Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 30. szám
4 2013. AUGUSZTUS 11., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA Magyarországon 750 ezer cigány él, ez a legnagyobb kisebbség. Az alacsony iskolázottság, a magas munka- nélküliség, a népesebb családmodell is feszültségeket szülhet. Minél nagyobb egy település, annál nagyobbak az etnikai ellentétek. Fábos Erika Kimondta a rasszista indítékot a romagyilkosságok ügyében az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában a Budapest Környéki Törvényszék. A három vádlott 2008-2009-ben kilenc helyszínen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen, hat ember, köztük egy gyerek halálát, öt embernek pedig súlyos sérülést okozva. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-kok- télt dobtak, és 55 ember testi épségét veszélyeztették. Négy év után született ítélet az ügyben, amelyet hatalmas nemzetközi figyelem kísért. A rasszizmus létezik, de önmagában Magyarországon nem politikaformáló erő. Ilyen jellegű veszély a cigányságot hazánkban nem fenyegeti, de lehetnek olyan bel- és külpolitikai játszmák, ahol a cigányságot, mint egy eszközt kinézik az áldozat szerepére - mondta Németh György szociológus. Ugyanakkor az ügy feltáratlan része, hogy a tetteseknek vol- tak-e olyan felbujtóik, akik ideológiát, esetleg lőszert és fegyvert adtak nekik. Ezt nemcsak a szociológus szerint lenne fontos tisztázni. Gulyás József, a nemzetbiztonsági bizottság volt tagja szerint a négy vádlottnak rejtve maradt segítői voltak, ezért nem szabad lezárni az aktát. Emlékeztetett rá, már a büntető- eljárásban is szó volt róla, hogy a támadásokhoz felhasznált egyes Besenyszögön rabolt fegyverek megszerzésekor jelen volt egy negyedik támadó is, akinek kilétére az elsőfokú eljárásban nem derült fény. Gulyás szerint kizárólag a sor-, illetve szerződéses katonai múltjuk során szerzett tudásuk alapján nem tudták volna ilyen magabiztossággal végrehajtani a romagyilkosságokat az elkövetők. Pócsik Szilveszter az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa azt mondta: valóban elgondolkodtató és életszerűt- len, hogy épeszű emberek maguktól, találomra ilyen súlyos büntetést kockáztatva csak úgy elkövetnek egy sorozatgyilkosságot dühükben. A kriminológus szerint ugyanakkor sem a titkosszolgálati, sem a külföldi szállal kapcsolatban nincsenek olyan biztos információk, hogy feltételezéseknél többre lehessen jutni. Az ügyet természetesen nem csupán szakmai érdeklődése miatt kísérte figyeA cigány kisebbség Európában Törökonzág: ____________kb. 2,0-5,0 millió Románia:______________1,0-2,5 millió Sp anyolorazág:__________1,5 millió_______ Franc iaortzág:__________1,2-1,3 millió Magyaro rszág:__________0,5-1 mill. Bu lgária:_____________kb. 850 000 Szlo vákia:______________550 000_______ Sz orbla:______________500000 Görögország:___________300 000_______ Mace dónia:____________240 000_______ Cs ehország:____________150-300 000 Ol aszország:__________130-160000 Német ország:___________110 000_______ Or oszország: 180 000______ Egyesült K irályság:______90 000________ Ukrajna :_____________ 50000________ Boszni a-Hercegovina: 40-100 000 Koszovó: ______40 000______ le mmel, a szigorú büntetéssel egyetért és megnyugtatónak is tartja. „Az összesküvés elméletek egy része arról szól, hogy ezzel az üggyel etnikai feszültségeket akartak kelteni, de egy ilyen jellegű sorozat inkább vált ki szánalmat és szolidaritást a szerencsétlen sorsú emberek iránt, mint ellenséges hangulatot - mondta Pócsik Szilveszter. - Ezért ez nem logikus, az viszont tény, hogy aljas indokból, rasz- szista indítékból, előre kitervel- ten és szervezetten, több embert megöltek ezek az emberek, így tehát példásan szigorú büntetést érdemeltek. Amennyiben ez nem így történik, az bátorítást adhatott volna a továbbiakra, de a jogállamba vetett hitet is rombolta volna. Pócsik Szilveszter azt mondta, az elmúlt években egyre több gyűlöleti bűncselekmény történik Magyarországon. Nem csupán cigányok, magyarok ellen is van folyamatban két olyan ügy, ahol a bíróság kimondta a rasszista indítékot. Ezzel együtt nem lehet azt mondani, hogy Magyarországon erősödne a rasszizmus, inkább a megjelenési formái durvulnak, de Európa több országában is sokkal kézzelfoghatóbb az idegenelle- nesség, mint nálunk. Svájcban a mecsetek építését, Franciaországban a fátyol viselését tiltották meg, Németországban pedig a politika legmagasabb szintjein nyilatkoznak úgy, hogy a multi- kulturalitás jelenlegi formájában nem fenntartható. Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság munkatársa azt mondta több jogvédő szervezettel együtt ők is üdvözölték a szigorú ítéletet, ugyanakkor nincs okuk megnyugodni ezt követően se. A megfélemlítés és a rasszista támadások a romák elleni gyilkosságsorozat óta is folytatódnak, minderre az állam továbbra sem ad kellően határozott választ. Magyarországnak nemzetközi kötelezettsége, hogy védelmet garantáljon mindenki számára a rasszista erőszakkal szemben. Mint ahogy a korábbi kormányok, úgy a mostani sem tette meg a szükséges lépéseket a nyomozó hatóságok munkájának javítása érdekében. A megoldáshoz Tóth Balázs szerint hatékony szervezeti megoldások kellenének a rendőrségen és az ügyészségen, és az, hogy alkalmazzanak a nemzetközi normáknak megfelelő bűnügyi protokollt. Jelenleg ugyanis sokkal kevesebb esetben bizonyítható a rasszista vagy gyűlöleti indíték, mint amennyi esetben megtörténik. Alihoz, hogy ez változzon, a jogvédők szerint speciális képzés is kellene. Hozzátartozók a sorozatgyilkosság ítélethirdetésekor Ózd: kegyetlenség a kánikulában A KATASZTRÓFAVÉDELEM és ü belügyminiszter utasítására újranyitották a közkutakat Ózdion, 62 vízcsap esetében pedig megszüntetik a leszűkítéseket is. A jelenlegi állapot szerint a hőségriadó elmúltával a képviselő-testületi döntésnek megfelelően tovább folytatódik majd a vízkorlátozás a városban. egy hete robbant ki a botrány, miután a rendkívüli hőség ellenére számos közkutat zártak ki Ózdon a fogyasztásból, illetve csökkentették a kifolyó vízmennyiséget. Utóbbiaknál a korábbi 30 másodperc helyett három percig kellett arra várni, hogy megteljen egy tízliteres edény. az ózdi Vízmű Kft. az intézkedést a 2013. június 27-i képviselő-testület határozata alapján hajtotta végre, ahol takarékossági okokra hivatkozva egyhangúlag szavazták meg a képviselők az előterjesztést. Számos jogvédő- és civilszervezet emelte fel a hangját a vízelvonás ellen, sőt még a nemzetközi sajtó is foglalkozott a kérdéssel. Egyesek rasszista, mások politikai szándékot feltételeztek a háttérben. Rosszabb életkörülmények, több betegség, kevés munka és sok gyerek a szociálpolitikai intézet tavalyi kutatása a legfrissebb olyan tanulmány, amiben megbízható adatok állnak rendelkezésre a cigányság helyzetéről. Ezek szerint jelenleg nagyjából 750 ezer roma él Magyarországon, a legtöbben az ország északi és keleti területén, illetve a Dél-Dunántú- lon. A népszámlálás szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek cigányok. Minél nagyobb a település mérete, annál feszültebb a hangulat romák és nem romák között, legjobb a viszony az ötezer lakos alatti településeken - derült ki a felmérésből. A kutatás szerint a romák egészségi állapota sokkal rosz- szabb, mint a többségi társadalomé, ebből következik, hogy várható élettartamuk is jelentősen elmarad a többség várható élettartamától. a családszerkezetre vonatkozó adatok szerint a cigány háztartásokjellemző mérete és gyermekszáma meghaladja az országos átlagokat Az országfejlettebb területein a cigány háztartások mérete is kisebb, a legnépesebb cigány háztartások a három keleti régin bán vannak. A cigány népességben magasabb a gyermekeket nevelő háztartások aránya, mint a teljes népességben: a három vagy több gyermekes háztartások aránya megközelítette a 30 százalékot a felmérés megállapította, hogy csak a szakképzettséggel rendelkező romák körében haladja meg az ötven százalékot azoknak az aránya, akiknek rendszeres vagy alkalmi munkája van. A tanultabb romák munkavállalási rátája közelíti az ország egészére érvényes foglalkoztatottsági rátát, számuk azonban rendkívül alacsony. A roma háztartások 55 százalékának egyetlen dolgozó tagja sincs. További egy- harmadukban csak egy embernek van munkajövedelme. ma már a magyarországi cigányok 90 százaléka magyar anyanyelvű. A15. szazadban érkeztek, es egyre nehezebb körülmények között élnék A ROMÁKKAL kapcsolatos első hiteles dokumentum a 15. századból való, 1422-ből került elő: április 19-én Zsigmond király Szepesen menlevelet bocsátott ki László cigány vajda népének. A romák ekkor átjárást kértek Nyugat-Európa felé: 1427-ben Párizsban is feltűntek Zsigmond „ajánlólevelével". 1419-ben a cigányokat az egyiptomiakkal azonosítják Nyugat-Európában: Konradjus- tigen krónikája, mint a fáraó népét egyiptomi eredetűnek tartja őket. Később az angol, a francia és a spanyol nyelvben is az „egyiptomi" szó eltorzulásából ered a „gypsy” vagy a „gi- tan" elnevezés. Mindez tévedés, mert csak kisebb csoportjuk érkezhetett Egyiptomon át Európába. A nép cigány elnevezése a görög„atszinganosz, atsziga- nosz” szóból ered, amely „pogány, eretnek, érinthetetlen”jelentésű volt. A roma („emberek”) elnevezést a cigányság maga használja, 1971-es világ- kongresszusuk óta. hazánkban a 18. század végéig itt lévőket Mária Terézia kegyetlen rendelkezései próbálták az anyanyelvűkről leszoktatni. Betiltották a cigány nyelvet, a cigány családoktól elvették a gyermekeiket, és nevelőszülőknek adták őket. A magyarországi cigányság egy része így a 18-19. századra elmagyarosodott, ők a „magyarcigányok” vagy romungrók. Minthogy a 20. században a tömegcikkek elterjedésével egyre kisebb volt a kereslet az általuk készített kézműves termékekre és foglalkozásokra, folyamatosan egyre kevésbé voltak mobilak és egyre többen éltek munka nélkül, a helyzet a rendszerváltás óta tovább romlott. A t t A »
