Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-05 / 233. szám
2013. OKTÓBER 5., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP Trendforduló: vissza a városba költözködnek A nagy utazási költségek miatt egyre többen hagyják el az agglomerációt ► Folytatás az 1. oldalról Hetes például a mai napig nyögi a kétszázmilliós beruházással kialakított lakóparkja önrészét, hiszen a 48 házhely alig tizedét sikerült értékesíteni, s a megépült három sorházban sem tudták eladni az összes lakást. Persze lehet mondani, hogy az akkori faluvezetés túl nagyot álmodott, amikor hirtelen ötödével növelni akarta a házak számát, ám mentségükre szóljon, a gazdasági válsággal nem számolhattak. Hirtelen megugrottak a bejárási költségek, a benzin és a buszbérlet ára az egekbe emelkedett, s aki a gyerekét kaposvári iskolába akarta járatni, annak csak a bejárás sok tízezer forintjába került. A rezsidíjak is elszálltak, s bár a távfűtés vagy a gáz még mindig drágább, mint a fa- vagy vegyes tüzelés, nem mindegy, mekkora ingatlant kell kifűteni, s bizony a többség éppen a nagyobb, ám a faluban a városinál olcsóbb otthon miatt döntött a költözés mellett.- Egyértelműen látszódik a tendencia - felelte megkeresésünkre Oláh Miklós, a kaposvári Genius 99 Ingatlanközvetítő tulajdonosa -, mind többen költöznének a falvakból a megyeszékhelyre. A Kaposvár környéki településeken található házak iránt alig mutatkozik kereslet, főként, hogy ma már a városban ugyanannyiért lehet családi házat venni, mint az agglomerációban, nagyjából nyolc-tíz kilométernél tudnám meghúzni a határt, ettől távolabbra a magas bejárási költségek miatt már nem akarnak költözni az emberek. Ingázni ugyanis muszáj, hiszen a kistelepüléseken alig vagy egyáltalán nem lehet munkát találni. Emellett egyre többe kerül a jellemzően nagy telekre épített, s általában száz négyzetméternél nagyobb házak fűtése. Éppen ezért mind többen szeretnének szabadulni tőlük, csak hogy az ingatlanukért kapott pénzből Kaposváron nem tudnak hasonlót vásárolni.- Leginkább az öt-nyolcmillió forintos panel- vagy téglalakásokat keresik az agglomerációból visszaköltözők - folytatta Oláh Miklós -, ami persze sok esetben visszalépés számukra a korábbi ingatlanjukhoz képest. A jelenség persze nem somogyi sajátosság, a legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatokból kiderül, hogy a kistelepülések lakossága jobban fogy az országos átlagnál. Az sem mindegy, az ország mely részéről beszélünk, a legnagyobb mértékben az észak-magyarországi régióban fogyott a népesség 2001. és 2011. között, a második legnagyobb népességfogyást pedig a Dél-Dunántúlon mérték a szakemberek. Területileg Somogy lakossága is átalakult, a vizsgált időszakban öt százalék feletti népességgyarapodást csak a Balaton-part Siófok és Balatonföldvár közötti szakaszán, illetve Bogláron és Lellén, valamint a Kaposvártól néhány kilométerre fekvő Jutában, Ka- posújlakon és Sántoson tapasztaltak, a megyeszékhely, Marcali és Nagyatád megúszták minimális lakosságcsökkenéssel az ominózus tíz évet, a megye többi településén viszont öt százaléknál nagyobb a népességfogyás, ami több mint duplája az országos - 2,56 százalékos - átlagnak. Kaposvár - Nyíregyháza, Sopron és Szekszárd mellett - országosan annyiban egyedülálló helynek számít, hogy itt a város népessége a kiköltözésekkel együtt is lassabban fogyott, mint az agglomerációé, ami a szakemberek szerint Elnéptelenedő falvakat mentenének SZAKEMBEREK SZERINT nagyjából 200-300falut fenyeget közvetlenül az elsorvadás veszélye. Az elnéptelenedő falvakba kíván újra életet költöztetni az a jövőre induló, 853 millió forintos uniós modellprogram. A pályázatra 22 település jelentkezett, egyelőre tart az anyagok értékelése. Mint Papinot Ferenc- től, az Emberi Erőforrások Minisztériuma társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága sajtóreferensétől megtudtuk: a keretösszegből 353,6 millió forint jut a közép-magyarországi régióra, míg félmilliárd forint a Dunántúlra. Vissza a városba. Egyre többen költöznének be a somogyi falvakból 1 Régiók népességváltozása 12001-2011 között (%) Eszak-Magyarország-7,19 Dél-Dunántúl-5,98 Dél-Alföld-5,8 Észak-Alföld-3,78 Közép-Dunántúl-3,32 Budapest-2,75 Észak-Dunántúl-1,74 Közép-Magyarország 2.96 a megye távolabbi részeiről beköltözőknek köszönhető. Ezzel egy időben változott a lakásállomány is. A Balatonnál, illetve Kaposváron és agglomerációjában nyolc százalékkal nőtt az ingatlanok száma, Barcson, Marcaliban és a balatoni háttértelepüléseken ez az arány 4-8 százalék, a megye nyugati, valamint északkeleti részén viszont csökkent a lakások száma. És ezzel együtt természetesen jelentősen csökkent a lakosságszám is, vagyis a nagyobb, munkalehetőséget kínáló településektől húsz kilométernél távolabb fekvő aprófalvak helyzete egyre kilátástalanabb, az elöregedő kistelepüléseknek jövőképe siralmasnak tűnik. ■ Vas A. Horvát és szerb kukoricával versenyez a somogyi termés Szembeszálltak az árvízzel dráva A legnagyobb árhullámnál háromezren állták a sarat üzlet Egyelőre lelassultak a kukorica eladások Somogybán. Ha- nyecz Imre, a kaposvári MG. Produkt Kft. ügyvezetője érdeklődésünkre csütörtökön közölte: a tengeri tonnája nagyjából 40 ezer forint, átszámítva mintegy 136 euró. Ez nagyjából 10 euró- val magasabb, mint ami a nemzetközi piacon tapasztalható, ezért egyes nagy felvásárló társaságok Horvátországban, Szerbiában és Romániában rendelnek kukoricát. - Terveink szerint közel 100 ezer tonna kukoricát veszünk ebben az idényben, eddig 40 ezer tonnát rendeltünk meg - mondta Hanyecz Imre. - Az áru csaknem 80 százaléka Somogybán termett. ■ H. M. Iskolabontás közben törött el a gázvezeték ► Folytatás az l. oldalról Robbanásveszély nem alakult ki, a történtek okát még vizsgálják a szakértők. A kőröshegyi önkormányzat több éve bezárta már az iskolát, az épületet egy alapítványnak adta bérbe, mely egyebek között erdei iskolát kíván létesíteni. Több hónapja folyik a bontás, helybéliek elmondása szerint az illetékes hatóságok több ízben szemléztek az elmúlt időszakban az épületnél, hiszen sokaknak feltűnt: a tetőzetet leszedték, a falak bontását is elkezdték, ám a falból kilógó gázcsövek ott meredeztek a levegőben. Lapunk információja szerint néhány napja is végeztek helyszíni szemlét. A kőröshegyiek elmondása szerint pénteken is dolgoztak munkások az épület-átalakításon. Joggal kérdezik a helyiek, hogy a bontás megkezdése előtt miért nem kötötték ki a gázt. Az ingatlan közelében áll a műemléktemplom, közelben van az óvoda és a polgármesteri hivatal is. ■ F. I. A történelmi jelentőségű árvizekre emlékeztek pénteken Barcson, ahol a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság ünnepelte 60. születésnapját. 1972. júliusában a Dráva vízgyűjtőjén hullott heves és nagytömegű csapadék hatására gyorsan emelkedő árhullám alakult ki a folyón, úgy, hogy a töltés sok helyen hiányos volt. Másodpercenként 2890 köbméter víz ömlött a Drávában. Az árvíz rendkívüli mértékben igénybe vette a vízügyi szolgálat szakembereinek tudását. A 48 kilométeres, kiépítetlen védelmi szakaszon 3651 ember dolgozott, 54 610 köbméter homokot felhasználva, mintegy 515 ezer homokzsákot megtöltve és 6000 fáklyával világítva. A munkásokat iskolák padlásán, teraszokon helyezték el, egyetlen telefonvonal állt rendelkezésre, ami hétvégenként ráadásul nem is működött. A víz 618 centiméterig emelkedett Barcsnál, ami ma is mértékadó vízszintet jelent, erre készülnek a szakemberek a védművek építésekoris. - ADrávaközös szabályozása 1961-ben kezdődött az akkori Jugoszláviával, majd három év múlva került napirendre a Gyurgyevác-Barcs vízlépA nagy drávai árvíz idején helytállóknak állítottak emléket Barcson csőrendszer kiépítése - mondta Schubert József osztályvezető. - Szembeszálltunk az árral és a megpróbáltatások erősítették az együvé tartozást - emelte ki Márk László igazgató. Az egységes vízügyi szolgálat 60 éve alakult meg Magyarországon 1953. október 1-jén; tevékenysége széleskörű és bővül, mégis az árvizekkel való küzdelem, a példás helytállás tekinthető a szolgálat legfontosabb feladatának. Az 1972-es árvíz ellen védekezők helytállása előtt tisztelegve a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság emlékművet állított a barcsi Dráva parton, amelyet az ünneplők közösen avattak fel. ■ Jeki G. Kell a koncentráltság az 1953-as évet megelőzően a vízügyi szakma megosztott volt. Egyértelművé vált, hogy a hatékony állami vízgazdálkodást csak egy koncentrált vízügyi igazgatás képes biztosítani. Az első Nagy Imre-kormány 1953. október l-jei hatállyal megalapította az Országos Vízügyi Fő- igazgatóságot, s annak területi szerveit, a 12 vízügyi igazgatóságot, amelynek egyike a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A vízügyi igazgatás körébe tartozik minden olyan tevékenység, ami a társadalmi igényekhez igazodó vízgazdálkodást segíti. JEGYZET Somogyi túrák nincs annál jobb, mint barangolni a természetben. Én egyre inkább biciklizéssel, kenuzással, erdei sétákkal töltöm a szabadidőmet. Ezzel mind többen vannak így. Oka ennek egyrészt az egészség megőrzése, másrészt mert ez a legolcsóbb kirándulás. A Somogybán élőknek szerencséje, hogy a Balaton és a Dráva határolja, köztük meg ott vannak a művészien egymásra dobált dombok, a Zselic. néhány éve a wellness tarolt; számos településen nyílt fürdő, s jobb szálloda már nem képzelhető el wellness-rész- leg; fürdő, szauna, masszírozás nélkül. Megy ez még mindig, de mintha az érdeklődők köre szűkülne - abban az ütemben, ahogy több pénzt visz el a mindennapi megélhetés. A sétához nem kell több egy kényelmes cipőnél, ráadásul az ember előbb-utóbb mintha már megértené a madarak énekét... SOMOGYBÁN BÁRHOL ÉL az ember, a közelében biztosan van vonzó kirándulóhely. Ugyanakkor a legtöbbeknek nem ez a fontos, hanem hogy a munkahelyük legyen közel. A szakértő szerint a spórolás szándéka miatt egyre több ember hoz kényszerdöntést a lakhelyével kapcsolatban. Például aki 8-10 kilométernél távolabb lakik Kaposvártól, az egy ideje be akar költözni. Két iskoláskorú gyermek esetén havonta akár 50 ezer forintot is meg tudnak spórolni azzal, hogy nem kell autóval, autókkal vagy busszal ingázniuk, ami sokak számára temérdek pénz. Értéküknél akár jóval olcsóbban eladnák 100-150 négyzetméteres családi házukat, amit még fával is drága kifűteni, s kis alapterületű lakást keresnek a megye- székhelyen. Ez a kalandtúránál is izgalmasabb vállalkozás, igaz, a nyereménye nem jóleső fáradtság, hanem több pénz a zsebben... Somogybán igazán népszerű a honvédség hadsereg Október 7-én vonulnak be a szerződéses katonák Szentendrére: Somogyból hatan jelentkeznek. Az idén eddig 39-en vettek részt a több hónapos kiképzésen. Horváth Jenő őrnagy, a kaposvári tobor- zó- és érdekvédelmi központ parancsnoka elmondta: a katonai alapísmereteket sajátítják el a fiatalok, akik ezután azoknál az alakulatoknál jelentkeznek, ahová a szerződésük kötik. A honvédség továbbra is várja a szerződéses katonák- illetve a fiatal önkéntes tartalékosok jelentkezését. - A somogyiak rendszeresen érdeklődnek a honvédségi lehetőségek iránt - mondta. ■ H. M. a CZENE ATTILA
