Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-26 / 275. szám

4 2013. NOVEMBER 26., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Vállalkozó kedvű gyermekvállalók előadás A kisbaba mellett is lehet dolgozni, csak meg kell találni a lehetőséget Balatonszárszó a baráti körben, vendégségben Ujbudan ► Folytatás az 1. oldalról Kismamáknak adott vállalkozá­si tanácsolat Vida Ágnes marke­tingszakember, aki szerint a leg­kisebb gyerek mellett is találhat értelmes, anyagilag jövedelme­ző elfoglaltságot egy anyuka. Alapjaiban megváltoztatja egy család életét a gyermekál­dás, s főként az anyukák számá­ra kezdődik új időszak a baba ér- keztével. A nő ugyanis a tgyás, a gyed, adott esetben a gyes ide­jére kiesik a munkából, s nem egyszerű visszatalálni a munka világába, amikor a kicsi bölcső­débe, óvodába kerül. Bár a szü­lés miatt munkáját szüneteltető nőket elvileg nem lehet elbocsá­tani, a statisztikák szerint a nők fele elveszíti állását: megszűnik a cég, ahol dolgozott, esetleg le­jár a határozott idejű szerződé­se. S nem túl rózsás a helyzet az állásukba visszatérők eseté­ben sem, hiszen 23 százaléku­kat egy éven belül elküldi mun­káltatójuk.- S ilyenkor nagyon nehéz új állást találni, a munkáltatók előtt ugyanis nem számít jó pontnak az egy-két-három éves lyuk az életrajzban - jelentette ki Vida Ágnes hétfőn délelőtt a kapos­vári könyvtárban a baba-mama klub szokásos összejövetelén az érdeklődőknek. A gazdagmami. hu internetes oldal kiötlője évek óta tart előadásokat kismamák­nak, hogyan építsenek karriert, miközben gyermeküket sem ha­nyagolják el. A gyermekpszichológus­ból marketinges szakemberré avanzsált fiatalasszony két gye­rek édesanyja, s az első születé­se óta otthonról dolgozik.- Úgy alakítottam az életem, hogy legyen munkám itthon a baba mellett, mert tudtam, hogy enélkül képtelenek leszünk megélni - magyarázta Vida Ág­nes. - Idővel ezek a munkák Fontos hívás: az állásajánlatra szeretne jelentkezni az anyukám! megszűntek, újabbakat kellett keresnem, s idővel felismertem, csak akkor tudok kitörni ebből a körből, ha a saját lábamra állok és a saját ötleteimből kiindulva próbálok pénzt teremteni. A fiatalasszony vállalkozások­ba kezdett, melyeket otthonról is vezetni tud, s ma már alkalma­zottakat is foglalkoztat.- Szisztematikusan és kitar­tóan kutattam a lehetőségeket, melyekről azt gondoltam, segít­hetnek - folytatta Vida Ágnes. - Feliratkoztam az összes ingye­nes hírlevélre, letöltöttem min­den ingyenes könyvet, ami meg­oldást ígért. A szakember szerint a kis­mamákat, főként a diplomások nagy részét a babával töltött egy év után már nem elégíti ki a gyereknevelés, más feladatok­ra, kihívásokra vágynak, persze emellett nem szívesen válnának meg napközben gyermeküktől.- Bárki alapíthat vállalkozást, csak egy jó ötlet kell hozzá - ál­lította a marketingszakember. - Igaz, a tgyás és a gyed alatt hi­vatalosan nem lehet dolgozni, ám ekkor más is vezetheti a cé­get. A tanárok szeretnek magán­órákat adni a gyed alatt, mások webáruházat indítanak, vagy tanácsadó céget, sokan pedig a kézművességben találnak kihí­vást. Ha egy kismama alacsony gyedet kap, érdemes kiszámol­ni, mivel jár jobban, hiszen le­het, a vállalkozása jobban fog fi­alni. Példákat is sorol, egykori „ta­nítványai” között akad olyan anyuka, aki patchwork-taka- rókat kezdett készíteni a gyed alatt, s ma már öt alkalmazot­tat foglalkoztat, másvalaki a ki­nőtt gyerekruhákat kezdte árul­ni az egyik internetes aukciós oldalon, s fejlesztette ezt tovább webáruházig.- Nem kell nagy dolgokra gondolni - tette hozzá Vida Ág­nes -, csak a vállalkozás alap­jait kell megtanulni. Az anyu­kák ráadásul könnyebb hely­zetben vannak a férfiaknál, hiszen a nők inkább az úgyne­vezett életmód-vállalkozások­ban hisznek, vagyis nem hir­telen akarnak meggazdagod­ni, hanem hosszú távon kiszá­mítható, nyugodt, biztonságo­san működő céget szeretné­nek. Melyből a havi megélhe­tés mellett lehet valamennyit félretenni, esetleg befektet­ni. S ami adott esetben akár a szó szoros értelmében családi vállalkozássá fejlődhet, vagy­is az apának is elfoglaltságot és megélhetést nyújt. Ugyanis nem ördögtől való, hogy adott esetben a férj feladja a karrier­jét, s az anya vállalkozásában dolgozzon, főként, ha közös öt­letet sikerül megvalósítaniuk. S egy ilyen munkának óriási előnye, hogy a szülők maguk osztják be az idejüket, s így a családban valamelyiküknek mindig jut idő a gyerekre, gye­rekekre. ■ Vas András Nálunk a legnehezebb Vida Ágnes: csak egy jó ötlet kell AZ oecd-országok közül Ma­gyarországon - Törökország mel­lett - a legalacsonyabb kisgyer­mekes foglalkoztatási ráta: a gye­sen, gyeden lévő nők több mint fele álláskeresőként tér vissza a munkaerőpiacra. Még azoknak sem könnyű, akiknek van mun­kahelyük: különböző okokra hi­vatkozva gyakran megpróbálják ellehetetleníteni visszatérésüket, vagy csak rosszabbul fizetett, a karrierszempontból zsákutcát je­lentő állásba veszik vissza őket. a statisztikák szerint a 3 év alat­ti gyermekkel rendelkező magyar anyák foglalkoztatási rátája alig 20 százalék, a 3-5 év közötti gyermeket nevelőknek ugyanak­kor már a 60 százaléka dolgozik. A gyermekszám viszont ront az esélyeken, hiszen az egygyerme­kes nők 60, a kétgyermekes nők 50, míg a három vagy többgyer­mekes anyák 20 százalékának van csupán munkája. A problé­ma nem lakhelyspecifikus, a tele­pülés típusa vagy mérete nem vál­toztatott az adatokon. Nem úgy az iskolai végzettség: a diplomá­sok 92 százalékának van munka­helye, a legföljebb 8 általánost végzetteknek viszont csupán a 12 százalékának. A nők, aídknek van hová visszamenniük dolgoz­ni 48 százaléka beszél idegen nyelvet, a munkahely nélküli anyáknál ez az arány 18 száza­lék. A jogosítvány esetében 65:26, a számítástechnikai ismeretek tekintetében 79:51 százalék az aránya munkahellyel rendelkező nők javára. delegáció A Somogyiak Bará­ti Köre ezúttal Balatonszárszót látta vendégül az újbudai Tető Galériában. A szárszóiak dele­gációját Dorogi Sándor polgár- mester vezette; bemutatkoztak a néptáncosaik, énekelt a kó­rus és természetesen nem ma­radhatott el a József Attila-vers sem. A település díszpolgára, Csukás István filmen mondta el gondolatait. Simon László huszadik éve vezeti a Somogyiak Baráti Kö­rét, amely harminchárom esz­tendős múltra tekinthet visz- sza. A Tető Galériát pedig az a Makra Klára vezeti, aki ép­pen Balatonszárszó szülötte. Színház, zenepavilon, számta­lan családbarát szolgáltatás - sorolta Dorogi Sándor polgár- mester az elmúlt évek fejlesz­■ Dorogi Sándor polgár- mester magával hozta az utolsó szárszói bába tás­káját és naplóját a főváro­si találkozóra téseit, hozzátéve: titkok ugyan nincsenek, van viszont lelke­sedés és munka, olyan közeg, melyben az emberek szívesen tevékenykednek a településü­kért. Levetítették a Duna Tele­vízió Csukás Istvánról, a köz­ség díszpolgáráról készített portréfilmjét, a szárszói kórust Pörneki Anikó vezényelte és a néptáncosok is bemutatkoztak, végül szárszói ízekkel ismer­kedhettek az érdeklődők. Dorogi Sándor balatonszár- szói polgármester is szolgált egy meglepetéssel a budapesti találkozón: magával hozta Pes­tiné Juci néni, az utolsó szár­szói bábasszony táskáját, és naplóját. Az est háziasszonya mind­járt vissza is kereste, hogy őt, és nővérét mely hajnali órában segítette világra. ■ F. I. PROMÓCIÓ Szenna szombaton kisüt két kilométert fesztivál Nagy hurkakóstolóval készülnek az új Tulipános pavilonsoron Somogybán szükség van a cigány munkaerőre is kétezer méternyi hurkát tölte­nek szombaton Szennán: majd az egész falun végig érne, ha kiterítenék. De -a vendégszere­tő település a sokezres látogató­seregét bizony nem ételszemlé­letre hívja. Salamon Gyula polgármes­ter elmondta: a somogyi gaszt­ronómiai évadot záró VII. Szen­nai Hurkafesztiválra tizennyolc csapat jelentkezett. Az erdélyi testvértelepülés, Felsőboldog- falva a külhoni magyarság ál­tal őrzött gasztronómiai tudást hozza magával, míg Ásotthalma révén az alföldi ízvilág is megis­merhető lesz. Emellett a megye számos települése, közte a hiva­tal központja, Simonfa is betölti a belevalót, de a gasztronómiai értéket őrzők közül is érkeznek többen, köztük a rétesfellegvár Mesztegnyő, és a rizsételek ott­hona, Patalom. A versenyfinom­ságok mellett a falu két kilomé­ternyi sülthurka-kóstolóval vár­ja a vendégeket, kóstolóból nem kis mennyiség. A falubeliek összeszokott stábja jó ideje készül a prog­ramra. A helyszínt beruházás­sal csinosították: megépült a Tulipános pavilonsor, amely a fakazettás református temp­lom leggyakoribb mintáját idé­zi. A parkoló két oldalán, az ed­digi mobilstandok helyén fá­ból készült, cserépfedésű pavi­lonok állnak, az egyik sor fix, a másik szétszerelhető, hogy a fesztiválok s egyéb programok között visszaadják a területet a parkolóknak és a piacnak. A pa­vilonok a helyi termelők porté­káinak árusítását szolgálják a hétköznapokon. Szennán a meglepetések mel­lett egy dolog változatlan lesz: kóstoló jut mindenkinek. Aki időben érkezik, egy kis pálinka­mustrában is részt vehet, ígéri a polgármester. A téliesnek ígér­kező hét végén erre a lélekmele- gítésre szükség is adódhat, bár a zenés-kulturális programok sora is azon lesz majd, hogy a sok ezer vendég számára ne csak a hurka-, hanem az időtöl­tés is emlékezetes legyen. A fesztivál ideje alatt a Skan­zen is várja a látogatókat, 10 és 16 óra között minden óra 30 perckor indítanak félórás tárlat- vezetést, bemutatva az élő mú­zeumi helyszíneket is. VII. Szennai Hurkafesztivál 2013. november 30. szombat 7.30 Nevezés, hurkatőltö és kötöző verseny 10.30 Megnyitó, Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke 11.00 Zselici Művészeti Iskola bemutatója Hurkatőltö gyorsasági verseny 12.00 Paksi Nyugdíjas Egyesület bemutatója 12.30 ÜT-M együttes előadása 13.30 Roxínház zenés produkciója 14.30 Eredményhirdetés 15.00 Matyi és a Hegedűs műsora 16.00 Forever Duó zenés produkciója www.szenna.hu ► Folytatás az 1. oldalról- Nőtt az esélyünk, hogy új­ra munkába állhatunk, ráadá­sul olyan szakmát kapunk, ami mindenkihez közel áll - mond­ta el az egyik sikeres vizsgázó. - Azt tudjuk, hogy milyen fon­tosak a gyerekek, és most meg­tanultuk a különböző betegsé­gek esetén az ellátásukat, de a hozzájuk kapcsolható törvényi szabályozásba, a szociológiába és gyermekpszichológiába is bepillanthattunk. A vizsgázók mindezt egy konkrét intézményben is meg­tapasztalhatták: a gyakorlati oktatás végén egy kiválasztott gyermekről írtak élettörténet könyvet. - Már a képzések alatt voltak olyan települések, ahol a polgármesterek egyértelműen jelezték, hogy szükségük lenne erre a kiképzett munkaerőre - teszi hozzá Balogh Imre a So­mogy megyei Területi Cigány Önkormányzat elnöke - Folya­matosan jelentkeznek azok az intézmények, hivatalok, akik igényüket támasztják azzal szemben, hogy a végzett hall­gatók belépjenek a rendszerbe. Balogh Imre szerint attól kü­lönleges ez a program, hogy a tervek szerint mindenkit mun­kához tudnak juttatni.- Előrehaladott tárgyalá­saink vannak a Somogy Me­gyei Közgyűlés intézményei­vel, már folynak az előkészí­tő egyeztetések, hogy mind a 36 végzett hölgy intézmények­be, hivatalokba kerülhessen - mondta. - Mindazon túl, hogy a képzés nagyon sikeres, várha­tóan a foglalkoztatási problé­mák is enyhülnek a megyében. A megyei elnök szerint azon- ba a talpon maradásért, a mun­kahelyek megtartásáért küzde­ni kell, és fontos, hogy hosszú távon alakítsanak ki gyümöl­csöző együttműködést. Országosan ezer roma kép­zése valósul meg, férfiakés és nőké egyaránt - mondta el Bog­dán Péter projektmenedzser. ­A legfontosabb cél, hogy a résztvevők a képzést követő­en el tudjanak helyezkedni és folytatni a munkát. Épp ezért a tanfolyam lezárását követő egy évben biztosított a munkahe­lyük is egy adott gyakorlati he­lyen. ■ Jeki Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents