Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-18 / 91. szám

2014. ÁPRILIS 18., PÉNTEK GAZDASAG 7 Európai Bíróság előtt az Erzsébet-program kötelezettségszegés A Fidesz kiáll az utalványok rendszere mellett és bírálja Brüsszelt Ahogy arra számítani lehe­tett, kötelezettségszegési eljá­rást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság az étke­zési és szabadidő-utalványok 2012-től indult szabályozása miatt. A bizottság már ta­valy jelezte, hogy szerinte a SZÉP-kártyás és az Erzsé- bet-utalványos rendszer el­lentétes az uniós jogrenddel. AS-összeállítás A Fidesz kiáll az Erzsébet-prog­ram és a SZÉP-kártya mellett - jelentette ki a nagyobbik kor­mánypárt szóvivője. Zsigó Róbert azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya ügyében Magyar- ország ellen folyó, az Európai Bizottság által indított kötelezett­ségszegési eljárás bírósági sza­kaszba ért. A szóvivő szerint az ügy azt mu­tatja, hogy az Európai Uniónak nem tetszik az Erzsébet-utalvány és az abból befolyó bevételekből finanszírozott Erzsébet-program, Európa egyik legsikeresebb szo- ciáüs jellegű programja, és ehe­lyett „inkább a francia multik ér­dekeit védi”. Az Európai Bizottság azt kifo­gásolja, hogy a magyar étkezési és szabadidő-utalványok 2012- től hatályos szabályozása szerint csak az állam által kibocsátott Er­zsébet-utalvány és Széchenyi-pi- henőkártya után jár járulékked­vezmény, ha azt béren kívül jut­tatásként biztosítja a munkáltató dolgozóinak. Az utalványpiac ko­rábbi főszereplői, három francia tulajdonú vállalat, az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo így hátrányos helyzetbe került az állami kibocsátóval szemben, az UTALVÁNYOK miatti eljárás, az Origó által közölt ügyszám szerint április 10-én került az Európai Bíróság elé. Az Európai Bizottság szerdán ugyanakkor több másik kötelezettségszegési eljárás újabb szakaszába lépteté­séről számolt be. Az egyik a házi pálinkafőzés adómentességét ami ellen már azt követően tilta­koztak, hogy a változtatási tervek nyüvánosságra kerültek. A Le Cheque Déjeuner időközben ki is vonult Magyarországról. Az Európai Bizottság már 2012-ben jelezte, véleménye sze­rint a magyar szabályozás ellen­érinti, itt a kétféle adókulcs al­kalmazását nehezményezi Brüsz- szel. A másik a dohánygyártmá­nyok értékesítését érinti. a bizottság sérelmezi azt a rendszert, amely értékesíthetősé- gi határidőt szab a jövedéki adó­emelési időszakot megelőzően készletezett termékekre. tétes az uniós jogszabályokkal. A Bizottság szerint „a jelenlegi piaci szereplők kiszorítása semmilyen módon sem indokolható, a fel­hozott közérdekkel aránytalan”. A magyar fél álláspontja szerint viszont az utalvány egy szociál­politikai eszköz, amin keresztül „az állam a jövőben ki tudja épí­teni egyes szociális juttatások - például munkanélküli segély, családi pótlék, szociális segély) természetbeni nyújtásának rend­szerét”. A kötelezettségszegési eljárás menetrendje szerint először arra szólítják fel az érintett tagorszá­got, hogy módosítsa a vonatkozó rendelkezéseket, ha ez elmarad, akkor kerül az ügy az Európai Bíróság elé. Amennyiben a lu­Pénzbüntetés is lehet a vége xemburgi testület megerősíti az Európai Bizottság álláspontját, Magyarországot a törvény meg­szüntetésére kötelezhetik, ellen­kező esetben pénzbírságot is ki­szabhatnak. Pálinka, dohány: több eljárás is fut hazánk ellen Végre tartós lendületben van földrészünkön az autópiac kereskedelem A múlt hónapban tíz százalékkal 1,49 millióra emelkedett az EU és EFTA or­szágokban elkelt autók száma, a 3,353 millió negyedéves összesí­tés pedig nyolc százalékos forga­lombővülést mutat. Március volt a hetedik egymást követő hónap, amikor az előző év azonos idő­szakához képest emelkedtek az eladások, és sokan nem hisznek a szemüknek a Renault 22, a Su­zuki 21 és a Dacia 51 százalékos eladásbővülése láttán. A Suzuki a múlt hónap során a 31 ország­ban 21 213 autót értékesített, míg a Dacia darabszáma 36 ezer volt. A keresletbővülés nyilvánvaló oka, hogy túl sokáig volt nyomott a piac, és egyre többen érzik úgy, már nem lehet halogatni az autócserét, ugyanakkor az sem mellékes, hogy a legkelendőbb márkák listáján a hatodik-nyolca­dik helyen az Audi, a BMW és a Mercedes áll, megelőzve például a Citroen és a Fiatot. Az IHS Automotive elemzője, Carlos Da Silva szerint láthatólag visszatér a fogyasztói bizalom és az egyéni és a céges ügyfelek autócseréje biztosítja az autóipar további erősödését. Addig viszont nem beszélhetünk tiszta piaci viszonyokról és nehéz hosszú távú prognózist készíteni, amíg sok márka jelentős árkedvezmé­nyekkel próbálja élénkíteni a ke­resletet. Mindazonáltal a gyárak egyre nagyobb számú megren­delést tartanak nyilván és a ter­melés is bővül, miután a spanyol, görög és portugál adósságválság is enyhülőben van. A fogyasztói bizalom támasz az is, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint az euróövezet gazdasága - az elmúlt év végéig tartó recesz- szió után - idén 1,2 százalékkal bővül. ■ D. K. Vezető márkák* <2du.«*cw Darab Változás** vw 164 724 5,0 Ford 125422 14,0 Opel 114586 15,0 Renault 95 987 22,7 Peugeot 86 546 12,9 Audi 82213 7,6 BMW 78 748 11,1 Mercedes 70929 6,9 Citroen 66571 8,5 Fiat 65 781 3,8 * EU- és EFTA-országok ** Százalék, 2013 márciusához képest HIRDETÉS HÍRSÁV Pénzügyi panasztétel a megyeszékhelyeken is április közepétől az ügy­felek a megyeszékhelyek kormányablakainál, illetve Vácott is beadhatják pénz­ügyi fogyasztóvédelmi bead­ványaikat, és ezek kitöltését a helyi ügyintézők segítik - erről állapodtak meg a köz- igazgatási tárca, a jegybank és az érintett kormányhiva­talok vezetői. A kormány- hivatalok ügyfélszolgálatai átveszik a fogyasztóvédelmi beadványokat, és továbbít­ják azokat az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjá­nak, vagy a jegybank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületnek (PBT). «MTI Másfél milliárdos GYSEV-fejlesztés MENETRENDSZERŰSÉG A GYSEV Zrt. teljes körűen korszerűsí­ti a Sopron-Nyugat vontatási transzformátor alállomást, amely fontos eleme a vasút­társaság villamos energia ellátó rendszerének. A 2015. július végéig lezárandó beruházás­nak köszönhetően jelentősen javul az alállomás hatásfoka, közvetve pedig jobban tartható a menetrend. A 1,45 milliárd forintos projekt egésze uniós forrásból valósul meg. A kivite­lező az MVM Ovit Zrt. ■ VG A kis irodákat keresik a cégek jelentősen nőtt tavaly a kis alapterületű, 100-200 négyzet- méteres irodák iránti kereslet a budapesti irodapiacon, a tranz­akciók felét ezek tették ki - kö­zölte felmérésének eredményét a Laurus Irodaházak ingatlan fejlesztő és a Robertson Hun­gary ingatlan-tanácsadó. A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma szerint a ta­valyi éves bruttó bérbeadás 397 ezer négyzetméter volt, ami 50 ezer négyzetméterrel haladta meg az egy évvel korábbit. A felmérés kimutatja: míg 2012- ben a budapesti irodapiacon megvalósult tranzakciók 42 százalékát tették ki a 200 négy­zetméternél kisebb alapterü­letű irodák, addig tavaly a 745 tranzakciónak már a fele esett ebbe a kategóriába. ■ MTI

Next

/
Thumbnails
Contents