Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-10 / 186. szám

4 2013. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP A népi írók, a szárszói eszme térítette meg pozsgay „A mai napig se dőlt el, hogy a kelet homloka, vagy Európa hátsó fertálya leszünk” Az 1982-es amerikai talál­kozás az emigráns magya­rokkal, a szárszói gondolat elindított valamit a lelkében - mondta a lapunknak nyilat­kozó Pozsgay Imre. Fónai Imre- Szemléletváltás?- Igen, számomra szemlélet- váltást jelentett az 1982-es ame­rikai út - felelte Pozsgay Imre. - A kint élő, főleg '56-os magyar emigrációval találkozhattam, a börtönbüntetése elől kiszökött Püski Sándornál pedig éppen az 1943-as szárszói találkozó volt a téma.- Tartották a kapcsolatot később is?- Akkor én visszahívtam Püskit, de azt mondták neki a new york-i magyar főkonzulá­tuson: jöhet, de amint magyar földre lép, letartóztatják.- De persze ekkor önt már re­formkommunistaként tartották nyilván idehaza...- Sosem tagadtam az élet- történetemet, kommunista if­júként indultam és elég jelen­tős karriert futottam be a Ká­dár-rendszerben. De már 1969- ben betiltották a doktori disz­szertációmat, mert olyan gon­dolatok voltak benne, ami az akkori rendszernek nem volt kívánatos. Ezt megtudta a fran­cia nagykövet és 1970-ben egy hónapra meghívott a francia kormány nevében. Ettől a pil­lanattól kezdve kerültem bele a „világ nyilvánosságába”, mond­hatom akár azt is, hogy ez ké­sőbb számomra védelmet is je­lentett a rendszeren belül, ha nem akartak nagy botrányt és konfliktust. Itthon én már ak­kor a népi írók körével tartot­tam a kapcsolatot. Származá­somnál, falusi paraszt erede­temnél fogva ezt volt az a ro­konszenves szellemi közeg, melyben jól éreztem magam; Illyés Gyulával, Nagy László­val, Csoóri Sándorral, Kosa Fe­renccel és másokkal. Úgy is mondhatnám, hogy ez a közeg engem „megtérített”.- így lett aztán később reform­kommunista...- Reformernek kellett mon­dani magunkat. Sok helyütt megfordultam a világban, a franciaországi látogatásom után három hónapot a Szovjet­unióban töltöttem. Láttam a kü­lönbséget.- Lehetett erről akkoriban be­szélni? Pozsgay: aktív politizálásra nem vágyom, de a véleményemet elmondom- Személyesen Kádár János­nak is elmondtam, hogy milyen csodálatos dolgokat tapasztal­tam Párizsban, mire cinikusan az felelte: maga nekem ne Pá­rizsból jöjjön, hanem Bukarest­ből. Nem hőstörténet az enyém, de talán én kimondhattam azt is, amit a legtöbben nem. így le­hetettem résztevője a lakiteleki találkozónak, vagy ellenzéki­ekkel történt találkozásoknak, mint például a '85-ös választá­sok előtt. Hivatalosan reformer­nek kellett titulálnunk magun­kat, de én már akkor azt vallot­tam, hogy a szocializmusnak nevezett kísérlet megreformál- hatatlan, meg kell buknia. Ezt 1985 áprilisában elmondtam a Várban is az említett ellenzéki összejövetelen.- A szárszói gondolat ma teljesen reménytelen? A két politikai oldal ellentéte vajon kibékíthetetlen?- Nem teljesen reménytelen, de néhány dolgot azért tisztáz­ni kell. Először is azt: Magyar- ország hogyan viszonyul az európai közösséghez. Érdekel­tek vagyunk az uniós tagság­ban, az európai integrációban, de abban nem, hogy ezért föl­adjuk a teljes függetlenségün­ket. Nagy László költővel 1977 decemberében, nem sokkal a halála előtt találkoztam a szig­ligeti alkotóházban. Úgy bú­csúzott: most dől el, hogy a ke­let homloka, vagy Európa hát­só fertálya leszünk.- És ez máig sem dőlt el...- Nem, a mai napig sem. Ezekről a kérdésekről kellene beszélnünk, a nemzeti jöven­dőről.- Nem lehetne éppen ön a közve­títő, aki balról jobbra tért?- Én nem tértem semerre, nem az a kérdés, hogyan jutot­tam a Fideszig, hanem a Fidesz hogy jutott hozzám? Hiszen po­litikai ellenfélként kezdtük, de ha egy ember, akkor egy párt életében is természetes lehet egy fordulat. Orbán Viktor­nak is elmondtam, amit Ra- dzsiv Gandhitól hallottam Bom- bay-ban: az indái kongresszus pártot egykor a brit gyarmato­sítók alapították a hozzájuk lo­jális értelmiség számára, aztán az indiai felszabadítás pártja lett belőle.- Szóval lehetne-e ön a közve­títő?- Nyolcvanadik évemben már aktív politizálásra nem vá­gyom, de ha valaki a tanácso­mat, véleményemet kéri, ak­kor szívesen állok a rendelke­zésére. Szárszó öröksége: amikor a magyar közösség sorsa forgott kockán, az egymással politikailag szemben álló felek is képesek voltak leülni ► Fölytatás az 1. oldalról 1993-ban, az ötvenedik évfordu­lón már szabadon konferenci- ázhattunk Szárszón - emléke­zett Pozsgay Imre a Soli Deo Glória református konferencia­telepen. - De akkor már észlel­tünk rossz jeleket. A Lakitelek­től odáig tartó úton addigra megjelentek a bomlás jelei is a politikai életben és ezt aggasztó volt látni. az elődök között nagyobb volt a párbeszédkészség - erre Tő- kéczki László történész hívta fel a figyelmet. - A nemzeti egység kísérlete egy történelmi katasztrófa árnyékában, ez volt a '43-as Szárszó. És hogy miképpen jöhetett létre abban a háborús időben egy „ellenzé­ki” mozgalom? Csak Ravasz László református püspök „véd­nökségével”. lehet-e a háború után függet­len életet élni? - a történész sze­rint ez a kérdés került akkor a középpontba. - A magyar füg­getlenség ügyének képviselői mindig is a reformátusság kép­viselői, a protestánsok voltak. Jól tudták a szárszói konferen- ciázók is, hogy a magyar meg­maradás záloga a független­ség. Akkor már lehetett tudni, hogy nagy változások jönnek. Akkor és ott még Erdei Ferenc kommunista elmélete is legitim lehetett, végül azonban nem az etikailag magasabb rendű gon­dolatgyőzött, hanem ami mögé odaállt a megszálló Vörös Had­sereg. tőkéczki László történész arról is beszélt: Szárszó örökségét (an­tifasiszta ellenállás címén) a Ká­dár-rendszer is ki akarta sajátí­tani. - Tény, hogy sokféle szelle­miségű ember jött össze a taláí Szonthy Erzsébet kozóra, de minden reggel Bib­lia-órával kezdődött a nap. Mi­lyen örökség hát? Keresztyén örökség. Tőkéczki László történész menni, vagy maradni? - e kér­désről a történész azt mondta: - Szent Istvántól 1918-ig száz­ezer magyar diák tanult nyu­gat-európai egyetemeken, de kilencvenöt százalékuk vissza is jött Magyarországra. Akik összejöttek Szárszón, épp azt akarták: helyben maradni és itt alakítani egy etikusabb, igazsá­gosabb világot. akkor is voltak persze éles szembenállások, sajtóharcok, de amikor a magyar közösség sorsa forgott kockán, képesek voltak leülni. Ez Szárszó öröksé­ge. Akkor még Erdei Ferenc is hitt jó szándékkal abban, hogy lehet mást, máshogy is csinálni, nem csak a szovjet mintát má­solni. A független Magyarország ví­zióját fogalmazták meg akkor, mely a felemelkedést szolgálja. Ezért volt verseny az örökségé­ért. Szárszó szociális, de nem szocialista örökség. Hiszen Krisztus öröksége nem lehet baloldali örökség. szonthy Erzsébet érettségi előtt álló diákként vett részt az 1943-as szárszói összejövetelen. Most így emlékezett: - A mai bejárat közelében állt egy ba­rakk, két szinten szalma volt kö- rüldeszkázva ágy gyanánt, ott aludtunk, mert nem fértünk már be a kőházakba. mi akkor nagyon optimisták voltunk, derűlátó hangulat ural­kodott a táborban, pedig még a háború utolsó évei tartottak. A háború után, 1946-ban voltam itt újra, s ameddig lehetett, jöt­tünk megint - 1951-ig lehetett, utána már csak a kilencvenes években. lelkileg nekünk nagyon sokat jelentettek a szárszói konferen­ciák. Most megint ide járunk, létrehoztuk a Soli Deo Glória szenior tagozatát, konferenciá­kat is szervezünk még, bár na­gyon fogyunk. Újabb előrelépés Somogyvár környezetének megóvásáért mintaprojekt: Somogyvár környezettudatos hulladékhasznosításra ösztönzi a település lakóit SZÉCHENYI TERV Új Széchényi Terv támogatá­sával Somogyvár Község Ön- kormányzata komposztálási mintaprojektet indított a KE- OP 6.2.0/A/09-11 pályázati for­rásból. A pályázat 5% önere­jét Somogyvár Község Önkor­mányzata biztosította, a fenn­maradt 95% európai uniós for­rásból valósult meg. A pályá­zat célja Somogyvár lakosság körében a házi komposztálás­sal kapcsolatos ismeretek bőví­tése, és a gyakorlat elterjedésé­nek támogatása. A projekt kere­tében összesen 200 db, az idő­járás viszontagságaival szem­ben ellenálló, zárt, egész évben használható, összeszerelt kör­nyezetbarát anyagból készült, szélálló fedéllel rendelkező lá­da került átadásra - nyilatkoz­ta Rofrits Sándor projektmene­dzser. A projektben azon ház­tartások vehettek részt, akik visszajuttatták az igényfelmérő jelentkezési lapjukat. A részt­vevők előadásokon hallhattak a pályázatról, az ezzel járó kö­telezettségekről, a komposztá­lás lényegéről, gyakorlati folya­matáról. Ezenkívül népszerűsí­tő kiadványok segítették a kom­posztálás elindítását, sok hasz­nos információval szolgáltak a Képen a 200. láda átadása. Mohácsi Balázs, Rofrits Sándor és Móring József Attila polgármester lakosok számára. A település vezetőségének célja, hogy a la­kosokkal újra megismertessék a komposztálást, mellyel nagy­mértékben hozzájárulhatnak a saját és közvetlen környeze­tük épségben tartásához, tisz­taságához, valamint közvetle­nül szolgálják vele a környezet védelmét. A komposzt a családi házak kertjeit, növényeit, zöld­felületeit látja el természetes tápanyaggal, csökkentve a mű­trágya-, ezáltal a vegyianyag­felhasználást. A környezetvé­delem alapvető eszközei a meg­előzés és a tudatformálás. A te­lepülés vezetése büszke arra, hogy az európai uniós fejlesztés révén előrelépést tehetett kör­nyezetünk védelme, megóvása érdekében. - Projektünk meg­valósításával és a szemléletfor­málással megint előreléphet­tünk környezetünk védelme, megóvása érdekében. A projekt elindítása óta és az elkövetkező időkben is, bízom benne, hogy sokan használják majd a kom­posztáló edényeket, élvezhetik előnyeit, ezzel is példát mutat­va a következő generációnak a környezettudatosabb életre - nyilatkozta a település első em­bere, Móring József Attila pol­gármester. \ < 1 NemzetiFejlesztési Ügynökség H|.r«-ii,.| |l|j IJUMHJlul <*»»» aéHec henyiierv «•» •été43.4* ■■ III* »IIÍTW«te*teíI ■ A projekt ez Európai Unió timogatiséval. az Európai Regionális Fejlesztési Alap Ursfm<mszirozósávat valósul meg.

Next

/
Thumbnails
Contents