Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-12 / 187. szám
2013. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Akiknek a múlt nem csak családi mese somogyiak baráti köre A leszármazottaknak a megye csak a nyaralást, s a fényképalbumot jelenti Harminchárom esztendeje alakult meg Budapesten a Somogyiak Baráti Köre, melynek tagjai szokásos kirándulásaik során a hétvégén Niklára, Andocsra és Siófokra kirándultak. Vas András Elegáns öregúr botoz a buszmegállóból az andocsi templom felé, Szmodis Lóránt busza jó háromnegyed órával a hivatalos találkozó előtt érkezett meg Siófokról. A gyémántdiplomás mérnök nyaranta a Balaton fővárosában időzik, így ezúttal lemaradt a Somogyiak Baráti Köre (SBK) szombati programjának első feléről: a busznyi társaság az andocsi kegyhely-látogatás előtt Niklán járt a mézfesztiválon és a Berzsenyi-ünnepségen.- Látja azt a piros jelet? - mutat az egyik villanyoszlopon látható turistajelzésre. - Ez a dél-dunántúli piros jelzés, a Kaposvár és Siófok közötti szakaszt mi jelöltük ki a millennium évében a Meteor természetjáró egyesület egykori vezetőjével, Vukov Péterrel - magyarázza Szmodis Lóránt, egyben bizonyítva, valóban nem szakadt el a megyétől. Ahogyan az 1980-ban alakult baráti kör többi tagja is próbálja tartani a kapcsolatot szülőföldjével. Az SBK-t ugyanis a megyéből elszármazott, az egyetemi évek után a fővárosban letelepedett, esetleg a munkájuk miatt Budapestre költöző egykori somogyiak alapították. Első elnöke a megyei pártbizottság korábbi első titkára, Szirmay Jenő volt, az alapítók között pedig olyan országosan ismert művésze és tudósok voltak, mint a ka- posmérői születésű Kossuth-dí- jas költő, Fodor András, a szintén Kossuth-díjas költő-író-mű- fordító balatonboglári Somlyó György vagy a hazai műemlék- védelem egyik apostola, Zádor Mihály professzor.- Ma nagyjából háromszáz tagunk van - mondja a baráti kör jelenlegi elnöke, Simon László, miután a busz jó fél órás késéssel leparkol az andocsi templom mellett. Ahol elsőként Fésűs Éva mosolyog rájuk: a kaposvári meseíró, költő - a város díszpolgára - saját bevallása szerint amolyan lelkes külsős tagja a körnek. ■ Önnek mennyire fontos, hogy egy ember honnan származik? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. A Somogyiak Baráti Körének tagjai az andocsi templomba és a Mária-múzeumba is ellátogattak a hétvégén, ahol Szalai Tamás plébános köszöntötte őket- Ha valaki betesz a csomagtartójába, mindig megyek a rendezvényeikre - kacsint -, az ilyenek, mint én, képviseljük az ifjúságot. Legalábbis lélekben. Fésűs Éva mellett Szalai Tamás várja a Nikláról érkező csoportot, az andocsi plébános röviden bemutatja a templomot, majd átveszi az SBK ajándékát: régi imakönyvekből származó Má- ria-képeket.- A tavalyi, immár tizenhatodik Somogyi Karácsonyi Esten rendeztünk egy kiállítást a képekből - magyarázza Simon László -, s arra gondoltunk, hol is lehetne jobb helyük, mint a Má- ria-kegyhelyen, Andocson. Nem ez az első eset, hogy adományozunk, Koós László révén került például a szent család Vörsre. A baráti kör tagjai amúgy nemcsak a nagyobb ünnepeket tartják közösen, négy-hat hetente találkoznak Budapesten - egyik törzshelyük a városligeti Rát- kai-klub -, s a rendezvényekre meghívnak egy-egy érdekes-ismert embert Somogyból, vagy éppen egy Budapesten élő egykori megyebelit. A legutóbb a Central Színház színésze, a Somogy- tarnócáról indult Papp János mesélt az életéről, s zarándoklata, az El Camino élményeiről.- Évente négy-öt somogyi kirándulást szervezünk - folytatja Simon László -, ezek általában viszontlátogatások olyan településekre, melyek bemutatkoztak a fővárosban az SBK-nak. Az egész körnek ugyanis ez a lényege: vissza szeretnénk adni valamit Somogynak, az itt élőknek mindabból, amit kaptunk a megyétől. Csak éppen, sajnos, ezt egyre nehezebb, ugyanis nincs igazán fogadtatása a kezdeményezéseinknek. Pedig az elnök szerint kapcsolati tőkéjük sok esetben aranyat érhet, s meglehetősen komoly érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek Budapesten, hiszen ismert művészek - például Pogány Judit vagy Lázár Kati színművészek, Varga Imre szobrász -, tudósok - Szakály Sándor hadtörténész, Knézy Judit, Boross Marietta és Eperjessy Ernő néprajzkutatók -, politikusok - például Boross Péter egykori kormányfő - tagjai a baráti körnek.- Valaki azt mondta, mi vagyunk a megye 246. települése - mosolyodik el kesernyésen Simon László. - Másvalaki szerint Somogy fővárosi nagykövetei vagyunk. Csak éppen a legtöbbször nincs kit képviselnünk. A legutóbbi önkormányzati választás után minden településvezetőnek levelet küldtünk, melyben elmagyaráztuk, kik-mik vagyunk, mit teszünk, miben tudunk segíteni, de senki sem válaszolt. A rendezvényeinkről rendszeresen értesítjük a somogyi parlamenti képviselőket, elküldjük nekik az anyagainkat, ahogyan a megye városainak polgármestereinek is, de alig egy-kettő reagál rá.- Többek között ezért is jelöltünk ki új irányvonalat - teszi hozzá Simon László. - A hagyományokat mindenképpen meg akarjuk őrizni, de mind jobban meg szeretnénk ismerni a jelenlegi somogyi valóságot, meg akarjuk érteni az itt élőket. És meg szeretnénk szólítani a középgenerációt, a mai harminc-negyven éveseket. Tovább akarjuk adni nekik a kötődést. Mert bennünket nem az érdek- kapcsolatok fűznek a megyéhez, hanem a múlt, a temetők... A generációs válság nemcsak az elnök szavaiból érződik, látható a kirándulócsoport összetételén is, hatvan év alatti SBK-ta- got alig látni. Simon László szerint ennek legfőbb oka, hogy a leszármazottaknak, a másodikharmadik generációnak már igazából semmit sem jelent Somogy.- Hiányzik náluk az érzelmi szál - állítja. - Ők nem Somogyba mennek nyaralni, hanem a Balatonra, s hiába töltenek el akár heteket is Lellén, Bogláron vagy Fonyódon, eszükbe sem jut, hogy elmenjenek Kaposvárra, Nagyatádra, vagy bármelyik faluba a nagy- és dédszüleik sírjához. Számukra a somogyi múlt csak a fényképalbumokban létezik, a családi összejöveteleken elhangzó történetekben, melyeket szép meseként élnek meg... Eperjessy Ernő számára ez az érzés ismeretlen és érthetetlen. A 84 esztendős etnográfus az akkor Somogyhoz tartozó Almamelléken született, s bár a település a 1950-es közigazgatási átszervezéssel átkerült a szigetvári járáshoz és ezzel Baranyába, a néprajztudós mindig is tősgyökeres somogyinak vallotta magát.- Minden felmenőm somogyi volt - mondja büszkén. - Ha itt kinézek a templomajtón, látom a háborúban hősi halált haltak emlékművét, rajta szegény bátyám nevével. Ha belépek a megyébe, szinte minden településről eszembe jut valami, melyik rokonom élt ott, esetleg arra járt az apám, nagyapám, dédapám. S ez jó érzés, jó valahová tartozni, így éreztem, amikor fiatalkoromban külföldön éltem: alig vártam, hogy hazajöhessek. Mert ez a hazám, a gyökereim Somogyhoz kötnek. Örökké... Elfogultság miatt Kaposváron tárgyalják Népdalt kapott szünnapjára a falutól Páva Zsolt lánya támadójának ügyet a százesztendős bárdudvamoki ónagyi Miután a Pécsi Járásbíróság és a Pécsi Törvényszék elfogultság miatt a kizárását kérte, a Pécsi ítélőtábla a Kaposvári Járásbíróságot jelölte ki a pécsi polgármester, Páva Zsolt lányát április elején megtámadó Ny. Zoltán ügyének tárgyalására. A lány anyja ugyanis a Pécsi Törvényszéken bíró, így a helyi bíróságok személyes érintettség miatt jelezték az elfogultságot. Az ügyészség szerint a 23 éves pécsi vádlott április ötödikén hajnalban Pécsett a belváros közelében támadta meg a polgármester lányát, aki egy egyetemi buliról tartott hazafelé. „Az úton egy férfi követte, próbált vele szóba elegyedni, de ez t * nem sikerült. Majd ezt követően szexuális zaklatás szándékával megtámadta a lányomat, aki szerencsére képes volt védekezni, így sikerült megakadályoznia a legrosszabbat, ami egy nővel történhet. Védekezés közben azonban nagyon súlyosan megsérült. A támadó eltörte az arccsontját, az orrát, szétszaggatta a ruháit, testén számos zúzódás található. Jelenleg is kórházi ápolásra szorul” ” - írta az eset után közleményében Páva Zsolt. A lány támadóját rengetegen keresték, az Országos Roma Ön- kormányzat még nyomravezetői díjat is felajánlott, s bevetették a Terrorelhárító Központ egységeit is, a férfit, aki korábban szexuális erőszak miatt már volt büntetve, mégsem sikerült elkapni - kilenc nappal az eset után feladta magát. Ezután előzetesbe került, a rendőrség június 12-én vádemelési javaslattal továbbította a nyomozati iratokat az ügyészségnek, a vádhatóság pedig június végén kifosztással és más bűn- cselekményekkel vádolta meg Ny. Zoltánt, aki állítólag a rendőrségen beismerő vallomást tett. A tárgyalás az ősszel kezdődhet meg a Kaposvári Járásbíróságon, ahol, ha bűnösnek mondja ki a bíró, halmazaiban és visszaesőként akár 16 évre is ítélhetik. Ha első fokon nem születik jogerős ítélet, a per a Kaposvári Törvényszéken folytatódik. ■ A. V. Századik születésnapját ünnepelte a napokban a bárdudvamoki Bánkuti Béláné. A jó egészségnek örvendő ónagymamát egyenesági leszármazottai, két lánya, négy unokája és tíz dédunokája, közte két fogadott köszöntötték. Egy unokája Miamiból telefonon gratulált Julianna néninek. Az ünneplés az önkormányzat szervezésében résztvevő Bár- dudvarnoki kórus színvonalas, komoly és könnyedebb, majd népi énekeivel kezdődött. A kórusvezető táncba hívta az egyik leányunokát, majd az ő lányát, a dédunokát is. Hármasban autentikus ruhákban járták a mezőségi táncot, a kórus gitárral kísért énekére az ünnepelt és minJuli nénit Miamiból is köszöntötték r den résztvevő örömére. Az ünnepelt az előzetes települési megkereséskor kérte: azt szeretné, ha nem ajándékokkal, hanem énekkel köszöntenék. Kívánsága teljesült, de a család, főként saját készítésű ajándékai, fényképalbumai sem maradtak el. A baranyai Birjáni születésű Bánkuti Béláné, Novreczky Julianna még zárdában nevelkedett, majd kántor-tanítófeleségként három lányt és egy fiút nevelt. Zalai, baranyai, majd budapesti évek után 25 éve költözött Bárdudvarnokra egyik leánya családjához, ahol mára már a nagycsalád többsége is lakik. A múltnak még ma is ő a legjobb tudója, mondják családtagjai. ■ B. T. > «