Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 30. szám
SZTORI 2013. AUGUSZTUS 11., VASÁRNAP 5 mmmemam Fecskék nélkül mi lesz a nyárral? vonulás Készülődnek a költöző madarak, ilyenkor a legsérülékenyebbek A Magyar Madártani Egyesület szerint, ha ilyen ütemben fogynak, 2020-ra eltűnhetnek Magyarországról a fecskék. A múlt hetek kánikulája megtizedelte a fiatal madarakat, a nagy meleg és a kevés víz miatt sok elpusztult közülük. Pedig éppen ezekben a hetekben kéne megerősödniük a költözéshez, hogy le tudják győzni a sokszor több tízezer kilométeres távolságot. Fábos Erika Az elmúlt hetekben tizenöt gólya pusztult el Zalában és Baranyában azért, mert áramütés érte őket. Ez ilyenkor és* májusban a kirepülés idején fordul elő leggyakrabban. „A nyári madárpusztulást leggyakrabban a rendkívüli időjárás okozza - mondta Lend- vai Csaba, a Magyar Madártani Egyesület (MME) ornitológusa. - Most a hosszú hőhullám miatt nagyon kevés a víz és rovar is kevesebb van, ez pedig tizedeli főleg a fiatal madarakat. Ezen kívül az áramütés az, ami még úgy is sok gondot okoz, hogy az áramszolgáltató velünk és a nemzeti parkokkal közösen sok transzformátort szigetelt és fészket kiváltott a veszélyes oszlopokról.” Az MME oldalán online adatbázisban kísérik figyelemmel a magyar gólyafészkek alakulását. Az elmúlt években stabil volt az állomány, mindössze a 2005- ös és 2010-es év volt rosszabb, ugyancsak az időjárás miatt. Az adatbázisba bárki feltöltheti a lakóhelye közelében található fészkek adatait, például a megérkezés és a költözés időpontját is. Nyáron pedig hét év óta gólya roadshowt is rendeznek, aminek keretében bárki megnézheti hogyan gyűrűzik a madarakat. „Magyarországon nagyon szeretik az emberek a gólyákat és ezért vigyáznak is rájuk és érdekli is őket. Hazánkban 4800-5500 fészkelő gólyapár él - mondta Lendvai Csaba. - Ez az állomány az elmúlt évtizedben stabilizálódott és jónak számít. Igaz, ötven évvel ezelőtt még 15 ezer gólyapár költött hazánkban, de ahhoz képest, hogy Németországból és Angliából, valamint Európa északi részeiről már szinte teljesen eltűntek, nagy öröm.” Ezekben a hetekben a madarak már gyülekeznek és a költözésre készülnek, amit a gólyák kezdenek el. A fiatal madarak néhány tapasztaltabb gólya vezetésével augusztus közepén elindulnak Törökország felé, a Boszporusznál átrepülnek a tenger felett. Megkerülik a Földközi-tengert, Egyiptomnál délösztönt? A költözés pontos okait régóta kutatják, mégsem ismerjük. A legvalószínűbb, hogy a fény és a táplálék mennyisége okozza a vonulást. A madarakra hatással van, hogy egyre kevesebb élelmet találnak és az is, hogy a nappalok hossza hat a hormonális egyensúlyukra. Ettől ősszel a rövidülő nappalok felébresztik a költözési ösztönt. Amíg ugyanis nyáron 12-14 óra áll a rendelkezésükre, télen csak 8-10. nek fordulnak, és október közepére elérik a telelőterületeiket. A fiatal generáció után néhány héttel költöznek az idősebbek. A gólyák nagyobb csapatokban gyülekeznek, úgy indulnak tovább. Visszafele fordított a sorrend és a sebesség is sokkal gyorsabb, a madarakat ugyanis a költési láz hajtja. Most lassabban reMagasság- és sebességrekorderek a költöző madár hosszú távú repülési sebessége kisebb, mint amire rövid távon képes. Egy varjú kb. 50 kilométert tesz meg óránként, egy pinty 52 km-t, a csóka akár 60 km-t is. Az utazási magasság is sokféle lehet: a varjú és a csóka 30-100 m magasan repül, a ragadozó madarak legtöbbje kb. 100 méter, a ludak 800-1000 méter, a gólyák akár 1000-2500 méteres magasságban is. pülnek és nagyobb a veszteség is. „Három módszerrel lehet megfigyelni a madarak vonulását - mondja Lendvai Csaba. - A legelterjedtebb a gyűrűzés, de ahhoz vissza kell fogni a madarat Afrikában. A műholdas követés csak gerle nagyságú madarakon alkalmazható. A harmadik a geolokátor: Nem a mágneses mező, inkább a csillagok az egyik elmélet szerint a madarak képesek érzékelni a Föld mágneses mezejét és ezáltal meg tudják különböztetni az égtájakat - ezt azonban mégnem bizonyították. Egy másik teória szerint a madarak a fény segítségével tájékozódnak: a Nap, a Hold és a csillagok helyzete alapján. A költőhely közelében pedig már nincs szükség az égi iránytűre, mert a tereptárgyak segítenek az emlékezésben. ilyenkor egy hátizsákszerű, másfél grammos dolgot erősítenek a fecske hátára, amely a fényerősséget méri. Az adatok alapján egy évre visszamenőleg be lehet határolni, hogy merre járt a madár. Egy lokátor 30 ezer forintba kerül, s fajonként legalább harmincra lenne szükség ahhoz, hogy pontos információk legyenek.” A sarki csér 36 ezer kilométert tesz meg sok európai madár, például a fecske vagy a kakukk, egészen Dél-Afrikáig elrepül és ezt a tízezer kilométeres utat évente kétszer is megteszik. A rekordot azonban a sarki csér tartja, amely Németország és Anglia partjaitól Európa, Ázsia és Észak-Amerika sarkvidéki területéig költ. Ez a mindössze 90-120 grammos madár 36 ezer kilométert repül a téli lakhelyére és vissza minden évben. A fecskék vannak a legnagyobb bajban: az elmúlt tíz évben évről évre kevesebb a fióka. A Magyar Madártani Egyesület kutatása szerint az elmúlt tíz évben a molnárfecskék populációja 65, a füsti fecskéké 44, a partifecskéké 30 százalékkal csökkent hazánkban. Ameny- nyiben ilyen ütemben fogynak, 2020-ra eltűnhetnek Magyar- országról. A szúnyogok elszaporodását sokan a fecskék fogyatkozásával magyarázzák. Az ornitológusok szerint ez nem teljesen igaz, mert a fecskéknek nem a szúnyog a fő tápláléka. A vérszívók hajnalban és késő este repülnek, míg a fecskék inkább napközben aktívak. A vegyszeres rovarirtás viszont hatással van a madarakra: szervezetükben felhalmozódhat a méreg, ami okozhatja a pusztulásukat. A legtöbb madár nem nálunk, hanem Afrikában pusztul el, de az is rosszat tesz az állománynak, hogy a mediterrán országokban tömegével lövik őket. Ahogy a számuk csökken, elgondolkodtató, hogy kiterjedtebb védelemre lenne szükségük. A költöző madarak időnként változtatnak szokásaikon és azt is megfigyelték, hogy teljesen másként vonulnak, mint évtizedekkel ezelőtt. Az észak-európai költöző madarak jelentős része megváltoztatta költözési szokásait az elmúlt évtizedekben, egyes fajok akár egy hónappal is később indulnak délre a korábbihoz képest. A három évtizedes követés azt mutatja, hogy a számlált tizenöt madárfajból hat indul jelentősen később vándorútjára, ami a kutatók szerint annak bizonyítéka, hogy a víziszárnyasok milyen gyorsan reagálnak az éghajlatváltozásra. „Ez a madarak esetében élet-halál kérdése. Az elmúlt évek megfigyelése, hogy a tavasz eleje hidegebb és az ősz vége is csapadékosabb - mondta Lendvai Csaba. - Volt olyan év, amikor egy kéthetes hideg és esős őszi időszak szinte az egész fecskeszaporulatot elpusztította Magyarországon, így tehát létkérdés, hogy a madarak minél gyorsabban kövessék a természeti környezet változásait. Mi mozgatja a költözési A hosszú házasság titka Ml A hOSZszú házasság titka? A kér- rados virág désre nyilván sokféle válasz létezik. Én alapvetően kettővel találkoztam. Régen történt, fiatal voltam, huszonnyolc éves, és szingli. El sem tudtam képzelni, hogy létezik olyan férfi, akivel én egy egész életet le tudnék élni. Vagy ő velem. Vagy egymással. Szóval éltem a független nők világát, közben építettem a karrieremet az ország akkor legnagyobb napilapjánál, Pest megyei tudósítóként. Házasságra nemigen gondoltam. egy alkalommal ünnepségre hívtak: a megyei nyugdíjas klubok közös találkozót rendeztek a helyi művelődési házban. Az apropót az aranylakodalmas párok szolgáltatták - őket köszöntötték, mégpedig azért, mert teljes ötven éve kitartanak egymás mellett. Kapva kaptam a témán, furdalta az oldalamat a kíváncsiság, vajon hogyan jött ez össze nekik. VERŐFÉNYES TAVASZI nap Volt. Amikor megérkeztem, az asz- szonyok és a férfiak már fürtökbe tömörültek a kultúrház előtt. Külön a férjek, külön a feleségek. Mindig ez van, ha a két nem összejön: már óvodás kortól hermetikusan zárt kört alkotnak a lányok, és egy másikat a fiúk. Az idősek is így vártak az ünnepség kezdetére. Voltak egyszerű ruhás, fejkendős asszonyok, kicsit elhízottak, arcukat megtöppesz- tette az idő, meg néhány kis- kosztümös dáma, aki jobban kicsinosította magát, és ráncait púderrel igyekezett elrejteni. A férfiak galambszürke, sötétkék, fekete öltönyben, halkan beszélgettek, kérges ujjaik közt fel-felparázslott a cigaretta. VÉGIGKÉRDEZTEM ŐKET, na, nem mindnyájukat, ahhoz túl sokan voltak, de jó néhányu- kat: mi a hosszú házasság titka? „Tűrni kell” - hangzott az egyöntetű válasz. A férjeké és a feleségeké is. Kicsit meghökkentem, és mint afféle öntudatos szingli, gyorsan leszögeztem magamban: ha ez az ára, én bizony soha nem megyek férjhez. Mert azt egyik válaszadó sem kötötte az orromra, mit kell „tűrni”, és miért. Talán bizony egymás rigolyáit, kiállhatatlan természetét, esetleg hántásait, csak azért, hogy együtt maradjanak? Hiszen ennél még az egyedüllét is jobb - vélekedtem. AZTÁN FELFEDEZTEM egy fiatalos öregurat. Az arcára már nem emlékszem, csak arra, hogy a tartása délceg volt. Sokkal jobban kihúzta magát társainál, öltönyének gomblyukában virág díszelgett, talán fehér szegfű, a szemében, a bajusza alatt pedig mosoly. „Nagyon egyszerű - mondta. - Szeretjük egymást. Nézze csak- mutatott az asszonycsoport felé. - Az ott a feleségem. A legcsodálatosabb, legszebb nő a világon.” Persze, odamentem a hölgyhöz is. Nett volt és kecses, tartásában ugyanazzal a büszkeséggel, ami a férjében is rögtön feltűnt. Hajában ugyanazzal a virággal, amilyet a férje tűzött a gomblyukába. Egész lényében bujkált, mit bujkált, ragyogott valami kislányos vonás. „Nincs itt semmiféle titok- mondta. - Szeretjük egymást az urammal. Nézze, hát nem ő a legcsinosabb férfi?” Ezt mondta a férjéről. Pedig nem beszéltek össze. amikor kezdéskor a szervező megkérte a párokat, sorakozzanak fel egymás mögé, ki-ki a maga házastársával, a fehér szegfűs férfi és asszony is oda- állt egymás mellé. A köszöntő alatt szerelmesen nézték egymást, és úgy fogták egymás kezét, mintha ötven évvel azelőtt, az esküvőjük napján lettek volna. nemrég a Facebookon felfedeztem egy régi ismerősömet. Ma már nyugdíjas ember - profiloldalának borítója az esküvői képe, amelyen vőlegényként még barna haj- jal-bajusszal ül a szertartáson fehér ruhás, fátyolos menyasszonya mellett. A felvétel 1983-ban készülhetett, mert ismerősöm ezt a mondatot írta mellé: „köszönöm neked az elmúlt harminc évet. i 1 r a
