Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-15 / 266. szám

2013. NOVEMBER 15., PÉNTEK 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Robog a magyar traktor gdp Minden várakozást felülmúlt a harmadik negyedéves növekedési adat: 1,7 százalék! A GDP alakulása (szezonálisan és naptárhatással t j , kiigazított, negyedéves, százalék) >£ VG-GRAFIKA Július és szeptember között 1,7 százalékkal nőtt a GDP, ami nagy meglepetést oko­zott. A mezőgazdaságot a gyenge bázis és a jó termés, az ipart az autóexport, az építőipart pedig az EU-s pén­zek segítik. Biztató, hogy a szolgáltatások is a stabilizá­lódás jeleit mutatják. Hornyák József Meglepetésre 1,7 százalékkal növekedett a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben- a második negyedéves 0,5 százalékos bővülés után - az előző év azonos időszakéhoz képest a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Elemzők 1 százalék körüli GDP-bővülést vártak. A KSH gyorsbecslése szerint alapvetően a mezőgazdaság, az ipar, valamint az építőipar kedvező teljesítménye húzta a gazdaságot. A jó termés és a ta­valyi nagy aszály magyarázza a mezőgazdaság növekedését. „Tavasszal azt várhattuk, hogy a tavalyi kedvezőtlen mezőgaz­dasági év után nagyon jó év kö­vetkezik, nyáron viszont - két aszályos hónap következtében- szétporladni látszódtak ezek a remények, ám a harmadik negyedévben mégsem romlott igazán a mezőgazdaság telje­sítménye” - mondta a Világ- gazdaságnak Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője. „Az aszály csak kismértékben ha­tott” - tette hozzá. A második negyedévben a mezőgazdaság teljesítménye 17,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet. Az építőiparban leginkább az uniós források lehívásának felgyorsulásával magyarázha­tó a javulás, főképp az út- és vasútépítéseknél. Az építőipar júliusban közel 2 százalékkal nőtt, augusztusban pedig kö­zel 15 százalékkal emelkedett a • szektor teljesítménye. Az ipari termelés harmadik negyedévben látott emelkedé­se megjelenhetett a GDP-n be­lül is. Augusztusban lassabban nőtt az ipar, ám szeptemberben a munkanaphatástól megtisztí­tott éves index 3,1 százalékig emelkedett. „Az ipar tekinteté­ben elsősorban az export, azon belül is az autóexport volt a hú­zóerő” - mondta a Pozsonyi Pál. A szolgáltatások tekinteté­ben is kissé optimistábbak lehetünk. „Korábban a szol­gáltatások kevéssé tudtak hoz­zájárulni a gazdasági növeke­déshez, most viszont - nem mondható, hogy minden szek­torban - kisebb növekedést lát­hattunk" - nyilatkozta lapunk­nak Pozsonyi Pál. „Mintha a kilábalás jeleit mutatná a szol­gáltató szektor” - tette hozzá. A szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított adatok alapján 1,6 százalékkal növekedett a GDP éves szinten. a vártnál jobban lassult az euróövezet gazdasága: az Eu- rostat tegnap közölt adatai szerint a 18 tagú valutaunió­ban 0,1 százalékos volt a nö­vekedés a harmadik negyed­évben szemben a piac 0,2 szá­zalékos várakozásával és azt követően, hogy a második ne­gyedévben 0,3 százalékos volt a bővülés. Éves összehasonlí­tásban 0,4 százalékos volta visszaesés, ami jobb az előző három hónapban mért 0,6 A második negyedévhez képest 0,8 százalékkal nőtt a gazda­ság; ennél nagyobb bővülésre utoljára 2011 elején volt példa. A jelentősebb növekedés követ­keztében a szezonális igazítást végző program nagymérték­ben felfelé módosította az elő­ző negyedévek adatait. Az első negyedévben a korábban közölt 0,6 százalékról 0,9-re emelte a GDP-t a statisztikai hivatal, a második negyedévi 0,1 száza­lékot pedig 0,4-re módosította. Mindez arra utal, hogy noha egyes esetekben a trendfordu­lókat talán korábban jelezheti, a negyedéves adat továbbra is igen bizonytalan. százalékos csökkenéssel. KEDVEZŐ FEJLEMÉNY, hogy a portugál gazdaság 0,2 száza­lékkal növekedett, így éves alapon 1 százalékosra csök­kent a visszaesés. Spanyol- országban csaknem két és fél év után volt növekedés, igaz, mindössze 0,1 százalékos, éves alapon itt 1,6 százalék­kal csökkent a GDP. Lassult viszont a német gazdaság nö­vekedése, igaz, a 0,7 százalé­kos bővülés megfelelt az elem­Elemzők szerint az idei év egészében a növekedés elérhe­ti az 1 százalékos szintet is. A kormány korábban 0,7 száza­lékos GDP-bővülést várt, ám a kedvező adat miatt már 1 szá­zalék fölé várják a növekedést. Varga Mihály az adatok köz­lését követő sajtótájékoztatón a Világgazdaság kérdésére ki­emelte: a tartós növekedést a belső fogyasztás is segítheti. Az építőipar növekedésében az állami beruházások játszanak szerepet. Hozzátette, örülne, ha a magánberuházások és a la­kásépítések is szerepet játsza­nának a növekedésben. Szavai szerint célszerű megfontolni, zői várakozásoknak. Az EU egészében is lassult a növeke­dés: 0,2 százalékra a máso­dik negyedévi 0,3-ról. Éves összevetésben 0,1 százalékos bővülést regisztrált az Euros- tat. Az Európai Bizottság múlt hé­ten közölt őszi gazdasági prognózisában 0,4 százalékos visszaesést jósol az év egészé­re az euróövezetben, és stag­nálást a 28 uniós tagország átlagában. hogy a hitelprogramokat nem lehet-e kiterjeszteni a magán­lakások építésének támogatá­sára is. Kérdésünkre, misze­rint az MNB hitelprogramjára gondol-e, kijelentette, minden olyan hitelprogramra, ami az elmúlt hónapokban indult. Varga szavai érdekesek an­nak tükrében, hogy Matolcsy György MNB-elnök a héten azt mondta, hogy megfontolhatják a Növekedési Hitelprogram ke­retösszegének növelését. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzse­re az MNB Növekedési Hitel- programjának esetleges kiter­jesztése kapcsán azt mondta, adminisztratív módon nem lehet meghatározni, hogy mek­kora legyen a kamatszint a hi­telpiacokon. „Egyszerűen nem úgy működnek a tőkepiacok, hogy központilag eldöntik, mekkora legyen a kamat. A szocializmusban működött így a bankrendszer - hangsúlyozta Bebesy. - A piaci kockázatokat tükröző kamatozást a verseny élénkítésével célszerű elérni. A kockázatokat nem tükröző ka­matszint azt jelenti, hogy eleve veszteséges hiteltermékeket árusítanak, ahol a veszteséget a későbbiekben valakinek meg kell fizetni.”Seculles ratiati r HÍRSÁV Írország kilép a hitelprogramból Írország három év után ki­kerül az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valuta­alap (ÍME) mentőemyője alól, és december 15-től pénzügyi értelemben a saját lábára áll - jelentette be Enda Kenny miniszterelnök az euróövezeti pénzügyminiszterek találko­zója előtt. Dublin 2010 őszén kapott 67,5 milliárd eurós hitelt a trojkától, most elővi­gyázatossági hitelkeret nélkül lép ki a programból, elsőként a hitelt igénybe vevő tagorszá­gok közül. ■ VG Földvásárlás: szigorítanak a románok szigorítani készül a román kormány a hazai és külföldi magánszemélyek földvásárlá­sának feltételeit, de letett ar­ról, hogy száz hektáros birtok­határt vezessen be - derült ki egy sürgősségi kormányren­delet tervezetéből. Az új jog­szabály 2014. január elsején lépne hatályba, amikor lejár a külföldi magánszemélyek földvásárlására hirdetett hét­éves moratórium. A tervezet szerint január elsejétől csak a mezőgazdasági képzettséggel rendelkező, vagy legalább öt éve földműveléssel foglalkozó román és uniós állampolgá­rok vásárolhatnak termőföl­det. Több mint 700 ezer hek­tárnyi termőföld van külföldi vállalkozások tulajdonában, ami csaknem 8 százalékát teszi ki az ország megművelt földterületének. ■ MTI Fenntarthatja a Fed az eszközvásárlást A fed legfontosabb célja a gazdasági növekedés támoga­tása - mondta Janet Yellen, az Egyesült Államok jegybankjá­nak szerepét betöltő szervezet elnökjelöltje kongresszusi meghallgatásán. Yellen vált­hatja Ben Bemanket, a Fed mostani elnökét, megválasztá­sa esetén ő lenne Fed első női elnöke. Az elnökjelölt szerint a gazdasági helyzet ma sokkal jobb, mint volt, és folyamato­san javul. Bár a munkanélkü­liség csökken, összességében. még mindig túl magas. Az infláció viszont alacsony, ezért a Fednek támogatnia kell a gazdasági növekedést. ■ MTI Lassuló trend az euróövezeti gazdaságokban Holnaptól új cégek az NFÜ átláthatósági listáján határidő 50-100 milliárd forint EU-támogatást vonhatnak vissza a tulajdonosi háttérről szóló nyilatkozat hiánya miatt Holnap teszi közzé honlapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) azon uniós támogatást elnyert cégek és civil szerveze­tek listáját, amelyek mindeddig nem küldték vissza kitöltve az átláthatósági nyilatkozatot. A kérdőívben a cégeknek például a tulajdonosi körről és struktú­ráról, a több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró tagjaikról, és azok adóilletőségéről kell nyi­latkozniuk. Az intézkedés célja, hogy kiderüljön, a 2007-2013-as ciklusban uniós támogatást el­nyert cégek hol adóztak a fejlesz­téseknek köszönhetően kelet­kezett jövedelmük után, illetve adóztak-e egyáltalán. Az NFÜ honlapján elérhető át­láthatósági listán már mintegy 2500 cég, civil szervezet szere­pel. Utóbbiak azért kerültek fel október 26-án a listára, mert a harmadik kiküldést követően sem vették át a nyilatkozatot. Holnap így azon cégekkel, ci­vil szervezetekkel bővül a üsta, akik átvették, de nem küldték vissza a nyilatkozatot. Az NFÜ szeptember elejétől kezdve több mint 46 ezer cég­nek és civil szervezetnek küldte el a nyilatkozatot. Erre azért ke­rült sor, mert az Állami Szám­vevőszék a költségvetés 2012-es végrehajtásának ellenőrzésekor kifogásolta, hogy az NFÜ nem elég alaposan vizsgálta meg a pá­Csepreghy Nándor lyázó cégek tulajdonosi hátterét. Az alaptörvénynek megfelelően az államháztartásról szóló 2011- es törvény értelmében ugyanis 2012. január 1-jétől csak olyan cégek és szervezetek kaphatnak állami vagy uniós támogatást, amelyek tulajdonosi szerkezete átlátható. Ez azt a célt szolgálja, hogy offshore cégek ne juthassa­nak közpénzhez. A tulajdonosi hátteret az NFÜ korábban csak úgy ellenőrizte, hogy a pályázóktól kért egy nyi­latkozatot, amelyben büntető­jogi felelősségük tudatában ki­jelentették, hogy megfelelnek az átláthatósági feltételeknek. Az új pályázók számára már auto­matikusan, a régieknek pedig visszamenőleg megküldött új nyilatkozat az átláthatósági fel­tételeknek való megfelelésre már tartalmilag kérdez rá, így az a korábbihoz képest jóval részlete­sebb, nyolc oldal terjedelmű. Az, hogy valamely cég a lis­tára kerül, még nem azt jelenti, hogy esetében felmerül az offs- hore-gyanú, csupán azt, hogy megsértette a támogatási szerző­désbe foglalt tájékoztatási kötele­zettséget, vagyis vagy nem vette át a nyüatkozatot, vagy ha átvet­te, nem küldte azt kitöltve vissza. A listára került cégekkel szemben a tájékoztatási köte­lezettség megszegése miatt az NFÜ automatikusan elindítja az úgynevezett elállási folyamatot. Ez azt jelenti, hogy az érintett cégek elveszítik a korábban szá­mukra megítélt uniós támoga­tást. Ha pedig már lehívták az összeg egy részét vagy egészét, akkor azt kamatostul kell visz- szafizetniük. Csepreghy Nándor, a Minisz­terelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára korábban úgy nyilatkozott: az átláthatósági vizsgálat lezárultát követően várhatóan felszabaduló mintegy 50-100 milliárd forint nem vész kárba, miután annak terhére az NFÜ december 31-ig még köthet új támogatási szer­ződéseket a tartaléklistákon sze­replő, elindulásra kész projek­tekre. ■ T. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents