Somogyi Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-31 / 126. szám

4 2014. MÁJUS 31., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Adományból újult meg Torvajon hazánk egyetlen szószékorgonája Tűzbe tenné kezét az embereiért katasztrófavédelem Az új parancsnok, Wéber Antal belépője viharosra sikerült evangélikusok Hazánk egyet­len szószékorgonája visszake­rült megszokott helyére, a tor­vaji evangélikus templomba. A hangszer teljes restaurálá­sához a településről származó Schaffer házaspár 4,7 millió fo­rinttal járult hozzá, míg a Ma­gyarországi Evangélikus Egy­ház másfél milliót adott.- Schaffer Árpád és felesége többször is megjelent az isten­tiszteleteken, és felfigyelt arra, hogy a templomi orgona hall­gat és harmónium kíséri az éneklést. Ők szorgalmazták a felújítását - tájékoztatott Arató Lóránd lelkész-jelölt. A hang­szer építőjére, illetve építésé­nek pontos idejére a munká­latok során sem derült fény. A technikai megoldásokból azon­ban arra következtethetünk, hogy az 1750-es évek környé­kén készült. Hátuljátszós, és a korabeli dél-német orgonák­ra jellemző rövid mély oktá- vos billentyűzete van. Minden eredeti sípját helyreállították, s rekonstruálták az idők folya­mán átépített regisztermecha­nikát is. A tavasszal még félkész ál­lapotában az érdeklődők meg­tekinthették a Művészetek Pa­lotájában, később áthelyezték a Deák téri evangélikus temp­lomba: itt április 21-én szólt először, és azóta már több kon­certen is. A Zeneakadémia or­gonaszakos tanárait olyannyi­ra elbűvölte ez az egyedülál­ló barokk hangszer, hogy bele­építették a hallgatók tananya­gába. Az elmúlt hétvégén még vizsgáztak rajta, vasárnap pe­dig már a torvaji istenházában csendül fel a hangja Szabó Ba­lázs orgonaművész játéka nyo­mán. ■ Gamos A. Az 1750-es években készíthették Gázkitörés, autóbusz tömeg­szerencsétlenség, egy héten át pusztító hűtőháztűz: Wéber Antal, a somogyi katasztrófa- védelem új igazgatója 29 év alatt sok emlékezetes beveté­sen vett részt. Az 56 éves ezre­dest szinte minden a régióhoz köti: Zalában kezdte, Tolnában szolgált, útja Somogyba veze­tett, ahol sokan régi ismerős­ként fogadták. Harsányi Miklós- Ilyen viharosra gondolta a so­mogyi belépőjét?- Számítottam arra, hogy ilyen lesz - felelte kérdésünkre Wéber Antal ezredes, megyei kataszt­rófavédelmi igazgatóság igazga­tója. - Én is néztem az időjárási prognózist, s várható volt a cik­lon. De jó is, mert így akció, mű­velet közben ismertem meg azo- - kát a kollégáimat, akikkel vár- | hatóan hosszabb időn keresztül g < együtt dolgozom.- Ha az Yvette nevet hallja, mire gondol ezután?- Arra, amire eddig: egy bájos hölgyre, mivel szerintem ez egy szép női név. A vihar már elmúlt, a jövőre gondolok, hogy a tapasz­talatok alapján később még gyor­sabban, szakszerűbben tudjuk felszámolni a következményeket.- Hogyan minősítette a somogyi csapat munkáját?- Több rétű volt a feladat, ezt jól fogta össze az operatív törzs és remekül ment mindenhol a hely­színi irányítás. Nemcsak a mi ál­lományunk dolgozott jól, hanem az önkéntes tűzoltó egyesületek is, s karöltve láttuk el a feladatot a rendőrökkel, az önkormányza­tokkal, a lakossággal.- Utólag visszatekintve: hozna más döntést a vihar kapcsán?- Nem. Gyorsan kellett meg­hozni a döntéseket. Fontos, hogy a tevékenység logisztikáját, a szervezést gondosan előkészítet­tük, s nagyon rövid időn belül fel­számoltuk a következményeket.- Sokat nyom a latban a tapasz- * tálát?- Minden szinten. A képzett­ségre és a tapasztalatra lehet épí­teni a feladatok végrehajtásánál. Névjegy 1958-ban született Alsónemes- apátiban. Az általános és a kö­zépiskola elvégzése után a Mis­kolci Nehézipari Egyetemen vég­zett 1982-ben. 1985-től tűzoltó. 1991-ben elvé­gezte a németországi Baden-Wür- tenbergben a bevetésirányítási szakot Zalában és Tolnában is volt parancsnok, idén tavasztól a Somogy Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóságot vezeti. nős, egy leánya és egy fia van. wéber antal ezredes szerint fontos feladatot végeznek az ön­kéntesek, munkájukra a jövő­ben is számít.- előfordulhat az is, hogy egy veszélyhelyzetnél a hivatásos egységek létszáma nem elegen­dő - mondta a parancsnok. - Elég csak például a legutóbbi nagy dunai árvízre gondolni, amikor gátat kellett építeni, ott is nagy létszámú élő erőre volt szükség. Somogy megye minden települé­sén nincsenek hivatásos egysé­Nukleáris védelem Katasztrófavédelmi szempontból milyen speciális felkészültséget igényel a paksi atomerőmű? - kérdeztük az ezredest.- A munkához szükséges nukleá­ris ismereteket mindenhol oktat­juk - közölte. - Nem csak egy fix nukleáris létesítmény jelenthet a lakosságra nézve veszélyt, ha­nem akár az űrből idekerülő mű­hold vagy valamilyen nukleáris energiaforrás szállítása közben bekövetkezett baleset is. gek. Ám a helyben működő ön­kéntesek baj esetén hamarabb kivonulhatnak, kiérhetnek a helyszínre, s megkezdhetik a baj elhárítását. Ráadásul helyisme­rettel rendelkeznek, a kiérkező hivatásos csapatnak jelezni tud­ják, hogy milyen irányban moz­duljanak, hogyan lehet menteni, hol lehet vizet szerezni.- fontos, hogy a lakosságnak legyen önvédelmi képessége - hangsúlyozta az ezredes. - Úgy látom, hogy ez Somogybán na­gyon jó szinten van.- Becsületes munka, hivatástu­dat, rendszeres továbbképzés ­■ ezt említette iránymutatóként. Ön miért lett tűzoltó?- Édesapám egyenruhás volt, s én is szerettem volna hivatásos lenni. A testület fiatalemberként megdobogtatta a szívemet.- Milyen nagy bevetésen vett részt?- 1986. márciusában a héví­zi tófürdő épülete leégett: ez volt az első. Nagy bevetésnek szá­mított a sávolyi olajmezőn olaj­kút kitörés, mely a megyeha­tár zalai oldalán történt. Ott vol­tam a 1998-as nagylengyeli gáz­kitörésnél, amikor három falu­ból 3000 embert kellett kimene­kíteni. A 2002-es balatonszent­györgyi lengyel buszbalesetnél is dolgoztam. Kiemelt feladat volt a 2004-es zalaegerszegi hűtőház­tűz, ott egy hétig oltottuk a tüzet. S mindegyik közül kiemelkedik a 2013-as dunai árvíz.- Pályafutása a régióhoz köti.- Mindenütt viszonylag kis lé- lekszámúak a települések, Za­lán, Tolnán és Somogyon is átha­lad az autópálya. S mindegyik­nek megvan a nagy vize: a Du­na persze más, mint a Balaton, illetve Zalának egészen kicsi ide tartozó szakasza van. Ami kü­lönbség: Somogy területre néz­ve nagy megye. Tolnában műkö­dik az atomerőmű. Somogynak és Zalának van országhatára, a külföldi katasztrófavédelmi szer­vekkel, tűzoltóságokkal kiépítet­tük a kapcsolatot ;- Milyen új kihívásokkal, felada­tokkal szembesült? Mennyire is­meri a somogyi csapatot?- A megyehatárok menti ka­tasztrófavédelmi kirendeltsége­ken szolgálatot teljesítő kollégá­kat ismerem. A dombóváriakkal együtt dolgozik a siófoki és ka­posvári egység, a zalai részen pe­dig Nagyatád, Marcali. Az elmúlt bő három hétben számos kollé­gával találkoztam, beszélgettem.- Tűzbe tenné a csapatért a kezét?- Úgy látom, hogy motivált a társaság. Birtokában vannak azoknak az ismereteknek és ké­pességeknek, melyek révén al­kalmasak arra, hogy a rájuk vá­ró feladatokat elvégezzék.- Ön szerint miért ennyire nép­szerű a tűzoltó hivatás?- Kihívásokkal teli, komoly fizikai igénybevételt jelentő és a bevetések után rögtön ered­ményt, sikert mutató hivatásról van szó. S azért is népszerű pá­lya, mert azonnal segíthetünk a bajba jutott embereken.- Nehéz bekerülni a csapatba?- Nincsenek utánpótlás gond­jaink. Ugyanakkor tudni kell: elég komoly egészségügyi-, pszi­chikai és fizikai feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy vala­ki bekerülhessen a szervezetbe.- Milyen többletfeladatokat kí­ván a közelgő nyári idegenforgal­mi szezon?- Megnő a közúti forgalom, megemelkedik a népesség szá­ma, s nyáron a vizpart, a fürdés és csónakozás is veszélyeket rejt. Külön feladatot jelent, hogy So­mogybán számos nagy létszámú kulturális rendezvényt szervez­nek. Erre tervszerűen fel kell ké­szülnünk.- Rendelkeznek az ehhez szüksé­gesjármű- és eszközparkkal?- Igen. A Belügyminisztérium vezetése tervszerűen végzi a jár­művek cseréjét. Ilyen volt a közel­múltban például a katasztrófavé­delmi mobil labor forgalomba ál­lítása is. Elkészült az első ma­gyar kivitelezésű tűzoltó gépjár­műfecskendő prototípusa, meg­néztem, nagyon tetszik. S re­mény van arra, hogy talán még az idén mi is kapunk belőle.- Utazó ezredesként is emlege­tik, rendszeresen ingázik zala­egerszegi otthona és Kaposvár között. Mennyire bírja a tempót?- Nem fárasztó, mert kényel­mesek, jó minőségűek az útak, s a járműveink. Az utazás arra is jó, hogy az ember - amellett, hogy koncentrál a vezetésre - összegezni, értékelni és tervezni tud. Gondolatban a jövőt egy ki­csit össze lehet rakosgatni.- Milyen stresszkezelési taktikát alkalmaz szabadidejében?- Szeretek olvasni, kedvelem a komolyzenét, a koncerteket, a kulturális rendezvényeket, s ugyanakkor szívesen kirándu­lok és kerékpározom is.- Két gyermekük van. Családjuk­ban öröklődik a hivatástudat?- A tudat lehet, a hivatás nem. Önvédelemből jelesre vizsgáztak a somogyiak Azt kell hinnünk, hogy Kaposszerdahely a leggazdagabb falu közösség Egymásnak tartanak nívós előadásokat a falusiak, az elnök szerint ezt segíti a település alatt húzódó energiamező is Töretlen a népszerűsége a Ka- posszerdahelyi Estéknek, vagy­is annak a rendezvénysorozat­nak, amelyet már nyolc éve ren­deznek meg a faluban. A tehet­séges helybeliek egymásnak tartanak előadásokat a hobbi­jukról és a munkájukról. Bemu­tatkozott már itt lakó ötvösmű­vész, borász, főorvos, ékszerész, keramikus, bíró, újságíró-egye­temi tanszékvezető, mestersza­kács, művészetterapeuta, túra­vezető, grafológus, reiki mester, óvónő, jegyzőnő, kineziológus, világbajnokságon negyedik lett sportoló, hadtörténész. S hogy honnan ennyi tehetség egy kis somogyi faluban? A helyi egye­sület vezetője szerint a telepü­lés alatt húzódó energiavonalak miatt.- Összehoztuk a lakosságot, és ez volt a cél - mondja Prépost László polgármester. - Különbö­ző érdekődési körű emberek ta­lálkozhatnak itt. Hullámzó az estek népszerűsége, míg példá­ul Rónai Attila ötvösnek a ma­gyar koronáról tartott előadásán a csilláron is lógtak, addig egy ál­lamigazgatási témájú, de ugyan­ilyen színvonalas beszámoló ke­vesebb érdeklődést váltott ki. De aki egyszer szerzett egy jó él­ményt, később is visszatér.- Ha ki kéne ragadnom né­hányat, nekem nagyon tetszett Varga Istvánnak a kanadai Ka­posvárról tartott előadása, vagy akár Szekeres-Kari Eszteré, aki a kineziológiával foglalkozott. Ma­radandó élményt nyújtott Bálvá­nyos István fuvolaművész estje, aki a grafikáit is bemutatta. Ko­vács Mihály mesterszakács kós­tolót is adott. Bozsó Zoltán pedig azt mesélte el, hogy Los Ange­lesben hogyan lett negyedik az Ironman versenyen - idézte fel emlékeit az est háziasszonya, Papp Józsefné.- Amikor mi Kaposvárról ide­költöztünk 1989-ben, borzasz­tóan lepusztult volt a község, a kocsmán és a bolton kívül más sem volt, de a boltban sem lehe­tett kapni szinte semmit, kenye­ret csak hetente egyszer. Szer­dahely 1969-ben vesztette el <5 p u. Mester József elnök, ötletgazda az önállóságát, Szennához csa­tolták, a helyiek szerint akkor kezdett sorvadni a település. A rendszerváltás után fordult meg a folyamat, amikor mintegy öt­ven család költözött ki ide Ka­posvárról - emlékezik Gőbölös Attila keramikus, aki maga is tartott előadást a Kaposszerda- helyi Estéken.- Szeretnénk közösséget te­remteni, mert közösség nél­kül nincs élet - szögezi le Mes­ter József, a helyi egyesület el­nöke, a rendezvény ötletgazdá­ja, aki maga is a megyeszék­helyről költözött a községbe. - Az estekről kitiltottuk a politi­kát és az üzletet. Az előadáso­kon megismerjük egymást, ez­által leszünk gazdagabbak. Ba­rátságok szövődnek itt. Néha mi is elcsodálkozunk, hogy meny­nyi szakemberünk van, azt kell hinnünk, hogy mi vagyunk a leggazdagabb falu! Tudjuk: a föld felett is, vagyis lelkileg, és a föld alatt is, mert tudományosan is kimutatták, hogy Kaposszer­dahely alatt energiamezők van­nak. Erről Tóth István reiki mes­ter tartott előadást, aki ezt kutat­ja. Egerből költözött ide, és telje­sen odavan a faluért. Akár ásvá­nyi kincsek, vízér is húzódhat a földünk alatt. Ettől is lehet gaz­dag a hitéletünk: a XVIII. szá­zadban Mária-jelenés volt a falu­ban, a középkorban meg egy pá­los kolostor. ■ Kovács Gábor k k A katasztrófavédelem új parancsnokának nem ismeretlen Somogy

Next

/
Thumbnails
Contents