Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-12 / 187. szám
6 GAZDASÁG 2013. AUGUSZTUS 12., HÉTFŐ Drágul az élelmiszer árprés A feldolgozók továbbra sem tudják növelni átadási áraikat Az élelmiszeriparnak még az átadási árak szinten tartása sem sikerül, a kereskedelem hónapról hónapra árat emel Jó eredmények aratás után itthon, rekordtermés Romániában gabona Több mint hétmillió tonna búza és rozs termett az idén Romániában, ez az elmúlt nyolc év legjobb termése - jelentette ki Dániel Constantin román mezőgazdasági miniszter pénteken. A tárcavezető ismertette: a mezőgazdasági minisztérium birtokában lévő adatok szerint 7,296 millió tonna búza és rozs termett az idén 2,63 millió hektár nagyságú területen. Az idén kisebb felületen termett árpa, de a hozam 23 év óta a legnagyobb lett, hektáronként 3,2 tonna, az idei árpatermés tehát 1,511 millió tonna. Románia az idén 2 százaléknál nagyobb gazdasági növekedésre számít, főként az export növekedésében és a jó mező- gazdasági évben bízva. Magyarországon is befejeződött az aratás a napokban, mintegy 1,1 millió hektáron takarították be az őszi búzát. A termés mennyisége elérte az 5,1 millió tonnát. A gazdálkodók átlagosan egy hektárról mintegy 4,7 tonna termést takarítottak be. Ez mintegy 25 százalékkal több a tavalyi 3,7 tonnás átlagnál. A búza minősége jó, vagyis az étkezési minőség aránya meghaladja az 50 százalékot. Az őszi árpát mintegy 193 ezer hektáron aratták idén, a termésátlag hektáronként elérte a 4,46 tonnát. Ez az előző évinél mintegy 20 százalékkal nagyobb átlagos hozam. Az őszi káposztarepcét 190,5 ezer hektáron takarították be. Az átlagtermés hektáronként 2,68 tonnát tett ki, 12 százalékkal többet a tavalyinál. A kukoricát több mint 1,2 millió hektáron fogják betakarítani ősszel a gazdálkodók. Korábban ennek a növényi kultúrának az állapota bizakodásra adott okot, azonban mostanra a helyzet romlott, több térségben aszalódnak a kukoricaszemek. A várakozások szerint azonban a tavalyi 4 tonna hektáronkénti átlagtermést így is meghaladja majd az idei átlagos hektáronkénti terméshozam, a szakemberek 4,7 tonnára becsülik hektáronként. A kukoricatermés országosan 5,5-6,0 millió tonna körül alakulhat 2013-ban. ■ MTI Alig változó élelmiszer-ipari átadási árak mellett lassan kúsznak fel a fogyasztói árak, miközben a feldolgozók hasztalan próbálják átnyomni költségnövekedésüket a kereskedelmi partnereiken. A korábban a fogyasztás csökkenésétől szenvedő üzletláncok most optimistábbak, és lassan felfelé mozdítják el az áraikat. Braunmüller Lajos Az év közepéig még folyamatosan növekvő mezőgazda- sági terményárak, és a stagnáláshoz közeli ipari átadási árak közé szorultak az élelmiszeripari szereplők, miközben a fogyasztói árak lassan felfele kúsznak. Az agrárium által szállított alapanyagok árai január és május átlagában 14 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, a rendelkezésre álló adatok szerint tavaly decembertől idén júniusig azonban csak 1 százalékkal nőttek az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai. Ugyanebben az időszakban az élelmiszerek fogyasztói árai 3,6 százalékkal nőttek. A feldolgozók hiába tudják elismertetni megnövekedett költségeiket a kereskedelemmel, az árprés hatására ezért jobbára exportlehetőségeket keresnek. A hazai piac felől a külföld felé forduló élelmiszer- ipar azonban még így is gyengébben teljesít, mint tavaly. „Ahhoz, hogy az élelmiszer- ipar által elszenvedett veszteségek ne növekedjenek tovább, bele kell kalkulálni az árakba mindazokat a jogos költségnövekedéseket, amelyekkel az ágazat kénytelen szembenézni” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. Ai Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke lapunknak hozzátette: „ebbe nem csupán a használatarányos útdíjfizetés okozta többletköltségek tartoznának bele, hanem a mezőgazdasági A korábbi drágulás után az év közepétől egyre nagyobb mértékben csökkennek a mezőgazdasági termények felvásárlási árai. Míg az év első hónapjaiban egy tonna búza ára akár a 60 ezer forintot is meghaladhatta, mára ez a termény jobbára 40 ezer forint körül cserél gazdát. Az év elején még 130 ezer forintos termékek első félévben még tapasztalható árnövekedése is.” Éder Tamás hangsúlyozta: „Az idei év első felében még drágultak az alapanyagok, és az élelmiszeripar még a tavalyi, rendkívül nagymértékű alapanyagár-emelkedést sem tudta teljes mértékben elismertetni az átadási áraiban.” Éder ugyanakkor hozzátette: valószínűleg az agrárium által kialakított terményárak a második félévben némileg csökkennek majd, ám ez nem tudja teljes egészében ellensúlyozni az eddigi, csaknem két éve tartó, és a kereskedelem által mindmáig el nem ismert árnövekedést. Az elnök kifejtette: „tartósan ezt a gyakorlatot nem lehet folytatni, előbb-utóbb mindennapraforgó mára 100 ezer forintért kel el a piacon, és más termékek esetében is hasonló ármozgás tapasztalható. A várakozások szerint ez a trend - lassuló ütemben - folytatódik az elkövetkező hónapokban is. A változás az állattenyésztőknek, és az állati terméket feldolgozó iparnak kedvez igazán. képp el kell ismertetni a kereskedelemmel a jogos költség- növekedéseket, akár az alap- anyagár-változásokból, akár új állami terhekből adódnak. A helyzet mielőbbi rendezése azért is fontos, mert az élelmiszeripar szereplői nem bírnak el további terheket. Jól mutatja az ágazat helyzetét az is, hogy az élelmiszer- ipar aggregét volumenindexe csökkenést mutat az év első felében.” A hazai kiskereskedelem számára valóban jó hír lehet, hogy idén - immár pontosan hat évnyi zuhanás után - megállhat a fogyasztás csökkenése, a legtöbb szakértő éves alapon stagnálásra, esetleg kismértékű emelkedésre számít. A várakozások pedig ezúttal már megalapozottnak tűnhetnek, hiszen a rendkívül alacsony infláció, és a tavalyi évhez mért 3-5 százalékos béremelések miatt már érzékelhető reálbér-növekedést tapasztalhatnak a fogyasztók. Ez a pozitív várakozás is állhat az élelmiszerek fogyasztói árának lassú felfelé kúszása mögött, miközben az élelmiszeripar átadási árai az év első felében jobbára stagnáltak, esetleg kismértékben emelkedtek. A Nébih szerint kezelhető gondot jelent az aflatoxin- szennyeződés biztonság Kezelhető problémának nevezte az aflato- xin-szennyezettséget a Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság igazgatója pénteken Bonyhádon, a XVII. országos agrárfórumon. Pleva György elmondta: eddig a magyar- országi nyerstejek hét százalékában találtak a kilogrammonként 0,05 mikrogrammos határértéket meghaladó aflatoxintartalmat, forgalomba azonban még nem került olyan tej, amely egészségkárosodást okozott volna. Hozzátette: a tapasztalatok szerint a hazai tejfeldolgozók 70 százaléka kiemelt kockázatként kezeli az aflatoxint, ez azt jelenti, hogy a hazai tej 95-98 százalékát biztonságos körülmények között állítják elő, azokat a tételeket pedig, amelyek alkalmatlanok fogyasztásra, megsemmisítik. Az aspergillus penészgombák által termelt, hosszú távon májkárosodást okozó méreganyag a takarmányban keletkezik, és elsősorban az ország déli területein jelent meg. „2012 óta Magyarországon a szélsőséges száraz, időnként csapadékos időjárás teremtette meg a lehetőségét, hogy hazai növényfajtákban is megtelepedjen a penészgombafaj, ami megkérdőjelezheti a kukorica takarmányozási vagy emberi célra történő felhasználását”- mondta a szakember. Megjegyezte azt is, hogy először bioetanolgyártók állati táplálékkiegészítő termékeivel hozták összefüggésbe az aflatoxin megjelenését, a bioetanolt előállító cégek azonban szigorú minőségbiztosítási rendszert vezettek be, és ma már biztonságosabbak a termékeik a hazai szemes kukoricánál. Pleva György elmondta: a probléma felszámolását a növénytermesztési vonalon lehet elkezdeni. Ismertetése szerint a gombafertőzés esélyét növeli, ha a mélyszántás elmaradása miatt a spórák a föld felszínén maradnak, a kukoricamolyok is elősegítik a spórák növénybe jutását, és a betakarítás, szárítás során sérült kukoricaszemek is fogékonyak a fertőzésre. ■ MTI A második félévben jöhet enyhülés Ellenőrzés: sorra büntetik a dinnyeárusokat razzia Több mint 15 tonna megsemmisített áru, és 10 millió forintos bírság a júliusi akció eredménye Romániából származó mintegy 23 tonna görögdinnyét foglaltak le a hatóságok Békés megyében - közölte a Vidék- fejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára pénteken. Budai Gyula elmondta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bejelentése alapján csütörtökön a Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának munkatársai ellenőrzést tartottak egy kecskeméti székhelyű cég nagybánhegyesi telephelyén. A telephelyre Romániából érkezett összesen 64 tartályládában - ládánként 360 kilogramm - görögdinnye. A dinnye forgalmazásával foglalkozó cég a román származású görögdinnyét magyarországi termékként jelölve Szlovákiában szerette volna értékesíteni. A hatósági ellenőrök a vizsgálatot követően azonnali zár alá helyezték a közel egymillió forint értékű árut, és annak megsemmisítéséről rendelkeztek - mondta el Budai. A dinnyepiac ellenőrzését komoly veszi a hatóság, a júliusi akció során tízmillió forintnyi bírságot szabott ki a különféle szereplőkre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a feltárt szabálytalanságok miatt. A razzia során több tonnányi árut meg kellett semmisíteni. Idén az út menti árusokat is ellenőrzik a hatóságok Júliusban a Nébih és a megyei kormányhivatalok munkatársai 271 esetben vizsgálódtak a dinnyeértékesítőknél. A razzia során összesen 308 tonna árut ellenőriztek, a vizsgálatok során 47 esetben találtak kifogásolnivalót - főként jelölési hiányosságot -, ez 110 tonna dinnyét érintett. A kifogásolt mennyiség 14 százalékát, azaz több tonnányi dinnyét kellett megsemmisíteni. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára hozzátette: az idei ellenőrzések a dinnye promóciójának nyitányával együtt kezdődtek meg, és a szezon végéig, előreláthatólag szeptember közepéig tartanak. A vizsgálatok nemcsak a nagybani piacokat, hanem a felvásárló telepeket, az áruházláncokat és az utak mellett árusítókat is érintik. Tavaly is volt hasonló diny- nyerazzia, ám akkor döntően a nagybani piacokat vizsgálták az ellenőrök. Idén a Nébihnek a NAV-val kialakított stratégiai együttműködés eredményeként már lehetősége volt szélesebb körű ellenőrzésre is, így közvetlenül az országba való belépés után megvizsgálhatták a dinnyeszállítmányokat. Ha nem volt tisztázott az áru eredete, megsemmisítették a kifogásolt tételeket. ■ VG A í * )
