Somogyi Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-25 / 47. szám

A török vérfürdő nyomán eggyel több barátja van a szigetvári várnak a somogysárdi szobrászmű- vészt, Csikós Nagy Mártont vá­lasztotta tagjává a szigetvá­ri Várbaráti Kör, mert alkotá­saival sokat tett a két település közötti jó kapcsolatért. Somogysárd és Szigetvár kö­zös múltja a török időkig nyú­lik vissza a szobrász kutatásai szerint. Zrínyi Miklós 70 kato­nával indult Szigetvárról a ko- roknyai vár felszabadítására, ami Somogysárdtól 500 mé­terre volt egykoron. Az ostrom után a Balaton felé szabad elvo­nulást kapott törökök pedig So­mogysárd lakosain álltak bosz- szút: a férfiakat lefejezték, a nőkre és a gyermekekre rá­gyújtották a templomot. A tör­ténelem viharai ihlették meg Csikós Nagy Mártont, a sziget­vári Várbaráti Kör pedig meg­tudta ezt, és kiállítást rendez­tek a műveiből a városi könyv­tárban. A történelmi tárgyú szobrok mellett a somogysárdi paraszti múltat idéző művek is helyet kaptak a kiállítóterem­ben, sőt egy életnagyságú fa csikó is, amelyet meglovagol­hattak a gyerekek. A kiállítás február huszonnyolcadikáig te­kinthető meg. ■ K.G. Csikós Nagy Márton alkotásait a történelem viharai ihlették Négymilliárd forint jut az M7-es felújítására ► Folytatás az 1. oldalról Az akár évtizedekkel ezelőtt át­adott autópályák és autóutak azonban a folyamatos karban­tartás ellenére több helyen el­öregedtek, szolgáltatási színvo­naluk érzékelhetően romlott.- Hasonló gondok jelentkez­tek egyes, kimagasló mértékű tranzitforgalmi terhelésnek ki­tett főutakon is - közölték. - Az induló útfelújítási program el­sődleges célja a nemzetközi el­érhetőség és a közlekedésbizton­ság javítása. A gyorsforgalmi út­hálózaton 180 kilométer hossz­ban 27,1 milliárd forint terve­zett összköltséggel végezhet el beavatkozásokat a közútkeze­lő. A fejlesztések az Ml, M3, M7 autópályát és az M30 autó- utat érintik. Az országos főúthá­lózaton további 134 kilométer hosszban, 21,7 milliárd forint tervezett összköltségű felújítás válik lehetővé. A programba a közútkezelő javaslatai alapján a 3., 4., 441., 52. és 74. számú fő­utak egyes szakaszai kerültek ■ be. A tervezett kivitelezési költ­ségek a közúti hidak felújítását is fedezik. ■ Harsányi Miklós Marhasors. A szakma, a tárca, s az ország vezetése is figyel rájuk, ám hogy a fajta megmaradhasson, továbbra sem lanyhulhat a figyelmük HARMINC ÉVE, 1984. február 20-án hunytéi Guba Sándor, a somogyi agrár-felsőoktatás megalapítója. Ő volt a kaposvá­ri Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, majd a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola alapí­tó és fejlesztő főigazgatója. A honi állattenyésztést alakító szellemi élet minden területén jelen volt és formálta azt. Igazi gazdája volt az általa irányított intézménynek, ám csak tervei­nek egy részét valósíthatta meg váratlan halála miatt. Mégis maradandót alkotott, mert élet­műve és az általa alapított in­tézmény folyamatosan tovább gyarapodott és erősödött. így megvalósulhatott Guba Sándor nagy álma: hogy Kaposváron egyetemi szintű képzés legyen. TOSSENBERGER JÁNOS dékán méltatta elsőként a hétfői em­lékülésen Guba Sándor mun­kásságát, majd Szávai Ferenc rektor ünnepi köszöntőjében Főhajtás. A Kaposvári Egyetem jelenlegi vezetése tisztelettel, megbecsüléssel emlékezett az elődre úgy fogalmazott: minden ember annyitér, amennyit maga után hagy. - Hogy mit hagyott maga után Guba Sándor? - tette föl a kérdést a rektor. - Mindent. Egy olyan intézményt, amelynek gyönyörűségére valamennyi bel­földi, külföldi vendég rácsodál­kozik. Saját magát is a kar ja­vára igyekezett fordítani. Tudo­mányos igényessége példaérté­kű volt, de azt is tudta, hogy a megye és a város nélkül egyet­len egyetem sem tud működni. S képviselőségét is kihasználta jó értelemben véve, országos és helyi testületekben is lobbizott az intézményért. E három fel­adatot kell ellátnia a mai rekto­roknak is - mondta. az emlékülésen/#. Guba Sán­dor, a KITE Zrt. igazgatósági elnöke, Eüller Imre és Szabó Fe­renc, az MTA doktora, a Nyu­gat-Magyarországi Egyetem egyetemi tanára kapott Guba Sándor Emlékérmet. ugyan örömünkre szolgált, hogy az állami földterületek pályáza­tánál állatot kell tartani, ám ak­kor lettünk volna igazán boldo­gok, ha ez az állattartás minősé­gi állattartás kellett volna legyen. Guba Sándor munkásságát méltatva Füller Imre elmond­ta: 1965-ben a magyarországi kongresszuson a Hegyi Tarka Te­nyésztők Európai Szövetsége iva­dékvizsgálati munkabizottsága elnökévé választották Guba Sán­dort. - Attól kezdve van kapcso­lata a hegyi tarka szövetséggel a Kaposvári Egyetemnek - mond­ta -, s ez a kapcsolat azóta is töret­len. 1989-ben aztán megalakult a Magyar Tarka Tenyésztők Egye­sülete. Akkor az állam átadta a feladatokat a tenyésztő szerve­zetnek, ahogy a többi országban is. Ezt követően az első tenyész­tési programunkat Guba Sándor utóda, Stefler József, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kará­nak akkori intézetigazgatója se­gítségével csináltuk meg. S ezt követően hazánk alelnöki szé­ket is kapott az európai szövet­ségben. ■ Márkus Kata MEGYEI KÖRKÉP jelöltbemutató A civil demokrácia és devizahitelesek képviselete fontos Szili Katalin pártja számára A civil demokrácia és a méltó em­beri élet áll a Közösség a Társa­dalmi Igazságosságért Néppárt (KTI) tíz pontos programjának középpontjában. A KTI korsze­rű, kétkamarás parlament mel­lett érvel, a párt vezetői szerint ez az egyetlen lehetőség, hogy si­kerüljön kitörni a kétpólusú poli­tikából. Mindezekről Szili Kata­lin, a KTI elnöke beszélt kapos­vári sajtótájékoztatóján. Elhang­zott, a képviselő-jelölti ajánlás­gyűjtés állása szerint úgy tűnik, a párt tud országos listát állíta­ni, az sem lehetetlen, hogy min­den egyéni körzetben lesz saját jelöltje.- Akik egy része a devizahite­lesek képviseletét vállalta fel ­mondta Szili Katalin -, az egyik legégetőbb feladat, hogy megol­dást találjunk sokszázezer em­ber problémájára. Első lépés­ként fel kell függeszteni a vég­rehajtási eljárásokat. A pártelnök szerint Somogy­bán a kis- és középvállalkozá­sok hazai és uniós támogatásá­nak gyorsítása és megkönnyíté­se fontos, mert a megyében óriá­si a munkanélküliség, melynek egyik oka a gyenge kkv-szektor.- Be kell vezetni a fiatalok gyakornoki rendszerét is - folytatta -, hiszen a pályakez­dő munkanélküliség egyik leg­főbb oka, hogy a cégek gyakor­lati időt várnak el a jelentke­zőktől. Szili Katalin: Somogybán erős a KTI A KTI petíciót írt Orbán Vik­tor miniszterelnöknek, melyben a legégetőbb gondok megoldásá­ra kérték fel a kormányfőt. Felve­tésünkre, hogy húszéves - ezen belül 12 év kormánypárti - kép­viselői pályafutása során lehe­tett volna megoldást találni a fel­vetett problémákra, Szili Katalin azt felelte, sokszor más nézeteket képviselt, mint akkori pártja, az MSZP, ám érdekérvényesítő ké­pessége egyedül kevésnek bizo­nyult.- Csak mosolyogni tudok, hogy folyamatosan védekeznem kell a vád ellen, részese voltam a kiszi­várogtatásnak - mondta aztán az őszödi beszédről, melynek titkos- szolgálati vizsgálati eredménye a hét végén látott napvilágot. - Eb­ben az ügyben amúgy korábban már feljelentést is tettem. A sajtótájékoztatón a KTI be­mutatta somogyi képviselő-je­löltjeit is: Kaposváron Lantos Csaba, Barcson a helyi vállal­kozó Pandúr László, Marcali­ban a balatonboglári vegyész, Klikkné Horváth Cecília, míg Siófokon a magyaratádi ter­mékgyártó, Dömös Imre pró­bálja meg összegyűjteni a fél­ezer választói ajánlást. Mely elvileg Somogybán nem lehet olyan nehéz, hiszen Szili Kata­lin szerint a főváros, Fejér, Bara­nya, Vas és Bács-Kiskun mellett a megyében erős a párt támoga­tottsága. ■ A.V. Emlékülés a somogyi agrár-felsőoktatás, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola alapítója tiszteletére 4 Földtörvény a magyar tarka ellen? állomány Az intézkedések eredményesek, mégsem biztos, hogy megőrizhető a létszám ► Folytatás az 1. oldalról A magyar tarka marhafajtát 1994-ben veszélyeztetett fajtává, '95-ben nemzeti kinccsé nyüvá- nították. Majd a Magyar Tarka Tenyésztők Egyesülete megkap­ta a HÍR-védjegyet, a Hagyomá- nyok-ízek-Régiók (HÍR) program keretében, mely a minőségi, ha­gyományos élelmiszerek erede­tének, különleges tulajdonsága­inak megőrzésére és védelmére született meg. 2010-ben aztán tá­mogatott tenyésztési program in­dult az országban. Mindezen in­tézkedések eredményeképpen 2012-ben érte el hazánkban az állományszám a 2002-est.- Mivel ma 56-60 ezer magyar tarka van Magyarországon, so­kan kérdezik, miért beszélhe­tünk veszélyeztetett fajtáról- tet­te fól a kérdést Füller Imre, a Ma­gyar Tarka Tenyésztők Egyesü­lete ügyvezető igazgatója hétfőn a Kaposvári Egyetemen, ahol az éppen harminc éve elhunyt Gu­ba Sándor - aki rengeteget tett a fajtáért itthon és külföldön - em­lékére tartottak ünnepi ülést. - A teljes populáció létszáma való­ban ekkora, ám ebből csak 7200 áll termelésellenőrzés alatt, s eb­ből négyezerötszáz az A-törzs- könyves. S ez így már rendkí­vül csekély szám. Ám a támo­gatásoknak köszönhetően egyre többen vannak, akik a magyar tarka tenyésztését választják. A probléma csak az, hogy a termés- ellenőrzött létszámot egyik nap­ról a másikra nem lehet megdup­lázni. Lassú a növekedés, mégis öröm, hogy amióta jár a támoga­tás a tenyésztőknek, 130-cal nőtt az A-törzskönyves, termelésel- lenőrzött állományszám. Füller Imre azonban mégsem nyugodt a magyar tarka fajta jö­vőjét illetően, mert mint mond­ta: hiába csinálunk mi nagyon jó programokat, sajnos vannak olyan külső tényezők, amelyek miatt nem biztos, hogy ezeket a létszámokat meg tudjuk őrizni. - Gondolok itt az új földtörvényre - mondta. - Vannak olyan nagy- gazdaságaink, amelyek 400-700- as számú tenyészetek, s ezek a bevezetett 1600 hektáros plafon miatt nem tudták megpályáz­ni az állami területeket, elvesz­tették a legelőterületeiket. Egyi­kük például azt mondta, valószí­nűleg felszámolja a gazdaságát, a másik kettő még erőlködik. Az A kis- és középvállalkozásokat erősítené a KTI

Next

/
Thumbnails
Contents