Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 30. szám
2013. AUGUSZTUS 11., VASÁRNAP 7 Csúfos véget érhet Dolce & Gabbana karrierje (télét Felhalmozódó tartozás miatt üzletei bezárására kényszerülhet a Dolce és Gabbana páros. A nemrég 343,3 millió eurós adótartozás miatt elítélt divattervezőket további kárpótlásra ítélhet az olasz állam. Mindezek mellett a milánói városvezetés kezdeményezte, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő épületeket ne használhassák boltjaik üzemeltetésére. A tervezőpáros tiltakozásuk jeléül 9 boltot zárt be az olasz divat fővárosában, igaz ezek később újranyitottak. Hírek szerint a luxustervezők nem kevesebb mint egy- milliárd eurót sikkasztott el az évek alatt. A brit Vogue szerint a páros Cristiana Ruella igazgatósági tag és Luciano Patelli könyvelő, valamint Domenico Dolce fivére, Alfonso Dolce segítségével vonták ki vagyonukat az adózási rendszer alól. 2004-ben a Dolce and Gabba- na-t és alvállalatukat, a D&G-t egy fantomcégnek adták el Luxemburgban, ami által kibújhattak az adó megfizetése alól. A Telegraph-nak Stefano így nyilatkozott „Hogyan lennénk képesek adócsalásra? Mi jó emberek vagyunk, Olaszországban élünk és Olaszországban is fizetjük az adót.” Ez nem győzte meg a bíróságot, amely első fokon két és fél év börtön- büntetést szabott ki az olasz tervezőkre, amit végül 1 év 8 hónapra csökkentették. ■ Pénzügyi tudást szereznek a Szigeten ma VAN az utolsó nap a Sziget fesztiválon, de délután még nagyon sok látogatót várnak a szervezők. A civil sziget sátrak környéke még a mai nap is tartalmas, akár több órás kikapcsolódást, elfoglaltságot biztosít a kilátogatóknak, ez a Sziget egyik legérdekesebb színfoltja. A belügyminisztérium az emberkereskedelem elleni sátorral jött ki, de az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége is kitelepült. Az OTP Fáy András Alapítvány sátránál például logikai játékokat játszhatnak az érdeklődők, míg a szomszédos Mensa HungarlQa sátrában a fesztivál alatt mindenki ingyen töltheti ki a hivatalos Mensa IQ tesztet. Az O.K. Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpont sátrában játékosan vezetnek rá bennünket a trénerek a tudatos pénzügyi gondolkodásmód fontosságára. Hogy mi a közös a játékos kosárlabdázásban és a pénzügyi befektetések gondolkodásmódjában? A tudatos tervezés. Az O.K. Központ egy Európában is egyedülálló projekt, Magyar- országon tulajdonképpen egy hiánypótló edukációs tevékenység, hiszen ingyenesen nyújtanak pénzügyi, gazdasági oktatást diákoknak, de idősebbeknek is egyaránt, mindezt szórakoztatva, ultramodem eszközökkel, köszönhetően az Európai Unió, a Magyar Kormány és az OTP Bank támogatásának. Ebből is kis ízelítőt, ismertetőt kaphatunk ma még a Szigeten. S. L. _____ GAZDASÁG ll ffllBWWílllllllllflIlllllIlillílllllllllllllMBBBBBBBHBHMBIiMIMBBHMWMI Megbízhatatlan gyémántok drágakő Európa a rablások központja, a kiskereskedelemé Amerika A világ legnagyobb gyémánttulajdonosai (vagyon nettó értéké, milliárd dollár) 1. ChengYu-tung 2. Benny Steirrmetz 3. Dán Gertler 4. Anne-Marie Graff 5. Laurence Graff 6. Georges Nicolas Hayek Jr. ■ 1,7 7. Lev Leviev 8. JorgBucherer 9. Fred Mouawad 10. Róbert Fayez Mouawad ■ 1,0 Egy Botswanában kitermelt, 236 karátos gyémántból csiszolták azt a 101,73 karátos ékkövet, amely májusban 27 millió dollárért kelt el A tolvajok jobban szeretik a gyémántot, mint a befektetők - a drágakő átláthatatlan piacán ez nem véletlen. Jó eséllyel a cannes-i gyémántrabláskor eltűnt ékszerek is gond nélkül találnak vevőre. Gyükeri Mercédesz Egymillió eurót ajánl föl a Lloyd's biztosító annak, aki segít a nyomára bukkanni a július végén Cannes-ban ellopott ékszereknek. A felajánlás három francia napilap tegnapi számában jelent meg. A szokatlan hirdetés a világ legnagyobb értékű ékszerrablását követte: július 28-án egy fegyveres másfél perc alatt 72 ékszert vitt el a Carlton hotelből, a kárt 136 millió dollárra teszik. A szállodában az izraeli Leviev ékszerház állította ki különleges csecsebecséit, amelyek közül némelyik több millió dollárt ért. A szervezők csak ezekre a különleges darabokra kötöttek biztosítást, ennél fatálisabbnak bizonyult az, hogy többet költöttek a kiállítás promóciójára, mint az őrzésére. A rendőrség hivatalosan csak azt követően értesült a kiállításról, hogy a kiállított daraboknak lába kélt. A Carlton a Riviéra egyik leghíresebb szállodája, itt játszódik Alfréd Hitchcock 1955-ös filmje, a Fogjunk tolvajt is. Nem véletlenül: a dél-francia partszakasz nem csak a fényűzés fővárosa, de az ékszerrablásoké is. Májusban, a cannes-i film- fesztivál idején a Chopard-tól loptak el egymillió euró értékben ékszereket. Egy héttel később egy kétmilliót érő nyakék tűnt el egy Cap d'Antibes-i hotelből. A kép persze csalóka: miközben a nagy sztorik Európához köthetők, a világ legnagyobb gyémántpiacaként az Egyesült Államokat tartják számon. Amerikában azonban sokkal szigorúbb az ellenőrzés. Az legalábbis aligha fordulhatna elő, hogy fegyveres őrök nélkül állítsanak ki egy szállodában milliós értékű ékszereket. A különleges drágakő ugyanis nem csak a filmekben kedvence a tolvajoknak. Az ékszereket nem túl bonyolult szállítani, ráadásul - ellentétben a műkincsekkel - eladásuk sem okoz különösebb gondot, különösen mióta a De Beers már nem ellenőrzi a piacot. A világ gyémántkitermelésének 40 százalékát ellenőrző óriáscég az Egyesült Államok és az Európai Unió versenybíróságainak ítéletei nyomán az elmúlt évtizedben hagyott fel a kontrollal és az árrögzítéssel. A De Beers persze még így is főszereplője a piacnak. A dél-afrikai központú cég pedig derűKoncentrált piac jóllehet a drágaköveket a világban 28 gyémánttőzsdén jegyzik, az ágazat rendkívül koncentrált: a drágakövek 90 száza- lákát az indiai Szurátban csiszolják. A nagykereskedelem központja Antwerpen. A belgiumi városban cserél gazdát a gyémánttermelés 80 százaléka és a csiszolt kövek fele. a legtöbb ékszer New Yorkban talál gazdát: az amerikai metropoliszban bonyolódik a forgalom 80 százaléka. Igaz, mindez a gyémántpiac kisebbik része, mivel az évente kitermelt mennyiség négyötödét látó: július végén kiadott féléves jelentésükben ugyan az eladások stagnálásáról számoltak be (3,3 milliárd dolláros bevételt regisztráltak az első hat hónapban), az üzemi eredményük azonban több mint kétszeresére nőtt egy év alatt. A cég biztos a további növekedésben is, amire szükség is lehet, hiszen a válság 2008-as kitörése után jókora visszaesést szenvedett el a gyémántpiac. Mint elemzésükben írják, a növekedést az amerikai gaz(évi százmillió karátot, vagyis 20 tonnát) az iparban használják fel. A forgalom nagyobb része a De Beershez köthető: az 1888- ban Dél-Afrikában alapított cég évente 12,5-15 millió karát (2,5-3 tonna) gyémántot termel. A kitermelés jó része is Afrikából származik, bár a legnagyobb mennyiséget (az összes termelés 22 százalékát) Oroszországban bányásszák. A második legnagyobb kitermelő Botswana (20 százalék), a harmadik pedig Ausztrália (17 százalék). daság jó teljesítménye gerjeszti - és ezen még az sem tud sokat rontani, hogy Kínában - részben a növekedés visz- szafogottabb tempója, részben a kormányzati luxuskiadások letörése és a korrupcióellenes harc szigorítása miatt - a helyzet csupán, Philippe Mellier vezérigazgató szavaival élve, „nem rossz”. A De Beers vezetője arra is emlékeztetett: a gyémánt világpiaca tavaly kétszázalékos növekedést tudott elkönyvelni, ez az ütem az idén kismértékben még gyorsulhat is. Mellier szerint aggodalomra leginkább India adhat okot, elsősorban a rúpia gyengülése miatt. A gyémánt mindezek ellenére soha nem vált a befektetők kedvenc célpontjává. Ennek fő magyarázata az, hogy a drágakő értékét - ellentétben az árutőzsdéken jegyzett aranynyal - épp annyira képtelenség meghatározni, mint egy hau- te-couture ruháét. Függ a mérettől, a színtől, a tisztaságtól és természetesen a csiszolástól, egy ékszer kialakításától. A Rio Tinto egy tíz évvel ezelőtt készült felméréséből jól látszanak az arányok: amíg a nyers gyémántban 9 milliárd dollárra becsülték akkor a piac nagyságát, csiszoltban ugyanez a mennyiség már 14 milliárdot ért, ékszerként a kiskereskedelemben pedig 57 milliárdot. Különbség van ugyanakkor a színes és színtelen gyémántok között is. Míg előbbit inkább ajándékba veszik, az utóbbi, ritkább és értékesebb drágaköveket inkább befektetési céllal vásárolják - mondta el a CNBC-nek a londoni és genfi központú Sciens Colored Diamond ügyvezetője. Mahyar Makhzani emellett kiemelte: a piac átláthatatlansága miatt az átlagos árszint is ingadozik: éves szinten 5-10 százalékos mozgások is normálisak. A színes gyémántok esetében ennél is nagyobb a mozgás: tavaly 24, az idén 26 százalékkal nőtt az igencsak ritka színes drágakövekkel foglalkozó cég bevétele. Ezért persze nem kellett intenzív kereskedést folytatniuk: május közepén a Christie's aukcióján egy 101,73 karátos csiszolt kövük 27 millió dollárért kelt el. Makhzani szerint most, alig három hónappal később már 30 millióra tudnák felsrófolni egy ilyen kő árát - milyen kár, hogy ezek a kövek elég ritkák. Jeff Bezos, a meglepetésszerű lépések embere tervek Egy veszteséges lapba ruházott be vagyonából az Amazon alapítója, kérdés, mit tesz majd vele Magánvagyonából, egy titokban előkészített tranzakcióval vásárolta meg az Amazon.com alapítója a héten a The Washington Postot. A patinás lap nyolcvan év után cserélt gazdát, ám ennél is nagyobb kérdés: Jeff Bezos- nak miért éri meg kifizetni 250 millió dollárt egy cégért, amelyik az év első felében 43,9 millió dollár veszteséget termelt. A legkézenfekvőbb magyarázat egyelőre az, hogy a 49 éves üzletember szereti a kihívásokat. Bili Gates, a Microsoft alapítója Gutenberghez hasonlította Bezost, aki 18 milliárd dolláros vagyonával a világ 19. leggazdagabb embere. Ezt egy olyan üzleti modellnek köszönheti, amelyet mára már minden kereskedő igyekszik átvenni, ám alapításakor még finoman szólva kockázatosnak tűnt. Bezos 1994-ben Seattle-ben alapította meg az internetes kereskedelem alapkövének számító Amazont. Akkor, amikor az internet még többnyire lelkes egyetemisták játszótere volt. A Wall Streeteen dolgozó Bezos egy legfelsőbb bírósági döntésben látta meg a fantáziát. Ez azt mondta ki, hogy a kereskedők nem kötelesek eladásaik után forgalmi adót szedni olyan államokban, ahol fizikailag nincsenek jelen. A New York-Seatt- le vonatúton felvázolt üzleti modell forradalmasította a világ keJeff Bezos szerint a táblagépek jelentik a jövőt reskedelmét, Jeff Bezost pedig öt évvel később a Time magazin az Év emberének választotta. 2007-ben érkezett az Amazon nagy dobása: az addigra már a világ legnagyobb könyv- kereskedőjeként számontartott virtuális bolt könyvolvasó táblagépet dobott piacra. A termék forradalmasította a könyvolvasási szokásokat, és megágyazott a három évvel később bemutatott iPadnek is. Ehhez képest meglepő, hogy Bezos most visszafordult az újság felé. „Az emberek a weben nem fizetnek a hírekért - indokolt. - Viszont készek fizetni a táblagépes előfizetésekért.” ■ VG i K A
