Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-25 / 47. szám
2014. FEBRUÁR 25., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Zsugorodó máktermelés morfium Az Alkaloida leállásával a vetésterület kétharmada eshet ki Csúsznak a tanári bérek a közmunkások képzésében tanmese Az előleg kifizetésére néhány közmunkásokat képző intézményben eddig azért nem kerülhetett sor, mert az előlegbekérőket az adott iskola csak késve és nem teljes körűen nyújtotta be az illetékes munkaügyi központba - közölte a parlament honlapján a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály leírta, hogy az oktatói bérek kifizetésének egyik feltétele v havi szinten elkészült jelenléti ívek pontos, precíz kitöltése. A munkaügyi központ az előlegbekérők alapján utalja v megfelelő összeget v képző intézményeknek. „A jelenléti ívek leadása folyamatban van, ig ~ kifizetések rövidesen megtörténnek” - közölte a tárcavezető. Vargának Sós Tamás tett fel kérdést „Kaotikus állapotok a közmunkás képzésben?” címmel. Az MSZP-s honatya szerint a mai napig számos helyi közmunkás alapképzés leszabályozatlan, még ma is sok helyen - így például Hevesben - a tanárokkal semmilyen szerződést nem kötöttek. Hivatalosan nem lett velük közölve, mi a dolguk, ki a munkáltató, mennyi bért kapnak a szervező és az órai munkájukért, milyen időtartamig szól a megbízatásuk. Sós úgy vélte: „feketén dolgoznak” az állami rendszerben december eleje óta. Fizetést nem kaptak, a munkanélküli tanárok, akik erre a képzésre kapcsolódtak be, máshol nem tudnak munkát vállalni. Sós azt is kifogásolta, hogy együtt tanítottak olyanokat, akik írni, olvasni sem tudtak olyanokkal, akiknek érettségije, szakmája van. Szerinte óvodás szintű feladatokat kellett megoldaniuk, például tanmesét dolgoztak fel a kecskéről és a farkasról, amivel hét perc alatt végeztek. Varga közölte: a képzéseket lebonyolító Türr István Képző és Kutató Intézet szerint szükséges az alapkompetencia fejlesztés, mivel a résztvevők 3 százaléka a saját nevét sem tudta leírni, 8 százalékuk pedig a legegyszerűbb feladatokat sem tudta megoldani olvasási. Az Újra tanulok programra 24 milliárdos uniós forrás áll rendelkezésre. ■ É. S. A szlovák gyógyszergyár beszállása, és a magyar integráció sem menti meg a hazai máktermelést, amely az Alkaloida távozásával akár harmadára eshet vissza. Az export átmeneti megoldás, egy új gyár milliárdokba kerülne. B. Horváth Lilla - Braunmüller Lajos lelentősen csökken az ipari mák termésterülete amiatt, hogy a tiszavasvári Alkaloida befejezi a gubós növény feldolgozását Magyarországon. A hírek szerint a hazai termelők által megtermelt mákot a szlovákiai Saneca gyógyszergyár vásárolná fel, az integrációt két magyar cég, a Hungarobiomed Kft. és a Gyógynövénykutató Intézet Kft. tartaná fenn. Az Alkaloida tulajdonosa március közepe táján tájékoztatja Tiszavasvári polgár- mesterét arról, hogyan döntött magyarországi érdekeltsége sorsáról, tájékoztatták lapunkat a polgármesteri hivatalban. Az indiai Sun Pharma a Világ- gazdaság által (több hete) feltett kérdésekre nem válaszolt. Tiszavasvári számára az a fő kérdés az, hogy a tulajdonos pontosan milyen tevékenységeket számol fel, illetve tart meg, és, hogy az elbocsátások hogyan érinti a dolgozólétszámot. A Sun januárban közölt, még nem végleges tervei szerint csak a gyógyszergyártást és a csomagolást tartaná fenn Magyarországon. január végi válaszlevelében Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár közölte Fülöp Erik tiszavasvári polgár- mesterrel, hogy a kormány a munkahelyek megvédését is feladatának tekinti. Január közepén ezért felvette a kapcsolatot a Sun Pharmával, hogy javaslatot tehessen az Alkaloidánál várható átszervezések kapcsán. A kormány elsősorban munkahely-megtartó támogatást adna, illetve hasonló célú átképzést támogatna. A gyárat üzemeltető ICN Magyarország Zrt-nek a 2013 márciusában zárult üzleti évben 20 millió dolláros üzemi vesztesége és 24 RENDKÍVÜLI ÉRDEKSÉRELMET hoz az ipari mák termesztőinek, ha a tiszavasvári Alkaloida a mák termeltetését más országokban kívánja megvalósítani -figyelmeztettek már korábban is a máktermelők. A Magyarországon megtermelt ipari mák jelentős hányadát a Tiszavasvári Alkaloida Gyár vásárolta fel, millió dolláros mérleg szerinti vesztesége volt. „A tiszavasvári Alkaloida korábban 12-13 ezer hektárnyi vetésterületről vásárolta fel az alapanyagot, amely a mákszemekkel kevert tört mákgubót tartalmazta. Ezzel a gyár minden évben hozzávetőleg 4-500 termelőnek biztosított megélhetést” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Isztin Ferenc. A Máktermelők és Termelésszervezők Országos Szövetségének elnöke lapunknak hozzátette: a céggel szerződésben álló termelők nem kizárólag mákkal foglalkoztak, döntő többségük búzát, kukoricát és több más növényt is termesztett, ugyanakkor a mák az érintett gazdák egyik fontos bevételi forrását jelentette. „Az ipari mák termesztése más növényekkel összehasonlítva komolyabb odafigyelést igényel, de a jövedelmezősége illetve a termelők részére előfinanszírozással biztosította a vetőmagot is. A hírek szerint a cég a máktermesztést Tasmániában kívánja folytatni. Magyarország a világ egyik legnagyobb morfiumtermelője, az orvosi céllal fájdalomcsillapítóként használt szert ipari eljárással az Alkaloida gyárában állították elő. is nagyobb. Az alapanyag korábbi felvásárlási ára 330 és 350 forint körül mozgott kilogrammonként, amely már egy tonnás hektáronkénti termésnél is nyereséget jelentett. Idehaza a termésátlag rendszerint egy-másfél tonna körül mozgott, vagyis a máktermesztést jövedelmezően lehetett folytatni” - tette hozzá Isztin Ferenc. A Szövetség elnöke szerint az, hogy a termelők exportálhatják a megtermelt ipari mákot, rövidtávon megoldja az Alkaloida távozása miatt kialakult helyzetet, hosszútávon azonban ez nem lesz elegendő. „A mostani becslések szerint az ipari mák termőterülete jelentősen, a korábbinak akár egyharmadára is csökkenhet, vagyis jelentős visszaesést szenvedhetnek a termelők” - fogalmazott lapunknak Isztin Ferenc. Az elnök szerint a hazai máktermelés csak akkor lenne biztonságban hosszabb távon, ha egy új magyarországi üzem dolgozná fel az alapanyagot. Ez azonban legkevesebb 2-3 milliárd forintba kerülne, és a gyár megépítése is legalább két évig tartana - véli Isztin. Más szakértők szerint egy nagyobb kapacitású mákfeldolgozó üzem beindítása ennél is többe, akár 5 milliárd forintba is kerülne. Kérdés, hogy mely piád szereplő vállalná a költségeket. HÍRSÁV VM: 100 millió euróra emelik a támogatást az eddigi 70 millió euróról 100 millió euróra (mintegy 30 milliárd forintra) emelkedik a szőlőültetvények szerkezetátalakítási és -átállítási támogatására rendelkezésre álló támogatás összege - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI-vel hétfőn. A támogatási keretet a minisztérium az igényekhez mérten tervezte, a forrást minden szőlőültetvénynyel rendelkező gazdálkodó igényelheti, aki az elmúlt 10 évben erre a jogcímre még nem vett fel támogatást. A VM tájékoztatása szerint a gazdálkodók az idén november 1. és november 30. között egyéni terveik benyújtásával igényelhetik a támogatást. ■ MTI Magyar marhákat telepítenek Algériába A MAGYAR-ALGÉRIAI gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztéséről tárgyalt Algírban Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. Szijjártó Péter a tárgyalások után közölte: a magyar exportot tavaly is 30 százalékkal sikerült növelni, ami így elérte a 200 millió dollárt. „Az algériai kormány által elhatározott 486 milliárd dolláros ötéves fejlesztési terv remek lehetőséget kínál magyar vállalatoknak az algériai piacra történő belépéshez. Megállapodtunk abban, hogy Algéria tejellátási problémáinak kezelése érdekében komplex együttműködési programot indítunk tizenötezer szarvasmarha telepítésétől” - közölte az államtitkár. ■ MTI Stagnált az euróövezeti éves infláció januárban 0.8 százalékos stagnált az éves infláció az euróövezetben. Az euróö- vezetben 2014 januárjában 0,8 százalék, a decemberivel megegyező volt a fogyasztói árak éves emelkedésének mértéke. Az éves infláció 2013 januárjában 2,0 százalék volt. Az idén januárban 2013 decemberéhez képest 1,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. ■ MTI Lehet, hogy Tasmániában fogják folytatni Akcióterv, vagy az élénkülés javítja a női foglalkoztatást? munkahelyvédelem Suppan Gergely szerint a kormány intézkedéseinek inkább középtávon lehet majd jelentős szerepe „A 2013-as évben regisztrált foglalkoztatásbővülés mind a nők, mind a férfiak esetében a Munkahelyvédelmi akció sikerének köszönhető” - hangoztatta tegnap a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos. Szalai Piroska közölte: a KSH legutóbbi adatai szerint 2013 utolsó negyedévében a 15-64 éves korosztályban 1,83 millió foglalkoztatott volt, míg az előző év azonos időszakában 1,79 millió. A nőknél az 55- 59 és a 30-34 évesek között 1,4 százalékkal nőtt a foglalkoztatási ráta. Az 50-54, valamint a 25- 29 évesek között 1,3 százalékkal javult a mutató. Mindkét nem esetében jelentősen nőtt az 55 év felettiek foglalkoztatása: novemberi adatok szerint 328 ezer munkavállaló - a korcsoport kétharmada - után vettek igénybe járulékkedvezményt a munkáltatók. Novemberben 32 600 kisgyermekes után igényeltek járulékkedvezményt, tavaly ösz- szesen 6,3 milliárdos értékben. A 6 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája 2012-ben 36,1 százalék volt. Szalai szerint szerepet játszott a foglalkoztatás növekedésében az új Munka törvénykönyvében lefektetett rugalmas munkaerő-piaci keretrendszer, és a gyed-extra idei bevezetése is (január végéig erre mintegy ezren jelentkeztek). 2012-ben 20 éves csúcsra, 52,1 százalékra emelkedett a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája, a 2013-as mutató 52,8 százalék is lehet. Ezek az adatok azonban még mindig alacsonyak az uniós átlaghoz képest. Korábban Lázár János államtitkár azt közölte, hogy a 2011- 15 között megvalósuló munkaerő-piaci programok révén több mint 58 ezer hátrányos helyzetű nő visszatérését segítik elő a munka világába; 4120-an gyesről, gyedről térnének vissza. Az elmúlt két évben a munkaügyi központok 43,8 milliárdot fordítottak a foglalkoztathatóság javítására, ebből mintegy 22 milliárd a nők munkaerő-piaci integrációját segítette elő. Szalai Piroska „A női foglalkoztatás javulásában a Munkahelyvédelmi akciótervnek egyelőre marginális szerepe lehet” - mondta lapunknak a Takarékbank vezető elemzője. Suppan Gergely elmondta: a kormány ezen intézkedéseinek nagy mértékben középtávon lehet pozitív hatása. A javuló adatok jelenleg inkább a konjunktúrának köszönhetőek. A külső és belső kilátások is kedvezőbbek, az exportra termelő cégek tovább bővítenék, a belső és külső keresleti tényezők is jó irányba haladnak. A nők foglalkoztatását az idősebb korosztályokban az is javíthatta, hogy - Suppan szerint nagyon helyesen - szigorodtak a nyugdíjba vonulás feltételei. A nők foglalkoztatása főként a belső kereslet által táplált kiskereskedelemben, szolgáltatásokban és az ipar (főként a könnyűipar) egyes területein javulhat még. Suppan hangsúlyozta, tavaly még főként a közmunkaprogramnak köszönhetően javultak a foglalkoztatási adatok, de az év végén ez már egyharmadrész- ben a piacnak is köszönhető volt (bár ennek egy része külföldi munkavégzés volt). A GKI-Erste tegnap megjelent konjunktúra-indexe szerint a foglalkoztatási szándék minden ágazatban rosszabb lett, és erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. ■£. S
