Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám

4 2013. NOVEMBER 17., VASÁRNAP Uborka-, bor- és kiskertvédők vácszentlászlón egy elkese­redett gazda fagyállót öntött a borába, miután megelégelte, hogy sorozatosan feltörik a pincéjét. Nem csupán bort és terményeket vittek el tőle, ha­nem a gyerekei horgászbotjait és értéktárgyakat is. A zakla­tás pedig hosszú ideje tartott. Az egyik tolvaj azonban többet ivott a lopott borból és nem ment orvoshoz időben, így meghalt. hasonló, nagy visszhangot ki­váltó eset volt az, amikor 2008- ban Kesznyétén egy idős férfi úgy védte a kertjét a tolvajoktól, hogy áramot vezetett a kerítés­be. Emiatt egy ember meghalt, amikor uborkát próbált lopni tőle. A férfi megrovást kapott. 2009-ben egy tiszalúci férfi szintén áramot vezetett a kerí­tésbe, amitől két kislány sérült meg, nem életveszélyesen. Őt két év börtönre ítélték. Ezután az eset után alkotott olyan pa­ragrafust a kormány az új Btk.-ba, ami kiszélesítette az ön­védelemhez való jogot. mondja, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdo­na ellen intézett vagy ezeket köz- vetlenüf fenyegető jogtalan tá­madás elhárításához. Vagyis ez nem kivételes lehetőség, hanem mindenkit megillető természe­tes alapjog, így a jogtalan táma­dás kockázatát a támadónak kell viselnie. Alapvetően azért van szükség jogos védelemre, mert az állam nem minden helyzetben tudja megvédeni polgárait. A Kúria szerint azok a spekulatív példák, amelyek szerint valaki például haragosát, hitelezőjét csapdába csalja, hogy a jogos védelem örve alatt büntetlenül megölje, előre kiíervelten elkövetett emberölést jelentenek. Nagy László Tibor, az Orszá­gos Kriminológiai Intézet (OKRI) Bűnözéskutatási és Elemzési Tu­dományos Osztályának vezetője szerint a borosgazda esete ugyan büntetőjogilag nem tartozik az önbíráskodás kategóriájába, a közvélemény számára azt teste­síti meg. „Egy OKRI-kutatásból kide­rült, hogy a rendszerváltás óta lé­nyegesen több az önbíráskodás, mint előtte volt, főként 2000-ig volt egyértelműen emelkedő a tendencia - mondja. - Amíg 1980-ban 49 ilyen eset volt, 1998- ban már 1065 fordult elő. Emiatt 1993 óta öt évig terjedő szabad­ságvesztés is járhat az önbírás­kodásért, ez azonban nem bír- nagy visszatartó erővel, hiszen tavaly is 641 ilyen eset történt. A leggyakrabban kölcsönadott pénz miatt tör ki ellentét, de ter­ménylopások miatt is gyakran előfordul az önbíráskodás ha­zánkban.” A kriminológus szerint sokkal célravezetőbb írásos feljelentést tenni a rendőrségen. Ez levezeti az indulatok egy részét és a bűn­üldözés számára is jelzésértékű lehet, ha egy területen hasonló esetek halmozódnak, még akkor is, ha az anyagi kár nem jelentős. A kriminálpszichológus szerint az emberek szubjektív közbiztonságérzete rosszabb, mint az objektív közbiztonság végh József kriminálpszicholó­gus azt mondja: bizonyára nehéz lehet egy olyan közegben élni, ahol a tisztességtelenség rend­szeresen ismétlődik. Ez ugyanis arra sarkalja a sértetteket, hogy akár hasonló eszközökkel védjék meg önmagukat. Az, hogy erre egyre több példa van, a krimi­nálpszichológus szerint azt jelzi, hogy az emberek szubjektív köz­biztonságérzete rosszabb, mint amilyen az objektív közbizton­ság. Ugyanez áll annak hátteré­ben, hogy sokan kiállnak azok mellett, akik elkeseredettségük­ben bosszúra, vagy önbírásko­dásra szánják el magukat. A bo­rosgazda mellett is azonnal két szimpátiacsoport alakult a leg­nagyobb közösségi portálon. „HA EGY TELEPÜLÉSEN CSükegy embert érne ilyen igazságtalan­ság, feltehetően elítélnének egy ilyen reakciót, de mivel sokan érintettek, vagy közvetlenül, vagy közvetve, átérzik a helyzetet és inkább támogatják, mintsem elítélnék azt, aki bosszút áll a bűnözőkön - mondta Végh Jó­zsef. - Ez mind arról szól, hogy a társadalom nem érzi magát biz­tonságban és ettől türelmetle­nebb, feszültebb és könnyebben, gyorsabban reagál az ilyesmire erőszakkal.” mindegyik, eddig nagy nyilvá­nosságot kapott eset mögött az állt, hogy a a tulajdonosok hosz- szú idő óta szenvedtek el veszte­ségeket. Nem nagy értékük ve­szett oda, a munkájuk eredmé­nyét nem tudták megvédeni. A mezőgazdasági lopások jelen­tős része el sem jut a rendőrsé­gig, mivel a kár értéke nem éri el a húszezer forintot. Régóta a va­gyon elleniek a leggyakoribbak a regisztrált bűncselekmények kö­zött, arányuk 55 százalékos. Ezen belül, a statisztikák szerint a legnagyobb arányban a lopás fordult elő, az elmúlt négy évben pedig több mint 20 százalékkal növekedett a betöréses lopások száma. Ráadásul még soha nem volt olyan rossz a felderítési ará­nyuk, mint tavaly. apáti István, a Jobbik ország- gyűlési képviselője azt mondta: éppen azért kezdeményezte, hogy a mezőőri szolgálatok ke­rüljenek állami fenntartásba. Je­lenleg ugyanis az önkormányza­tok működtetik őket és csak jel­képes támogatást kapnak ehhez az államtól, így kénytelenek a gazdáktól hozzájárulást kérni. „vannak olyan körzetek Ma­gyarországon, ahol az emberek­nek a kedve is elmegy a munká­tól, mert nem tudják megvédeni azt, amiért megdolgoznak - mondta Apáti István országgyű­lés. képviselő. - Szabolcsban olyan eset is előfordult, hogy a gazda disznóját éjszaka a disz­nóólban vágták le és úgy vitték el, az pedig, hogy csirkét, tyúko­kat lopnak, szinte mindennapos. Ezek pénzben nem nagy értéket képviselnek, de olyan erdőbirto­kost is ismerek Ó-pályi község határában, akinek három év alatt 21 millió forint kárt okoztak a fa tolvajok. Nyilván nem lehet minden fa mellé rendőrt állítani, de arról sem szabadna lemonda­ni, hogy elejét vegyük ennek a kitartó pusztításnak. Sokan nem értik, miért ne önthetne a saját pincéjé­ben valaki fagyállót, vagy akár sósavat is a saját hor­dójába. A törvény azonban egyértelmű, hiába lett meg­engedőbb a jog, a jogtalan behatolót figyelmeztetni kell, hogy veszély érheti. És ön­védelemből is csak bizonyos esetekben szabad bármilyen eszközzel védekezni. Fábos Erika Emberöléssel gyanúsította meg a Pest Megyei Rendőr-főkapitány­ság azt a 37 éves vácszentlászlói gazdát, aki fagyálló folyadékot öntött a borába, miután megelé­gelte, hogy egy tolvaj folyamato­san lop a pincéjéből. Mint kide­rült: a gazda az egész falut rette­gésben tartó bűnbandát buktatta le. A tettét beismerte, igaz, állítá­sa szerint nem az vezette, hogy életveszélyt okozzon, csak rá akart ijeszteni és le akarta buk­tatni a tolvajokat, hogy elvegye a kedvüket a sorozatos lopástól. A férfi akár 15 év börtönt is kap­hat, ha a bíróság szándékos em­berölésben találja bűnösnek. Az ügyet az is aktuálissá te­szi, hogy a nyáron életbelépett új Btk. elismeri a jogos és a megelő­ző jogos védelemét és a korábbi­nál megengedőbben szabályozza azt. Magyar György ügyvéd azt mondja, ez az ügy csemege egy büntetőjogász számára, mivel ez a jogintézmény viszonylag új és így az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlat sem alakult még ki. Nyilvánvalóan kérdés, hogy egy ilyen esetben mekkora gondos­sággal jár el, aki a saját értékeit meg akarja védeni. A szükséges­ség, az arányosság és az időbeli egység, vagyis, hogy nem utólag, hanem azonnal vagy előzetesen és körültekintően cselekszik va­laki, nagyon fontos körülmény. „Az nagyon helyes, hogy a trend megfordult és a jogalkotók a megtámadottak oldalára áll­tak - mondta Magyar György. - A jogtalanul megtámadottak ugyanis az elkövetőhöz képest mindig hátrányban vannak, hi­szen az elkövető dönt a támadás céljáról, helyéről, idejéről, módjá­ról, míg a védekező felkészület­len. Ugyanakkor abból még sok feszültség keletkezhet, hogy az önvédelemnek nincs kialakult kultúrája Magyarországon.” Az ilyesmi aligha megoldás, ráadásul a törvény is bünteti. Az önbíráskodó súlyosabb büntetést kaphat, mint a tolvaj. Az ügyvéd szerint ugyanak­kor a vélelmezés nem büntető­jogi hanem polgárjogi kategória. Ettől sikamlós ez a-lehetőség és a jogalkalmazáskor nagyon ré­sen kell lenni, hogy ne lehessen vele visszaélni. Jelenleg ugyan­is a szabályozás úgy szól, hogy a jogtalan támadást bizonyos helyzetekben-úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna. így A jogos védelem lehetőségei élet elleni támadás esetén a védekező akkor sem büntethető, ha a támadó élete árán hárítot­ta el a támadást. a jogos védelem túllépéséért a védekező csak akkor felel, ha a jogtalan támadás elhárításá­nak enyhébb, de célravezető módját tudatosan mellőzte. más javainak védelme is indo­kolhatja, ha a lakásba vagy a hozzá tartozó bekerített helyre történő jogtalan behatolás törté­nik. éjszaka, vagy fegyveres, vagy csoportos elkövetőkkel szemben jogosan lehet fellépni. a jogos védelmi helyzet addig fennáll, ameddig a megtáma­dott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy folytatásá­tól. A Kúria még júliusban ho­zott jogegységi döntést a jogos védelem egységes bírósági ér­telmezése és alkalmazása érde­kében - mondja Kónya István, a legfelsőbb bírói fórum elnökhe­lyettese, büntetőkollégiumának vezetője. Kónya István úgy fogalmaz, a jogos védelem szabályozása nemcsak az új Btk.-ban válto­zott lényegesen, hanem bekerült az Alaptörvénybe is, amely ki­A jogos önvédelem korlátái ha azt személy ellen éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkez­ve, vagy csoportosan követik el, vagy, ha lakásba éjjel, vagy fegy­veresen, vagy csoportosan, illet­ve a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen hatolnak be, a támadók életét is ki lehet olta­ni. Ezeket a helyzeteket azonban akár meg is lehet rendezni, tehát vissza lehet élni vele. Ez veszé­lyes és keletkezhetnek még fe­szültségek belőle. SZÓBELI CSELEKMÉNNYEL szemben nem vehető igénybe. megtorlásként nem alkal­mazható. nem büntethető, ha a táma­dás elhárításának szükséges mértékét ijedtségből vagy ment­hető felindulásból lépték túl. a támadás kiprovokálása. SÚLYOSAN MOZGÁSKORLÁTO­ZOTT vagy kisgyermek személ­lyel szemben nem alkalmazha­tó. a javak elleni, közvetlen erő­szakkal nem járó támadás meg­előzése a támadó életét nem ve­szélyeztetheti és életének kioltá­sát nem eredményezheti. A felirat önmagáért beszél. Szelídnek nem mondható figyelmeztetés. A HÉT TEMAJA jogos önvédelem A saját birtokán sem tehet olyan óvintézkedést senki, ami másnak kárt vagy veszélyt okozhat. Az önvédelem nem lehet önbíráskodás vagy bosszú. Tény: ha az emberek biztonságérzete nem jó, túlzásba eshetnek. Aki önbíráskodik, komolyabb büntetést kaphat, mint a tolvaj. FOGAT FOGÉRT, DE FELTÉTELEKKEL

Next

/
Thumbnails
Contents