Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-14 / 240. szám

Hat számjegyű minimálbér alku Az inflációkövető emelésbe belemenne a VOSZ HÍRSÁV Orbán Viktor: fontos a nemzeti szuverenitás a kormányfő szerint egyre fontosabbá válik a nem­zeti szuverenitás, és ma a kulcskérdés az, hogy ki kor­mányoz bennünket. Orbán Viktor a The Daily Telegraph című tekintélyes brit kon­zervatív napilapnak adott interjút, amely az újság on­line kiadásában jelent meg szombaton. Nagy-Britanni- ával ellentétben a magyar miniszterelnök nem tudja kizárni Magyarország euró­övezeti csatlakozását, de a napilap idézete szerint nem is sürgeti azt. ■ MTI Szerzőijog-sértések: akció után bírságolás VÁRHATÓAN ÖTMILLIÓ forint bírságot szab ki adathordo­zókkal kapcsolatos szerzői­jog-sértések miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ellenőrző akcióin több mint félszáz alkalommal tapasz­talt jogsértést október első hetében Budapesten és Pest megyében. ■ MTI A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet a kitüntetett a hágai székhelyű Vegyi­fegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) a 2013. évi No- bel-békedíj kitüntetettje - jelentette be Oslóban a norvég Nobel-bizottság. A testület elnöke, Thorbjörn Jagland volt norvég minisz­terelnök a döntést indokolva közölte, hogy az OPCW a vegyi fegyverek megsemmi­sítése terén végzett széles körű munkájáért kapta meg az idei Nobel-békedíjat. ■ MTI Majdnem egymillióan élnek rabszolgasorban az európai Unióban 880 ez­ren élnek rabszolgasorban az Európai Parlament (EP) szervezett bűnözéssel fog­lalkozó különbizottságának jelentése szerint. 270 ezren szexuális kizsákmányolás áldozatai. ■ MTI Ha csak a jövő évi inflációs várakozásokat figyelembe vevő minimálbér-emelésben tudnak megállapodni az érin­tett felek, akkor is átlépheti a 100 ezer forintot a legkisebb bér mértéke. A szakszerve­zetek javaslata ennél többről szól, de a VOSZ szerint a most prognosztizált 2,4 százalékos inflációhoz szabott emelésig „el lehet menni”. Braunmüller Lajos Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa 2014-ben a kötelező legkisebb munkabér és a bérminimum 6 százalékos, valamint a kerese­tek 4,5 százalékos növekedését tartja szükségesnek, a minimál­bér ennek megfelelően a jelen­legi 98 ezer forintról 104 ezer, a szakképzettséghez kötött bérmi­nimum pedig 114 ezer forintról 121 ezer forintra nőne - közölte az érdekképviselet a napokban. Az érdekvédelmi tömörülés cél­ja a „dolgozói szegénység meg­szüntetése". A szakszervezet szerint „tarthatatlan állapot, hogy a magyar dolgozók jelentős részének nettó keresete nem éri el a létminimum értékét”. Közöl­te álláspontját a Liga is, amely a minimálbért és a garantált bér­minimumot egyaránt bruttó 5,5 százalékkal emelné jövőre. Még októberben elkezdődnek a hivatalos egyeztetések a jövő évi bérekről - közölte válaszul a Nemzetgazdasági Miniszté­rium (NGM). A tárca tájékozta­tása szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén már informálisan volt szó a minimál­bérről. „Tisztelem a szakszervezeti álláspontot, de ilyen esetekben mindig ők rendelnek és mi fize­tünk” - reagált a felvetésekre a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók márciustól igényelhették a 11, leginkább veszélyeztetett ágazat munkaadói a minimál­bér és a garantált bérmini­mum emelésének költségeit fedező állami támogatást, amelyet a tavalyi VKF-meg- állapodás értelmében kaptak. A támogatás alapját az adott vállalkozás január elsejei sta­tisztikai állományi létszáma képezte, kivéve az egyszerűsí­Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak hozzátet­te: a kérdésben év végéig kell megállapodni, október közepén ebben a kérdésben még nincs sürgető határidő. „A döntéshez érdemes lenne megvárni az el­ső kilenchavi adatokat, amelyek november közepére már rendel­kezésünkre fognak állni. Fontos lenne mindezeket a költségvetés­hez, a jövő évi adószabályokhoz, valamint a vállalati jövedelmeket érintő szabályozáshoz igazítani, ezután lehet megalapozott tár­gyalást folytatni” - fogalmazott a főtitkár. A főtitkár szerint aggályos, hogy a szakszervezetek „meg sem említették” a minimálbérről tett foglalkoztatás vagyalkal- mi munka keretében foglal­koztatottakat Támogatás járt ugyanakkor minden dolgozó után, akinek alapbére nem érte el a tavalyi év utolsó nap­ján az idei bérminimumokat, vagyis a 98 ezer, szakképzet­teknek a 114 ezer forintot A teljes érintetti kör kompenzáci­ója mintegy 10 milliárd forint­jába került a költségvetésnek. tett javaslatuk megfogalmazása­kor a meglévő munkahelyek biz­tonságát. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a minimálbér kevés, ám kiemelt cél lenne, hogy az elha­markodott döntést elkerüljük, amely miatt esetleg emberek kerülhetnek az utcára. Ez már csak azért is fontos lenne, mert olyan munkavállalói körről van szó, akik később nagyon nehe­zen tudnak csak elhelyezkedni” - vetette fel Dávid Ferenc. A főtitkár szerint az idén meg­valósult minimálbér és garantált bérminimum-emelés átlago­san 5,5 százalékos volt, mindez „messze meghaladja az idei inf­lációt, amelyről már most lehet látni, hogy nem fogja elérni a 2,5 százalékot éves szinten. A minimálbér emelése tehát bőven meghaladta az inflációkövető mértéket.” Dávid Ferenc kifejtette: a VOSZ álláspontja szerint a soron következő tárgyalásokon az inf­lációkövető emelésig „biztosan el lehet menni”. A jelenleg a jövő év­re prognosztizált inflációs mér­ték 2,4 százaléknyi. Ha tehát a felek a következő hónapban csak ennyiben tudnak megegyezni, akkor is átlépi a minimálbér ösz- szege a 100 ezer forintot. Hiánjfszakmák: még ijesztő az orvoselvándorlás aránya migráció Ugyan a mértéke még a tíz százalékot sem éri el, de a tavalyi év azonos idő­szakához képest legalább már csökkenő tendenciát mutat az egészségügyi dolgozók el­vándorlásának mértéke. Az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal első háromnegyed éves adatai alapján 2012 első kilenc hónapjában 1660-an kérték ki a külföldi munka- vállaláshoz szükséges „jó hírnév igazolást”, idén ugyan­akkor már „csak” 1546-an. Egyedül a gyógyszerészek és a szülésznők közül vállaltak többen munkát az országon kívül (a tavalyi 46-tal szem­ben 53 gyógyszerész, illetve 10 helyett 16 szülésznő), a többi szakmában, ha minimálisan is, de csökkent az elvándorlók száma. Míg a tavalyi esztendő első háromnegyed évében 912 orvos távozott, idén 775; a 388 ápolóval szemben 378 döntött a távozás mellett. Továbbra is a fiatalok azok, akik a leginkább elvágyódnak: az idén eddig útnak indult egészségügyiek több mint 80 százaléka 45 év alatti. Az orvosszakmák migrációs listáját még a belgyógyászok és a háziorvosok vezetik, mindkét területről félszázan-félszázan távoztak. A számokból egyér­telműen látszik, hogy a tenden­ciát nem sikerült megállítani a hiányszakmákban: szeptember végéig 32 aneszteziológus, 26 csecsemő- és gyerekgyógyász, 16 kardiológus, 14 radiológus, 13 traumatológus és 11 pszi­chiáter hagyta el az országot. Más szakmákban is ijesztően nő azok száma, akik nem itthon akarnak praktizálni, egyre nagyobb számban van­nak gasztroenteorológusok, fül-orr-gégészek, szemészek, nőgyógyászok. A Magyar Or­vosi Kamara és a Semmelweis Egyetem Magatartástudomá­nyi Intézetének felmérése még nagyobb orvosmigrációt vetít előre. A megkérdezettek 17 százaléka egy-két éven belül külföldön dolgozna. ■ H. É. Tízmilliárd forintból kompenzáltak Nagyot drágult a taxizás infláció A pénzromlást a rezsicsökkentés tartja alacsonyan Varga Mihály: kedvezőbb a gazdaság megítélése Andor László fellép a brit szigorítás ellen bevándorlók Több százezer munkanélküli EU-bevándorló él Nagy-Britanniában, Andor László EU-biztos jogi eljárást készít elő London ellen a kül­földi EU-polgárok szociális juttatásainak tervezett szigo­rítása miatt - írta vasárnap a The Sunday Telegraph. Az újság szerint az EU-tanulmány, amelynek elkészítését Andor László kérte, feltárja, hogy a 2011-ben zárult három évben 73 százalékkal emelkedett az olyan külföldi EU-polgárok száma, akik úgy érkeztek Nagy-Britanniába, hogy ott nem volt állásuk. Az ország­ban 600 ezer „nem aktív” kül­földi EU-állampolgár él. ■ MTI Szeptemberben 1,4 százalékkal emelkedtek az árak - az augusz­tusi 1,3 után - az előző év azo­nos időszakához képest a KSH jelentése szerint. Az infláció növekedése kisebb meglepetést okozott, ám ennél is érdekesebb a maginfláció megugrása. A sze­zonálisán kiigazított index (ami kiszűri például a rezsicsökken­tés hatását) az augusztusi 3 szá­zalékról 3,5-re emelkedett, ami figyelmeztető jel lehet az infláci­ós folyamatok tekintetében. A következő hónapokban vár­hatóan nem mutat nagyobb hul­lámzást az inflációs főindex, ám az újabb „rezsicsökkentés” ala­csonyan tarthatja a pénzrom­lást. Ugyanakkor ha a maginflá­ció nem követi a főindexet - és tartósan a 3 százalékos cél felett maradna -, az arra utalhatna, hogy az inflációs várakozások nem kellően horgonyzottak. Augusztushoz képest 0,5 százalékkal nőttek az árak. A taxizás egy hónap alatt 6,3 szá­zalékkal drágult az egységes budapesti tarifák hatására, a dohánytermékek árai pedig 6,7 százalékkal emelkedtek az ár­rés növelése miatt. A tranzak­ciós illeték emelése pedig meg­látszik a pénzügyi szolgáltatá­sok drágulásán, ahol közel 14 százalékos növekedést mértek egy hónap alatt. Az élelmisze­rek havi árcsökkenése viszont lefelé húzta a mutatót. Elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank ebben a hónap­ban a 15. egymást követő alka­lommal is csökkentheti a jelen­leg 3,6 százalékon álló jegyban­ki alapkamatot. ■ H. J. Az infláció alakulása (éves, százalék) AZ ELŐTÖRLESZTÉSNEK és a kon- szolidációnak köszönhetően a korábbinál jóval kedvezőbb a magyar gazdaság megítélése és megnőtt a Magyarország iránti befektetői érdeklődés is - összegezte Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank őszi közgyűlé­sének tapasztalatait Varga Mi­hály. A nemzetgazdasági minisz­ter elmondta, hogy az IMF és a Világbank országcsoport-ér- tekezletein partnerei úgy nyi­latkoztak, Magyarország sok­kal kedvezőbb helyzetben van, mint korábban. Varga rámuta­tott: az IMF-anyagok elismerik, hogy Magyarország sikeresen előtörlesztette hitelét, amit úgy tett meg, hogy közben nem kel­lett sem újabb hitelt felvennie, sem olyan megszorítást alkal­maznia, mint amilyenre más országok kényszerültek. „A kedvezőbb megítélésnek nyil­ván az is az oka, hogy nem va­gyunk program-ország. Azzal, hogy előtörlesztettünk, kifutott a 2008-ban felvett hitel prog­ramja, ezért most nem konkrét intézkedésekről kell vitatkoz­nunk az IMF-fel, hanem köl­csönösen megkérdezzük egy­mástól, hogy vagyunk. Ennél fontosabb, hogy intenzívebb befektetői érdeklődést tapasz­taltam Magyarország iránt” - mondta a tárcavezető. ■ MTI __________■■■ : . - ! -___________________________________1 '■ A minimálbér és a hozzá kapcsolódó költségek (forint) Munkaadó összes költsége 124 460 k Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) 26 460 Bruttó minimálbér 98000 SZJA 16% 15680 ■+ Nyugdíjjárulék 10% 9 800 ♦ Eg. bizt. jár. + mpiaci jár. 8 330 * Nettó jövedelem 64190 FORRÁS: VG-GYCJTÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents