Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám
8 INTERJÚ 2013. DECEMBER 1., VASÁRNAP czeizel endre Negyven év alatt több mint 42 ezer gyermek megszületését segítette. A genetika szerinte nem a végzet. A géntérkép a jövő, és nem tudományos, hanem nagyon is reális cél, hogy nem is sokára száz évig élhet az emberek többsége. Van ötlete arra is, hogyan születhetne több gyermek hazánkban. „NAGYON SZERETEK ÉLNI” „Egyszer talán megértjük: egyikünk sem tökéletes, előbb vagy utóbb mindnyájunknak lesz valamilyen betegsége.” Czeizel Endre egy ideje nem csak új életekért, de a sajátjáért is küzd. A világhírű orvos-genetikus azt mondja, tanulságos volt számára a betegsége, legtöbbet a munka és a szeretet segített neki ebben az időszakban. A héten újra dolgozni kezdett, hetente kétszer rendel. Fábos Erika- Ezen a héten fél év után újra rendelt. Jólesett?- Nagyon. Két napot vállalok egy héten és 25 pár járt nálam a héten. A kórházban is igyekeztem aktívnak maradni, hiszen még a kemoterápiás kezelés alatt is könyvet írtam, de most azt is újra átélhettem, hogy milyen jó érzés a segítségadás. Sajnos, ma is volt két olyan család nálam, akiknek még nem tudom, mit kellene tanácsolnom. Ezeket az eseteket most hazaviszem, és otthon még dolgozom a megoldáson, próbálok segítséget kérni külföldről, sajnos ugyanis Magyarországon a genetika nincs az élvonalban. Amerikában ilyenkor csinálnának egy géntérképet, ami ma már nem is annyira drága, 50 ezer forint körül van az ára, és akkor lehetne látni, mekkora a kockázat és mi a teendő.- Technológiában vagyunk csak lemaradva?- Szemléletben is. Például létrehoztunk egy országos család- tervezési hálózatot. 1984-ben Európában nálunk volt ilyen először, 1990-ben 34 ilyen működött. Ma két ilyen központ van az országban, pedig az unió is kiemelten kezeli ezt a kérdést, és jelenleg már számos nyugati ország ebben is lehagyott bennünket. Orvos-genetikus is alig van. Vannak genetikusok, akik saját szakterületük specialistái és gyermekorvosként vagy nőgyógyászként bizonyos bajok esetén tudnak segíteni. Az orvos-genetikusnak azonban a fogantatástól az Alzheimer-kórig korszerű tudással és tapasztalattal kell rendelkezni, hogy az ilyen gondok miatt jelentkező gyermekvállalóknak segíteni tudjon. A munkatársaim is ilyenek voltak, de ketten meghaltak, két másik kollégám pedig külföldön dolgozik már.- Pedig egyre kevesebb gyermek születik Magyarországon, egyre később szülnek a nők és egyre több a meddő pár. Úgy gondolnám, egy ilyen helyzetben talán még fontosabb a tudatos családtervezés.- Való igaz, száz évvel ezelőtt a gyermekek születése a házasélet természetes velejárója volt. Napjainkra teljesen megváltozott a helyzet. Egyrészt a nőknek ugyanúgy helyt kell állniuk a családon kívül is, a munkahelyükön, mint a férfiaknak. Másrészt a fogamzásgátló módszerek elterjedésével különvált a szex és a gyermeknemzés. A születésszám a töredékére csökkent, ma átlagosan 1,3 kisbaba születik egy családban. Ebből egyenesen következik, hogy felértékelődött a gyermek egészségessége.- Ez azt is jelenti, hogy a mai generáció tudatosabb, ha a gyermekvállalásról van szó?- Sajnos nem, inkább csak a tanultabb fiatal párokra jellemző a tudatos családtervezés. Sokan érzik fontosnak, hogy mindkét nemű gyermekük legyen. A leghatékonyabb módszert, vagyis az ondósejtek szétválasztását a fiút nemző Y és a leányt nemző X nemi kromoszóma alapján azonban Magyarországon nem engedélyezik. így csak a két hagyományos módszer: a szeretkezés időzítésének és a hüvely vegy- hatásának tudatos befolyásolásának a kombinálásával tudunk segíteni az ilyen családtervezőknek.- Azt mondja, „sajnos” nem engedélyezik.- Igen, pedig az emberek 40 százalékának erős a vágya, hogy mindkét nemű gyermekük legyen. Hozzám a rendelőbe a párok 10 százaléka azért jön el, mert már van 1-2-3 fiuk vagy lányuk, és szeretnének másik neműt is. Szerintem ezzel a módszerrel sok ezerrel több gyermek születne, mégis elképesztő ellenállás fogadta a felvetésem. Nem arról van szó, hogy csak fiúkat vagy csak lányokat szeretnének, mert a vágyak aránya pont fele-fele, és a módszer 1996 óta, mióta szabadalmaztatták, eléggé megbízható.- Egész életében olyan családokkal, házaspárokkal találkozik, akik gyereket szeretnének. Az említett módszeren kívül van más ötlete is, hogy mitől lehetne több gyerek Magyar- országon? Ez inkább társadalmi, mint orvosi kérdés, de azért az nagyon tanulságos, hogy a legtöbb várandós, aki hozzám jön nem „áldott állapotú”, hanem neurotikus. Ma például járt nálam egy 42 éves várandós, akinek elmondtam, hogy ilyenkor valóban nagyobb a kockázata a magzatnak bizonyos betegségeknek, de ezeket jó eséllyel ki lehet védeni, tehát ez elvégzése után nyugodtan szülhet. Sírva fakadt és azt mondta, én vagyok az első, aki megnyugtatta, eddig mindenki csak ijesztgette. Szerintem nagyon fontos, hogy az orvos ne csak tudásával, de magzat-gyermek iránti szeretetével is segítsen ilyen helyzetekben, és akkor ugyancsak több gyerek lehetne. Egyszer talán megértjük: egyikünk sem tökéletes, előbb vagy utóbb, mindnyájunknak lesz valamilyen betegsége, de tudatos családtervezéssel, ami a fogantatás előtt kezdődik, erre fel lehet készülni. Idősebb korban is biztonsággal lehet szülni. Félelemből nem szabad lemondani a gyerekről, mert az az élet legnagyobb adománya. Czeizel Endre 1935. április 3-án született Budapesten. 1959-től az Országos Közegészségügyi Intézetben a Humán- genetikai és Teratológiai Osztály munkatársa lett. 1973-tó L főorvos kén t vezette a János Kórházban a humángenetikai és teratológiai laboratóriumot, majd 1984-től az osztályt. Ekkor lett a WHO központ igazgatója is. kutatásai kiemelkedő témája az öröklődés, a genetikai ártalmak, a veleszületett adottságok vizsgálata, valamint az epidemiológia. Kiemelkedő szerepet- Azt mondja, életünk során mindenképpen találkozunk valamilyen betegséggel. Ha megnézhetnénk a géntérképünket, erre jobban felkészülhetnénk? Vagy ami abban van, azt nem lehet elkerülni?- A géntérkép csupán egy genetikai tervrajz, ami a lehetőségek birodalmát foglalja magában, de hogy ebből mi valósul meg, az tőlünk is függ. Nem a végzetünk, csak a lehetősége- ink-adottságaink határait határozza meg. Éppen ezért a génjeink ismeretében nem minden rossz ellen kellene védekeznie mindenkinek, hanem csak az ellen, ami rá vár. Hatékonyabb és olcsóbb is lehetne.- Félelmetes is lehet szembesülni ezzel, kulturálisan belénk van kódolva, hogy nem tudjuk előre, mi van megírva.- Nyilván ez nem könnyű és el tudom képzelni, hogy sokaknak teher lenne szembesülni a saját sorsukkal, sőt azzal, hogy halandó. Ők nyilván struccpolitikát folytatnának, ahogy most is sokan teszik. De ha le tudunk ülni és ezt nyugodtan vállalt a genetikai ismeretterjesztésben. hat televíziós sorozat szerkesztő-műsorvezetője volt, 22 könyve jelent meg. 1996-98-ig a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt, innen ment nyugdíjba. létrehozta a veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását, bevezette a genetikai tanácsadás szervezett módszerét, elsőként írta le számos veleszületett rendellenesség előfordulási sajátosságait, kidolgozta az optimális családtervezési modellt. meg tudjuk beszélni, ha ebben egy orvos tanácsot tud adni, akkor ez inkább egy hatalmas lehetőség, hogy ne elszenvedői, hanem irányítói lehessünk a sorsunknak. Persze tudom, sokan vannak olyanok, akik egy szűrővizsgálat után sem fogadják meg a jó tanácsot és csak egy szívinfarktus után kezdenek vigyázni az egészségükre.- A betegsége miatt is érdekes: ön látta a saját géntérképét?- Igen, évekkel ezelőtt láttam, de csak részlegesen A családunkban a férfiak prosztatarákban haltak meg, csak ennek a betegségnek a génjeit nézettem meg. Azért is, mert amikor ezt megtettem, ez még elég drága volt. Igaz, miután megtudták, hogy rólam van szó, nem kellett kifizetnem, de tény, hogy csak arra a 12 génre voltam kíváncsi, ami a prosztatarákért felelős. 11 rossz is volt. Nem lepődtem meg ezen, ezért meg is műttettem magam tavaly. Ha megnéztem volna az egészet, valószínűleg megtudhattam volna a mostani betegségemet is.- A genetika, az őssejtkutatás folyamatosan fejlődik, laboratóriumban szerveket is lehet már mesterségesen előállítani. Sőt klónozással már létrehoztak állatot is. Egyre közelebbre kerül annak ígérete, hogy akár száz év is lehet az átlagéletkor. Mit gondol, ez reális vagy csak tudományos cél?- Nagyon is az, persze Magyarországon nem egy-két évtized múlva reális. Obama már a korábbi választási programjában ígéretet tett, hogy valamennyi állampolgárnak biztosítják ezer dollárért a DNS-ük- ben foglal genetikai sorsuk megismerését. A génjeinkben 120 évre van az emberi élet kódolva, a genetikailag orientál speciális egyéni megelőzés fantasztikus változás az orvoslásban, állítólag 2020-ra akár 20 évvel meghosszabbíthatja a ma várható élettartamot. Hatalmas áttörés lenne és rengeteg társadalmi kérdést is felvet persze.- Szokásosan energikusnak és lendületesnek látom, de arról még nem is beszéltünk, hogy hogy van.- Köszönöm jól. Használt a kemoterápia, érzem, hogy napról napra erősödöm és a közérzetem is jó. Persze, orvosként az ember ismeri a szakirodalmat, így azt is tudom, hogy a heveny myelod leukémia gyógyíthatatlan betegség. Jelenlegi tudásunk szerint átlagosan két év a túlélés és a betegek húsz százaléka éli csak meg az ötödik évet.- Ez a tudat nehéz lehet, vagy meg lehet szabadulni a gondolattól?- Elfelejteni nem lehet, de másként gondolni rá, azt igen. Az elmúlt fél évben, amíg a kezelés tartott, nem tudtam sehova menni, több külföldi konferenciát is le kellett mondanom és ilyenkor pár szóban meg is indokoltam, miért maradok távol. Ennek hatására persze több kollégám is felhívott, hogy érdeklődjön a hogy létem felől. Egy kedves kolléganőm azt mondta: most ne a jövőt nézd, ne azzal foglalkozz, inkább legyél hálás minden este, hogy ezt a napot is megkaptad. Világ életemben fegyelmezett ember voltam, aki elég tervszerűen gondolt a jövőjére is. Változtam ebben és valóban minden napért hálás vagyok, mert nagyon szeretek élni. Egy pillanatra sem adtam fel és ameny- nyi időt csak tudok, szeretnék kiharcolni az életből, hogy továbbra is emberhez méltóan és aktívan dolgozhassam.- Ezek szerint a nagy sorsfordulók, mint amilyen egy súlyos betegség is, valóban tanulságosak. Azon túl, hogy az időre másként gondol, mint eddig, a betegség másra is megtanította.- Igen. Megfogalmazódott bennem, hogy mennyire fontos a szeretet. Amikor az ember egy ilyen válságban van, megtapasztalja, mekkora ereje van, hogy a családja mellette áll és szereti. Mindig is nagyon szerettem a gyerekeimet és a hozzátartozóimat. Most kiderült, hogy ők ezt nem mindig érezték és erre nem figyeltem eléggé. Ebben is benne van a genetika: egy férfi túlságosan racionális, törtető és nincs akkora érzéke az emocionális képességekhez, a lelki finomságokhoz, mint amilyen egy nőnek. A betegségem legfőbb üzenete úgy érzem ez volt, hogy nem elég biztosan tudnom, hogy szeretem őket, úgy kell szeretnem, hogy ők is érezhessék ezt. Mennyire jól írta Shakespeare: „A kaszással, ki holnap elragad, csak úgy dacolhatsz, ha gyermeked marad...”. A A 1
