Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 30. szám
8 INTERJÚ 2013. AUGUSZTUS 11., VASÁRNAP Benedek tibor A kapitány szerint a sportág erejét jelzi, hogy nyolc hónap alatt tudott a világ tetejére érni a fiatal csapat és a magyar vízilabda mindig a világ élvonalában lesz. Csak a munkában és az egységben hisz. Nagylánya már ismerkedik a sporttal, kisfia egyelőre inkább focizik. .NEM SZABAD ELÁJULNI A SIKERTŐL” „Alapvetően tudatos vagyok az életben is, de ez azért más. A sportban mindig van egy határozott cél, ahova el akarunk érni. Benedek Tibor szövetségi kapitány szerint a csúcson maradni még nehezebb, mint oda eljutni. A siker elviseléséhez ugyanis nagy alázat kell. Most tehát két hónap öröm és pihenés, aztán újra kezdődik a munka, hogy a magyar vízilabda őrizhesse helyét a világ tetején. Fábos Erika- Ez az aranyérem egy fontos happy end volt a magyar vízi- labdázás és az Ön számára Is. Kapitányként más egy ilyen siker, mint játékosként?- Ez most valóban nem olyan, mint eddig. Másként van közöm ehhez az aranyéremhez és tétje is másként volt számomra. Nyolc hónapja edzősködöm, dolgoztunk keményen, de azt nem tudhattam, legfeljebb csak éreztem, hogy mit ér mindez. Ez az aranyérem, a döntéseimet is igazolja és velem együtt a csapatot is hitelesíti. Ami talán a legjobban esik, látni, hogy nem csupán számunkra, hanem az ország számára is mennyire fontos volt ez a siker. Amikor hazaérkeztünk, akkor ébredtünk rá, hogy milyen hatalmas örömet okoztunk, lép- ten-nyomon rengeteg szeretetet kapunk.- Sok sikert ért meg, ez a csapat viszont még keveset. Hagyja örülni őket?- Két hónapig még igen, aztán jön a munka, mintha mi sem történt volna, arról ugyanis biztosan többet tudok náluk, mekkora alázat kell a sikerhez. Egy ilyen eredménytől könnyű elájulni, ha valaki nincs felkészülve rá. Szóval, két hónap van az örömre, aztán kezdődik a munka, mert a következő sikerekért újra dolgozni kell. A csúcson maradni, ha lehet, még nehezebb, mint oda eljutni. Ráadásul most a mezőny nagyon erős: négy-öt egyforma szintű válogatott van. Éppen ezért nincs garancia arra, hogy innentől csak nyerünk, de az biztos, hogy ezzel a világbajnoksággal végleg lezárult egy korszak és kezdődött egy új.- Ha már a korszakoknál tartunk: Kemény Dénes úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt négy évben Benedek Tibor volt a legjobb döntése. Önnek mit mondott?- Gratulált és velünk örült. Nem csupán a mi aranyérmünknek, a lányok harmadik helyezése is hatalmas siker, neki pedig a szövetség elnökeként nyilván fontosak ezek az eredmények.- Szóval a Kemény-korszak után jön a Benedek-csapat. Mi az, amit meg szeretne őrizni a korábbiból?- Dénes kiépített egy rendszert, amelytől a csapategység remekül működött, és ez nagyon sokat jelentett a sikerben. Ahogy felnőttként kezelt minket, vagy ahogy egy világ- versenyen a több hetes összezártságból nem feszültségek, hanem eredmények születtek. Ezeket igyekeztem továbbvinni, de ugyanazt csinálni nem szerettem volna, bármennyire is sikeres volt az az időszak. Ha pedig a korszakoknál tartunk, nem igénylem, hogy feltétlenül én fémjelezzem a válogatottat.- Az örökség mindenesetre nem volt egyszerű, csodás sikerek és egy új, épülő, ismeretlen csapat miatt sem. Mi volt a legnagyobb probléma?- Az utánpótlás, de ez törvényszerű. Az ennyire sikeres időszakok után mindig van egy törés és jön egy nagyobb visszaesés. 1976 után is ez történt, az is egy korszakváltás volt. Az pedig a magyar vízilabda erejét bizonyítja, hogy mi máris átléptünk ezen.- Az, hogy ilyen gyorsan sikerült, nyilván sokat jelent. Meg lehet azt fogalmazni, hogy mi a titka a magyar vízilabdának?- Talán az a szemlélet, ami körülveszi ezt a sportágat. Hogy mondjuk, beleírták a szerződésembe, hogy amennyiben ezen a világbajnokságon nem kerülünk a legjobb négy közé, el- küldhetnek. Hiába vagyok háromszoros olimpiai bajnok, ezt meg lehet csinálni velem. Ha nem bizonyít, Benedek Tibor is mehet. Mindegy, mit értem el eddig, már nem az számít. Mert nincsenek holtidők, nincsenek évek bizonyítani, teljesítménykényszer van, hiszen az, hogy a magyar vízilabdázás évtizedek óta a legsikeresebb csapatsportunk és ott van a topon a világban, komoly felelősség is.- Voltak, akik kételkedtek, mondván, nem volt komoly edzői múlt a háta mögött. Faragó Tamás az ősszel még azt nyilatkozta, hogy félti attól, hogy egy esetleges kudarc a kedvét szegheti. Ez elbizonytalanította, vagy inkább éppen felszívta magát ettől?- Egyik sem. Nagyon nyugodt voltam, mert pontosan tudtam milyen stábot akarok, és mit akarok csinálni a legapróbb részletig. Ráadásul sokkal erősebb férfi vagyok annál, hogy mások képesek legyenek elbizonytalanítani, vagy a kudarcok összeroppantani. Úgy éreztem mindenki megtett mindent. Ha ez elég, nagyszerű, de ha nem elég, nem elég. Tiszta volt a lelkiismeretem és ha nem jöttek volna az eredmények, el- küldhettek volna, de ettől nem roppanok össze. Ehhez képest azt történt, hogy nyolc hónap után ez a csapat most a világ tetején van.- Ez rutin vagy lelkialkat kérdése?- Mindkettő kell hozzá. A profi sport katonás dolog, belénk van nevelve, hogy az eredményekért melózni kell. Aki a világ legjobb válogatottjában vagy klubcsapatában akar játszani, annak a legjobbnak kell lenni. Muszáj akarni. Számomra ez evidencia, sosem akartam megúszni dolgokat, nem bántam, hogy sok kényelmetlenséggel, kínszenvedéssel jár eljutni az eredményig. Fontos, hogy ez rendszerint egy csapat teljesítménye, ahogy most is. Nagyszerűen működött a stáb, a kapusedző Gergely István, Imre Tóvári Zsuzsa a pszichológus, Dabrowski Norbert, aki profi videóelemzéseket készített, a csapat is tökéletesen rendben volt és Barcelonában is minden szerencsésen a kezünkre játszott, még a szállodánál sem találhattunk volna ideálisabbat. Szóval úgy tűnt, minden csillagállás annak kedvezett, hogy miénk legyen ez az arany.- Ön a válogatottnál és a klubjaiban is csapatkapitány volt, most szövetségi kapitányként dolgozik. Igazi vezéregyéniség?- Biztosan kell ehhez indíttatás is. Emlékszem, már 20-22 évesen is felálltam az Újpestben, és elmondtam, amit akartam, meg persze sokat tanul is ilyen téren az ember, ahogy múlik az idő, ingerek érik és tapasztal, de ez nem csak rajtam múlik, ha például a csapattársaim részéről nincs bizalom felém, hiába lettem volna alkalmas.- A bizalom miből fakadt?- Ezt nehéz lenne megmagyarázni, de talán az fontos, hogy sosem voltam önző. Mindig tudtam örülni szívemből mások sikerének. Most sem fáj, hogy nem én állok a dobogón, elég a boldogságomhoz, hogy ott állnak a játékosaim.- Egy ilyen világverseny után nagyon fáradt az ember, vagy egy Ilyen eredmény olyan lelki kárpótlás, amiből töltődni lehet?- Persze, így könnyebben feloldódik az ember, de amikor ekkora a tét, az nagyon kimerítő. Nekem a felkészülés nem volt fárasztó. Nagyon jó, összetartó ez a csapat és fegyelmezetten, egységesen bele tettek mindent, úgyhogy jó hangulatban telt a munka. A legnagyobb feladatot a mérkőzések jelentik, az az egy óra, amit maximális koncentrációban tölt az ember, az a főattrakció. Másrészt az is komoly munka, hogy ilyenkor úgy gazdálkodjak a csapat erőforrásaival, hogy éppen a végére legyenek a legjobb formában. Szóval ez mind komoly feszültség. El is mentem minden másnap futni, hogy jobban bírjam lelkileg.- Vízilabdázni szokott csak úgy játékból?- Nem. Egy éve nem volt a kezemben labda. Úszni lejárok, de inkább az egyéni sportolás pihentet.- Az egész nyár sűrű volt a válogatottnál. Kipihenni hogyan fogja?- Vízilabda nélkül, a családommal töltöm a következő két hónapot. Ha velük lehetek, az igazi, önfeledt boldogság, ez tölt fel legjobban.- Mondják, hogy a nagy teljesítmények hátterében rendszerint ott van egy biztos, támogató családi háttér.- Ezt én is meg tudom erősíteni. Panni nagyon sokat segít, van úgy, hogy egyszerűen csak a jelenlétével. Teljes az összhang közöttünk, nem tudom elképzelni, hogy ezt nélküle így tudnám csinálni.- Apaként ugyanannyira tudatos, mint sportolóként?- Alapvetően tudatos vagyok az életben is, de ez azért más. A sportban mindig van egy határozott cél, ahova el akarunk érni. A gyermeknevelés azért nem ennyire egyértelmű. Persze vannak alapszabályok, de azért ez inkább ösztönös, csak azt tudjuk biztosan Pannival, hogy azt szeretnénk, ha boldogok lennének. A titkát persze nem ismerjük, de szeretnénk, ha sikerülne.- Ön boldog ember?- 100 százalékig.- Ezek szerint az ön szülei tudták a titkot.- Igen, teljes bizalom volt és szerettek bennünket, ennél kevés van fontosabb. A családunk egysége és közérzete főleg Névjegy: háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, edző, a magyar férfi vízilabda-válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya. 1972. július 12-én született. A TESTNEVELÉSI FŐISKOLÁN edzői oklevelet szerzett. a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakon végzett. édesapja Benedek Miklós színész. TIZENHÁROM évigélt Olaszországban, első házasságából született Ginevra (14) nevű kislánya. felesége Epres Panni modell, gyermekeik Mór (6) és Barka (4). anyukám munkáján múlott, ő volt, aki a hátországot biztosította. Apukámtól pedig a hihetetlen élettapasztalatát kaptam, amire mindig számíthattam és a munkában való maximaliz- must is tőle láttam, ami rám is jellemző.- A kisfia, Mór hat éves. Hogy látja, érdekli ez a sport, lesz Be- nedek-dinasztia a vízilabdában?- Még csak az úszásnál tart és egyelőre focizni sokkal jobban szeret. Nincs elkésve, még csak hat éves, én is nyolc voltam, amikor lementem az uszodába. Tudom, hogy mostanában divat, de én nem vagyok a híve, hogy minél korábban faragjunk versenysportolót a gyerekből. Ha szeretné, támogatni fogom, de erőltetni nem fogjuk a vízilabdát.- A vízilabdás lányok is szép eredményt értek el ezen a világ- bajnokságon, szóval, akár még Barka is folytathatja az utat.- Barka is pici még, négy éves és egyelőre inkább a tánc érdekli, a balettet nagyon szereti. Viszont a Rómában élő nagylányom, a 14 éves Ginevra nagyon jól úszik. Nemrég kezdett el vízilabdázni, és azt mondja, hogy egyszer magyar színekben szeretne majd játszani.- Akkor az ő számára sem mindegy, hogy a magyar vízilabdázás problémái megoldónak-e. Mondhatjuk, hogy kikerült a hullámvölgyből?- Ez nem is volt kérdés. Olyan szerintem már sosem lesz, hogy a magyar vízilabdázók nem lesznek ott a világ élvonalában. A kapitánynak viszont nemcsak a legjobb tizenhárom pólós a felelőssége, hanem az egész magyar vízilabda, ezért nagyon szeretném, ha folyamatosan lennének tehetséges fiatalok a csapat körül, előre meg kell határozni egy legalább négy, de inkább nyolc évre szóló időszakot. Ezért is tartom hatalmas dolognak, hogy Budapesten rendezik a 2021-es vizes világbajnokságot. így a következő évek sok fiatalt ösztönözhetnek majd, hogy bekerülhessen a válogatottba, és olyan létesítményekkel is gazdagodik a sportág, ami az eddigi eredményeihez méltó. A \ t J 1
