Somogyi Hírlap, 2014. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-18 / 91. szám

Putyin élő adásban fenyeget Ukrajna Nem várható előrelépés a genfi béketárgyalásokon Szimferopoli férfi nézi az orosz elnök fórumát. Az adásban Vlagyimir Putyin elmondta: a Krímben jártak orosz katonák a bekebelezés előtt is tKQIÍBSl Bajnai és Szanyi a listavezető BAJNAI gordon áll az első helyen az Együtt-PM Szövet­ség európai parlamenti vá­lasztási listáján. Bajnai már korábban kijelentette: nem kíván kimenni az EP-be. A szocialisták listáján Szanyi Tibor áll a befutó helyen - közölte az MSZP. ■ MTI Folytatódik az iskolatej-akció A tejkvóta rendszer jövő év árilisától megszűnik az Eu­rópai Unióban, de az új lehe­tőségek kihasználásával a támogatások szinten tartása, ha lehet növelése a cél - je­lentette ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrár- gazdaságért felelős államtit­kára Hajdúböszörményben. Czerván György elmondta: a tavaly zárult uniós költ­ségvetési időszakban ha­zánk 300 milliárd forintot fordított az állattenyésztés korszerűsítésére, abból 100 milliárdot a szarvasmarha ágazatra. Az államtitkár közölte: folytatódik az iskola­tej-akció, erre az idén 1,7 milliárd forintot fordítanak, 200 millióval többet, mint tavaly. ■ MTI Elutasították a Sláger Rádió keresetét elutasította a Sláger Rádió keresetét a nemzetközi vá­lasztott bíróság. A washing­toni székhelyű Beruházási Viták Rendezésének Nem­zetközi Központja (ICSID) helyt adott Magyarország valamennyi kifogásának. A rádió befektetői 2011 decem­berében nyújtották be vá­lasztott bírósági kérelmüket az ICSID-hez. A tulajdonosok szerint Magyarország 2009- ben az országos kereskedel­mi rádiós műsorszolgáltatási jogra vonatkozó pályázat lebonyolításával és az abban hozott döntéssel megsértette a Hollandiával, Svájccal és Luxemburggal kötött két­oldalú beruházásvédelmi egyezményeket. ■ MTI Folytatódtak a harcok Ke- let-Ukrajnában, miközben a diplomaták Genfben, Vla­gyimir Putyin orosz elnök pedig az orosz állami tévé­ben próbálta védeni igazát a konfliktusban. VG-összeállítás „Az orosz parlament felhatalma­zott arra, hogy szükség esetén erőt alkalmazzak az ukrajnai válság megoldására, de remélem, nem jön el ez a pillanat, amikor erre sort kell kerítenem” - mond­ta tegnap Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő élő adásban vála­szolt a hozzá intézett kérdésekre a Közvetlen kapcsolat című adás­ban. A nézők az ország minden részéből már napokkal koráb­ban eljuttathatták kérdéseiket az állami televízióhoz, előzetesen 2,5 milhó kérdés érkezett. A csaknem négyórás élő adásban Putyin most először is­merte azt el, hogy a Krímben orosz katonák is részt vettek a március 16-i népszavazást meg­előző műveletekben. Az orosz elnök ugyanakkor azt állította: Kelet-Ukrajnában sem orosz de- szantosok, sem tanácsadók nin­csenek, csak helyi lakosok, akik ellen Kijev alkotmányellenes eszközökkel lép fel. Az ukrán kormány ezzel szemben azt közölte: bizonyíté­kaik vannak az orosz katonai jelenlétre Kelet-Ukrajnában. Egyben úgy döntöttek, hogy je­lentősen korlátozzák a Krím félszigeten nyüvántartottak be­utazását Ukrajna területére. A rendelkezés szerint a 16 és 60 év közötti férfiak belépését a határ- átkelőhelyek regionális parancs­noka mérlegelheti. Az orosz elnök cáfolta azt is, hogy korábban tervezték volna a Krím elcsatolását Ukrajnától. A helyi polgárok kezdeményezésé­re tartottak népszavazást, ennek eredményét pedig tiszteletben tartják - fogalmazott, hozzátet­nem lesz jelentős hatása a magyar mezőgazdaságra az Európai Unió és Ukrajna kö­zötti társulási megállapodás­ban rögzített engedmények alkalmazásának a Vidékfej­lesztési Minisztérium (VM) szerint. Brüsszel átmenetileg, 2014. november 1-ig az ukrán mezőgazdasági terményekre kivetett uniós vámok jelentős te ugyanakkor, a bekebelezésről részben a „NATO bővítésének veszélye” miatt született döntés. „Voltak Uyen gondolataink, hogy ha nem teszünk semmit, akkor ők (a nyugati államok) erőszak­kal bevonják Ukrajnát a NA- TO-ba” - mondta. A kémbotrány kirobbantója, Edward Snowden is a „nép hang­jai” közt volt - persze egy olyan műsorban, amelyből gyakorla­tilag hiányoztak az elnököt és rendszerét bíráló kérdések, ez­zel alighanem az orosz kormány propagandaeszközévé vált. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Oroszország­ban bujkáló volt alkalmazottja, miután hosszasan kritizálta az NSA-t, arról kérdezte Putyint, részét megszünteti. A VM kö­zölte: egyes érzékeny mező- gazdasági termékek, köztük a gabona, a sertéshús, a mar­hahús és a baromfi termékek behozatala vámkvótákhoz kö­tött az engedmények alkalma­zása esetén is, ráadásul az említett termékekből jelenleg számottevő mennyiség nem érkezik Magyarországra. hogy az oroszok megfigyelik-e magánemberek millióinak kom­munikációját. Putyin azt vála­szolta: Moszkva nem folytat tö­meges megfigyelési programot, az orosz titkosszolgálatok szigo­rú törvényes felügyelet alatt mű­ködnek. Közben folytatódtak a harci cselekmények Ukrajna keleti ré­szén. A fontos ipari központnak és kikötőnek számító Mariupol- ban három oroszbarát szakadár fegyveres halt meg az elmúlt napok legnagyobb katonai akci­ójában. A fegyveresek korábban körbevették a városban található laktanyát azt követelve, hogy az ott lévő belügyi alakulatok adják át fegyvereiket. Tegnap Genfben diplomáciai megoldást igyekeztek találni a fokozódó konfliktusra. A sváj­ci városban az Európai Unió, az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország külügyi vezetői ül­tek tárgyalóasztalhoz. Szergej Lavrov, az orosz diplomácia veze­tője az esti órákban azt jelentette be, megegyezés született arról, hogy „minden illegális fegyve­res alakulatot” le kell szerelni. Kérdéses azonban, ez mire lesz elegendő, hiszen Moszkva to­vábbra sem ismeri el az új kijevi vezetést. Trócsányi László párizsi nagykövet váltia Navracsics Tibort a KIM élén váltás Az új kormány igazság­ügyi minisztereként mutatta be Trócsányi László nagykövetet Martonyi János francia kollégá­jának - számolt be a Párizsban tartózkodó tárcavezető. Laurent Fabius munkareggelin fogadta a távozó magyar külügyminisztert. Az 58 éves Trócsányi László . a 2010-es kormányváltás óta képviseli Magyarországot a francia fővárosban, korábban, 2000-2004 között Brüsszelben volt Magyarország nagykövete. A jogtudós 2007-től 2010-ig az Alkotmánybíróság tagja volt. Ku­tatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közigazgatási bíráskodás és az európai közjog. Az igazságügyi tárca élére való kinevezéséről a választások utáni napokban a Népszabadság írt. A lap emlékeztetett: már decemberben arról terjedtek el hírek, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (KIM) vezető Navracsics Tibor helyét veheti át Trócsányi, aki kiváló nemzetközi jogászkapcso­latokkal rendelkezik, így képes külföldön is érvelni a kormány intézkedései mellett. A mostani tárcavezető a hírek szerint az újjáalakuló Európai Bizottságban kaphat helyet. A Magyar Nemzet ugyanakkor úgy értesült, ő veszi át a távozó külügyminiszter helyét. Meg­változhat a tárca szerkezete is: a közigazgatási portfolió egyes hírek szerint a Miniszterelnök­séghez kerül, de az is felmerült, hogy önálló minisztérium koor­dinálja majd az eddig a KIM alá tartozó ügyeket. ■ VG Trócsányi László Nem kell tartani a vámkönnyítésektől A rezsicsökkentés létszámleépítést von maga után TÖOSZ Több százmillió forintba kerül a közszolgáltatók államosítása az önkormányzati szövetség szerint Bajban lehet a lakosság a továb­bi rezsicsökkentés miatt. Bár a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) egyetért a közüzemi közszolgál­tatási díjak csökkentésével, és azzal is, hogy a közszolgáltatá­sok meghatározó része önkor­mányzati tulajdonba kerüljön, felhívja a figyelmet a további rezsicsökkentés veszélyeire. „Az egyes közszolgáltató szer­vezetek a további általános, a tényleges helyzet elemzése nélkülrezsicsökkentést már nem lesznek képesek kigazdál­kodni” - fogalmaz a szövetség a közleményükben. Az önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégek megfelelő működtetésében, döntő szere­pet játszanak a nagyvárosok. Ennek a szerepvállalásnak a gazdasági alapjait a második körös adósságkonszolidáció te­remtette meg, ez azt jelenti: az érintett nagyvárosoknak na­gyobb szerepet kell majd vállal­niuk a jövőben. így átmenetileg elkerülhető lesz, hogy a távhő-, víz-, szennyvíz- és hulladék­szolgáltatások esetében a ható­sági és a piaci ár közötti különb­ség ne a lakosságot, illetve az önkormányzati cégeket sújtsa. Az elmúlt évekhez hasonlóan a jövőben is kizárólag uniós pénzekből lehet majd az energe­tikai beruházásokat és a külön­böző eszközpótlásokat fedezni •ö Schmidt Jenő szerint elkerülhetetlen az átszervezés- emelte ki a TÖOSZ. Arról van szó, hogy a közszolgálati válla­latok államosításával, a ható­sági árszabályozással, illetve a cégek nonprofittá tételével nem marad pénz fejlesztésre. A villamosenegia és a gáz- szolgáltatók állami megvásár­lásának, az árszabályozásnak, a többszöri rezsicsökkentésnek az eredményeképpen nyílik az olló a hatósági és a piaci ár között, és ennek a különbsé­gét valaki(k)nek fizetni kell. A probléma kezelésére a TÖOSZ két megoldást javasol: az önkor­mányzati cégek átszervezését, és költséghatékonyabbá tételét, illetve az érintett intézmények folyamatos kompenzálását és visszamérését. Elekerülhetet- lenek lesznek ezek a lépések, azaz a létszámleépítés és a költ­ségracionalizálás - nyilatkozta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke. „Arra számítok, hogy az érintett mint­egy 300 önkormányzat a hely- hatósági választások után meg­teszi a szükséges lépéseket, és átalakítja cégek működést” - fo­galmazott az elnök, majd hozzá­tette: több intézmény is nagy­számú menedzsmentet tart fenn, ezeket meg kell szüntetni. Scmidt Jenő szerint az uniós forrásokból 400-500 milliárd forint, az állami kompenzálás­ból pedig körülbelül 1000 mil­liárd forint várható. ■ A. E. KOZELET*^**** _______________________­______H___________________________._______;____________________________;_________ ■ '■ ____________________________-________.____'• • . ' ■■ 1 ' '■_________1

Next

/
Thumbnails
Contents