Somogyi Hírlap, 2014. március (25. évfolyam, 53-75. szám)
2014-03-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám
2014. MÁRCIUS 30., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Nagy víziók, politikai döntések kultúrpolitika Sűrű volt az elmúlt négy év a magyar kultúra különböző területein Illyés Gyula nevezte hattyúnyakú görénynek a kulturális, azon belül az irodalom- politikát, és a kifejezés az elmúlt négy évet is jellemzi: nagyberuházások, nagy víziók öltöttek testet, miközben a szakmai érveket gyakran elsöpörték a politikaiak. VR-összeállítás A kormányzati ciklus elején úgy tűnt, a polgári kormányt kevéssé érdekli a kultúra - ezt mutatta, hogy megszűnt a kulturális tárca, helyette állam- titkárság alakult, amelytől számos, kifejezetten kulturális területet elvontak, köztük két szembetűnőt: a filmet és az örökségvédelmet. Az elmúlt négy év legnagyobb változása mégis az, hogy a vállaltan jobboldali, Makovecz Imre által 1992-ben alapított Magyar Művészeti Akadémia köztestületi rangba emelkedett: bekerült az alaptörvénybe, tulajdonába került a 6,6 milliárd forintból felújított Pesti Vigadó, a Műcsarnok, majd a II. kerületi Hild-villa is. A bőkezűség nemcsak az ingatlanokban mutatkozik meg, hanem a hatalomban is: a Fekete György vezette testület többek közt benne van a Nemzeti Kulturális Alapban (NKA), beleszólhat a Széchenyi- és Kossuth-díjak odaítélésébe, gyakorlatilag eldöntheti, ki lehet a Nemzet Művésze, de arról is pletykálnak, hogy a testületet preferálná a kormányzat a függetlenebb, kollégiumi rendszeren alapuló NKA helyett is. Hogy a pénz beszél, a szakembereknek pedig hallgatnia kell, mi sem mutatja jobban, minthogy az építőipar kedvéért odadobták az örökségvédelmet, a régészeti'kincsekben gazdag Magyarországon sikerült elfogadni egy olyan törvényt, amely a beruházónak nem a minimumot, hanem a maximumot szabja meg, hogy mennyit kell időben és pénzben (200 millió forint) feltárásokra költenie. Arról nem is beszélve, hogy az erős, példaértékű Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt megszűntették, feladatait a kormányhivatalok vették át, A Várkert Bazár megújult épületegyüttesét április 3-án adják át a közönségnek, majd egy négynapos programsorozat kezdődik hatósági jogkör nélküli szakemberek. Akiknek olyan gumiszabályokkal kell majd védeniük a múlt örökségeit, amelyek csak a „jelentős nyomot” mentenék, azt is csak, ha 1711 előtt keletkezett. Azt csak a jövő fogja eldönteni, jó döntés volt-e, hogy a területileg illetékes önkormányzatokhoz kerültek a megyei könyvtárak, múzeumok fenntartói jogai, az viszont teljességgel érthetetlen, hogy az emberi erőforrások miniszterének joga van ezentúl saját hatáskörben dönteni arról, hogy mely műtárgy hova kerüljön. A törvénymódosítást valószínűleg az a terv motiválta, amelynek keretében például az Iparművészeti Múzeum világhírű Esterházy-kincstára a létrehozandó fertődi kultúrkomplexumban kapna helyet. (Az Iparművészeti igazgatója lemondott tiltakozásképp.) Gőzerővel beindult a Múzeumi Negyed előkészítése, amelynek keretében öt új múzeum- épület épülne a Városligetben. Idén februárban ki is írták a nyílt, nemzetközi építészeti tervpályázatot, melynek várhatóan decemberben lesz eredménye. A tervek szerint 2016- ban elkezdődhet az építkezés mintegy 75 milliárd forintból: 2018-ra a világon egyedülálló szórakoztató központ jönne létre egy korszerű Városligetben. A terv ellen az elmúlt hetekben indult el a tiltakozás, sokak szerint ugyanis csökkenne a park zöldfelülete. Persze, azt sem lehet tudni még, hogy mi lenne a Szépművészetivel összeolvadt, jelenleg a Budai Várban lévő Magyar Nemzeti Galéria épületeiben. A kultúrpolitika sikere az 1,8 milliárdból felújított Erkel Színház újranyitása, amely 2000 fős nézőterével még nemzetközibbé teheti a komolyzenei életet. Míg a képzőművészet pozícióinak a gyöngeségét mutatja a Műcsarnok átfazonírozása, a fotográfiai központtá alakított Ernst Múzeum, a komolyzene nagy tekintélynek örvend a kormányban: ezt mutathatja, hogy jelentős támogatással megnyílt a Budapest Music Center, valamint a megújult Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 13,2 milliárd forintból. Az is tény, hogy Magyarországon az elmúlt négy évben jó néhány műemléképület régóta húzódó rekonstrukciója fejeződött be, vagy áll átadásközeli álVárkert Bazár: négynapos ünnepi program jön az átadás után a várkert Bazár megújult épületegyüttesét április 3-án adják át a közönségnek, majd ezt követően április 6-ig tartó programsorozattal ünnepük a kétszáz éve született tervezőt, Ybl Miklóst, és a megújult műemléket. Az átadás után a Bazár déli palotájának tereiben három kiállítás is megnyílik 3-án: a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Ostromok és hétköznapok címmel a Várkert Bazár területének történetét mutatja be, A modern reneszánsz derült idomai című tárlat Ybl műveiből válogat, és a Bazár építkezésének történetéről számol be, a műemlék rekonstrukciójának munkálataiba pedig az Egy építkezés képei című fotókiállítás ad betekintést. A második ütemben augusztus 28-igfejezik be a multifunkcionális rendezvénytermet, a mélygarázst, valamint a budavári királyi kertek rekonstrukcióját. Ekkorra megújul a Lánchíd utca is, amely új burkolatot és ke- rékpársávot kap, valamint a vízhordó lépcső mellé mozgólépcső és látványlift is készül. az 1875-1883 között, Ybl tervei alapján készült épületegyüttes 1984 óta zárva van, 1996-ban felkerült a World Monuments Found (WMF) a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékeit nyilvántartó listájára. lapotban: történelmi kastélyoké, a budapesti Mátyás- templomé vagy a Várkert Bazáré. Kevésbé látványos, de sokkal fontosabb, hogy a kormányzat jelentős összeget fordított a kulturális intézményrendszer tartalmi szolgáltatásainak és infrastrukturális megújítására: a 2010 óta meghirdetett 17 konstrukció 1389 nyertes pályázatának megítélt támogatása több mint 30 milliárd forint. Az elmúlt négy év során újraalakult a magyar filmfinanszírozás is: a Magyar Mozgókép Közalapítvány helyett létrejött a Magyar Nemzeti Filmalap, amelynek létrejötte másfél éves szünetet hozott a filmiparban. Ez idő alatt rendezték a mil- liárdokra rúgó filmszakmai adósságokat, újraszervezték a struktúrát. Az új rendszerben készült első filmeket tavaly mutatták be: Szász lános A nagy füzet című filmje Kristály Glóbuszt nyert Karlovy Varyban. Megszületett az első közönségsiker is, a Corning outtal; Csányi Sándor főszereplésével készült, Orosz Dénes rendezte vígjátékot egy hónap alatt 100 ezren nézték meg. Az új struktúra hiányossága viszont, hogy teljesen szétváltak a rövid és a hosszú műfajok, az előbbiek finanszírozását ugyanis a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság végzi. Visszatérnek a Sörgyári capriccio hősei visszatérnek a filmvászonra a Sörgyári capriccio hősei, a legendás cseh vígjáték „folytatását” várhatóan jövő tavasszal mutatják be - jelentették be Prágában Bohu- mil Hrabal világhírű cseh író születésének 100. évfordulója alkalmából. Az új film a Sörgyári capriccióval kezdődő Hrabal-trilógia második része, a Díszgyász alapján készül. A filmet a közszolgálati Cseh Televízió készíti, rendezője lirí Vejde- lek, a forgatókönyvet Marék Epstein írta. Matt Bianco ad ma koncertet a MüPában a nyolcvanas évek egyik legsikeresebb dzsesszpop csapata, a Matt Bianco ad koncertet ma a Művészetek Palotájában. Mark Reilly és Mark Fisher duója a Budapesti Tavaszi Fesztiválon (BTF) az amszterdami lazz Orchestra of the Concert gebouw kíséretében lép fel. A Matt Bianco legismertebb számai a világhírű holland dzsesszzenekar oldalán, Henk Meutgeert yezényleté- vel fognak elhangzani. Újra elindult a Talentométer április 20-ig öt műfajban (pop/rock, metál, világzene/ népzene, hip-hop/reggae, dzsessz/kísérleti) lehet nevezni az A38 hajó és a Szerencsejáték Zrt. közös könnyűzenei tehetségkutató versenyére, a Talentométer- re, amelyet immár negyedszer rendeznek meg. A több hónapon átívelő rendezvény csúcspontja a június 8-i döntő. Az idén elmarad a Hegyalja Fesztivál elmarad a tizenötödik Hegyalja Fesztivál: a területen zajló és tervezett munkálatok miatt nem lehet biztonsággal megrendezni az idén az eseményt - közölték a szervezők. A Hegyalja Fesztivált tavaly rendezték meg 14. alkalommal Tokaj és Rakamaz térségében. A fesztivál az utóbbi években 80 ezer körüli látogatót vonzott. A médiából kiszorul, a közönség szereti tárlat A 32. Magyar Sajtófotó Kiállítás az ország több városában bemutatkozik „Annyi évtized és különböző helyszín után a kiállítás hazatalált” - mondta el Korniss Péter a 32. Magyar Sajtófotó Kiállítás megnyitóján a Róbert Ca- pa Kortárs Fotográfiai Központban. A Kossuth-díjas fotográfus emlékeztetett: dokumentarista fotográfia a médiából visszaszorult, de túl is nőtt azon: ma a világ minden táján hatalmas látogatottsággal rendeznek sajtófotó-kiállításokat, amelyeket döntően a dokumentarista fotográfia határozza meg. Bielik István a szíriai polgárháborút fényképezte saját elhatározásából, saját pénzén, két hétig életveszélyben, de Hajdú D. Andrásé sem volt veBielik István (Népszava) nagydíjat nyert sorozatának emblematikus képe szélytelen vállalkozás, hiszen ő egy nyírségi cigányasszonyt fotózott, aki Zürichben keresi a kenyerét mint prostituált - méltatta az idei nagydíjasokat Korniss Péter. A 32. Magyar Sajtófotó Pályázatra idén 310 fotográfus összesen 9583 képet nevezett. Közülük 92 fotós felvételei láthatók a tárlaton, ahol nemcsak a díjnyertes fotók kiállítására nyílt lehetőség: 387 kép nagyításban, további 160 fotó pedig multimédiás megjelenítőkön tekinthető meg május 18-ig. Az anyagot Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Siófokon és a tervek szerint Gödöllőn is bemutatják. ■ Hangstúdió is épül a Snétberger központban hangstúdiót és karrierirodát létesítenek a felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központban, a dán Velux Alapítványok ehhez mintegy egymillió eurót (300 millió forintot) biztosítanak. Az építkezés októberben kezdődik, a megnyitó 2015. június 15-én lesz. Tóm Nor- ring budapesti dán nagykövet kiemelte: a hangstúdió és karrieriroda építésével lehetőséget teremtenek a tehetséges fiatal roma zenészeknek karrierjük kiépítésére, biztos megélhetésük megteremtésére. A felsőörsi központ területén a stúdiónak helyet adó kétszintes épület alapterülete 20-szor 10 méter lesz, a két stúdióhelység (az egyik 43, a másik 37 négyzetméteres) a földszinten fog működni, az emeleten oktatóterem létesül. A harmadik évre összesen 140 demó CD készül a központ diákjainak közreműködésével, ezzel összesen mintegy 180 fiatalnak teremtenek lehetőséget zenei karrierjük beindítására. A Snétberger Zenei Tehetség Központ 2011 óta évente hatvan tehetséges, 12-20 éves roma fiatalnak nyújt lehetőséget zenei tehetsége kibontakoztatására. Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Snétberger Ferenc által alapított intézmény a Norvég Alap 2,7 millió eurós támogatásával létesült. ■
