Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám
2013. SZEPTEMBER 22., VASARNAP SZTORI 5 Megmenekül a Pető Intézet? korai fejlesztés Ahhoz, hogy hosszú távon életképes lehessen, a pénz mellé új jogszabály is kellene A Pető-módszer alkalmazói arra törekszenek, hogy a hozzájuk forduló mozgássérültek megszerezzék, vagy visszanyerjék elvesztett képességeiket. Bajban van a Pető Intézet. A hírekkel ellentétben nincs fizetésképtelenség, de évtizedes gondok és méltatlan körülmények vannak. Az is biztos, a jelenlegi finanszírozással hosszú távon nem lehet életben tartani a világhírű intézményt. Fábos Erika Európa- és Amerika-szerte a Pető Intézet szakmai támogatásával hoztak létre olyan konduktív centrumokat, ahol a magyar terápiával segítenek a rászorulókon. A módszer tehát világsiker. A 2006-ban szellemi hungari- kummá nyilvánított fejlesztési módszer szellemi központja ehhez képest évtizedes bajban van. „A gazdálkodási gondok akkor kezdődtek, amikor 2003-ban először csökkent az állami normatíva és ugyanebben az évben a fenntartó közalapítvány által generált munkaügyi perek elvesztése miatt is nehéz helyzet ala- J kult ki - mondta Makk Ádám, I a Pető Intézet kommunikációs vezetője. - Azóta pedig minden kormányzati ciklusban történt egy-egy olyan döntés, ami nehezebb helyzetbe hozott bennünket. Az tehát egy konkrétan félrevezető beállítása a mostani helyzetünknek, hogy ez a kormányzat lehetetlenítette volna el az intézetet. Fizetésképtelenség sem most, sem máskor nem volt a Pető Intézetben. Mindig megoldottuk a nehézségeinket és minden kormányra számíthattunk, amikor kellett.” Makk Ádám szerint örvendetes, hogy egy éven keresztül megduplázzák a köznevelési szerződés alapján járó 105 millió forintos kiegészítő támogatást és a konduktorokat is bevették a pedagógusi életpályamodellbe. Szerinte ezzel nyilvánvalóvá tette a minisztérium, hogy az intézetre szükség van. A következő évben pedig áttekintik, hogyan lehetne biztonságos formát találni a hosszú távú működéshez. A Pető Intézetben 500 gyerekkel foglalkoznak egy évben és kevesen tudják, de felnőttek rehabilitációját is végzik itt, ugyanezzel a módszerrel. Három műszakban, háromszáz konduktor dolgozik az intézetben. „Hosszú távon és megnyugtatóan éppen ezért csak jogszabály-módosítás oldhatná meg azt a helyzetet, amellyel a normatíva nálunk ugyanannyi lenne, mint a többi szociális és oktatási intézményben - mondta Makk Ádám. - Itt a fejlesztés, eltérően a többi intézménytől, komplex konduktív pedagógiai rendszerben történik, amelynek egyik sajátossága, hogy a gyermekek minden pillanatában ott vannak a konduktorok, három műszakban, egész évben, bentlakással egybekötött és speciális szaktudást igénylő szakmai munkával biztosítva az intenzív személyiségfejlődésen keresztül a mozgásfejlődést is. A 1,5 milliárdos költségvetésünknek kétharmadát fedezi a törvény által meghatározott állami forrás, ami alig elég a bérekre.” Azokra a bérekre, amelyek a külföldön hasonló munkát végző szakemberek keresetéhez képest jelképesek. Egy több évtizede pályán lévő diplomás konduktor is csupán havi 130 ezer forintot kap kézbe, a pályakezdők pedig 80-90-et. Nem is csoda, hogy a frissen végzett konduktoroknak elég feladni egy hirdetést és máris találnak maguknak ennél jobban fizető munkát külföldi családoknál. A szakemberek fizetésén kívül másra nem nagyon futja az intézményben. Évek óta halogatnak olyan felújítási és fejlesztési munkákat, amelyek a normál napi működés alapfeltételei lennének. Rossz a fűtés, beázik a tető és gyakorlatilag nincs hő- szigetelése a régi épületeknek. Makk Ádám azt mondta: anA PETŐ-MÓDSZER dr. pető András orvos-gyógy- pedagógus egyedülálló gyógymódjának alapgondolata az volt, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, s ezek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók. Ezért nevezte el módszerét „konduktívnak”, amely latin eredetű kifejezés, jelentése: rávezetés. nál is inkább egy rájuk szabott normatívára lenne szükség, mivel nem csupán az állami finanszírozás változása okozza, hogy évek óta semmire nincs pénzük. Az is közrejátszik ebben, hogy a intézetük külföldről származó bevételei megcsappantak. Igaz ugyan, hogy a konduktív fejlesztés szellemi központja ma is a budapesti intézmény, de az általuk szervezett folyamatos külföldi oktatásokra és szolgáltatásokra már nincs akkoA DÉVÉNY-MÓDSZER Dévény anna gyógytornász és ritmikusgimnasztika-mes- teredző rehabilitációs módszerének pontos neve Dévény speciális manuális technika - gimnasztikái módszer. Ez speciális fogásokat jelent, melyek a megfelelő izmok, izomcsoportok masszírozása, mozgatása, megfelelő helyzetbe hozása révén gyógyítanak. KATONA-MÓDSZER PROF. DR. KATONA FERENC ra igény, mint a '80-as, '90-es években volt. Amerika és Európa szerte konduktív centrumok indultak be a segítségükkel, melyek már önállóan kielégítik a helyi igényeket. A Pető-módszer alkalmazói arra törekszenek, hogy a hozzájuk forduló mozgássérültek megszerezzék, vagy visszanyerjék elvesztett képességeiket, lehetőségük nyíljon tanulásra, a munkába való visszatérésre és aktív, tartalmas, minél önállóbb életre. a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet fejlődésneurológiai osztályán dolgozta ki módszerét, mely diagnosztikus eljárás és terápiás módszer is egyben. A módszer központi eleme a korai felismerés. Az agy érési folyamatába való mielőbbi beavatkozás kiküszöböli a folyamatban a fejlődést akadályozó tényezőket. A tréning elemi mozgásminták gyakoroltatásán keresztül habilitálja az idegrendszert. A Pető Intézet A mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete 1963 óta működik. Az intézet több részből áll, alapja a Pető András módszerével fémjelzett főiskola, amelyben a konduktor alapképzésben a tanító vagy óvodapedagógus szakirányokat választhatják a hallgatók. az intézmény másik része a korai fejlesztő és konduktív gondozó központ, szakszolgálat, ahol olyan csecsemők és kisgyerekek számára nyújtanak komplex fejlesztést, akik valamilyen központi idegrendszeri károsodás miatt nem életkoruknak megfelelően fejlődnek. Ebből kinőve bekerülhetnek az intézet konduktív óvodájába és konduktív általános iskolájába, ahol kollégium is rendelkezésére áll a benntlakásos gyerekek számára. FOGLALKOZNAK központi ideg- rendszeri problémákból adódó mozgássérült felnőttekkel is, idegen nyelvű családok számára is nyújtanak konduktív pedagógiaifejlesztést. Mindezt a konduktorok irányításával. Ők segítő pedagógusok, akik a gyermekek és felnőttek szellemi és fizikai fejlődéséért dolgoznak a speciális módszer szerint. Az ide kerülő valóban fogyatékossággal élő gyerekek 60-70 százalékával sikerül elérni, hogy normál óvodai vagy iskolai csoportba kerülhessenek. A Pető-módszer az eredmények ellenére sem „csodatevő” módszer. Mindennapos, megerőltető fizikai és szellemi munkára épít. „Nincs átlag, hogy mennyi idő alatt milyen fejlődés érhető el, mint ahogy olyan sincs, hogy egy-két hónap alatt meggyógyul nálunk valaki, mint egyéb betegségekből egy kórházban - mondta Makk Ádám. Az elmúlt hetek rossz hírei ráirányították a Pető Intézetre a figyelmet. Príma Primissima-díj- ra jelölték őket és arra számítanak az 1 százalékos adó felajánlásokból is több érkezik majd hozzájuk. Legutóbb nyolcmillió forint gyűlt össze. Igaz, három éve már arra sincs pénzük, hogy akár egy hirdetést vagy reklámot készítsenek az 1 százalékok megszerzésének érdekében. Nemzetközi hírű magyar módszerek a korai fejlesztésre Kivel-mivel „érdemes” foglalkozni? 01 t AMOSTkÖVetkezőtörténe- JM tét nem azért rados virág mesélem el, mert különösebben büszke vagyok rá. Ugyan ki örül annak, ha a munkáját nyilvánosan leszólják? Azért osztom meg önökkel az esetet, mert arra jutottam, tanulságos história. történt, hogy a Facebookon egy poszt alatt P. közölte velem: azért nem foglalkoznak a regényeimmel, mert „nem érdemes velük foglalkozni.” P. az egyik napilap könyvkritikusa. Ugyanennél a lapnál akad, aki szívesen írna a munkáimról, amelyeket szeret és nagyra becsül, de nem engedik neki. Gondoltam, sebaj, születik elég recenzió és kritika a könyveimről. Többnyire jók, de időnként rosszak is, ami bizonyos szempontból kedvezőbb, mint a dicséret, mert az olvasók sokkal inkább felkapják rá a fejüket. ÚGYHOGY KIFEJEZETTEN Örültem P. megjegyzésének. Hogy szerepzavarban szenved, azaz magánszemélyként kommen- tel a közösségi oldalon, de úgy nyilvánul meg, mint a mindenható kritikus, ráadásul királyi többesben, legyen az ő baja - gondoltam. Amint az is, hogy érdektelennek minősíti a műveimet. Válaszomban ezt egyebek mellett meg is írtam neki. ODAVETETT MONDATAIT VÍSZOnt kiposztoltam a szerzői oldalamra, úgy, ahogy voltak. Mondanom sem kell, megvolt az olvasóim véleménye. Hogy most csak a legfinomabbat idézzem: az első hozzászóló mindjárt azt javasolta a kritikus úrnak, tanulmányozza a magyar helyesírás szabályait. Talán akkor nem fogja kisbetűvel írni a nevemet. Persze, lehet, P.-re máig nagy hatással van a Pál utcai fiúk, amelyben ez a megalázás egyik eszköze. Elképzelhető, onnan merített. De ha ez szándékos „kedvesség” volt is a részéről, a vesz- szőhibákat valószínűleg nem direkt csempészte bele abba a két mondatba. Szóval kapott hideget-meleget azoktól, akik szeretik a könyveimet. ilyenkor az olvasó nemcsak a kedves íróját védi, hanem önmagát is. Hiszen a lesajnálás neki ugyanúgy szól: ha ő olyan könyveket olvas, amelyekkel állítólag nem érdemes foglalkozni, akkor az ő értékítéletével komoly baj van. Ezt pedig többen kikérték maguknak, tanácsolva, P. szavaival élve mondjuk róla azt, amit ő a könyvekről: „nem érdemes vele foglalkozni.” én mégis azt gondolom, hogy érdemes. Mert jó, ne tetsz- szenek neki a műveim. Szíve joga. De ezt ilyen formában, ezen a fórumon közölni enyhén szólva is a gyerekszoba hiányára utal. Másrészt a „nem érdemes” egy meglehetősen általánosító megjegyzés. Egyik olvasóm vissza is kérdezett: „ki szerint? kik szerint?” Mintha bizony a műalkotások megítélésére volna valamilyen objektív mérce. Vagy írótársam regényével, amelyet a kritikus kolléga lapjában ízekre szedtek, és amely szerintem világirodalmi színvonalú munka, talán érdemes volt foglalkozni? Minek? Hogy megóvják az olvasókat egy vacak könyvtől? Megjegyzem, én pont a kritika hatására olvastam el, kíváncsiságból. Szerencsére, mert remek. „csak rossz” műalkotás egyébként ugyanúgy nem létezik, mint „csak jó.” A kiválóban is lehet hibát találni, és a gyengének is vannak erényei. Úgyhogy az egekig magasztalás vagy a földbe döngölés egyformán igazságtalan. Mellesleg egyetlen könyvbe sincs beleírva: ez kérem, remekmű. Miről beszélünk akkor? Valaki írt egy regényt, ami egyeseknek tetszik, másoknak pedig nem. Ennyi, p., aki maga is szépíró, később hozzátette: „majd az utókor” eldönti. Úgy vélem, az utókor a sikertelenek és a sznobok menedéke. Senki sem a halála utáni időknek dolgozik - mindenki arra vágyik, hogy még életében élvezhesse a munkája gyümölcsét. Legyünk már őszinték önmagunkhoz egy kicsit!
