Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2013. SZEPTEMBER 22., VASÁRNAP energia Ahhoz, hogy a rezsicsökkentés hosszú távon fenntartható legyen, változtatni az energiafelhasználás összetételén. Sokkal több hazai forrásra kell támaszkodni, és sokkal többet kell növelni az energiahatékonyságon. Most inkább a kormányzati akarat van napirenden. A REZSIHÁBORÚ MEGKEZDŐDÖTT A rezsiháború zajlik, immár nemcsak a multik betörése, hanem egyenesen az álla­mosítás a kormány célja. Lehet-e tartósan olcsóbb a rezsi? Újvári Miklós Hat-hét komoly, korábban privatizált közműcég vissza­vásárlásáról folyamatosan tár­gyal a kabinet - robbantotta a rezsicsökkentés újabb bombáját Orbán Viktor pénteken. Igaz, a közműszolgáltatások nonpro- fittá alakításáról szóló törvényt csak tavasszal, a választási kampányban dobja majd be a kormány, addig is fenntartja, hogy ki akarja „ebrudalni” a nemzetközi energiacégeket Ma­gyarországról. Vajon miért? Akkor olcsóbb lesz az energia? De hiszen az áram és a gáz lakossági árát ma is a kormány határozza meg, és folyamatosan csökkenti. Jenei András, a Méltányosság Politi­kaelemző Központ Energia Mű­helyének vezetője azt mondja, a bejelentésből egyáltalán nem az következik, hogy piaci és ener­getikai szempontból olcsóbb lenne tőle az energiahordozók ára, hiszen az energiaforrások túlnyomó része nem magyar ál­lami kézben vannak, a gázt nem fogjuk kevesebb pénzért ven­ni külföldről, a kitermelés nem lesz olcsóbb. A villamos áram összetételébe lehet esetleg több külföldi forrást keverni, hiszen az most rendkívül olcsó, mert a német zöldáram lenyomta a nemzetközi piaci árakat, de így is 30% felett van az áramimport aránya, ami már-már egészség­telen ellátásbiztonsági szem­pontból. De összességében az államosítás inkább arra jó, hogy az állam ne csak közvetetten, a szabályozáson keresztül tudja befolyásolni az árakat, hanem közvetlenül, tulajdonosként is. Ahhoz, hogy a rezsicsökken­tés hosszú távon fenntartható le­gyen, ahhoz változtatni az ener­giafelhasználás összetételén. Sokkal több hazai forrásra kell támaszkodni, és sokkal többet kell növelni az energiahatékony­ságon, például az uniós források kihasználásával - mondja a ku­tató. Az ellenzék egyelőre inkább a rezsicsökkentés módját vitat­ja, magában a tényben a kutató szerint is parlamenti konszen­Újranyíló szénbányák? szeretném, ha kisebb szénbá­nyák nyílnának meg, készülő­dünk egy váratlan tettre - ezzel lepte meg mindazokat Orbán Vik­tor, akik úgy tudták, a kormány az egyetlen ma még működő ma­gyarországi mélyművelési szén­bánya bezárásával foglalkozik. A szakemberek szerint 200 évre elegendő szén is lehet a földben Magyarországon, amit egy új, úgynevezett tisztaszén technológiával felszínre lehetne hozni, lehetne kitermelni. De hol van még lehetőség szenet bányászni. Nos, mind Borsod, zus van, mert ezt diktálja a po­litika logikája. Sőt, az ötlet ter­jed, Bulgáriában, Szlovákiában, Romániában is téma. Minden­ki örül az olcsóbb energiának. „Holott az elképzelés nonszensz növekvő világpiaci árak mel­lett. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban inkább a piaci liberalizáció oldja meg a kérdést, Amerikában például a palagáz-forradalom öt év alatt felére vitte le a lakossági földgáz árát.” Van tehát az árakban moz­gástér? Igaz, hogy az energia­cégek valójában nyereségesek, csak eltüntetik a profitot? „Azt nem merném mondani, hogy a nyereségkimutatás kozme­tikázott adat - mondja lenei -, de az egyértelmű, hogy min­den egyes szolgáltató számára veszteséges a lakossági, úgyne­vezett egyetemes szolgáltatás, mégpedig súlyosan. Az is tény, hogy a rezsicsökkentés előtt az elosztásból, a nagyfogyasztók kiszolgálásából tetemes haszon­ra tettek szert, amely ellensú­lyozta a másik ág veszteségét. A kormány úgy gondolja, hogy lehet még csipkedni a profitot. De azt nem veszik figyelembe, hogy a nonprofit működés nem azt jelenti, hogy nem termel­nek profitot, hanem azt, hogy a nyereséget visszaforgatják a vállalkozásba, rendszereket tar­tanak fenn, fejlesztenek. Mivel ma a külföldi tulajdonú cégek ugyanúgy osztalékot fizetnek a tulajdonosaiknak, a rezsicsök­kentést kompenzálják máshol. Leépítenek, ötödét-tizedét költik fejlesztésre. Tehát a rendszer­ben nagy veszélyek vannak. Ha az állam lesz a tulajdonos, ott nem lesznek részvényesek, akik profitot várnak el. A lakos­ság számon kérheti a működést, de az adatokat nem fogják látni, ítélni pedig csak politikai síkon van esélyük, a választásokon. És ne felejtsük el, hogy az MVM például egyáltalán nem non­profit vállalatként működik, ha­nem kemény osztalékokat fizet ki, ahogyan a MÓL is az állami tulajdonrészre. Talán az állam már ma is mutathatna példát nonprofit-ügyben." Nem lehetséges, hogy a rezsi­csökkentéssel addig szorongat­ják a multikat, míg végül azok olcsón eladják az államnak tu­lajdonukat? És vajon meg lehet csinál­ni egy állami óriásenergetikai csoportot? Nos, a szakemberál­lomány megvan, amely működ­teti a teljes energiaszektort, de ez a kutató szerint nem szokott jól működni. Ilyen példa csak Oroszországban és Ukrajná­ban van, ahol teljes az állami befolyás, de még ott is ellenté­tes folyamatok zajlanak, enyhe piaci liberalizáció formájában, elég példaként említeni a Gaz- prom és a Novatek versengését. Nyugat-Európában erős hazai vállalatok uralják a piacot, de ezek nem mind államiak. „És itt belép az Európai Unió kérdé­se, hogy vajon egy ilyen teljes államosítást elfogad-e az uniós joganyag. Itt a legfőbb gond a versenyjog lehet, mert így ál­lami monopólium alakulna ki. Emellett az uniós szabályok szerint el kell választani a rend­szerüzemeltetést az ellátói és szállítói tevékenységtől. És más kérdések is felmerülhetnek” - mondja lenei András. A magyar kormány régóta úgy gondolja, hogy az energiacégeknek döntő befolyása van az uniós politi­kára. A szakértő szerint naivak nem lehetünk, nem biztos, hogy egy GDF-nek, egy EDF-nek, egy e.on-nak ne lenne szava Brüsz- szelben, már csak a méreténél fogva is. Ha a nagy energiamul- tik összefognak, akkor lehet be­folyásuk, ez igaz. Sokan úgy vélik, az állam ele­ve csak rossz tulajdonos lehet. Magyarországon 1990-es évek előtt minden állami kézben volt és működött. De azt a típusú rendszert lesz nehéz fenntarta­ni, ami most működik. Hiszen Magyarországon - emlékeztet Jenei András -, az elmúlt 15 év­ben komolyabb áramszünetek nem voltak, ellentétben a szom­széd országokkal, ahol lényege­sen nagyobb az állami súly, és sűrűbb is a rendszerfennaka­dás, tehát az energiamultik jó gazdák voltak eddig. Ha minden az államé lesz, az állam nem lesz rákényszerítve a versenyre, az innovációra. A kormány a jelek szerint úgy gondolja, hogy minél kevesebb külső fék és ellensúly van, an­nál könnyebben lehet megvaló­sítani bizonyos politikai célokat. A rezsicsökkentés ilyen politi­kai cél, de ez nem ingyen van. Ha veszteséges a rendszer, adó­forintokból kell kipótolni. Vagy­is az állampolgár fogyasztóként jól járhat, adófizetőként nem. „Annak nagyon kicsi az esé­lye, hogy fél év alatt, a válasz­tásokig sikerüljön végigzongo­rázni egy ilyen üzletet - mondja Jenei András. És mi van, ha a cégek nem akarják eladni a tulajdonrészü­ket? Jenei szerint ha ezt mond­ják, az állam gondban van. A szabályozórendszer onnantól úgy kell használnia, mint egy meghosszabbított öklöt, ami nem egy túl jó üzenet a piacnak, elvégre nem ez a feladata a regu­lációnak. Olyan piaci környeze­tet teremthet, amikor már nem éri itt lenni a multinak. „Illetve talán már most sem éri meg, de most a cégek kivárnak, hogy vé­get érjen a választási kampány. Most a legsúlyosabb nyilatkoza­tok is visszhangtalanok marad­hatnak részükről.” mind Baranya megyében van­nak még készletek, állítólag egy szakmai bizottság már tárgyal a kormánnyal. De jó pár év is lehet, mire valóban újra leszáll- nak a tárnákba a bányászok. ha ugyan lesz még akkorra hadra fogható szakember. De nem csak ez az egy kérdés: Márkushegyen van egy működő szénbánya, de sokkal drágább kitermelni a szenet, mint amit az energiahordozó hoz. Emiatt a bánya rövidesen bezár, az ott 1 dolgozó 800 embert pedig uniós 1 segítséggel átképzik. Panelház hőképe. A hőszigetelés lenne az igazi rezsicsökkentés. Kompenzációt kérnek a tömbfűtőművek önkormányzatok A rezsicsök- kentés nem csak a multikat sújt­ja, hanem sok lakótelepi, önkor­mányzati tömbfűtőművet is. Emi­att újabb, nagyjából 52 milliárd forintos kompenzációt tart szük­ségesnek az őszi, 11,1 százalé­kos távhőtarifa-csökkentés miatt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke abból kiindulva, hogy együtt ek­kora pénzt kaptak a távhőszol- gáltatók az előző, 10 százalékos rezsicsökkentés alkalmával is. Schmidtjenő több tízmilliárd fo­rintra valószínűsítette a szeg­mensben várható bevételkiesést. Ugyanakkor még nem látható az újabb intézkedés tényleges hatá­sa, szolgáltatónként más-más következményekre kellhet számí­tani, ez utóbbira a Magyar Táv- hőszolgáltatók Szakmai Szövet­sége hívta fel a figyelmet. gémesi György, a Magyar Ön- kormányzatok Szövetségének elnöke szerint a rezsicsökkentés valóban segít a lakosságnak és az önkormányzatoknak is, de a mostani csökkentés kritikus helyzetet teremt az önkormány­zati tulajdonú társulásoknál. VG És a fa? És a szén? a rezsicsökkentés folytatása­ként a fa és a szén árának csök­kentésével enyhítené a háztartá­sok terheit a kormány. Sokkal nehezebb az előkészítéssel meg­bízott szakemberek feladata, mint a gáz- és az áramszolgálta­tás olcsóbbá tételekor, mert most az előbbiekétől erősen elté­rő üzleti modellbe való beavat­kozásra kell javaslatot tenniük. Az egyik jelentős különbség az, hogy míg az áram és a gáz tari­fái számos olyan elemből áll­nak, amelyeket a döntéshozó módosíthat, a fa és a szén eseté­ben kisebb a játéktér. a szén-nagykereskedő világ­piaci áron importál, árréséta verseny szorítja, vagyis csak a minél nagyobb mennyiség el­adásából élhet meg. Amint arra kényszerül, hogy az eladási árát az árrésénél nagyobb mér­tékben csökkentse, és nem ér el alacsonyabb árat a szállítójánál sem - amire nem nagy az esély a nyomott európai szénárak mellett tönkremehet, nehéz helyzetbe hozva az általa ellá­tott tüzépek sorát is. A piac ala­kítja a tűzifa árát is, bár itt ki­sebb az import súlya. És problé­ma lehet, hogy a fa és a szén árazása rendkívül bonyolult. Fűtési rendszer ellenőrzése. Orbán Viktor a jelek szerint a választási kampány fő témájává tette a rezsicsökkentést. A lakosság tízezreket spórol.

Next

/
Thumbnails
Contents