Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám
Szárnyal a Budapesti Fesztiválzenekar MEGHIRDETTE a 2014/15-ÖS évadjának programját a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ). Fischer Iván zeneigazgató, karmester szerint zenekara szárnyal, zeneileg a csúcson van, fő célkitűzésük továbbra is a hazai koncertsorozat és az itthoni törzsközönségük szolgálata. A jövő szezon egyik kiemelkedő produkciója Fischer Iván rendezésében és dirigálásával Mozart A varázsfuvola című operájának bemutatója lesz a Művészetek Palotájában. Az évad a Művészetek Palotájával közösen rendezett Európai hidak című fesztivállal nyit, amely idén a német zenekultúrára koncentrál. lohannes Brahms muzsikája ezenkívül is hangsúlyt kap: az évad során mind a négy szimfóniáját műsorra tűzik. Télen a zenekar előadja Messiaen nagyszabású, csaknem másfél órás, Turanga- lila című szimfóniáját. Az MTI híre szerint a 2015- ös év két jelentős programmal nyit: az egész napos zenei mara- tonon ezúttal Sztravinszkij műveiből válogatnak a Művészetek Palotájában, és ekkoriban mutatják be A varázsfuvolát is. A fesztiválzenekar az új évadban is vendége lesz a világ vezető hangversenytermeinek: fellépnek Londonban, Párizsban, New Yorkban, San Franciscóban is. ■ 2014. ÁPRILIS 6., VASARNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Kész a gitárvirtuóz első szólólemeze zene Petruska András fingerstyle albumát a budapesti 4-es metró ihlette Nem proletár, hanem művész képzőművészet Hatalmas, összegző Derkovits-kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában Ki lehet-e szabadítani egy festői életművet a „proletárművész” státuszból huszonnégy évvel a rendszerváltás után? Erre a feladatra vállalkozik a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható, A művész és kora című kiállítása, amely a fiatalon elhunyt zseni, Derkovits Gyula munkásságához kíván új megközelítéseket adni a közönségnek. VR-összeállítás Petruska András koncertjei olyanok, mintha a színpadon egy soktagú zenekar muzsikálna, míg ő valójában egyedül áll a színpadon. Ez a fingerstyle gitártechnikának köszönhető: a hüvelykujj a basszusszólamot játssza, a többi pedig a dallamot. Petruska Andrást a 2010- es megasztáros szereplése óta ismerheti a közönség, szóló pályafutása során rengeteg helyen találkozhattunk már a nevével: túl van a négyszázadik koncertjén, többek között elnyerte a Veszprémi Utcazene Fesztivál első díját és turnézott a Quimby előzenekaraként. Londonban, Olaszországban és pár napja a frankfurti Musik- messén is képviselte hazánkat. Március 31-én jelent meg első, Metropolita című nagylemeze. Az album koncepciója szervesen kötődik a 4-es metró állomásainak hangulatához, a dalok címként is egy-egy megálló elnevezését kapták. A dalokat Petruska András írta, hangszerelte és adja elő, a szövegeket Babarci Bulcsúval közösen írták. A stúdiómunkálatokban többek között olyan zenészek működtek közre, mint Szokolay Dongó Balázs, Takáts Eszter és Unger Balázs. A Metropolita g élő bemutatókoncertjére április < 11-én a budapesti Eötvösi0-ben I kerül sor. ■ Petruska András a Megasztárban tűnt fel először lelenthet-e gondot egy művész esetében az ismertség? Mindenki, aki Magyarországon járt általános iskolába, találkozott már Derkovits Dózsa-soro- zatának kivont kaszával vonuló parasztjaival, a festő nevét művészeti ösztöndíj, iskolák és galériák viselik, látszólag tehát a magyar művészeti kánonban elismert helyen szereplő alkotóról van szó. Csakhogy Derkovits Gyula alakjához a szocializmus évtizedeiben hozzánőtt a „proletárfestő” címke, és - ellentétben az egykor szintén „proletárművészént” kezelt József Attiláéval - az 1934-ben elhunyt festő életművét mintha senki nem akarta volna kiszabadítani ebből a skatulyából, a rendszerváltás után sem. • Erre a vállalkozásra az alkotó halálának nyolcvanadik évfordulója kínált alkalmat, és az MNG két művészettörténésze, Bakos Katalin és Zwickl Péter komolyan is vették a kihívást. A múzeum egész szárnyát - talán tudatos fricska: az egykori Munkásmozgalmi Múzeumot - megtöltő kiállítás egy híján 200 Derkovits-művet vonultat fel, a lényeg azonban nem a mennyiségben, hanem a tálalásban rejlik. A nagyszabású tárlat ugyanis türelmesen végigvezeti a látogatót az egyébként megdöbbentően rövid, mindössze másfél évtizedet felölelő életművön, hogy bizonyítsa: Derkovits nem magányos zseni, a szegénységet szándékosan vállaló, különc „őstehetség” volt, hanem olyan alkotó, aki kora képzőművészetében alaposan tájékozódott, ugyanakkor tudatosan merített a hagyományokból is. A nagyszabású tárlaton 199 mű látható Derkovits Gyulától. A különc festőművész tudatosan merített a hagyományokból is. Az egyediséget paradox módon a rengeteg párhuzam bizonyítja. Derkovits és Pécsi József fotóművész egymás mellé helyezett Halas csendéletei között például első ránézésre is nyilvánvaló a megközelítésbeli hasonlóság, lázadó parasztokat, éhező szegényeket, erőtől duzzadó munkásokat, kövér nagypolgárokat is sokan rajzoltak, festettek, fotóztak a két világháború között. Derkovits számos művére azonban egyedülálló gondolatiság jellemző, egyes festményei valóságos novellaként „olvashatók”. A fiatal Derkovits önkéntesként vett részt az I. világháborúban, melynek során bal keze lebénult és a később halálát is okozó tüdőbajt is kapott, 1918 után pedig Kernstok Károly nyergesújfalui szabadiskolájában, majd Bécsben tanult. A háborút követő évekből származó munkái egy sajátos, sosem létezett idilli világot idéznek meg szántóvetőkkel, pásztorokkal, a természettől elválaszthatatlan közelségben élő emberekkel. A fronton elszenvedett traumák azonban gyakran előtörtek a fiatal művészből, erről az árká- dikus hangulatú képek mellett elhelyezett drámai felfokozott- ságú munkák tanúskodnak, olyan korai főművek, mint a Menekülés és a Halottsiratás. Nem hiányoznak a kiállításról a Dózsa-sorozatok sem, melyekből Derkovits kettőt is készített: előbb fametszeteken, majd rézkarcokon dolgozta fel az 1514-es parasztháború témáját. A külön teremben elhelyezett munkák politikai üzenete, az elnyomottak iránt érzett erős szimpátia tagadhatatlan, de ugyanígy az is, hogy ezek a képek ideológiáktól függetlenül egy nagy művész alkotásai. Derkovits azonban szatirikus hangon is képes volt szólni a társadalmi ellentétekről, ahogy azt képein a nagyváros és a gazdagok világának elhízott, kikerekedett arcú, néha egészen karikaturisztikus szereplői is bizonyítják. Tragi- kusabb tónusúak az elnyomás brutális arcát felmutató munkái, máskor pedig Derkovits vásznai egészen személyes hangvételűek: egyik képén az látható például, ahogy feleségével kilakoltatási végzésüket olvassák. Párja nemcsak életében, hanem művészetében is fontos szerepet töltött be. Az asszonyt modellként ismerte meg, hogy aztán legfontosabb múzsája legyen: Viki alakja köré egész ciklus szerveződött, és a „Mi ketten” Derkovits haláláig fontos festői téma lett. Himnikus hangvételű kompozícióinak középpontjában az ember világát és sorsát meghatározó magasabb rend áll, legyen szó a művész és feleségének közösségéről, a szerelemről vagy a munka világának dicséretéről. A kortársak művei nemcsak a kiállításba helyezve jelennek meg, hanem annak végén külön egységben is. A látogató negyven képen keresztül ismerheti meg a 20-30-as évek német, osztrák, cseh, lengyel festészetét, de a Derkovitséval rokon hazai törekvések, illetve az ellenpontok is felbukkannak; a modernista munkák után érdekes például a ma Der- kovitsnál jóval kevesebbre értékelt, de a korban Corvin-koszo- rúval kitüntetett Dudits Andor Horthy Miklós esküje a Vérmezőn című vászna. Azt az idő dönti majd el, hogy a Galéria kiállításának sikerül-e változtatnia a Derkovits- csal kapcsolatos, régi sztereotípiákon, az MNG látogatói azonban július 27-éig meggyőződhetnek az életmű értékeiről. Emelik a tétet: megépülhet az ázsiai művészetek háza A HOPP FERENC Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum országos szakmúzeummá nyilvánítását kezdeményezte az intézményt március 1. óta fenntartó Szépművészeti Múzeum. Hopp Ferenc magán- szorgalomból és -érdeklődésből gyűjtötte össze értékes kollekcióját, melyből 1919-ben nyílt múzeum a Szépművészeti tagintézményeként. A kiállítóhely az elmúlt évtizedekben az Iparművészeti Múzeum tagintézményeként működött, a kormánydöntése értelmében nemrég visszaállt az eredeti állapot. baán László főigazgató bejelentette: az évtized végéig megépül az Ázsiai Művészetek Háza, melynek részeként a Hopp Ferenc Múzeum önálló intézmény- nyé válhat majd, addig a Szép- művészeti „egyfajta inkubátor- ház” lesz a kiállítóhely számára. Baán hangsúlyozta: a Városligetben már nincs hely újabb épületnek, de szeretnék a környéken megépíteni az új kulturális intézményt. ősszel Baktay Ervin, a neves indológus emlékére terveznek kiállítást, majd a japán helyek egykor és ma című tárlattal folytatják a hagyományos ázsiai kultúrák és kortárs művészetek kapcsolatát bemutató sorozatukat. 2015 őszén Délkelet- Ázsia textil- és ékszerkultúrája lesz a középpontban. HIRSAV Lambert Wilson lesz a cannes-i házigazda lambert wilson francia színész és sanzonénekes lesz a 67. cannes-i filmfesztivál házigazdája, a hivatalos verseny zsűrijének elnöki posztját Jane Campion Oscar-díjas új-zélandi rendező tölti be. A 67. cannes-i seregszemle május 14-én nyílik meg, a fesztivál május 25-éig tart, de az aznapi európai választásokra való tekintettel a díjkiosztás kivételesen előző este, május 24-én lesz. Újra Versmaraton a Thália Színházban mintegy 70 kortárs költő olvassa fel verseit a Thália Színház Mikroszínpadán április 11-én, a költészet napján szervezett negyedik Versmaratonon; az egész napos programba az idén a középiskolásokat is bevonják. A programon Az év versei 2014 című antológia szerzőit ismerheti meg a közönség. Arany János Toldija a Pesti Színházban arany János elbeszélő költeményét, a Toldit tűzi műsorra a Vígszínház; az élőzenével és animációval gazdagított produkciót Csőre Gábor előadásában mutatták be a Pesti Színházban. A produkciót Paczolay Béla filmrendező állította színpadra élőzene kíséretében. Az előadás másik „főszereplője” Csáki László nemzet- közi hírű animációs rendező mozgó illusztrációja lesz. kiállítása Berlinben két évig tartó előkészület után megnyílt Berlinben Aj Vejvej kínai képzőművész, építész, emberi jogi aktivista Evidence (bizonyíték) című tárlata. A világhírű ellenzéki művészt a kínai hatóságok nem engedték el pályafutása eddigi legnagyobb szabású tárlatának megnyitójára. A művész videoüzenetben köszöntötte a berlini tárlat látogatóit, a Martin Gropius Bau 18 termében összesen 3 ezer négyzetméteren berendezett kiállítás főleg a művész életének utóbbi éveire koncentrál. < 1 I 13
