Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-30 / 176. szám

2013. JÚLIUS 30., KEDD BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 5 Bonyolult teher a luxusáfa luxusadó Az új kulcs tovább erősítené az adóelkerülésre való csábítást ífakulcsokaz EU-ban KEDVEZMÉNYES Luxemburg 3/6/12 15 Málta 5/7 18 Ciprus 5/6 18 Németország 7 19 Franciaország 2,1/5,5/7 19,6 Nagy-Britannia 5 20 Bulgária 9 20 Észtország 9 20 Ausztria 10 20 Szlovákia 10 20 Litvánia 5/9 21 Spanyolország 4/10 21 Olaszország 4/10 21 Hollandia 6 21 Belgium 6/12 21 Lettország 12 21 Csehország 1$ 21 Szlovénia 9,5 22 Írország 4,8/9/13,5 23 Lengyelország 5/8 23 Portugália 6/13 23 Görögország 6,5/13 23 Románia 5/9 24 Finnország 10/14 24 Horvátország 5/10 25 Svédország 6/12 25 Dánia­25 27 Két héten belül visszafizetjük az IMF-től kapott hitelt előtörlesztés Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jú­lius 25-én levélben jelezte Reza Moghadam, a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) igazgatója felé, hogy Magyarország még an­nak esedékessége előtt, 2013. augusztus 12-ig vissza kívánja fizetni 2008-ban felvett IMF hitelét - közölte tegnap a tárca. A 2008 novemberében meg­kötött hitelszerződés alapján a magyar állam (a Magyar Nemzeti Bank nélkül) 7,5 mil­liárd euró értékű hitelt hívott le az IMF-től. Az ebből jelenleg fennálló tőketartozás mértéke 2,2 milliárd euró, amelynek utolsó nagyobb törlesztőrész­lete 2014 márciusában lenne esedékes. A Nemzetgazdasá­gi Minisztérium szerint az IMF-hitel teljes visszafizeté­sével a Kormány fontos lépést tesz az egyre nagyobb arányú piaci finanszírozás felé, emel­lett kamatmegtakarítást is biztosít a költségvetés számá­ra. A kifejezetten erre a célra feltöltött devizabetét egyenlege az előtörlesztést követően is biztonságos szinten marad - áll a közleményben. Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén Tusnádfürdőn kö­zölte: utasította Varga Mihályt az előtörlesztésre. Egy ilyen lépésről először július közepén beszélt Varga Mihály gazdasá­gi szakdiplomaták előtt, majd néhány nappal később Matol- csy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról írt levelet Christine Lagarde-nak, az IMF vezérigazgatójának, hogy nem látja indokoltnak a valutaalap budapesti irodájának fenntar­tását. Ebben egyet is értettek a valutaalappal: a szervezet úgy reagált, hogy Iryna Ivaschenko itteni képviseletvezető augusz­tusi távozása után nem terve­zik utód kinevezését. Az MNB délután már azt kö­zölte: a kormány lépésével pár­huzamosan előtörleszti a fenn­álló részletet. Hozzátették: az előtörlesztés nincs hatással a jegybank devizatartalék-meg­felelési mutatóira, ugyanis a hátralévő hiteltörlesztések egy éven belül esedékesek. A visszafizetésnek is igazá­ból politikai értéke van, erre utal az is, hogy az előtörlesztés híre egyáltalán nem mozgatta meg a piacokat. ■ VG ; Pusztán „szimbolikus” ele­me lehet az adórendszernek a luxusadó, amelynek be­vezetését újra fontolóra vette a kormány. Az esetleges új közteher nem előzmények nélküli, „fényűzési forgalmi adó” a múlt században már létezett Magyarországon. Csaba Ferenc 30-35 százalékos „luxus” áfa­kulcs bevezetésére tesz (ismét) kísérletet a kormány - derült ki Orbán Viktor pénteki rádióin­terjújából. A kormányfő szerint az új adó „kicsi, de szimbolikus eleme” az adórendszernek. Komolyabb többletbevétel nem is várható egy újabb áfa­kulcs bevezetésétől, az adó­rendszert azonban tovább bonyolítja és erősíti az adóel­kerülésre való csábítást. A jár­műveket leszámítva a vásárlók és cégek is el tudják kerülni, igaz, a közvéleménynek a kö­vetkező hónapokban kiváló té­mát szolgáltat - sorolja Vadász Iván adószakértő, az Adóta­nácsadók Egyesületének alel- nöke. A szakember a Világgaz­daságnak kifejtette: jelenleg is létezik 5 féle áfakulcs (áfamen­tesség, fordított adózás, az 5 és 18 százalékos kedvezményes és 27 százalékos normál szint), egy újabb kulccsal tehát még bonyolultabb lenne rendszer. Felmerülnek definíciós problé­mák is. Kérdéses például, hogy egy jegygyűrű luxustermék-e, és ha igen, az összes gyűrűt egy kalap alá kell-e venni. Ha a luxusáfát bevezetik, ak­kor stabil bevételre csupán az új járművek eladása után le­het számítani - hangsúlyozza Vadász Iván. A járművek után ugyanis akkor is a magyaror­szági áfát kell megfizetni, ha A luxusáfa országa MAGYARORSZÁGON NEM Új a luxus forgalmi adó. Az 1920. évi XVI. törvénycikk vezette be „a fényűzési for­galmi adót”, amelynek kul­csa a vételár tíz százaléka volt. „Fényüzési tárgynak” számítottak „a személyszállí­tásra szolgáló és motorerő­vel hajtott" járművek, a drá­gakövek, a nemesfémek, az 1000 koronánál drágább festmények és szobrok, a ré­giségek, a (nem papírból ké­szült) kárpitok, a selyem al­sóneműk, a lakkcipők, a azokat külföldön vásárolják meg. A többi szóba jöhető ter­mékcsoportra - drága porce­lánokra, ékszerekre - ez nem áll, ezeket érdemes külföldről behozni. A luxustermékek vá­sárlói is árérzékenyek, a kü­lönbség nekik is számít - jegy­zi meg a szakember. Ráadásul nem csupán a vásárlók, de a lu­xustermékek gyártói-forgalma­zói is ki tudják kerülni a rend­szert: ehhez elég, ha egy uniós tagállamban alakítanak egy céget, és az itthon előállított terméket onnan szállítják. Ek­kor az ottani áfát kell kifizetni. négyzetméterenként 200 ko­ronánál drágább szőnyegek, a 200 koronánál drágább legyezők, sétabotok és játé­kok, a kézi lőfegyverek, a kutyák, a hátas- és verseny­lovak, az éneklő és díszma­darak, a tekeasztalok és tar­tozékaik, a játékkártyák és a cukrászati termékek. 1922-BEN FÉNYŰZÉSI lakás- adót is bevezettek. Az adó mértékét illetően a hatóság mozgástere meglehetősen nagy volt, „az éves bérösszeg 20-60 százalékát" vethette ki. Igaz, ezt legfeljebb 35 ezer euró forgalomig teheti meg egy cég, de kicsi a lebukás esélye, ha ezt túllépi: a másik ország adóha­tósága ugyanis nem érdekelt a cég lebuktatásában, és egyelő­re nincs szoros együttműködés az uniós adóhivatalok között. Miközben a teljes kereskedel­met átjárja az áfacsalás, egy újabb, magasabb kulcs valószí­nűleg tovább erősítené a csábí­tást - tette hozzá Vadász Iván. 2011-ben a kormány egyszer már kísérletet tett egy 35 szá­zalékos luxusáfakulcs beveze­tésére, ehhez azonban az Euró­pai Bizottság nem járult hozzá. Az unióban ugyan az adózás tagállami hatáskör, az alap- szerződés szerint azonban egy tagállam elvben csak egy nor­málkulcsot, illetve egy (vagy kettő) kedvezményes kulcsot alkalmazhat. Az EU amúgy nem szab korlátot a forgalmi adónak, minimális szintet vi­szont meghatároz, ez a normál kulcsnál 15, a kedvezményes­nél pedig 5 százalék. Az uniós irányelv arról is rendelkezik, mely termékkörök, szolgáltatá­sok tartozhatnak utóbbi körbe. Az uniós áfarendszer átalakí­tása ugyanakkor jelenleg is zajlik - erre utalt Orbán Viktor miniszterelnök is. Finiséhez érkezett a négyes metró építése fejlesztés A jelenlegi tervek szerint jövő március végén szállíthat utasokat az új vonal 2014. március 31-től utasokat szállít a négyes metró Buda­pesten - jelentette be Tarlós Ist­ván budapesti főpolgármester a hálózat első sajtónyilvános utazásán. Tarlós elmondta: a kivitelezési munkák a megfele­lő ütemben zajlanak, az alagút, a pálya elkészült, beüzemelés előtt állnak a biztosítóberende­zések, az áramellátási rendszer készen van. Jelenleg főként az állomások belső beépítésének utolsó lépései vannak folyamat­ban. Szeptembertől utasok nél­kül futnak a szerelvények az alagútban, hogy meggyőződje­nek a teljes rendszer megfelelő üzemeléséről. Az utolsó Als­tom-szerelvénynek idén októ­ber közepéig meg kell szereznie az üzemeltetési bizonyítványát, az állomási integrált teszteket pedig szeptember 20-ig kell elvégezni. A Keleti pályaudvar előtti feiszínrendezéseket 2014. március 24-ig kell befejezni, az utasforgalmi tesztüzem pedig jelen állás szerint 2014. már­cius 31-án kezdődik. Az Alstom Metropolis szerel­vények szállításáról 2006 tava­szán kötöttek szerződést, amit 2010- ben felmondtak, majd 2011- ben „némileg” változtatott tartalommal újra megkötötték, a Siemensszel, valamint a Swi- etelskyvel is megállapodtak a többletkövetelésekről, amelye­Tarlós István főpolgármester is az első utasok között volt két sikerült csökkenteni - em­lékeztetett Tarlós. Jelenleg 12 szerelvény van Magyarorszá­gon a megrendelt tizenötből, ebből hét rendelkezik üzemel­tetési bizonyítvánnyal, amelyet folyamatosan szereznek meg a szerelvényekhez, az előzetes teszteken nem volt egyiknél sem probléma. Az utolsó jármű augusztusban érkezhet az Als­tom katowicei üzeméből. A projekt jelenlegi összkölt­sége a vállalkozói követelések összegével és a tartalékkerettel 452,5 milliárd forint. Az unió a kohéziós alapból 181 milliárd forinttal járul hozzá a költsé­gekhez, az állam 196, a főváros 75 milliárd forintot fizet. ■ VG HÍRSÁV Már nem várják az euróövezet bukását jóval optimistábbak a be­fektetők az euróövezet jövő­jét illetően: a Sentix német kutatóintézet júliusi felmé­résében megkérdezett 888 üzletembernek mindössze 23,5 százaléka véli úgy, hogy a következő egy éven belül legalább egy tagország kilép a 17 tagú valutaunióból, egy évvel ezelőtt ez az arány 73 százalék volt. A Sentix úgy látja, a derűlátás elsősorban a Mario Draghi EKB-elnök által időközben beígért köt­vényvásárlási programnak köszönhető. ■ VG Berlint is aggasztja a Siemens válsága vezetési válság alakult ki a német Siemensnél. Angéla Merkel kancellár jelezte: ag­gódik az egyik legnagyobb német vállalat válsága miatt. A Siemens „a német gaz­daság zászlóshajója”, ezért fontos, hogy „nyugodtabb vizekre evezzen” - ismer­tette a kancellár véleményét Georg Streiter helyettes kor­mányszóvivő. A cég május­ban, majd múlt csütörtökön jelezte, nem tudja tartani a szeptember végéig tartó üz­leti évre kitűzött célokat. A felügyelőbizottság holnap a tervek szerint új vezérigaz­gató kinevezéséről dönt. A 2007-ben kinevezett jelenle­gi vezérigazgató, Peter Loes- cher megbízása eredetileg 2017-ig szólt. ■ MTI Jobban jártak a ciprusi nagybetétesek a legnagyobb ciprusi bank, a Bank of Cyprus nagybeté­tesei a 100 ezer euró feletti megtakarításuk közel 47,5 százalékát veszítik el a cipru­si kormány és az országnak hitelezők között vasárnap létrejött megállapodás ér­telmében. Cserébe a betét­tulajdonosok jelenleg forga­lomképtelen részvényeket kapnak a Bank of Cyprusból a pénzintézet tőkeemelésé­nek keretében. Ez kisebb veszteséget jelent az eredeti tervekhez képest, amelyek még azzal számoltak, hogy a 100 ezer euró feletti rész 37,5 százalékát veszik el, de az érintett betétek további 22,5 százalékát tartalékalapba teszik kamat nélkül, azaz a veszteség 60 százalék. Szlovén rossz bank szeptembertől Szlovéniában a nem teljesítő hitelek átvételére létesített „rossz bank” a tervezetthez képest három hónappal ké­sőbb, csak szeptember 30-át- ól fogadja be a pénzintézetek­től a rossz hiteleket. A csú­szást a kormány honlapján található közlemény szerint az Európai Bizottság elhú­zódó engedélyezése okozza. A kormány tervei szerint a bankoknál lévő nem teljesítő hitelek közel fele kerül át a „rossz bankba”, a DUTB-ba. A kormány több milliárd eurót szán arra, hogy megszabadít­sa az állami bankokat a rossz hitelektől. Emiatt 60 száza­lékra nőhet a z államadóság az év végéig a várt 53 száza­lék helyett. ■ MTI

Next

/
Thumbnails
Contents