Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-26 / 250. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2013. OKTÓBER 26., SZOMBAT A deáki hagyományokhoz méltó utód elismerés Kéki Zoltán számára a szakmai díjak, egy közösséghez való tartozás szimbólumai a fontosak Kéki Zoltán, Kaposvár cím­zetes főjegyzője kapta idén a jogászszakma legmaga­sabb elismerését, a Deák Ferenc-díjat. Márkus Kata- Mióta ítélik oda ezt a díjat?- Őszintén szólva nem igazán tudom - árulta el Kéki Zoltán, Kaposvár címzetes főjegyzője.- Ez azt jelenti, hogy általában nem túl sokra tartja az elisme­réseket?- Minden dicséret, elisme­rés jólesik az embernek, de van, amelyik sokat számít, és van amelyik kevésbé. A szak­mai díjak fontosabbak szá­momra, de ugyanolyan fon­tosak az egy közösséghez va­ló tartozás szimbólumai, ame­lyek alapvetően a szeretetre épülnek.- A Deák-díj Önt összegzésre, vagy előretekintésre ösztönzi in­kább?- Nem Igazán ösztönöz ilyes­mire ez a díj. Évtizedek óta tudatosan csinálom azt, amit csinálok. Tudom, hogy merre tart a hajóm, és nincsenek ké­telyeim a fő célt illetően. De ezt a díjat is, mint minden el­ismerést, természetesen a he­lyén kell kezelni. Pontosan tu­dom, hogy rengeteg kiválóan képzett jogász dolgozik az or­szágban. Inkább olyan üzene­te van számomra ennek a díj­nak, hogy többet kell minden­kinek adnia magából, mint amit az adott munkaterület megkíván.- Amikor a Pécsi Tudomány- egyetemen végzett, valahogy még jobban kiszámítható volt a jogász szakma jövője, mint ma. Most mást sem hallunk, mint hogy nem kell annyi jogász Ma­gyarországon.- Nem csak ilyen szempont­ból változott a világ. Ma jó­val nagyobb százalékban vé­geznek egyetemet, főiskolát a fiatalok, mint a mi időnk­ben. Az nem baj, ha sokan végeznek, mert ez azt jelen­ti, hogy középvezetői szint­re is számos jól képzett fia­tal kerülhet. Am ma már na­gyon megnézem, amikor pél­dául egy jogászt veszünk fel, hogy melyik egyetemen vég­zett. El kell ugyanis monda­ni, hogy korántsem egyenér­tékűek a diplomák. Óriási hi­ba, hogy ennyi képzőhely van, és ez természetesen nem csak a jogászképzésre értendő. Ma­gyarországon ugyanis nincs annyi jól képzett egyetemi ok­tató, professzor, mint ameny- nyi képzőhely. Ebből eredően, ahova nem jut minőségi okta­tógárda, ott a diplomának az értéke devalválódik. Szeren­csésebbnek tartanám, ha ke­vesebb helyen képeznének jo­gászt, közgazdászt, értelmisé­git, akár sokat is, mert a sok jó szakember jó a gazdaságnak, jó az országnak.- Amikor Ön hivatást választott, eleve szándéka volt, hogy a köz- igazgatásban helyezkedjen el, vagy az élet hozta így?- Az élet hozta így. Erede­tileg vegyészmérnöknek ké­szültem, de az édesapám azt kérdezte akkor, hogy mi az a vegyészmérnök? Nem lehet­ne valami rendes szakmát vá­lasztani? Azt tanácsolta, men­jek inkább az orvosira, mint a bátyám. De mivel engem már a tyúkvér látványától is a rosz- szullét környékezett, inkább a jogász szakma mellett döntöt­tem.- Úgy fest, hogy jó választás volt ez a pálya. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint ez a díj, meg az, hogy a már sokadik jogi be­szélgetések rendezvénysoroza- * tót ugyanolyan lelkesedéssel szervezi, mint az elsőt.- Ez is egy olyan rendez­vény, ahonnan a politikát sze­retnénk távol tartani. Ugyan­akkor a jogásztársadalom krémjét hívjuk mindig erre a rendezvényre Kaposvárra. E program kapcsán fontos tud­ni - bár ez más területre is ér­vényes -, hogy bizony ebben a szakmában is van egyfaj­ta monotonitás. S ugyan a vá­rosházi munkára ez a legke­vésbé igaz, mégis mindig kell egy kis új szín. Ami egy más­fajta gondolkodást hoz a falak közé, arra készteti, hogy gon­dolkodásában, cselekvéseiben is megújuljon az ember, s egy kicsit kisöpri belőle a beideg­ződéseket.- Ha mára megújulás szüksé­gességénél tartunk: valljuk be, hogy erre vélhetően nagy szük­sége van Önnek is, hiszen 1990 óta jegyzője a városnak. Ami ez­zel kapcsolatosan a külső szem­lélő számára szembetűnő, az egyfajta szimbiózis Ön, illetve a polgármester úr között. A köz­gyűléseken láthatóan félszavak­ból is értik egymást.- Az tény, hogy a mai magyar helyi közigazgatás két fősze­replőre épül, a polgármester­re és a jegyzőre. Ha köztük nincs összhang, nem jó az együttműködés, akkor nem jól működik helyben a köz- igazgatás. Ezt példák sokasá­ga igazolja. Ahol egymás el­len dolgoznak, ahol nem hogy félszavakból, de egyáltalán nem értik meg egymást, ott baj van, elvesznek a pályáza­ti lehetőségek, nem úgy mű­ködik a település, mint az el­várható lenne. Sérülnek a kü­„Pro meritis de iuris peritia in memóriám Francisci Deák” azaz „jutalmul a jog tudójának DeákFerencre való emlékezés­sel” elnevezésű díjat 2003-ban alapította a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága, a Legfel­sőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyész­ség, a Magyar Jogász Egylet, a Magyar Közigazgatási Kar, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Ma­gyar Országos Közjegyzői Kama­ra, valamint az MTA Jogtudomá­nyi Bizottsága. A díj odaítéléséről az alapító jogász szervezetek kép­viselőiből álló Deák Ferenc Jo­gász Díj Testület döntés minden.. esztendőben a hat jogász hiva­tásrend ágának egy-egy képvise­lője részesül az elismerésben. Az elismerést olyan személyek kap­hatják meg, akik alkotmánybíró­ként bíróként, ügyészként, ügy­védként, közigazgatási szakem­berként, közjegyzőként jogtudós­ként az elmúlt századok nagy jogászainak, a deáki hagyomá­nyoknak méltó utódai. Kéki Zoltán 1952-BEN SZÜ LETETT Eddén. 1971-BEN ÉRETTSÉGIZETT fl Tán­csics gimnáziumban. 1977-ben szerzett jogi diplomát a Pécsi Tu­dományegyetemen, 1992-ben jo­gász-közgazdász másoddiplomát. 1977 És 1983 között, első munka helyén a Kaposvári Járási Hiva­talban főelőadó. 1980-TÓL OSZTÁLYVEZETŐ. 1990 DECEMBERE óta Kaposvár jegyzője. 2002júliusa óta címze­tesfőjegyzője. Nős, felesége Kováts Judit, jo­gász, három gyermekük és öt unokájuk van. lönböző intézményi ügyek, a közszolgáltatás szervezésé­ben zavarok keletkeznek. Vi­szont azt sem szabad elvi­tatni, hogy a folyamatosság­nak, annak, hogy hosszú ide­ig töltenek be emberek hiva­talt, nem csak előnyei, de hát­rányai is vannak. Az alapkér­dés az, hogy ez tudatosul-e a szereplőkben. Mert ha igen, akkor próbálják a rossz ha­tásokat kiiktatni. Ha viszont valaki ezt nem érzékeli, ott bajok lehetnek, torzulhat a személyiség, veszik a vezetői önkontroll. A polgármester és köztem vannak kérdések, amelyeket másként látunk, másként ítélünk meg. Ugyan­akkor mi nem viaskodunk, hanem beszélünk, egyez­tünk egymással. Hiszen any- nyi bizonyos, közös a célunk: a kaposváriak szempontjából mindketten a legjobbat akar­juk.- Ha már Kaposvárnál tartunk, meg kell említeni azt a honlap­ján szereplő írást, amelynek az a címe, hogy Kaposvárra jó ha­zajönni.- Ez egy Kaposvárról meg­jelent albumhoz készült elő­szó valójában. De el kell mond­jam, ha úgy tetszik, nekem Ma­gyarországon három otthonom van. Edde, ahol születtem, Ka­posvár és a Balaton.- Az előbb említett előszót úgy kezdi, hogy kisember korom­ban.... Miért nem gyerekkorom­ban?- A síelés a család számá­ra mindig fontos esemény. Az egyik ilyen alkalom név­napomra esett. A bátyám ak­kor még általános iskolás ko­rú unokája poharába töltöt­tem egy kevés bort. Az édes­anyja meglepetten kérdezte:- Mit csinálsz? Ekkor elme­séltem neki, hogy annak ide­jén, amikor a nagyapámmal kimentünk a szőlőbe, s jöt­tek a barátai, ittak egy-egy po­hár bort, és ilyenkor iái nagy­apám nekem is töltött egy ke­veset a pohárba, amit persze soha nem ittam meg. Mégis rém büszke voltam arra, hogy velem is koccintottak, ember­számba vettek.- Most hány emberszámba vett kisember van az életében?- Sok, de akik nagyon közel állnak hozzám, az az öt uno­kám kettőtől tizenegy éves korig. Közülük a négyes szá­mú most tanult biciklizni, s mint papa, természetesen nem engedhettem meg ma­gamnak, hogy esetleg elessen. Ezért hát trappolnom kellett utána. Ezt némely szemlélő a Balatonon úgy kommentálta, tessék ám utolérni az unokát. Mire Ő: papi, tudok ám jobban is tekerni .... Tö bbet kell adnunk magunkból, mint amit az adott munkaterület megkíván Októberi esték a csillagok alatt Nagybajomban reformáció A nagybajomi re­formátus eklézsiában hagyo­mányos őszi program az „Ok­tóberi esték a csillag alatt” ren­dezvénysorozat, melynek célja a protestáns értékek bemutatá­sa. A templomban keresztyén zenei műsorral nyitott a buda­pesti Korál-Sziget együttes: az evangélikus énekeskönyv éne­keit adták elő újszerű hangsze­relésben. Majd Simon András grafikusművész előadása kö­tötte le az érdeklődők figyel­mét, a záró alkalmon pedig Varga Gyöngyi evangélikus te­ológiai tanár az áldás tovább­adására hívta a hallgatóságot - tudtuk meg Fejér István bajo­mi lelkipásztortól. ■ G. A. Erősödnek a szeretet szálai kirándulás Ballószögön volt presbiterüket keresték fel a kilitiek A testvéri kapcsolatok elmélyíté­sére a siófoki református gyüle­kezetből negyvenen jártak Szász- régenben. Családoknál szálltak meg, és több napos, élmények­ben bővelkedő program várt rá­juk, jártak a Szent Anna tónál, a Békás-szorosnál is. Az istentisz­teleteken a balatoni lelkészházas­pár szolgált igehirdetéssel. A ba- latonkiliti református egyházköz­ség szervezte kiránduláson részt­vevők a ballószögi idősek ottho­nában a dél-balatoni gyülekezet egykori presbiterét, Takács Jenőt is felkeresték. Aki meghatódva fo­gadta a sok finomságot, ajándékot és kívánságára lelki énekeket szó­laltattak meg a látogatók. ■ Gamos Adrienn Látogatás Ballószögön. Egykori presbiterüket keresték föl a kilitiek Saját társaitól is lopott a gyermekotthon lakója vád Kisebb értékre, üzletszerű­en, dolog elleni erőszakkal elkö­vetett lopás és más bűncselek­mények miatt emelt vádat négy fiatalkorú és egy felnőtt ellen a kaposvári ügyészség. Az el­sőrendű - fiatalkorú - vádlott 2011 novemberében az öregla­ki gyermekotthonban (akkor ott élt), felfeszítve társai szekrényét tárgyakat lopott el tőlük 34 ezer forint értékben. Három, fiatalko­rú társával betört több somogy- szentpáli házba, 7600 és 227 ezer forint közötti értékben vit­tek el tárgyakat, melyeket a fel­nőtt vádlott segítségével adtak el. A vádhatóság az első-, a má­sod- és a harmadrendű vádlottra letöltendő, a negyedrendűre fel­függesztett szabadságvesztést kért, az ötödrendűvel szemben pénzbüntetést javasolt. Szintén a kaposvári ügyész­ség emelt vádat két helyi fér­fi ellen kisebb értékre, bűnszö­vetségben, üzletszerűen és do­log elleni erőszakkal elkövetett lopás és más bűncselekmények miatt. A páros 2011 augusztu­sa és 2013 januárja között 15 ka­posvári, egy-egy hetesi és szent- gáloskéri házba tört be, 5-240 ezer forint közötti értékben vit­tek el szerszámokat, használati tárgyakat, fémhulladékot. A du­óra - akik közül az elsőrendű előzetesben van - végrehajtandó szabadságvesztést kért a vádha­tóság. ■ A. V.

Next

/
Thumbnails
Contents