Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám

2013. OKTÓBER 13., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Szerencsejáték a halállal kiállítás Ki volt Róbert Capa? - erre keresi a választ a Nemzeti Múzeum tárlata A világhírű magyar fotó- riporter, Róbert Capa életé­nek aspektusait bemutató kiállítás látható a Magyar Nemzeti Múzeumban; a ja­nuár 12-éig nyitva tartó tár­lat a száz éve született fotós lehetséges szerepeit kutatja 160 képen keresztül. meg a győzelem örömét és ke­gyetlenségét. Az ilyen képek elkészítéséhez ugyanúgy bá­torság kell” - magyarázza. Arra a kérdésre, hogy számá­ra miért érdekes Róbert Capa, azt felelte, hogy mert a foto­gráfus révén a XX. század tör­ténetét, társadalmát is be lehet mutatni. Ugyanakkor -hívta fel a figyelmet - a Capa-kul- tusz mindig elhomályosítja azt a tényt, hogy munkái mögött szerkesztők álltak, akik a meg­bízásokat adták, akik a képe­ket kontextusba helyezték. „Az utókor túl sokat akar egyetlen ember vállára tenni” - véleke­dett Fisli Éva, hozzátéve: hogy Capa is éppúgy ki volt téve a re- tusálásnak, a vágásnak, mint a többi fotóriporter. „Ezért is hoz­ták létre kollégáivá a Magnum fotóügynökséget 1947-ben” - mutatott rá. A tárlaton ezért azt a közeget is bemutatják, ahol Capa képei megjelentek. A lá­togatók megismerhetik, hogy milyen környezetben, milyen képaláírással jelentek meg an­nak idején a világhírű fotók. Mézes Gergely Róbert Capa fotóiból számos ki­állítás volt már látható Magyar- országon, olyan azonban még nem, amelyben a világhírű fotóriportert a rá legjobban jel­lemző tulajdonságok és a legen­dák felől vizsgálják. Ki is Capa? Fotóriporter és haditudósító? Emigráns, aki sehol nem talál­ta a helyét? Hős, aki dacolva a veszéllyel, a frontvonalba is elment egy jó sorozatért? Játé­kos, aki hatalmasakat vesztett pókeren? Sarmőr? Korának ün­nepelt celebje? „Ezen kiállításon nemcsak Cápát, hanem rajta és hősein keresztül arról a századról is mesélünk, amelyben élt” - mondja Fisli Éva, a tárlat egyik kitalálója, aki évek óta kutatja és rendezi Róbert Capa fotóit. A múzeumban az ismert fény­képek mellett megjelennek a Cápáról készült fotók, vetített sorozatok, továbbá számos tárgy és dokumentum, imitált enteriőrök és hangkulisszák, amelyek Capa egykori századát idézik meg. Ki tudta például, hogy Capa szenvedélyes játékos volt: póke­rezett, lóversenyre járt, és több­nyire rengeteget vesztett? A já­tékosról szóló teremben ezért középre egy asztalinstallációt helyeztek, amelyen megtekint­hető egy részlet Kékesi Attila dokumentumfilmjéből; ebben Capa unokahúga épp a játék­függő rokonról beszél. Ugyan­itt a londoni Hulton archívum­ból érkezett 11 vetített képen megelevenedik egy füstös pó­kerjátszma is, amelyben a kor ismert emberei vesznek részt. „Persze a teremben láthatjuk a Capa által készített képeket is, hiszen nagyon sokat és sokféle­képpen fotózott játszó embere­ket, felnőtteket és gyerekeket, gazdagokat és szegényeket egy­aránt” - fogalmazott Fisli Éva. Sakkozó köztársaságiak a front mögött. Madrid, Spanyolország, 1936. november. Róbert Capa felvétele. A hős Cápát bemutató te­remben pedig arra kaphatunk választ, hogy vajon minek kö­szönheti hírnevét a fotóripor­ter. „Már gondosan építette az imidzsét az életében is. De mi kellett ahhoz, hogy a szakmá­jának az önképét máig hatóan alakítsa?” - tette fel a kérdést a kurátor. A toposz kialakulásá­hoz hozzájárult a nevét viselő díj is, amelyet kollégái alapí­tottak emlékére, az elismerést 1955 óta a kivételes bátorságot mutató fotóriporterek kaphat­ják meg. A teremben termé­szetesen ugyanilyen hangsú­lyosak azok a képek, amelyek Capa hőseiről szólnak, arról, hogy ő kiket emelt képei közép­pontjába. Arra a kérdésre, hogy Capa életművét mennyire befolyásol­ja az általa kialakított imidzs, Fisli Éva azt felelte, hogy a le­gendák és a legendagyártás valóban fontos részt képeznek a fotóriporter esetében, de a ké­pek arról tanúskodnak, hogy Capa kedvelte az éles helyze­teket, halála is a frontvona­lon következteti be. Fisli Éva ugyanakkor rámutatott, hogy nem feltétlenül kell golyózápor, hogy Capa éles helyzetbe ke­veredjen. Példaként kedvenc sorozatát hozza, amelyet Capa 1944-ben készített a francia- országi Chartres-ben, a várost ekkor foglalták vissza a szö­vetségesek a németektől. „A képeken örömittas franciák láthatók, akik ünnepük a város felszabadítását, de megjelenik a kegyetlenség is, hiszen a né­metekkel együttműködőket keményen megbüntették. Ez az erős sorozat egyszerre mutatja Névjegy FRIEDMANN ENDRE ERNŐ néven Budapesten született 1913. októ­ber 22-én. Barátai hívták Cápá­nak, ezért vette fel később a Ca­pa nevet. 1931-ben költözött Ber­linbe, itt kezdett fotóügynökség­nél dolgozni. 1933-ban Párizsba indult: a filmiparban és a képes hetilapoknál egyaránt szeren­csét próbált. Életét a spanyol pol­gárháborúban készített fotóri­portjai változtatták meg: ekkor futott be, mint haditudósító. 1938-ban Kínába utazottJoris Ivens dokumentumfilmjének asz- szisztenseként, 1939-ben Ameri­kába emigrált. A második világ­háború észak-afrikai, olaszor­szági, normandiai és németor­szági frontjain fényképezett a Life magazin riportereként. A háború után a Szovjetunióról, Magyarországról, Izraelről ké­szített riportokat. Hollywoodban is megfordult, barátai között írók, rendezők, színészek is vol­tak. Igazi sarmőr volt, imádta a nőket, egy időben szerelmi vi­szonyt folytatott Ingrid Bergman- nal is. 1954. május 25-én hivatása gyakorlása közben aknára lé­pett és életét vesztette. 13 HÍRSÁV Krusovszky Dénesé az irodalmi ösztöndíj KRUSOVSZKY DÉNES költő, író, műfordító kapja az első al­kalommal odaítélt Horváth Péter irodalmi ösztöndíjat. A nettó 6000 eurós (1,7 mil­lió forint) ösztöndíj célja a legtehetségesebb pálya­kezdők, 35 évesnél nem idősebb szerzők támogatása, számukra egy évig nyugodt munkakörülmények biztosí­tása, új művek megszületé­sének ösztönzése, a kiadott mű németországi megjelen­tetésének elősegítése. Tapintható Miró-tqrlat a Szépművészetiben vakok és gyengén látók szá­mára Joan Miró festményei­ből nyílt tapintható tárlat a Szépművészeti Múzeumban, a bemutató október 15-éig, a fehér bot világnapjáig lá­togatható. A kiállításon a katalán művész nyolc, ki­mondottan a látássérültek számára, dombornyomásos technikával átalakított fest­ményének kisméretű válto­zata tekinthető meg. Harrison Ford folytatja a Szárnyas fejvadászt harrison ford a Szárnyas fejvadász folytatására ké­szül: a 71 éves színész már tárgyalt Ridley Scott rende­zővel a szerepről. „Őszintén csodálom Ridley-t magánem­berként és rendezőként is. Nagyon örülnék, ha megint együtt dolgozhatnék vele a történet folytatásán” - mond­ta Harrison Ford az IGN. comnak. A film producerei két éve jelentették be, hogy Ridley Scott folytatást tervez 1982-es alkotásához. Újra a Millenáris Parkban lesz a WAMP az őszi-téli kollekciókat felvonultató WAMP dizájn- vásár vasárnaptól ismét a Millenáris parkban várja az érdeklődőket Budapesten. A megszokott kínálaton - ruhákon, ékszereken, táská­kon és különféle használati tárgyakon - túl gasztroszek- ció is bemutatkozik. Emellett a hónap dizájnerének, Sze­rencsés Gabriellának őszi-té- U kollekciójával ismerked­hetnek meg az érdeklődők. Kanadai író kapta az irodalmi Nobelt irodalom - Nádas Pétert a legesélyesebbek között emlegették Alice Munro kanadai írónőnek ítélte a Svéd Akadémia az iro­dalmi Nobel-díjat, a díjátadó ceremóniát hagyományosan december 10-én, Alfréd Nobel halálának évfordulóján tartják Stockholmban - írta az MTI. Peter Englund, az akadémia titkára a kortárs novella mes­tereként méltatta a 82 éves írónőt, akit régóta a díj váromá­nyosaként emlegettek. Munro novellaszerzőként ismert, ám sokak szerint annyi mélysé­get, bölcsességet és precizitást visz írásaiba, mint a regény­írók többsége egész életművé­be. Gyakran hasonlítják Anton Csehovhoz és az emberi lélek mélyreható, de megbocsájtó krónikásaként tartják számon, írásaiból gyakran világlik ki a különbség a konzervatív kisvá­rosi közegben töltött gyerekko­ra és az 1960-as évek társadal­mi forradalma. Alice Munro művei ma­gyarul is elérhetők, az utóbbi években a Park kiadó gondozá­sában látott napvilágot az Egy jóravaló nő szerelme, az Asz- szonyok, lányok élete, a Szeret, nem szeret, a Csend, vétkek, szenvedély, valamint a Mennyi boldogság! című novellásköte- te. A Szeret, nem szeret és az Oda-vissza című írásából fór- gatták Julié Christie főszerep- 2 lésével az Egyre távolabb című s Alzheimer-drámát. ■ Alice Munro elsősorban novellista, művei hétköznapi témákból merítenek Nagy jövőt jósolnak az erotikus könyveknek ma ér véget a 65. Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozója: a vásáron száz országból 7300 ki­állító és 1500 szerző vesz részt, és a világ egy esztendőben megkötött könyves üzleteinek kétharmadát itt kötik. A dísz­vendég Brazília kortárs irodal­ma hetven szerzővel, ötszáz könyvbemutatóval jelenik meg a vásáron. A brazil író, Paulo Coelho bírálta a 7 millió eurós költségvetésű nemzeti progra­mot: a jelen levő szerzők listá­ját kifogásolta, és tiltakozásból nem vesz részt a vásáron. A frankfurti könyvvásár a szakma fejlődését meghatározó trendek bemutatására törek­szik. Külön téma a gyermek és ifjúsági irodalom, illetve az úgynevezett startup cégek megjelenése: a vásár kataló­gusa húsz oldalon keresztül sorolja a feltörekvő új cégeket, amelyek mind egy-egy új meg­oldást, üzleti modellt vagy ter­méket szeretnének sikerre vin­ni a könyvszakmában. A szervezők az informatika és a digitális könyvek piacának bővülésére számítanak, a vá­sár igazgatója azt jósolta, hogy a fikciós művek körében az ero­tikus regények kerülnek majd a középpontba, amelyet Jürgen Boos diplomatikusan az új fel­nőtt regények reneszánszának nevezett. ■

Next

/
Thumbnails
Contents