Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-02 / 179. szám
6 2013. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK BELFÖLD - KÜLFÖLD Diszkriminatív a kamara szerint a védőnők béremelése Sok tehetséges nő alkot példakép Ma nem a multikhoz, hanem vállalkozónak készülnek A jelzálogalapú devizahitelek forintosítása lehet a mentőöv egészségügy Forduljon Alkotmánybírósághoz az ombudsman az egészségügyiek béremeléséről szóló jogszabályok utólagos normakontrollját kérve - ezt várja az ombuds- mantól a Magyar Egészség- ügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). A Szabó Mátéhoz eljuttatott levelet a Védőnői Tagozatot vezető Csősz Katalin jegyzi, aki szerint több pontos is diszkriminatív a hatályos szabályozás. Egyrészt, miközben a szeptembertől esedékes béremelés az egészségügyi dolgozók többsége számára januárig visz- szamenőleges hatályú, a megemelt védőnői díjazás június 30-án lépett hatályba, és nem számít visszamenőlegesnek. A védőnők szolgálatokat működtető önkormányzatokat ráadásul, szemben az egészségügyi intézményekkel semmi nem kötelezi a béremelésre, nem véletlen, hogy a MESZK és a Magyar Védőnők Egyesülete közös felmérése szerint a védőnők mintegy 97 százalékának nem, vagy csak egy-két ezer forinttal emelkedett tavaly a fizetése, annak ellenére, hogy az egészségügyi béremelés részeként akkor bruttó 25 ezer forinttal növelték a védőnői szolgálatok finanszírozását. Ráadásul az új egészségügyi közalkalmazotti bértábla nem is terjed ki az alapellátásban dolgozókra. Emiatt az ott foglalkoztatott védőnők - valamint ápolók és asszisztensek - jövedelme ma lényegesen elmarad a kórházakban és szakrendelőben foglalkoztatott kollégáikétól. Egy diplomás kórházi védőnő bruttó fizetése jelenleg 163425 forint, míg a területen dolgozó kollégájáé csak bruttó 122 ezer forint. Az ő jövedelmük mindemellett az ellátottak számától és más tényezőktől is függ, így egy iskolai védőnő annak ellenére többet kereshet, mint egy hátrányos helyzetű kistérségben „területen” dolgozó. A MESZK Védőnői Tagozata azt kéri, hogy Szabó Máté vizsgálja meg, helytállóak-e meglátásaik, és amennyiben úgy találja, tegye meg a szükséges lépéseket a diszkriminatív béremelési intézkedésekkel kapcsolatban. ■ H. É. Lengyel Zsuzsi édesanyja példáját követte, amikor elindította vállalkozását. Alapvető szempont volt számára, hogy a családja lehessen az első Magyarországon ma száz nő közül 51-nek van munkája, az EU-átlag 58. Nálunk 47 nőt foglalkoztatnak teljes munkaidőben, részmunka- időben csupán négyet. Ahhoz, hogy több foglalkoztatott nő legyen, drasztikusan növelni kellene a rugalmas, atipikus formák arányát. Az egyik lehetséges út a vállalkozás. Kocsi Margit Számos jele van annak, hogy a közbeszéd még mindig nem tud mit kezdeni a nőkkel, | ha nem feleségekről, család- I anyákról, hanem tudósokról, vállalkozókról van szó. Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének igazgatója, egyetemi docens szerint ezt bizonyítja a vállalkozó nőkhöz való J ügyetlen viszonyulás. Holott J a férfiakéval versengő tudás- | sál rendelkező nők számára a gyermekszülés és -nevelés után a munkaerőpiacra való visszatérés hatékony eszköze lehet a vállalkozás. A BCE docense kiemelte: 2010-2012 között az Európai Unió támogatásával több program is indult, és egymás után jöttek létre szakmai és civil szervezetek, amelyek a vállalkozás iránt érdeklődő nőknek biztosítják a szükséges ismeretet, tudást, fórumot. Czakó Erzsébet ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a rendszerváltás óta máig nem volt képes letenni az asztalra a közép- és felső- oktatás, a szakmai képviselet egy hatékony oktatóanyagot, amellyel a vállalkozók indulását és boldogulását ténylegesen segítenék. Pozitív változásnak tartja viszont, hogy míg 10-15 éve hallgatói többsége a multikhoz tartott, ma az egyetemisták alapvetően vállalkozónak készülnek. Nem a női vállalkozók helyzete kedvezőtlen, manapság nemtől függetlenül nehéz vállalkozást építeni Magyarországon - véli Ugrin Boglárka, az Ugrin- Pack-Erdősi Kft. ügyvezetője. Az ő esetében az élet hozta úgy, hogy vállalkozó lett. Gyermekkorában, majd fiatal felnőttként családi vállalkozásuk volt szakmai gyakorlótere, innen ered a motiváltsága is. Munkahelyén 25 évesen került választás elé: vagy elküldi életrajzát a konkurenciának, vagy vállalkozásba kezd. Az utóbbit választotta. „Ma már nem látom úgy, hogy nőként nehezebb érvényesülnöm, huszonévesen azonban kihívást jelentett, hogy komoly tárgyalópartnernek tekintsenek” - jegyezte meg. Derűlátásának meg is van az alapja. Cége, a környezetbarát csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó UgrinPack stabil pozícióra tett szert a piacon, aminek révén 2015-re fél milliárd forintos árbevételre és a teljes forgalmukon belül 20 százalékos export részarányra számítanak munkatársaival. Kérdésünkre, hogy van-e valami titka, szinte gondolkodás nélkül válaszolt: „Számomra a vállalkozás életforma. Cégvezetőként nem tudok munka- időkeretekben gondolkodni, viszem a gondolataimat, ötleteimet a magánéletbe is. Pont úgy, ahogy anya sem tudok lenni időkorlátok között, a családom, a gyermekeim mindig ott vannak velem.” A Példakép Pályázatra édesapja hívta fel a figyelmét. Elindult rajta, mert szeretné megmutatni, hogy a nőknek nem kell választani a család és a karrier között. Vállalkozással mindkettő lehetséges, ami „nagy kihívás, nem egyszerű feladat, de megéri”. Lengyel Zsuzsi sosem érezte hátrányát annak, hogy nőként indította el design vállalkozását. Édesanyja példáját követte és független szeretett volna maradni. Számára alapvető szempont volt, hogy olyan munkája legyen, ami mellett a család első helyet kaphat, és megvalósíthatja álmait is. „A kreatív munka rengeteg energiát szabadít fel bennem, ami aztán a családomnak, a gyerekeimnek is javára válik; magabiztosságot adott, hogy a férjem az első perctől mellettem állt” - kezdte vállalkozói élményei összegzését. Segítette a közgazdasági diplomája is, mert nem elég versenyképes, jó terméket előállítani, azt célba is kell juttatni. „Két műszakban” dolgozik. Reggel, miután a gyerekeket elvitte az iskolába, kezdődik az első, a délután és az este a családé, majd nyolckor indul a második műszak, hogy zökkenőmentes legyen a másnap. Más kisgyermekes anyukákkal dolgozik együtt, „nálam ez már szinte tudatos a partnerválasztásban”. „Ha ügyesen gazdálkodunk az energiáinkkal, csodákra vagyunk képesek”- tette hozzá. Ezt a csodát szeretné megosztani másokkal a Példakép Pályázat keretében, | hiszen sok tehetséges fiatal nő alkot ma Magyarországon. Cégnévjegy 1. UGRINPACK-ERDŐSI KFT. ügyvezető: Ugrin Boglárka ÁRBEVÉTEL (2012, MILLIÓ FT): 320 FOGLALKOZTATOTTAK (FŐ): 15 + 27 közvetített munkaerő 2. LENGYEL ZSUZSI DESIGN KFT. ügyvezető: Lengyel Zsuzsanna ÁRBEVÉTEL (2012, MILLIÓ FT): 6,677 ALKALMAZOTTAK (FŐ): 1 egyeztetések „A jelzálog alapú devizahitelek valamilyen módon történő forintosításával segítheti a kormány a devizahiteleseket" - közölte a nemzetgazdasági miniszter a közrádióban. Varga Mihály elmondta, hogy ez az elképzelés körvonalozódott a civil érdekképviselettel, valamint a Magyar Bankszövetséggel történt egyeztetések során. A tárcavezető elmondta, hogy a kormányváltáskor több mint 730 ezer jelzálog alapú devizahiteles volt Magyarországon, a kormányzat különféle eszközökkel 488 ezer embernek tudott segítséget adni. A kormány nemrég úgy döntött, a jelzálog alapú devizahitelt ki kell vezetni a piacról, mert rossz termék. Varga szerint arra is megoldást kell találni, hogy az időközben jelentősen megváltozott árfolyamot és „a hektikusan változó kamatszintet megpróbáljuk valamilyen módon fixálni”. Úgy vélte, hogy erre is vannak európai példák, például a kamatszint rögzítése egy plusz-mínusz sávban. Az első számú kedvezményezettek azok lehetnek, akik lakáscélú devizaalapú jelzálog- hitelt vettek fel, de azok nem, akik szabad felhasználású jelzáloghiteit vettek fel. „Ezen hitelek kivezetése máshogyan történhet majd meg” - mondta Varga. Akik befektetési céllal vásároltak lakást, azokon nem tudnak segíteni. Az egyeztetéseken arról még nem volt szó, hogy a bankok mekkora terhet tudnak elviselni, a tehermegosztás nem került szóba. Mivel a jövő évi büdzsérő szóló törvényt szeptember 30-áig kell benyújtani az Országgyűlésnek, addigra fel kell mérni azt, hogy egy ilyen segítő program mennyibe kerülhet az államnak. A Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel visszafizetéséről Varga elmondta: 2,2 milliárd eurót kell visszatörleszteni. Erre rendelkezésre áll a fedezet. A miniszter szerint az előtörlesztéssel, a rendelkezésre állási díj és a kamat- szolgálat megtakarításával körülbelül 5 milliárd forintot nyer az ország. ■ VG Tartanak a malomipari cégek az alacsony román áfától élelmiszer Elakadtak a hazai gyártók kormánnyal folytatott tárgyalásai a forgalmi adó csökkentéséről „A román példa azt mutatja, hogy az ottani kormány másképp látja az áfacsökkentés hatásait, mint az itteni” - nyilatkozta a Világazdaságnak Torba Tamás, a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért szóvivője annak kapcsán, hogy szeptemberben az általános 24 százalékról 9 százalékra csökkentik az áfát a kenyér előállítását érintő termékláncon Romániában. A döntést a napokban jelentette be Victor Ponta kormányfő. A lépés nyomán a költségvetésben várhatóan keletkező hiányt Románia az alkohol jövedéki adójának emelésével és egyes luxuscikkekre kivetett jövedéki adókkal fedezi. Az áfacsökkentést egy éve szorgalmazó hazai csoport Torba elmondása szerint áprilisban tárgyalt utoljára a magyar kormány képviselőivel az itteni módosításról, ezt követően az egyeztetések elakadtak. Torba hozzátette: „a kész pékáru gyorsan forgó termékcsoport, ebben a körben különösen magas a feketekereskedelem aránya. A mindössze néhány óráig a pulton levő termékek sorsa ugyanis nehezen nyomonkövethető adminisztratív eszközökkel. Emiatt is szükséges lenne legalább ebben a körben bevezetni idehaza is a csökkentett áfát. Mi ugyan az összes alapvető élelmiszer esetében alacsonyabb áfát Romániában 9 százalékra csökkentették a kenyér áfáját szeretnénk, de egy termékpálya esetén megvalósított csökkentés is jó kezdet lenne” - utalt Torba a román politikai nyilatkozatokra, amelyek nem zárják ki a lépés jövőbeli kiterjesztését más élelmiszerekre. Jelentős árzavaró hatást fejt ki a piaci szereplők szerint a termékpályán a korrábiaknál hangsúlyosabban megjelenő feketegazdaság. A közelmúltban ugyanis átpártoltak a lisztpiacra azok az áfacsalók, akik a fordított áfa tavalyi bevezetéséig gabonakereskedelemmel foglalkoztak. A jelenleg tapasztalható lisztárcsökkenés fő oka a gabonaárak mérséklődése mellett az az árleszorító hatás, amit az áfamentesen kereskedő feketéző szereplők kifejtenek a hazai piacra. Ha a román termékpálya egyes szintjein - így a liszten is - a korábbiaknál kevesebb lesz az áfatartalom, az további lehetőséget teremthet a két ország közötti tranzakciókkal csaló feketézőknek. A papíron kivitt, valójában idehaza értékesített liszt esetében ugyanis szeptembertől csak a 9 százaléknyi román áfát kell megfizetni, míg idehaza áfamentesen, vagyis 27 százaléknyi árelőnnyel lehet értékesíteni a terméket. Az olcsóbbá váló román liszt a legális szereplőknek is tartogat lehetőséget - és egyben fenyegetést jelenthet a hazai malomiparnak. ■ B. L. i V i I L
