Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-15 / 266. szám
HÍRSÁV Bírósághoz fordulnak a kishantosiak BÍRÓSÁGHOZ FORDUL a KÍShantosi Vidékfejlesztési Központ, mert törvénytelennek tartja az általa 1998 óta használt állami földekre kiírt pályázatok elbírálását - mondta Ács Sándorné. A kft. ügyvezetője elmondta: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek címzett panaszlevelükre nem kaptak választ. ■ MTI Uniós védelem a tepertős pogácsának az európai Bizottság hivatalosan felvette a „hagyományos különleges termékek” listájára a magyar tepertős pogácsát. Arra a listára került fel, amely immár mintegy 1200 terméket tartalmaz, és amelynek az elnevezése oltalmat élvez, vagy a földrajzi eredet helye, vagy az előállítás helye, vagy pedig az előállítás során alkalmazott különleges eljárásmód alapján. ■ MTI Elfogadta a főváros a hajléktalanrendeletet Tarlós István elfogadta A Fővárosi Közgyűlés azt a rendeletet, amely jogellenesnek minősíti az életvitelszerű tartózkodást egyes közterületeken. Jogellenes lesz az életvitelszerű tartózkodás a világörökségi területeken, a megállókban, állomásokon, utasvárókban, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és a Népligetben. Ugyancsak tiltott terület lesz 29 kiemelt aluljáró és a bejárataiktól számított 50 méteres körzetek. A Város Mindenkiért civilszervezet reggel az ülésteremben demonstrált a rendelettervezet miatt, emiatt Tarlós István főpolgármester egy időre fel is függesztette az ülést. ■ MTI Lehet a repülőn mobilinternetezni az amerikai Légügyi Hatóság után az Európai Bizottság is engedélyezte, hogy a személyszállító gépeken a repülés teljes időtartama alatt használni lehet elektronikus eszközöket. Háromezer méter felett pedig a 3G és a 4G szélessávú mobilinternet frekvenciák is használhatók lesznek. Ez ezt jelenti, hogy a repülő biztosíthat internetszolgáltatást háromezer méteres magasság felett. ■ MTI Nem büntetik a hiányzást bölcsődék A beíratott gyermekek után pluszforrások Nem változik jövőre a bölcsődékre szánt normatíva, a kedvezőbb számításokkal mégis pluszforrásokhoz juthatnak a települések, de ez sem lesz teljesen elég a működtetésre. Éber Sándor „Két-három milliárd forintnyi pluszforrásra lenne szükség a jövő évi költségvetésben, hogy az önkormányzatok el tudják látni bölcsőde működtetési feladataikat” - nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő elmondta, hogy a jövőre sem változó 494,1 ezer forintos normatíva helyett mintegy 1-1,1 millió forintra lenne szükség egy gyermek után egy évre. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunkkal közölte, hogy az állam az idén mintegy 13 milliárd forintot fordít a bölcsődei ellátás működtetésére. Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár nemrég azt közölte, hogy jövőre mintegy 30 százakkal nő a bölcsődei férőhelyek finanszírozása az idei évhez képest, melyből bért emelhetnek, beruházásokat, eszközbeszerzéseket is finanszírozhatnak majd. A forrásnövekedés annak köszönhető, hogy jövőre a beíratott gyerekek után jár a támogatás (ha nem hiányzik egy hónapban 10 napnál többet). Korábban ugyanis, ha hiányzott a gyermek, arra a napra nem kapott pénzt az önkormányzat, viszont a fenntartási költségek nagy részét a bért, a járulékokat, a rezsit akkor is ki kellett fizetni. Az Emmi közölte, hogy jövőre a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrájövő szeptember helyett csak 2015-től lenne kötelező 3 éves kortól az óvodai nevelés - ezt a módosító javaslatot fogadta el az országgyűlés oktatási bizottsága. A Fidesz frakció oktatáspolitikusai az óvodai nevelés tekintetében többször is szembementek a köznevelésért felelős államtitkárság véleményével. A Fideszben töbnyos helyzetű gyermekek ellátása után differenciált finanszírozás valósulhat meg és a kedvezményes gyermekétkeztetésre is lesz állami támogatás, ami szintén növeli a bölcsődékre fordított összegeket. „Mindig ki kellett egészíteni a településeknek az állami normatívát, jelenleg mintegy 60-70 százalékkal kell pótolni” - nyilatkozta lapunknak a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke. Szűcs Viktória elmondta, hogy a költségek 10 százalékát fedezik a szülők által befizetett étkezési térítések, ehhez jön hozzá az egyes önkormányzaben tartanak attól, hogy egyes településeken nem lesz elég óvodai férőhely, vagy túlzsúfoltság lesz. A törvény egyébként lehetőséget ad arra, hogy felmentést adjanak a kötelező óvodai nevelés alól, ami bizonyos feltételekkel már (az LMP Fidesz által elfogadott javaslatára) családi napköziben is teljesíthető. tok által bevezetett gondozási díj (naponta 100 és 1000 forint közötti összeg lehet településtől és a szülő jövedelmi viszonyaitól függően). A normatíva számítás új kedvezőbb módja a BDDSZ vezetője szerint 20-25 százalékos pluszforrást jelenthet, de még így ki kell pótolni 30-40 százalékot, amiből viszont nem fogja futni bérfejlesztésre. „A bölcsődei dolgozók béremelésének érdekében megkezdtük a sztrájk előkészületeit” - mondta Szűcs Viktória. Tűzoltó jelleggel átlagosan mintegy 20 százalékos béremelést követelnek a szociális ágazatban dolgozóknak, számításaik szerint ehhez nettó 9 milliárd forintra lenne szükség. Szeretnék, ha az egészségügyi szakdolgozói bértáblát terjesztenék ki a számukra is, mivel a már 6 éve nem változó közalkalmazotti bértáblájuk alapján a döntő többség bérét minimálbérre, vagy a garantált bérminimumra kell kiegészíteni. Többségük nettó 72-73 ezer forintot keres, attól függetlenül, hogy hány évet dolgoztak a pályán, vagy milyen vizsgákat tettek. Tíznajws áfa-visszaigénylést javasolnak a termelők sertések A tíznaponkénti áfavisszaigénylés bevezetését javasolja Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a januártól élő sertésáfa-csökkentés által teremtett új helyzetre válaszul- közölte tegnap a szervezet. „Miután a termelőknek a takarmányt, az állatgyúgyászati szereket és egyéb inputokat is 27 százalékos áfával kell megvásárolniuk, az élőállatot pedig 5 százalékos áfával fogják értékesíteni januártól, a kettő közti különbséget óhatatlanul nekik kell finanszírozniuk. Ezt vagy egy másik zsebükbe nyúlva tudják megtenni, vagy pedig bankhitelt kell felvenniük” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Tóth István. A MOSZ titkára hozzátette: ez mind az éves, mind a negyedéves, mind pedig a havi áfabevallóknak nagy terhet jelent. A MOSZ az áfacsökkentést a tervezett formájában nem tartja hatékony megoldásnak, mivel nem elégséges a feketekereskedelem visszaszorításához, nem élénkíti a keresletet és a termelők terheit is növeli. A szervezet emiatt azt javasolja, hogy 5 százalékos áfakulcs alá tartozzanak a különféle takarmányok és az állatgyógyászati készítmények is. Ez az intézkedés nem csak a sertéstartóknak, hanem az egyéb állattenyésztési ágazatoknak is segítséget jelentene - közölte a MOSZ. Az élő- és félsertés áfájának csökkentése szervesen illeszkedik abba a kormányzati programba, amely a sertés- ágazat talpra állítását célozza- jelentette ki Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, miután a sertésügyekért felelős miniszteri biztossal egyeztetett az áfacsökkentésről az ágazati szereplőkkel. A feldolgozóipari szereplők úgy vélték, az áfacsökkentés piaci tisztulást hoz majd és javítja a vágóhidak likviditási helyzetét. ■ B. L. Csúsztatnák a kötelező óvodai nevelést Évente több mint százmillió szakértésért oep-gyemszi Az egyik hatóság fizet a másiknak, hogy ellássa a feladatát Több mint nettó százmillió forintot fizet évente az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy másik állami szervnek szakértői feladatok ellátásáért - derül ki az OEP honlapján közzétett szerződéslistából. Az egészségbiztosító még 2004- ben, illetve 2007-ben kötött határozatlan idejű szerződést a Gyógyszerészeti és Egészség- ügyi, Minőség- és Szervezet- fejlesztési Intézet (Gyemszi) jogelődjével, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézettel (ES- KI). A Gyemszi, illetve az ESKI a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és egészségügyi technológiák támogatásba való befogadásához ad tanácsokat Jelentős összegeket fizetnek a Gyemszinek az egészségbiztosítónak, ahol ezek szerint annak ellenére nem foglalkoztatnak ehhez értő szakembereket, hogy az OEP egyik fő tevékenysége a társadalombiztosítási támogatás. Az egészségbiztosítónál kérdésünkre azzal indokolták a szerződések szükségességét, hogy a Gyemszi és jogelődje két jogszabály alapján látja el a szakértői tevékenységeket. Ezek valóban kijelölik a Gyem- szit mint amely szervezetet az OEP „kijelöli” a költséghatékonysági és egészség-gazda- ságtani kritikai értékelések elkészítésére a befogadásokkal kapcsolatban, ám nem szólnak anyagi ellentételezésről. Arról, hogy az OEP-nek az elvégzett tevékenységért meg kellene fizetnie az igazgatási-szolgáltatási díj arányos részét, mint az egészségbiztosítónál indokolták. (Ezt a díjat fizetik a cégek kérelmüket elbírálásáért.) A Gyemszi (ESKI) Technológiaértékelő Iroda kiemelt feladata ráadásul az OEP befogadási és támogatási döntéseit megalapozó technológia-értékelések szervezeti kereteinek biztosítása, és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátása”. Ennek ellenére az OEP 2004 óta évente több mint százmillió forintot fizet ki egy másik hatóság kötelezően elkészítendő szakvéleményéért. ■ H. É.
