Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-26 / 275. szám

2013. NOVEMBER 26., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Milliós zsebpénzek a közügyekben hálánk örökké üldöz Csúszópénz olajozza a szolgáltatásokat országszerte ► Folytatás az 1. oldalról Az Átlátszó.hu közpénzügyi ok­nyomozó hírportál november közepén indította útjára a kenő­pénz-figyelő oldalának nyilvá­nos tesztidőszakát. A somogyi esetek mindegyike az egészség- ügyi korrupcióval, vagyis a há­lapénzzel függ össze. A legna­gyobb értékű zsebben kikötött fizetség összesen 80 ezer forint volt megyénkben. Egy nagyma­ma lépműtétje után kapott az or­vos húszezer forintot, s ugyan­ennyit azért, hogy a lábadozó elhelyezése kedvezőbb legyen. „Megéri többet fizetni, mert a mentalitás és a beteghez va­ló kedvesség a tarifával erősen korrelál”, jegyezte meg az adat­küldő, hozzátéve: „egyik alkal­mazott sem mondta, hogy pénzt kér tőlünk, egyszerűen ismer­jük a rendszert, és egy családtag élete fontosabb volt az elveknél.” Egy másik történetben a lábtö­rés és a műtét közötti fájdalom- csillapítás került összesen négy­ezerbe. A harmadikban egy al­kalmazott volt „megdöbbentő­en kedves”, a hálapénzfizetőnek (1500 forint) nem származott elő­nye. „A minimál fizetés mellett az éljen jobban, aki elvárás nél­kül is aranyos, kedves,'és segítő­kész tud lenni”, írta. „Nem kér­tek, nem adtam”, így a negyedik eset leírója, „de éreztették velem, hogy kellett volna...” Nem volt ilyen szívbajos egy borsodi EU-s pályázatnál egy polgármester, aki az „És mi ezen az én hasznom?” kérdéssel tet­te félreérthetetlenné, csak úgy ír alá, ha kézbe kap félmillió fo­rintot. Az aláírás nélkül a teljes Somogyból eddig négy esetet küldtek be. Mindegyik az egészségügyi korrupcióval, vagyis a hálapénzzel függ össze projekt bukott volna, így min­denki megkapta, amit akart, de a pénz egy intézmény fenntartá­sából, a bérfejlesztésből hiány­zott. Még ennél is többet kasszí­rozott egy Komárom-esztergomi cégnek a beszerzési felelőse, aki két éven át minden alkatrész, gé­pelem, kereskedelmi áru értéké­nek a legkevesebb tíz százalé­kát kérte el. Budapesten egy épí­tési engedélyre vártak a 60 na­pos határidő helyett hat hónapja, 50 ezer forinttal sikerült megola­jozni az államigazgatási gépeze­tet 2008-ban. Az egészségügy országszer­te aranybánya a pénzben kifeje­zett hála megörökítésére. A leírá­sok alapján 120 ezer forintba ke­rült Budapesten egy tervezhető, vagyis elektív császármetszés, a nyolc órán belüli egyágyas el­helyezéssel. Egy másik szülésért mindösszesen 105 ezret fizettek ugyancsak a fővárosban, 70-35 ezres megoszlással az orvos és a szülésznő között, némi ajándék­kal szépítve a gesztust. Szívmű­tét 170 ezerért ért a gazdájának, egy mellrák-operáció 50 ezret. az összegek szóródása jelentős, érzékeltetve, nem az összeg te­szi a korrupciót, de azt is, hogy a hazai borítékipar mer nagyot álmodni. Kétszázezret ért egy nyolcmilliós munkaügyi bírság helyén kezelése, ugyancsak Bu­dapesten. Speciális eset, nem so­kan találkoznak vele, de a disz- szertációvédés opponensi értéke­lése sem mindig csak szavakból áll, van, akinek 360 ezer forint­ba fájt az ügy előmozdítása. Az egyik legnagyobb összeg kétmil­liós, és egy élet hálája van benne. „Fizettem szinte mindenhol, ahol bármi ügyet intéztem,” írja a már külföldön élő esetleíró, aki sze­rint azért van ez így, mert senki nincs megfizetve a politikusokon és azok udvarán kívül tisztessé­gesen. A „nem fizetők” történetei is tanulságosak, mert nem feltét­lenül elvekről, hanem számítá­sokról szólnak. Nem érte meg a zsebkiadás. Vidékfejlesztési uni­ós támogatásból így 23,5 millió­ból kétmilliót kellett volna visz- szafizetni. Egy fővárosi beruhá­zásban a tényleges munka érté­ke bruttó 1,5 millió lett volna, de az ajánlatot bruttó nyolcról kel­lett beadni, 5,5 millió lett volna a zsebpénz az ügyintézőnek, noki­ás dobozban. „Nem hiszem hogy bármilyen komolyabb üzletet össze lehet hozni kenőpénz nél­kül ma Magyarországon! Ez nem a valódi értékeket képviselő cége­ket helyezi előnybe, hanem azo­kat, akik hajlamosak a korrupci­óra!” összegez a cégvezető a dol­gok sűrűjéből... ^Balassa T. ■ Önt le lehet fizetni? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: n, j SONLINE.hu ^ A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. kfl I Önt le lehet fizetni? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Vonat szállította a tűzoltókat a sínekre dőlt fahoz ► Folytatás az 1. oldalról Andocsnál fa dőlt a sínekre a nyílt vasúti pályán, Kadarkú- ton egy áruszállító kisteherautó­ra dőlt egy közel 15 méter magas tuja a Nagy utcában, a kocsiból éppen kirakodtak, amikor a bal­eset történt. Osztopánban csalá­di ház kertjében álló fenyő dőlt rá egy közeli fára. ■ Látványos vándorkiállítás a kaposvári tűzoltóknál Magasból és mélyből mentés, tűzesetek, közúti balesetek, ár­vízi védekezés: a tűzoltók és pol­gárvédelmi szakemberek által használt eszközök valamint a munkájukat megörökítő tablók, fotók láthatóak azon a kataszt­rófavédelmi vándorkiállításon, amely hétfőn nyílt meg a kapos­vári tűzoltó-parancsnokságon. Stílusosan a kézisziréna hangjá­ra kezdődött el kora reggel a fog­lalkozás, melyen a kaposvári Ko­dály Zoltán központi iskola di­ákjai vettek részt. A légzőkészü­lék, tömlő és a vegyvédelmi ru­házaton kívül a műszaki men­téseknél igénybe vett felszerelé­sekből is ízelítőt kaptak a látoga­tók. A december 6-ig látogatható bemutatóra meghívják az összes kaposvári iskolát. ■ H. M. Tűzoltók és pv-szakemberek munkájával ismerkedtek a fiatalok Hála a zavarosban A bbc nemzetközi kenő­pénz-szótárában ott virít a ki­lencedik pontban a Nokiás Doboz mint magyar kifejezés. Aki a 2010-es tavaszi erede­tet és pártszíneket emlegetne, ajánlom figyelmébe a 2000- es „dokumentum” szlenget, és egy másik pártszínt. nehéz abban az országban korrupcióról beszélni, ahol az önkormányzatok adóssá­gának átvállalásakor a Miku­lást éljenzik az emberek, és úgy örülnek, mintha éppen nem a saját pénzükből ren­dezné a cechet az állam. Nem is tudom tényleg, hogy kezd­jek hozzá. Hiszen ugyaneb­ben az országban inkább fi­zetünk évente hetvenmilli- árd adózott forintot egész­ségügyi dolgozóknak zseb­be, sem hogy részt vegyünk az ágazat kifehérítésében. Ez a hálapénz ez nekünk kell, nem adjuk. Kivéve, ha előnyt látunk belőle kovácsolódni, az egészségünk szent, több­szörösét is odaadnánk, nyug­tatjuk a lelkiismeretünket. Arra nem gondolunk, hogy ez mennyire tönkretesz min­dent lelkileg. de mit várhatunk attól az or­szágtól, melynek kormánya lop, csal, hazudik, csak hogy választást nyerjen, és ezen nem sokat szépít, hogy utána szakítani akar a romlással. Mit várhatunk, ha egy má­sik kormány keze is barátai és üzletfelei felé látszik hajla­ni, bár erről még kétségkívül nem tett közzé hivatalos val­lomást, a nyilvánvaló elhajlá­sokat pedig lelkesen üdvöz- lik a tömegek. Semmit nem várhatunk. A kormány min­dig olyan, amilyet a „most va­sárnapi többségként” szeret­nénk vagy - hogy ne mond­jam - érdemiünk. Változást itt állam ugyan nem csinál! Ember az, ki erre képes, egye­sével. ha A társadalom sokasága za­varost akar a halászathoz, hát lesz itt olyan zavaros, hogy meneküljön, ki merre nem lát... Tíz százalék jól járt, ugyanakkor a családok zöme bajban van rezsi Sokak szerint a jómódúak nyerték a legtöbbet; a gazdaságkutatók árnyalják ugyan a képet, de a következtetés ugyanez Az egyes társadalmi csoportok eltérő kiadási szerkezete mi­att a "rezsiköltség" csökkentés harmada a lakosság 10 száza­lékánál "landolt", míg az emel­kedő árú élelmiszerek, gyógy­szerek és élvezeti cikkek mi­atti többletkiadás a kevésbé te­hetős rétegeket (a lakosság 80 százaléka) jobban sújtja. Az év első tíz hónapjában a lakosság a GKI Gazdaságkutató Zrt.szá- mításai szerint az infláció mi­att 283 milliárd forinttal töb­bet költött, mint tavaly. - Tény, hogy a rezsi csökkent, ám eköz­ben rengeteg termék ára drágult - fejtette ki Radó József Attila, a nemzeti etnikai roma kisebb­ségi szervezet megyei elnöke. ­Nem értem, hogy a kormány mi­ért nem lépi meg inkább az alap­vető élelmiszerek esetében a je­lentős áfa-csökkentést. Az lenne a megoldás, ha a mostaninál ol­csóbb lenne például a hús, a liszt, a cukor vagy az étolaj. Ezt rögtön érezné a lakosság. A kormányzati retorika sze­rint a "rezsicsökkentés" révén jelentős többletjövedelmek ke­letkeznek a lakosságnál, s ez a kiskereskedelmi forgalomban fog megjelenni - áll a GKI Gaz­daságkutató Zrt. tájékoztatójá­ban. Azt vizsgálták, hogy idén az első tíz hónapban mire, meny­nyit költöttünk, s ezzel a "re­zsiharc" aktuális állásáról ké­pet kapjunk. Beszámolójuk sze­Ruházkodásra kevesebbet fizettünk Dráguló megélhetés HÁZTARTÁSI ENERGIÁRA 107, kommunális szolgáltatásokra 33 milliárd forinttal kevesebbet kell költenünk. Szintén kevesebbet kellett fizetni tv-re, telefonra, használtgépkocsira, üzemanya­gokra. Ugyanakkor élelmiszerre (+114 milliárd forint), közleke­désre - üzemanyag nélkül - (+ 43 milliárd forint), oktatásra (+11 milliárd forint) többet kellett kiad­ni. Szeszesitalokra és dohány ter­mékekre 142,5 milliárd forinttal, gyógyszerre 17 milliárd forinttal, egészségügyi szolgáltatásokra 11,5 milliárd forinttal, pénzügyi szolgáltatásokra 130 milliárd fo­rinttal többet kellett költenünk. rint a kormányzati intézkedé­sek egy oldalról csökkentették a háztartások költéseit - energia- költségek egy része, kommuná­lis szolgáltatások -, más oldalról viszont erőteljesen növelték azo­kat (e-útdíj tovagyűrűző hatása, tranzakciós adók miatt megdrá­gult pénzügyi szolgáltatások, drágább telefon- és tv-szolgálta- tás, cigaretta és alkohol). A GKI arra is rávilágít: nem mellesleg a társadalmi csoportok eltérő ki­adási szerkezete miatt a "rezsi- költség" csökkentés harmada a lakosság 10 százalékánál "lan­dolt", míg az emelkedő árú élel­miszerek, gyógyszerek és élve­zeti cikkek miatti többletkiadás a kevésbé tehetős rétegeket (a la­kosság 80 százaléka) jobban sújt­ja. Miklai Lajosné, a lisztérzéke­nyek egyesületének somogyi el­nöke úgy látja: bár a rezsicsök­kentés mindenkit érint, ezzel mégis főként a jómódúak nyer­tek, akik többet költenek otthon- fentartásra. Eközben sok ember­nek már a napi betevő előterem­tése is gond, nem beszélve a be­tegséggel, fogyatékkal élők sor­sáról, ahol gyakran halmozottan jelentkeznek a szociális feszült­ségek. Daxner Gábor, a VOSZ megyei elnöke a rezsicsökken­tés kapcsán azt mondta: az in­tézkedés azért született, hogy a családoknál minél több pénz ma­radjon. Aki ezt nem ismeri el, az nem ezen a vüágon él. ■ H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents