomboljak ki magukat, mert nalunk nem viszi be oket a rendorseg, nem soz a nyakuk- ba hatalmas penzbiintetest. tele volt keseruseggel az az ember, latszott rajta, jolesik neki, hogy kiontheti a szivet. kozben A papucshalaszat a ruddal sem sikerult, olyan szerencsetleniil landolt oda- lent a labbeli. Vegiil a fel- iigyeleten a holgy felvette a jegyzokonyvet, es megigerte a lanynak, ejszaka, amikor mar nem jar a metro, kiszedik a papucsot, masnap reggel at- veheti. Kivancsi lennek, erte ment-e.

Next

/
Thumbnails
Contents