Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám
2013. NOVEMBER 17., VASÁRNAP 3 PANORÁMA Nem kegyelmezett a tajfim fülöp-szigetek Százezrek éheznek és szomjaznak a pusztítás után Egyre több segélyszállítmány érkezik, ám változatlanul nehézséget okoz az élelmiszerek és gyógyszerek célba juttatása HÍRSÁV Vonattal szállították át a lecsukott zöldeket szigorú biztonsági intézkedések közepette vonaton vitték Murmanszkból Szentpétervárra a Greenpeace letartóztatott harminc aktivistáját, illetve az őket szállító Artic Sunrise jégtörő személyzetét, ahol három börtönben helyezték el őket. Az aktivisták a Gazprom olajvállalathoz tartozó Pri- razlomnaja fúrótoronyra mászva tiltakoztak az olajfúrások megkezdése ellen még szeptemberben. A vád: huliganizmus, a tárgyalásnak még nincs időpontja ■ Japánnak sok a hétszáz tank az eredeti tervekhez képest is kevesebb tank maradna csatasorban Japánban. Még 2010-ben született kormány- határozat arról, hogy a 740 páncélosból 400-at tartanak meg. A napokban bejelentett új terv szerint viszont 300 páncélos is elég lenne az országnak. A fegyveres erőkben szolgálók számát viszont változatlanul 159 ezer főben határoznák meg. ■ Rács mögött marad a volt ukrán kormányfő Julija timosenko volt ukrán kormányfő továbbra is rács mögött marad, mert a részleges kegyelmet lehetővé tevő törvény módosítását eddig nem szavazták meg a kijevi parlamentben. Korábban Timosenko szabadon engedését és esetleges külföldi gyógykezelését szabták annak feltételéül, hogy Ukrajna aláírhassa a társulási szerződést az Európai Unióval. ■ Julija Timosenko Az évszázad hurrikánja után elkeseredetten mentik a menthetőt a Fülcip- szigeteken. Az újjáépítés évekig tarthat, a kár clollár- tízmilliárdokban mérhető. Szerdahelyi Csaba Hollywoodban lecsaphatnak a borzalmakra, akár írhatják is az újabb szuperprodukció forgatókönyvét. A Fülöp-szigetek keleti részét november fián letaroló Haiyan tájfun, amelyet a sajtó egy része hátborzongatóan csak szupernek nevez, pokoli katasztrófafilm-téma. A történet sok nappal a dráma előtt kezdődött. Több meteorológiai állomásról és tudományos központból jelezték, hogy kivételes erővel készül lecsapni a Fülöp-szigetek keleti részére a Haiyan tájfun. Meghatározták, hogy Leyte tartomány lehet az epicentrumban. A helyi hatóságok vették a jelzéseket, de nem kezdtek szervezett kitelepítésekbe. A vörös zónát így is több ezren elhagyták, ám a lakosság döntő többsége úgy gondolta, hogy helyben átvészelheti az ítéletidőt. A Haiyan irtózatos erővel érkezett, 320-340 kilométer/ órás széllökéseket is mértek, a falvakban, városokban kártyavárként dőltek össze a házak, a szegények viskóiból semmi nem maradt. A rizsföldekre rá sem lehetett ismerni, a tengerpartot öt-hat méteres hullámok borotválták végig. A világ döbbenten figyelt, a hírtelevíziók kamerái és riporterei néhány helyre előbb eljutottak, mint a segélyszervezetek emberei és a mentőalakulatok. A világot sokkolta az újabb cunami érzés, a katasztrófákon edződött internetezők és tévénézők sem hittek a szemüknek. 23 ezer otthon vált semmivé, 670 ezer ember vált földönfutóvá, a tájfun hatáFerenc pápa is segített a pusztítás utáni második napon már érkezett segítség. Az Európai Unió összesen 11 millió eurót ajánlott fel, míg az Egyesült Nemzetek Szervezete 25 millió dollárt Az országok közül eddig Ausztrália folyósította a legtöbb készpénzt, 20 millió dollárt japán és az Egye sa közvetlenül 2 millió embert érintett. A halottak számát egy rendőrségi tisztviselő az első napon több mint tízezerre tette, ám napokkal később 2500- 2700 áldozatról beszélt. A helyi Vöröskereszt ennél nagyobb számot említett, arra alapozva, hogy 20 ezren eltűntek, és félő, hogy egy részük nem élte túl a szélvihart. A segítség három irányból érkezett. Először a hadsereg alakulatai kezdték meg a munkát, akikhez a pusztítás utáni második napon csatlakoztak a külföldi segélyszervezetek aktivistái, így magyar orvosok és szakemberek is - a Baptista Szeretetszolgálattól és a Magyar Református Szeretetszolgálattól. Egy hét alatt a térséget sült Arab Emirátusok is a lista első felében van 10-10 millió dollárral. A Vatikán 150 ezer dollárt utáltát, és még Vietnam is hozzájárult a mentéshez 100 ezer dollárral. A Fülöp-szigetek- re figyelő Kína eddig 1,6 millió dollárt adott, ám jelezte, mindenben kész segíteni. valósággal ellepték a külföldi haderők. Bár az Egyesült Államoknak 1990-ben fel kellett számolnia katonai támaszpontját a Fülöp-szigeteken, a helyi kormány némi gondolkodási idő után engedélyezte, hogy a George Washington repülőgép-hordozó mellett négy másik hadihajó és több harci helikopter részt vegyen a mentésben. Japán ugyancsak hadihajókat küldhetett ezer katonával. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a pusztítás centrumát az első négy napban nem lehetett megközelíteni. A kommunikációs csatornákat is csak később és részben építették ki, így a bajba jutottakhoz egyszerűen nem jutottak el a hírek. Azt hihették, teljesen magukra maradtak. Amikor a csapatok a területre értek az első segély- szállítmányokkal, három-négy kilométeres sorok kígyóztak a rizsért, ivóvízért, gyógyszerekért - s mint kiderült, ezekből nagyon kevés jutott célba. A Fülöp-szigeteket időközben elérte egy újabb szélvihar, hatalmas esőket hozva. Embertelen körülmények között mentik a menthetőt. A világ dermedten nézi a pokoli felvételeket. Igazi Hurtyák tetszenek még követni a Sólyom légitársaság történetét? Már nem? Pedig a történet éppen jelenleg vesz Rejtő Jenő-i fordulatokat. sok érdekes alak felbukkant már a történetben, kezdve Vágó úrtól, aki Ferihegyi biztonsági tisztként izraeli kémrepülőgépek gyakorlatát pátyolgatta korábban, vagy Lucsik úrtól, aki Örmény- országból hozott be Ararat konyakot, mielőtt légügyi vállalkozó lett, egészen „az igazi Hurtyákig”, aki halai vágású magyar bárányokat árult a muzulmán világban. De e tulajdonosi kör most eladta a Sólyom légitársaságot eddigi kedvencemnek, a hármas állampolgárságú, uruguayi-Bissau-guineai- magyar Welsz Tamásnak (néhány útlevele szerint Tóm Wallace-nak). Ő szokott magyar mentőautókat ingyen osztogatni a nyugat-afrikai Bamako-ralin, Panamában éppen körözik csalás miatt, és azon sem csodálkozhatnánk, ha elnyerte volna a Nobel-díjat (kártyán). tóm wallace most azzal utasította el a rosszindulatú kérdéseket - amelyek arra vonatkoztak, igaz-e, hogy az ő feladata „eltemetni” a céget -, hogy ilyen kérdések nem férnek össze azzal a ténnyel, hogy Magyarországon van a Föld szívcsakrája. Tudom, hogy itt már gyanakszik a kedves olvasó, hogy csak a magam szórakoztatására hülyéskedek, de annyit még hozzátennék, hogy a Sólyomnak volt olyan partnere (emlékeznek, Sólyom-lekvárt és Sólyom-lisztet akartak árulni), amelynek egyik tulaja éppen akkor sitten volt, a másik többszörösen elítélt csaló. Nézzenek utána, szerencsére van még sajtó, amelyik mindezt kiderítette. Mert ezek az urak, tévedés ne essék, már embereket dolgoztattak ingyen, beszállítókat kezdtek átverni, sőt, miniszteri szinten is jártak, ahonnan hasonló szívcsak- rás alakok jöttek már ki kormánybiztosként is. Mericellel kezdene az ifjabb Bush festészet A nyugdíjas amerikai elnök vászonra álmodja kortársait Rekordmennyiségű ópium Afganisztánból hobbiképeknek kell tekinteni az alkotásokat. Bush annyit árult el, hogy Merkelt Tony Blair, Gordon Brown, brit miniszterelnökök, Jacques Chirac francia államfő követi, és természetesen Vlagyimir Putyin orosz elnök sem maradhat ki a sorból. George W. Bush nem az egyetlen amerikai elnök, aki már komolyabban foglalkozott a művészettel. Ulysses Grant kiválóan rajzolt, Dwight Eisenhower szintén festett, igaz, ő meglehetősen idősen kezdett hozzá. Jimmy Carter egyik festményét 250 ezer dollárért adták el egy árverésen, az összeget jótékonysági célokra fordították. ■ bármennyi pénzt ölnek a nemzetközi szervezetek abba, hogy Afganisztánban visszaszorítsák a drogpiac virágzását, az eddigi erőfeszítések egyenlőek a nullával. A mákültetvények területe nemhogy csökkent volna, de egy év alatt, rekordot jelentő 36 százalékkal nőtt. Az ENSZ szakbizottságának felmérése szerint a háború dúlta országban napjainkban 209 ezer hektáron termesztenek mákot, amelyből ópiumot állítanak elő. Afganisztánban változatlanul az egyik legjelentősebb bevételi forrást jelenti az ópium piaca, több tízezer embernek jelentve megélhetést. Az ENSZ becslése szerint Afganisztán GDP-jének négy százalékát teszi ki a máktermesztésből befolyó egymilliárd dollár. Ráadásul hatékonyabbá tették a termelést, 49 százalékkal több ópiumot állítottak elő ebben az évben, mint 2012-ben, összesen 5,5 ezer tonnányit. A mák- termesztésben az ország változatlanul világelső, a korábbi 75 százalékos részesedés az idén már 90 százalékra emelkedett. A tömegtermelés egy év alatt 163 dollárról 143 dollárra csökkentette az ópium kilónkénti felvásárlási árát. A jelentés szerint az ópiumból származó jövedelmek jelentős része a tá- libokhoz kerül. ■ Úgy látszik, elege lett George W. Bush nyugdíjas amerikai elnöknek a kutyák és macskák megörökítéséből. Legújabb terve, hogy 19 olyan államfő és miniszterelnök képét festi meg, akikkel a hivatali idejében találkozott. Elsőként Angéla Merkel német kancellár kerülne vászonra - számolt be a The New York Times. Az if- jabbik Bushról a hivatalból távozása után viszonylag keveset lehetett hallani, a hírek között legfeljebb az szerepelt, hogy imád golfozni, no meg festeni. Utóbbit még elnöksége idején kezdte el, tanárai nem szívesen : nyilatkoztak a művekről, és 1 tény: műértők szerint inkább A volt elnöknek volt már tájképié: 5tő korszaka is
