Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám

13 2013. DECEMBER 22., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Diktatúrák túlélői: az örökzöldek jazz Bényei szerint a dzsesszt az elnyomó hatalmak üldözték, de a slágerek tovább éltek Bolba Éva és Bényei Tamás. Kincseket mentenek. Lassan harmincéves lesz a Bényei Tamás vezette Hot Jazz Bánd, amely december 30-án tartja már-már ha­gyományosnak mondható előszilveszteri buliját a MOM Kulturális Központban. A koncerten bemutatják új projektjüket is. Mézes Gergely- Korábban sztárok voltak a vendégeik, most dzsesszzené- szek. Barátokkal szeretnének ünnepelni?- A korábban azokat a nagy­szerű művészeket hívtuk meg, akik a zenekar műsorába köny- nyedén be tudtak épülni. Illényi Katicát, Deseő Csabát, Orosz Zoltánt. Most új ötlettel álltunk elő: dzsesszzenész barátaink lesznek vendégeink, akik már elismert nevek a szakmában. Mindegyikük játszik egy-egy szólószámot a műsor első felé­ben, majd a végén eközös öröm­zenélés lesz. Ami tulajdonkép­pen az új projektünk: korabeli hangszerelésben vagy nagyze­nekari hangzásban adunk elő számokat. Körülbelül úgy, mint Max Raabe, de persze nem tel­jesen abban a felfogásban, hi­szen ő „csak” énekel, míg én ének mellett három hangsze­ren játszom. Korabeli magyar zenéket fogunk játszani, Or- lay Chappy, Martiny Lajos, a nagy magyar szvingzenekarok hangszereléseit, a sajátunkkal összedolgozva.- Kik lesznek a vendégek?- Korb Attila trombitán fog játszani. Attila nemzetközi hí­rű zenész, zenekarokat hang­szerel, tagja a Fekete-Kovács Kornél vezette Modern Art Or- chestrának. Mátrai Zoltán és Dennert Árpád szaxofonozik, mindketten számos zenekar­ban játszanak. Velünk lesz még Bolba Éva, aki állandó vendége a zenekarnak, Nagy Iván zon­gorán, bátyám, Bényei Tibor pedig szuzafonon fog játszani.- Az egy basszushangszer?- Igen, a vállra kell venni, de nem úgy, mint a tubát, en­nél a hangszernél a tölcsér elő­re kanyarodik, nem oldalra. A dzsesszzenekarok nagyon szeretik, sajnos Magyarorszá­gon nagyon ritka hangszernek számít, talán ha négy-öt van belőle mindössze. Én egy tu- bás építészmérnök barátomtól vettem, mert ugye a Hot Jazz Bánd az 1920-as, 1930-as évek, 1940-es évek hangszereléseit szólaltatja meg, a szuzafon pe­dig remek atmoszféra-teremtő a ’20-as évek hangzásához.- A közönségük kikből áll? Jár­nak még idősebbek nosztalgiá­ból a koncertjeikre?- Ez a zene kortalan, hiszen jó értelemben vett „kommerciá­lis” dzsesszről van szó. Azokból az időkből származnak ezek a dalok, amikor még erre a mula­tott a világ, ez volt a popkultú­ra. Emiatt minden korosztály kedveli a dallamközpontúsága, érthetősége miatt a kicsiktől a 80 évesekig. Az a gyönyörű korszak mondjuk lejárt a gaz­dasági válság miatt, amikor még klubokban játszottunk, és legtöbbször egy gombostűt sem lehetett leejteni, mert annyi fiatal táncolt ránk. Ma elegáns éttermekbe, kávéházakba hív­nak, ahol csak halkan, diszk­réten lehet zenélni, de mi ezt is szeretjük.- Igaz, hogy a szerelem a régi zenék iránt egy padláson talált gramofonnal kezdődött?- Igen. Balaton mellett nőt­tünk fel, de a szüléink két hétre minden nyáron elhoztak min­ket Pestre, a nagyanyámhoz, ahol csak a padlás és a kert volt J a kalandok helyszíne. Itt talál- £ tam egy régi gramofont, amit még dédszüleim hoztak Ame­rikából, és hozzá lemezeket. Ez a gramofon családi ereklye ma már. Tehát már azelőtt ezeket a zenéket kedveltem, hogy zene­iskolába jártam volna.- Azért ehhez kell egyfajta érzé­kenység, elvágyódás, nem?- Biztos vagyok benne. A mai napig, ha meglátok valakinél egy századeleji fotót, régiséget, azt érzem, hogy a történelem itt él velünk. A Holt költők tár­sasága című film egy jelenete jut eszembe, amelyben a tanár megmutatja a gyerekeknek a vitrin régi fényképeit a hasonló korú gyerekekről. Akik azóta már talán nem is élnek. Mindig izgatott az, hogy a kezünkbe Névjegy A hot jazz Bánd 1985-ben alakult. A „hot jazz” kifeje­zést a jazz leírására hasz­nálják, különösképp a korai jazzre (1917-1932) és a swingre (1932-1947). MAGYARORSZÁG LEGSIKERE­SEBB dzsesszzenekara fenn­állása óta négy nemzetközi és két hazai verseny győzte­se. Ezek közül a legkiemel­kedőbb az 1995-ös francia- országi New Orleans Jazz Verseny, melyen 54 zenekar­ból végzett az élen, továbbá hatszor szerepelt nagy siker­rel az Amerikai Egyesült Ál­lamokban a világ legna­gyobb szabású fesztiválján Sacramentoban, ebből két alkalommal választották a fesztivál legnépszerűbb ze­nekarának. A Hot Jazz Bánd kétszeres eMeRTon-díjas ze­nekar, a Líra-díj és Louis Armstrong Emlékdíj tulajdo­nosa. Az együttes fennállá­sa óta 13 CD-t jelentetett meg. TAGJAI: BÉNYEI TAMÁS - trom­bita, bendzsó, ének; Bera Zsolt - harsona, ének; Fodor László - klarinét, altszaxo­fon, ének; Szili Róbert gitár, bendzsó; Juhász Zoltán bő­gő; Galbács István dob. foghatjuk a történelmet régi tárgyak révén.- A szocializmus nemigen ked­vezett a dzsesszéletnek. A 80- as években, amikor a Hot Jazz Bánd alakult már tűrték vagy már támogatták is a műfajt?- Egyetlen művészeti ág­ról sem lehet elmondani, hogy ugyanúgy üldözte a kommu­nizmus és a nácizmus, mint a dzsesszt. A Rákosi-korszakban, úgy tudom, tiltva is volt. Ennek ellenére születtek dalok, sőt a legjobb színvonalon talán ak­kor játszottak a magyar zene­karok. A kádári konszolidáció idején már engedték, talán mert a kordivat már meghalad­ta, de ekkorra már elsöpörte a beatzene. Nem tiltották, nem támogatták, nem számított any- nyit, hogy foglalkozzanak vele.- Pótolható egy ilyen hosszú szünet utólag?- Ezen munkálkodunk, ami nem könnyű, mert a magyar társadalomból kikopott a régi dzsessz, az emberek nem is­merik, nincsen hagyománya, majdhogynem kitörölték az emlékezetből. Érdekes mód, néhány régi slágert ma is du­dorásznak az emberek, még ha nem is tudják, honnan va­ló. A viszontagságok ellenére ezek a dallamok ugyanis fenn­maradtak. Hogy a kommuniz­mus mit okozott jól mutatja két szám: a hétmilliós Svájcban 120 dixieland zenekar van, Ma­gyarországon jó, ha tíz-tizenöt.- Gondolkodnak még a hagyo­mányos hanghordozóban?- A lemez, a CD az a forma, amiben mindenki gondolko­dik. Sőt mi ki is adjuk a lemeze­ket, három-négyre már meg is van a terv. Először szeretnénk egy francia nyelvű lemezt, mert mostanában oda is megyünk játszani és több díjat nyer­tünk már Franciaországban. Gyereklemezt is tervezünk, és vár ránk egy magyar lemez is, hiszen az elmúlt időszakban jobbnál-jobb magyar számo­kat találtam. Megkerestek Tol- nay Klári emlékév szervezői, ugyanis jövőre lesz születésé­nek 100. évfordulója. A tervek szerint lesz egy nagyívű zenei program, amely a végén talán lemezre is kerül. HÍRSÁV Pécsre kerül a híres Zsolnay váza A pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben állítják ki január 8-ától azt az Apáti Abt Sán­dor tervezte nagy méretű szecessziós vázát, amely a Zsolnay kerámiák esetében rekordnak számító 19 millió forintos áron kelt el a Virág Judit Galéria múlt vasárnapi budapesti árverésén. A vázát Apáti Abt Sándor azzal a cél­lal tervezte, hogy bemutas­sák: a nehezen formázható anyagnak tartott pirogránit- ból is tudnak reprezentatív műtárgyakat készíteni Lars von Trier fesztivál a Toldi moziban LARS VON TRIER fesztivált rendeznek a Toldi moziban január 9. és 11. között, ame­lyen premier előtt levetítik a dán rendező A nimfomániás című filmjének első részét is. A háromnapos vetítés- sorozat január 9-én, csütör­tökön az Antikrisztus című alkotással kezdődik. Nádas Péter kapta a német Würth-díjat nádas Péter magyar író kapta az európai iroda­lom jeles alakjait kitüntető Würth-díjat. A kétévente odaítélt elismerést 2014 ta­vaszán Stuttgartban adják majd át. Nádas Pétert a díj­ra jelölő nemzetközi zsűri a legnagyobb európai írók egyikeként jellemezte. A 25 ezer euróval járó elismerést kétévente adják át, Nádas Pé­ter a kilencedik író, akit az Európai Irodalmi Würth-díj- jal jutalmaznak. Korábban Claudio Magris, Harald Har- tung, Herta Müller is meg­kapta az elismerést. Kern András újra mozifilmet rendez kern András rendezésében és főszereplésével készül a Gondolj rám című film, amelyet a Magyar Nemzeti Filmalap 200 millió forinttal támogat. A forgatókönyvet a színész-rendező és Vámos Miklós írta. A tragikomédia főszerepeiben Kern András mellett Eszenyi Enikő tűnik majd fel. A film zeneszerzője Presser Gábor, operatőre Ra­gályi Elemér. Negyven évet összegez Dés László évforduló A zenész új lemezt, musicalt is tervez a jubileumi koncert után Ujranyílt a Szépművészeti regi szobor kiállítása Negyven éve indult pályája ösz- szegzéseként Nagy utazás cím­mel tart koncertet Dés László a Papp László Budapest Sport­arénában január 11-én. Az ese­ményre a most 60 éves szaxo­fonos, zeneszerző új dalokat is írt - írta az MTI. Dés László ki­emelte: a koncert nem nosztal­gia est lesz, szeretné, ha benne lenne a jelen és a jövő is. A mintegy 30 zenész, színész közreműködésével megszerve­zett koncertre 20 év után újra összeáll a Trió Stendhal, amely g 1993-ban fejezte be pályafu- § tását. A koncerten részt vesz- 3 nek azok a színészek is, akik- | nek lemezeket írt Dés László: S Básti Juli, Udvaros Dorottya, A koncertre összeáll a legendás formáció, a Trió Stendhal is Cserhalmi György és Kulka János. Elhangzanak filmzene­részletek, valamint zenés szín­padi műveinek dalai. Fellép a Jazz+Az zenekar. Dés László közölte: a kon­certre készülő új dalok szöve­gét olyan írók, költők írták, akikkel mindig szeretett volna dolgozni, de eddig nem volt rá alkalom. Az egyik dalnak Par- ti-Nagy Lajos, a másiknak Bró- dy János, a harmadiknak Gre- csó Krisztián írta a szövegét. A készülő új anyagot korábbi alkotótársaival - Nemes István­nal, Geszti Péterrel és Beremé- nyi Gézával - hozza létre. Emel­lett Geszti Péterrel új musical írását tervezi. ■ huszonöt Év szünet után újra állandó kiállításon mutatkozik be a Szépművészeti Múzeum Régi Szobor Gyűjteménye; az épület második emeletén 109 remekmű látható, többek kö­zött Leonardo, Sansovino és Messerschmidt szobrai. A gyűjtemény az európai szobrászat középkortól a klasz- szicizmusig terjedő hat évszá­zadának csaknem 650 művét őrzi. Komoly vesztesége volt Budapest és az ország kulturá­lis életének, hogy ezek többsé­ge az elmúlt negyed századot a múzeum raktárában töltötte - mondta a főigazgató. Baán László hozzátette: a remekművek korszerű, légkon­dicionálással ellátott terekbe kerültek, amelyekben a láto­gatókat a szobrászat technikai eljárásainak rejtelmeibe is be­vezetik. Az elmúlt egy év során három állandó kiállítási egység is újranyílt: a régi szobor tárlat mellett a 20. századi és kortárs, és az egyiptomi kiállítás. Bár csak három terem áll rendelkezésére, a műtárgyak- kirajzolják a gyűjtemény pro­filját, megidézik a művészettör­téneti folyamatot is. Bemutatja a gyűjtemény legfontosabb al­kotásait a gótikus faszobroktól a kisbronzokon át a 18. száza­di művekig, Riemenschneider Madonnájától Messerschmidt karakterfejeiig. ■

Next

/
Thumbnails
Contents