Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-25 / 47. szám
___________'________ 1 r. .V - ■■■__________________________________________________________________________________________"■■ '■•■■■"■ ■ -______________________________________________________________________________;__________.___________________________________________________________________________________________________ HÍ RSÁV Nő az alapellátásban dolgozók bére EMELKEDIK A háziorvosok, a házi gyermekorvosok, a védőnők és az alapellátásban dolgozó fogorvosok finanszírozása és bére; a költségvetésben szereplő összesen tízmilliárd forint többletforrást áprilistól kapják meg a szolgáltatók - jelentette be Balog Zoltán emberlerőforrás-miniszter. Az emelés több tízezer forinttal növeli egy átlagos praxis bevételét, valamint a védőnők bérezését. ■ MTI A PDSZ is egyeztetne a minisztériummal A pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sztrájkbizottsága egyeztetésre hívta az emberi erőforrások minisztert többek között a pedagógus portfolió feltöltésével kapcsolatban kitörő elemi felháborodás miatt. Ezzel kapcsolatban a köznevelési államtitkárság által összehívott egyeztetésre nem kapott meghívót a PDSZ, mivel tavaly év elején nem írta alá a megállapodást az Emmivel. ■ VG Gazdasági titkárság a Vatikánban átalakította a Vatikánváros eddigi gazdasági-pénzügyi működését Ferenc pápa, aki hétfőn úgynevezett Gazdasági Titkárságot hozott létre. Ferenc pápa saját kezdeményezésére döntött az új vatikáni intézmény létrehozásáról. A titkárság élére az egyházfő prefektusként George Pell bíborost, az ausztráliai Sydney 72 éves érsekét nevezte ki. Munkáját egy főrevizor, valamint 15 fős bizottság segíti. ■ MTI Nem vonják vissza a népirtasi vádakat nem vonja vissza a hágai Nemzetközi Bíróságon az egymással szembeni népirtási vádakat Szerbia és Horvátország. ■ MTI Sok az átmeneti gondozott ksh Bántalmazott gyerekek és családjaik szorulnak segítségre Egyre több bántalmazott gyerek ideiglenes elhelyezéséről és ellátásáról kell gondoskodnia az államnak, illetve az önkormányzatoknak Főként lakhatási problémák és bántalmazás miatt évről évre emelkedik az átmeneti ellátásra szoruló gyerekek száma. A befogadóhelyek forgalma már csaknem kétszerese a rendelkezésre álló kapacitásnak. Haiman Éva Magyarországon évente már több mint hétezer gyermek szorul átmeneti gondozásra lakhatási, elhelyezési, magatartási problémák miatt, vagy, mert bántalmazták. Számuk évről-évre növekszik, tíz évvel ezelőtt még éppen hogy csak meghaladta az ötezret. A növekedés oka döntően az elégtelen lakhatási körülmények és a családon belüli erőszak - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal összeállításából. Mivel egyre kevesebb gyerek születik, a 18 évesnél fiatalabbak arányában is folyamatosan emelkedik az átmeneti segítségre szorulók száma: míg 2004-ben 4 ezer kiskorúra kevesebb, mint 3, 2012-re már több mint 4 ellátott jutott. Az átmeneti ellátásra szorulók számának emelkedését ugyanakkor nem követte az ellátási lehetőségek bővülése, így a befogadóhelyek forgalma már csaknem kétszerese a rendelkezésre álló kapacitásnak, amely jelenleg háromféle megoldási lehetőséget biztosít: a gyermekek átmeneti otthonát, a családok átmeneti otthonát, valamint a helyettes szülő intézményét. Ez utóbbiak - akik a nevelőszülőkhöz hasonlóan családi pótlékra és nevelési díjra jogosultak - inkább a nagyobb településeken állnak rendelkezésre. Annak SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI és gyermekétkeztetési feladataik ellátására az idén 218 573,1 millió forint költségvetési támogatást kapnak az önkormányzatok. A Magyar Államkincstár adatai szerint tavaly 189 331,8 millió forint volta keret, a gyermekétkeztetés támogatóellenére, hogy a hatályos szabályozás szerint valamennyi települési önkormányzatnak biztosítania kellene a helyettes szülői ellátást. Családok átmeneti otthonát a 30 ezer lakosnál nagyobb, gyermekek átmeneti otthonát már a 20 ezer lakosnál népesebb településeken is kötelező lenne fenntartani. A KSH adatai szerint ugyanakkor az előbbi rendelkezésnek a települések 80 százaléka tett csak eleget, az utóbbinak minden harmadik érintett település, viszont kisebb helységekben működik az otthonok 10 százaléka. A kétféle otthontípusból 2012 végén összességében az sa azonban akkor még más soron szerepelt 43 594,4 millió forinttal. Az idei keret így látszólag szűkösebb is az összesen több mint232 925 millió forintos előző évinél, ugyanakkor tavaly számos szociális és gyermekvédelmi intézmény is átkerült az államhoz. ország minden régiójában működött legalább egy, a családok J átmeneti otthonainál ez megyei szinten is igaz. Bács-Kiskun, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében egyáltalán nem működött gyermekek átmeneti otthona, míg Budapesten és Pest megyében található ezeknek az intézményeknek a fele. A statisztikákból az is kiderült, hogy az alacsony iskolai végzettségű, aktív munkaviszonnyal nem rendelkező, sok- gyermekes szülők gyermekei kerülnek nagyobb eséllyel átmeneti otthonokba. Az érintet- | tek gyerekek 70 százaléka valóban átmeneti ideig, kevesebb, mint fél évig. Sajnálatos módon azonban a gyermekek - és családok - 10 százaléka két éven belül ismét visszakerül az ellátóhelyre. Ahogyan az is, hogy 15 százalékuk több mint egy évig szorult segítségre. Az átmeneti gondozásból kikerülők közül évente átlagosan háromszáz gyereket, a távozók 5 százalékát tartós gondozásba kell venni, ők gyermekotthonba vagy nevelőszülőhöz kerülnek. Kevesebb a pénz, de a feladat is Rendszerváltás; a lakosság alig több mint fele elégedett felmérés A magyar lakosság alig több mint tizede véli úgy, hogy „teljes mértékben megérte” a rendszerváltás - derült ki a Tárki felméréséből. Az adatok szerint a 35 százalék azt gondolja, hogy „inkább megérte” leváltani a szocialista berendezkedést, míg 25 százalék azt mondta, hogy „inkább nem érte meg”. A lakosság 14 százaléka azt gondolja, a rendszerváltás egyáltalán nem volt jó döntés. Az adatok szerint összességében közel 40 százalék negatívan tekint a rendszerváltásra. A válaszadók mintegy negyede érzi úgy, hogy a Magyar- országon élő emberek helyzete jobb (23 százalék) vagy sokkal jobb (3 százalék), mint amilyen a rendszerváltás előtt volt, míg ötödük szerint az emberek élete ugyanolyan. A válaszadók 32 százaléka gondolja úgy, hogy az országban élők élete romlott, 12 százalék pedig úgy véli, hogy „sokkal rosszabb”, mint amilyen a szocializmusban volt. Vagyis 44 százalék, a lakosság közel fele szerint a magyar emberek helyzete most rosszabb. Pártszimpátia alapján markáns különbségeket tapasztalhatóak. A Fideszes és az LMP szavazóinak többsége teljesen vagy részben elégedett a rendszerváltással. A kormánypárt szavazóinak 71, a zöldek 80 százaléka kedvezőnek ítéli meg a folyamatot. ■ VG Ma kezdődik az elnökválasztási kampány Ukrajnában válság Az Európai Unió segélycsomagot dolgoz ki - Moszkva bekeményít: Medvegyev szerint nincs kivel tárgyalni Már ma megkezdődik az ukrajnai előrehozott elnökválasztás kampánya - jelentette be Kijev- ben a központi választási bizottság. Mérlegelésnek nem volt helye, hiszen a választási törvény szerint a kampány a választás előtt 90 nappal startol, márpedig a parlament szombaton megszavazta, hogy arra május 25-én kerül sor. Azon a napon, amikor az európai parlamenti választásokat tartják az unióban. Most rendkívüli a helyzet, és nyilván még sok rendkívüli nehézség merül fel. Az is fontos momentum lehet, hogy a hatalmától megfosztott Viktor lanukovics elnök mellett ki kérdőjelezi meg az ukrán parlament döntéseinek jogszerűségét. Éppen ilyesmin gondolkodnak Moszkvában. Dmitrij Medvegyev kormányfő hasonlót üzent Kijevnek és nem utolsó sorban Brüsszelnek. Medvegyev kritizálta a nyugati államok állásfoglalását, miszerint a Kijevben létrejött új hatalom legitim. Ezzel hasonló súlyú, hogy az orosz miniszterelnök az orosz-ukrán gázszerződés jövőjét is bizonytalannak nevezte. „Ha a Kijevben dulakodó fekete maszkos, Kalasnyikov géppisztolyos embereket kormánynak lehet nevezni, igen nehéz lesz ilyen kormánnyal együttműködnünk” - mondta Medvegyev. Kijevben napok óta virágokkal emlékeznek az áldozatokra Az ukrán gazdaság szempontjából életbe vágóan fontos a gázkérdés, a legrosszabb esetben államcsődhöz is vezethet, ha az oroszok követelik a több milliárd dolláros tartozás megfizetését. A Kreml hazarendelte kijevi nagykövetét, ezt Medvegyev azzal magyarázta, hogy Moszkva számára érthetetlen, ami Ukrajnában történik. Az orosz államfő egyelőre nem szólalt meg, igaz, Vlagyimir Putyin telefonon egyeztet a nyugati vezetőkkel, így beszélt Angéla Merkel német kancellárral, ám részleteket nem közöltek. Ukrajnának heteken belül nagy összegű segélyre van szüksége. Az ukrán pénzügyminisztérium közleményben tudatta, hogy legalább 35 milliárd dollár kellene az állam működésének biztosításához. Korábban Moszkva 15 milliárd dollár hitelt ajánlott Kijevnek, ezek a tárgyasok most leálltak. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió dolgozik egy segélycsomagon. Ukrajnában erős a politikai bizonytalanság. Nagy kérdés, hogy az elnökválasztáson a fő pártok kit indítanak. Nem világos, hogy a börtönből kiszabadult volt kormányfő, lulija Ti- mosenko vállalja-e a kihívást, elemzők szerint, ha ezt teszi, az esélyes a győzelemre. ■ VG
