Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám

2013. NOVEMBER 17., VASÁRNAP 3 PANORÁMA Nem kegyelmezett a tajfim fülöp-szigetek Százezrek éheznek és szomjaznak a pusztítás után Egyre több segélyszállítmány érkezik, ám változatlanul nehézséget okoz az élelmiszerek és gyógyszerek célba juttatása HÍRSÁV Vonattal szállították át a lecsukott zöldeket szigorú biztonsági intéz­kedések közepette vonaton vitték Murmanszkból Szent­pétervárra a Greenpeace letartóztatott harminc ak­tivistáját, illetve az őket szállító Artic Sunrise jégtörő személyzetét, ahol három börtönben helyezték el őket. Az aktivisták a Gazprom olajvállalathoz tartozó Pri- razlomnaja fúrótoronyra mászva tiltakoztak az olaj­fúrások megkezdése ellen még szeptemberben. A vád: huliganizmus, a tárgyalás­nak még nincs időpontja ■ Japánnak sok a hétszáz tank az eredeti tervekhez képest is kevesebb tank maradna csatasorban Japánban. Még 2010-ben született kormány- határozat arról, hogy a 740 páncélosból 400-at tartanak meg. A napokban bejelentett új terv szerint viszont 300 páncélos is elég lenne az or­szágnak. A fegyveres erők­ben szolgálók számát viszont változatlanul 159 ezer főben határoznák meg. ■ Rács mögött marad a volt ukrán kormányfő Julija timosenko volt ukrán kormányfő továbbra is rács mögött marad, mert a rész­leges kegyelmet lehetővé tevő törvény módosítását eddig nem szavazták meg a kijevi parlamentben. Koráb­ban Timosenko szabadon engedését és esetleges kül­földi gyógykezelését szab­ták annak feltételéül, hogy Ukrajna aláírhassa a társu­lási szerződést az Európai Unióval. ■ Julija Timosenko Az évszázad hurrikánja után elkeseredetten men­tik a menthetőt a Fülcip- szigeteken. Az újjáépítés évekig tarthat, a kár clollár- tízmilliárdokban mérhető. Szerdahelyi Csaba Hollywoodban lecsaphatnak a borzalmakra, akár írhatják is az újabb szuperprodukció for­gatókönyvét. A Fülöp-szigetek keleti részét november fián le­taroló Haiyan tájfun, amelyet a sajtó egy része hátborzonga­tóan csak szupernek nevez, po­koli katasztrófafilm-téma. A történet sok nappal a drá­ma előtt kezdődött. Több meteo­rológiai állomásról és tudomá­nyos központból jelezték, hogy kivételes erővel készül lecsapni a Fülöp-szigetek keleti részére a Haiyan tájfun. Meghatároz­ták, hogy Leyte tartomány le­het az epicentrumban. A helyi hatóságok vették a jelzéseket, de nem kezdtek szervezett ki­telepítésekbe. A vörös zónát így is több ezren elhagyták, ám a lakosság döntő többsége úgy gondolta, hogy helyben átvé­szelheti az ítéletidőt. A Haiyan irtózatos erővel érkezett, 320-340 kilométer/ órás széllökéseket is mértek, a falvakban, városokban kártya­várként dőltek össze a házak, a szegények viskóiból semmi nem maradt. A rizsföldekre rá sem lehetett ismerni, a tenger­partot öt-hat méteres hullámok borotválták végig. A világ döbbenten figyelt, a hírtelevíziók kamerái és ri­porterei néhány helyre előbb eljutottak, mint a segélyszer­vezetek emberei és a mentő­alakulatok. A világot sokkolta az újabb cunami érzés, a ka­tasztrófákon edződött interne­tezők és tévénézők sem hittek a szemüknek. 23 ezer otthon vált semmivé, 670 ezer ember vált földönfutóvá, a tájfun hatá­Ferenc pápa is segített a pusztítás utáni második na­pon már érkezett segítség. Az Európai Unió összesen 11 millió eurót ajánlott fel, míg az Egyesült Nemzetek Szervezete 25 millió dollárt Az országok közül eddig Ausztrália folyósí­totta a legtöbb készpénzt, 20 millió dollárt japán és az Egye sa közvetlenül 2 millió embert érintett. A halottak számát egy rendőrségi tisztviselő az első napon több mint tízezerre tet­te, ám napokkal később 2500- 2700 áldozatról beszélt. A helyi Vöröskereszt ennél nagyobb számot említett, arra alapozva, hogy 20 ezren eltűntek, és félő, hogy egy részük nem élte túl a szélvihart. A segítség három irányból érkezett. Először a hadsereg alakulatai kezdték meg a mun­kát, akikhez a pusztítás utáni második napon csatlakoztak a külföldi segélyszervezetek ak­tivistái, így magyar orvosok és szakemberek is - a Baptista Szeretetszolgálattól és a Ma­gyar Református Szeretetszol­gálattól. Egy hét alatt a térséget sült Arab Emirátusok is a lista első felében van 10-10 millió dollárral. A Vatikán 150 ezer dollárt utáltát, és még Vietnam is hozzájárult a mentéshez 100 ezer dollárral. A Fülöp-szigetek- re figyelő Kína eddig 1,6 millió dollárt adott, ám jelezte, min­denben kész segíteni. valósággal ellepték a külföldi haderők. Bár az Egyesült Ál­lamoknak 1990-ben fel kellett számolnia katonai támaszpont­ját a Fülöp-szigeteken, a helyi kormány némi gondolkodási idő után engedélyezte, hogy a George Washington repülő­gép-hordozó mellett négy má­sik hadihajó és több harci he­likopter részt vegyen a mentés­ben. Japán ugyancsak hadiha­jókat küldhetett ezer katonával. A legnagyobb gondot az okoz­ta, hogy a pusztítás centrumát az első négy napban nem lehe­tett megközelíteni. A kommu­nikációs csatornákat is csak később és részben építették ki, így a bajba jutottakhoz egysze­rűen nem jutottak el a hírek. Azt hihették, teljesen magukra maradtak. Amikor a csapatok a területre értek az első segély- szállítmányokkal, három-négy kilométeres sorok kígyóztak a rizsért, ivóvízért, gyógyszere­kért - s mint kiderült, ezekből nagyon kevés jutott célba. A Fülöp-szigeteket időközben elérte egy újabb szélvihar, ha­talmas esőket hozva. Emberte­len körülmények között mentik a menthetőt. A világ dermedten nézi a pokoli felvételeket. Igazi Hurtyák tetszenek még követni a Só­lyom légitársaság történetét? Már nem? Pedig a történet éppen jelenleg vesz Rejtő Jenő-i fordulatokat. sok érdekes alak felbukkant már a történetben, kezdve Vágó úrtól, aki Ferihegyi biztonsági tisztként izraeli kémrepülőgépek gyakorlatát pátyolgatta korábban, vagy Lucsik úrtól, aki Örmény- országból hozott be Ararat konyakot, mielőtt légügyi vállalkozó lett, egészen „az igazi Hurtyákig”, aki halai vágású magyar bárányokat árult a muzulmán világban. De e tulajdonosi kör most el­adta a Sólyom légitársaságot eddigi kedvencemnek, a hármas állampolgárságú, uruguayi-Bissau-guineai- magyar Welsz Tamásnak (néhány útlevele szerint Tóm Wallace-nak). Ő szokott ma­gyar mentőautókat ingyen osztogatni a nyugat-afrikai Bamako-ralin, Panamában éppen körözik csalás miatt, és azon sem csodálkozhat­nánk, ha elnyerte volna a Nobel-díjat (kártyán). tóm wallace most azzal utasította el a rosszindulatú kérdéseket - amelyek arra vonatkoztak, igaz-e, hogy az ő feladata „eltemetni” a céget -, hogy ilyen kérdések nem férnek össze azzal a ténnyel, hogy Magyarországon van a Föld szívcsakrája. Tudom, hogy itt már gyanakszik a kedves olvasó, hogy csak a magam szórakoztatására hülyéskedek, de annyit még hozzátennék, hogy a Sólyom­nak volt olyan partnere (em­lékeznek, Sólyom-lekvárt és Sólyom-lisztet akartak árulni), amelynek egyik tulaja éppen akkor sitten volt, a másik többszörösen elítélt csaló. Nézzenek utána, szerencsére van még sajtó, amelyik mindezt kiderítette. Mert ezek az urak, tévedés ne essék, már embereket dolgoztattak ingyen, beszál­lítókat kezdtek átverni, sőt, miniszteri szinten is jártak, ahonnan hasonló szívcsak- rás alakok jöttek már ki kormánybiztosként is. Mericellel kezdene az ifjabb Bush festészet A nyugdíjas amerikai elnök vászonra álmodja kortársait Rekordmennyiségű ópium Afganisztánból hobbiképeknek kell tekinteni az alkotásokat. Bush annyit árult el, hogy Merkelt Tony Blair, Gordon Brown, brit miniszterelnökök, Jacques Chirac francia államfő követi, és természetesen Vla­gyimir Putyin orosz elnök sem maradhat ki a sorból. George W. Bush nem az egyetlen ame­rikai elnök, aki már komolyab­ban foglalkozott a művészettel. Ulysses Grant kiválóan rajzolt, Dwight Eisenhower szintén festett, igaz, ő meglehetősen idősen kezdett hozzá. Jimmy Carter egyik festményét 250 ezer dollárért adták el egy árve­résen, az összeget jótékonysági célokra fordították. ■ bármennyi pénzt ölnek a nem­zetközi szervezetek abba, hogy Afganisztánban visszaszorít­sák a drogpiac virágzását, az eddigi erőfeszítések egyenlőek a nullával. A mákültetvények területe nemhogy csökkent volna, de egy év alatt, rekor­dot jelentő 36 százalékkal nőtt. Az ENSZ szakbizottságának felmérése szerint a háború dúl­ta országban napjainkban 209 ezer hektáron termesztenek mákot, amelyből ópiumot állí­tanak elő. Afganisztánban változatla­nul az egyik legjelentősebb be­vételi forrást jelenti az ópium piaca, több tízezer embernek jelentve megélhetést. Az ENSZ becslése szerint Afganisztán GDP-jének négy százalékát teszi ki a máktermesztésből befolyó egymilliárd dollár. Rá­adásul hatékonyabbá tették a termelést, 49 százalékkal több ópiumot állítottak elő ebben az évben, mint 2012-ben, össze­sen 5,5 ezer tonnányit. A mák- termesztésben az ország válto­zatlanul világelső, a korábbi 75 százalékos részesedés az idén már 90 százalékra emelkedett. A tömegtermelés egy év alatt 163 dollárról 143 dollárra csök­kentette az ópium kilónkén­ti felvásárlási árát. A jelentés szerint az ópiumból származó jövedelmek jelentős része a tá- libokhoz kerül. ■ Úgy látszik, elege lett George W. Bush nyugdíjas amerikai elnöknek a kutyák és macs­kák megörökítéséből. Legújabb terve, hogy 19 olyan államfő és miniszterelnök képét festi meg, akikkel a hivatali idejé­ben találkozott. Elsőként An­géla Merkel német kancellár kerülne vászonra - számolt be a The New York Times. Az if- jabbik Bushról a hivatalból tá­vozása után viszonylag keveset lehetett hallani, a hírek között legfeljebb az szerepelt, hogy imád golfozni, no meg festeni. Utóbbit még elnöksége idején kezdte el, tanárai nem szívesen : nyilatkoztak a művekről, és 1 tény: műértők szerint inkább A volt elnöknek volt már tájképié: 5tő korszaka is

Next

/
Thumbnails
Contents