Somogyi Hírlap, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 22. szám

6

ELETMOD

2014. JUNIUS 15., VASARNAP

Szeretiink hinni a csodakban, illuziokban

MiRAKULUM?Tulzottan hiszekenyek vagyunk - A himalajai so is csak so,

a zold kave is csak kave

Nem tudni, miert hisziink szlvesebben a hihetetlennek tuno dolgokban. Csak be kell venniink egy uj csodaszerbol nehany pirulat - gondoljuk maris megszabadulunk felesleges kiloinktol. Pedig a fogyas titka a felhasznalt es a bevitt energia kdzotti kii- lonbseg, az elobbi javara.

Dogosssy Katalin

Hamarabb elhissziik, hogy minden testi problemank oka a szervezet elsavasodasa, mint azt, hogy egeszsegiigyi proble- maink hattereben sok kiilon- fele ok allhat. A feligazsagok gyorsan vevo're talalnak.

FOGYOKURAZbKCSODASZERE

A zold kave forradalmian uj fogyokuras termek... Csok- kentheti a bevitt szenhidratok zsirra alakulasat, kivalo anti- oxidans. Tulajdonsagait a klo- rogensavnak koszonheti. Ez az anyag gatolja a gliikoz felszivo- dasat a vekonybelben, es a glii- koz felszabadulasat a majbol a keringesi rendszerbe.

val6ban (gy van? - kerdez- tiik dr. Csupor Dezso gyogy- szereszt, egyetemi adjunktust, aki szerint a klorogensav egy nagyon regota ismert es a no- venyvilagban szeles korben elofordulo, egyszeru szerkeze- tu vegyiilet. Megtalalhato a ba- rackban, szilvaban, burgonyaKomoly fogyasztoi rajongotabora van a Himalaja

sonak, maniakusan hisznek a bioenergetikai erejeben

ban, de ketsegklvtil a kavebab az, amely jelentos koncentraci- oban tartalmazza. Antioxidans hatasa kozismert, ujabban akut vernyomascsokkento (hosz- szabb tavu adagolas eseten is) es vercukorszintet merseklo (gliikozfelszivodast csokkento) hatasarol is jelennek meg human vizsgalati eredmenyek.

Testsulycsokkento hatasarol vis/ont nines klinikai adat. Ra- adasul klorogensav nemesak a zold, hanem a porkolt kaveban is van, bar mennyisege a porko- les fokaval aranyosan csokken.

az £lets6ja, a himalaja s6

A Himalaja so - a tulzott fogyasztasnal valoban rossz hatasu tul sok asztali soval elHANS HERTEL, a mikrok elleni hare pionvrja az 1980-as evekben elvegzett alltiolagos klserleteben megdllaptiotta, hogy a mikrosu- toben elkeszitett etel tartos fo- gyasztasa rakos elvaltozast meg- elozo allapotot idez elo. AlKtdsai gyorsan szeles koru nyilvanossalentetben - egeszseges, lugo- slto, valojaban az „elet soja”. A finomitott asztali so (etkeze- si, konyhaso) egy kilugozott,

got kaptak, azonban eredmenye- itsoha sehol nem publikalta. En- nek hianyaban a teoriaja nem sokat er, kiilonosen ugy, hogy az azota eltelt majd’ harminc evben egyetlen olyan tudomanyos kdz- les sem sziiletett, amely eztala- tamasztotta volna.

Nagy nepszerusegre tett szert...

tobbi asvanyi anyagatol meg- fosztott „mellektermek”. A Himalaja so viszont tobb millio eves napfenyt es energiat tarol magaban. Az ostengerek ki- szaradasakor keletkezett, tobb mint 220 millio eve. A Himalaja hegyseg rendkiviili nyo- masviszonyai kovetkezteben a sot alkoto asvanyi anyagok egyenletes, kristalyos struk- turakba rendezodtek, melynek bioenergetikailag igen kedvezo a hatasa.

VALdBAN? - A Himalaja so alapvetoen nem mas, mint ki- csit kiilonSs szlnu (rozsaszines), jol „marketingelt”, Pakisztan- ban (a Himalajatol tobbszaz kilometerre) banyaszott koso. Karrierje az 1990-es evekben Nemetorszagban kezdodott, ahol egy Peter Ferreira nevu „kutato” csodas hatasaira hivat- kozva nem kis hasznot generalt forgalmazasabol. Aztan persze kideriilt, az egesz nem mas, mint parasztvakitas: a Himalaja so nem is himalajai, 98 szaza- leka, csakugy, mint az europai kosoke, natrium-klorid, es a ma- radek sem tartalmaz „csodas hatasu” ktilonleges anyagokat.

A kezdeti reklamokban meg- jeleno „84 komponenst” soha senki nem tudta kimutatni; a Bajor Elelmiszerbiztonsagi Hivatal sem, amely 15 keres- kedelmi minta vizsgalata alap- jan jutott az elobbi konkluzio- ra. Ktilonleges szlnet pedig a vas-oxid adja.

VESZELYFORRAS: A MIKROHUL- LAMUSUTO!

A mikrohullamu siitoben a gyors rezgesek miatt az etelek molekulai rovid idon beliil „de- generalodnak”. A degeneralt molekulaktol nem lesz egeszseges sejtepites az ilyen eteleket fogyaszto ember szervezeteben, hanem elobb-utobb egyre job- ban elhatalmasodo degeneracio indul meg a szervezeteben, ott, ahol a leggyengebb az immun- rendszer allapota. Ez mar a rak kapuja, mert ha rendszeresen mikrohullamu siitoben fozott, melegitett eteleket fogyaszt va- laki, akkor elobb-utobb dagana- tos betegge teszi magat.

val6ban? - Az igaz, hogy bi- zonyos vegyiiletek szerkezete megvaltozik a mikrohullamok hatasara, de tulajdonkeppen a stites-fozesnek ez a celja! A to- jasfeherje molekulainak szerkezete visszafordithatatlanul atalakul (kiesapodik, magyaran megsiil), de ez a valtozas gaz-, elektromos es mikrosiito eseten ugyanolyan jellegu.

A siites-fozes soran a moleku- lak szerkezetenek megvaltozta- tasa reven az etel fogyaszthato- va, hosszabb ideig eltarthatova, l'zletesebbe vahk. Teljesen meg- alapozatlan allitas, hogy a mik- rosiito nem kivant modon hat a taplalek molekulaira. A mikro- zas lenyege a hokezeles. A kii- lonbseg, hogy a mikrosuto mas modon melegiti az etelt: mikrohullamok reven.

HIRSAV

Ktilonleges fenyekkel beesaphato

alvasprobl£mAk, illetve

a hosszu repiiloutak nyo- man fellepo „jet lag” ellen is hasznos lehet az a specialis szemiiveg, melyet ausztral kutatok fejlesztettek ki. Lenyege, hogy egy specialis hullamhosszusagu, halvany- zold fenyt boesat ki a szem fele, es ezzel beesapja a szer- vezetet, jobban mondva az agyat. A napfeny bizonyos osszetevoinek imitalasaval vezeti felre a szervezet bio- logiai orajanak mukodese- ert felelos agyteriiletet. Ha valaki tobb idozonat repiil at, a szemiiveg viselesevel kepes belso orajat kesleltetni vagy eppen siettetni. ■

Fertotlemtes: a regi jo rezkilincsek titka

R^GEBBI polgAri lakasokban talalkozhatunk meg rezki- lincsekkel. Eszebe ne jusson kicsereltetni, ha fontosnak tartja az egeszseget! Brit tudosok bebizonyltottak, a hasmenest okozo noroviru- sok igen gyorsan elpusztul- nak rez feliileteken. A rez- kihncsek tehat ez esetben kepesek egyfajta fertotlenito szerep betoltesere. Ha egy otvozet legalabb 60 szaza- lekban rezet tartalmaz, mar mukodik korokozogyilkos tulajdonsaga. A szakertok felvetettek: vendeglo'kben, menzakon, mellekhelyi- segekben erdemes lenne visszaterni a rezbol kesziilt fogantyukhoz. ■

hirdet£s

Milyen legyen egy kismama ajanlott etrendje?

A babavArAs idoszakaban nagyon fontos, hogy az alapveto tapanyagok megfelelo mino- segben es elegendo mennyiseg- ben keriiljenek a kismama (es bizonyos mertekig mar ekkor is a pici utod) szervezetebe.

Az alabbiakban felsoroljuk, mennyi az ajanlott napi adag az egyes letfontossagu anya- gokbol, es hogy az milyen elel- miszerben talalhato.

FOLSAV: 600 mg. Bab, borso, lencse, narancsle, leveles zold- segek, brokkoli.

C-VITAMIN: 85 mg. Citrusfe- lek, zoldpaprika, paradicsom, eper, kelbimbo.

VAS: 27 mg. Maj, voros hus, buzacsira, tofu.

KALCIUM: 1000 mg. Tejter- mekek, gabonapelyhek, olajos magvak, kalciummal dusftott elelmiszerek.

FEH^RJE: 60 gramm. Hus, tej- termekek, hiivelyesek, dio.

Terhesseg idejen rendklvul fontos a rostbevitel - az arany- eret is okozo szorulas meg- elozese erdekeben. Napi 25-30 gramm rostot ajanlott fogyasz- tani naponta. A korpas gabona- pehely, a szilvalekvar jo valasz- tas, de a joghurtba kevert korpa is megkonnylti a dolgokat.

ami viszont tilos: a liszteria- fertozes veszelye miatt terhes anya ne fogyasszon hokezeles nelkiili etelt (peldaul szusit, pasztorozetlen tejet, camem- bert, illetve brie tlpusu sajtot, kagylot). Nem ajanlott az al- kohol sem. Esetleg egy pohar vorosbor elfogyasztasa - alkal- mankent - elfogadhato. ■