Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-30 / 176. szám

■OÜÖ33ÜI Olcsóbbak lesznek az üzemanyagok csökkenti bruttó 3-3 fo­rinttal az 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagy­kereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt. - értesült piaci forrásokból az MTI. A csök­kentéssel a benzin átlagára 420-421 forintra esik, a gáz­olajé pedig 419-420 forintra. Legutóbb július 19-én volt árváltozás, akkor bruttó 2 forinttal emelte a benzin literenkénti nagykereske­delmi árát a Mól, a gázolajé akkor nem változott. Az autósok 15-25 forintos kü­lönbséget is tapasztalhatnak a kutak árai között. ■ MTI Százezrek mennek közmunkára télen KÉTSZÁZEZER ÁLLÁSKERESŐ közfoglalkoztatásba történő bevonásáról döntött a kor­mány a 2013-2014. évi téli időszakra - közölte a Nem­zetgazdasági Minisztérium (NGM). Közülük százezren dolgoznak majd idén novem­bertől jövő év áprilisáig, to­vábbi százezren pedig olyan képzést kapnak a közfoglal­koztatás keretében, amellyel elhelyezkedési esélyeik a nyílt munkaerőpiacon növe­kedhetnek. ■ VG Kiváló szőlőtermés várható idén A mostani kilátások szerint a szőlőtermelők és a borá­szok az átlagosnál nagyobb mennyiségű és jobb minő­ségű szőlőt szüretelhetnek az idén - közölte a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Horváth Csaba el­mondta: várhatóan legalább 3 millió hektoliter bor kerül majd a pincékbe, szemben a múlt évi 1,8 millió hekto­literrel, az árbevétel 80-90 milliárd forint lehet. Ki­fejtette: az idén jelentősebb fagykár sehol nem volt az szőlőültetvényeken, komo­lyabb fertőzésre sem kell számítani, esetleg csak az aszály csökkentheti a ter­méskilátásokat. ■ MTI GMO: marad a szigor gg­agrárium A kormány szerint a mentesség nemzeti érdek a patikából! A kukorica termésterületének alakulása (ezer hektár) FORRÁS: KSH VG-GRAFIKA Továbra is ragaszkodik a kor­mányzat, és a Vidékfejlesz­tési Minisztérium Magyar- ország GMO-mentességéhez. A genetikailag módosított növények termesztését az Alaptörvény is tiltja. VG-összeállítás Június elején átfogó vetőmag-, illetve vetésellenőrzés indult a vidékfejlesztési miniszter kezdeményezésére azok után, hogy felmerült a gyanú, hogy az ország keleti határain ke­resztül bizonyos mennyiségű genetikailag módosított kukori­ca-vetőmag érkezett illegálisan Magyarországra. Fazekas Sán­dor akkori nyilatkozataiban is emlékeztetett: Magyarország GMO-mentességének fenntar­tása elsőrendű nemzeti érdek. A szakminiszter hozzátette: az ellenőrzés folyamatos, és az el­múlt két évben is már több ezer hektárnyi kukoricát kellett ki- tárcsázni emiatt. A genetikailag módosított nö­vények termesztésével kapcsola­tán világszerte megoszlanak az álláspontok. Egyes országok, így például az Egyesült Államok, és Dél-Amerika legtöbb állama szé­les körben termesztik az így ne­mesített növényeket, elsősorban szóját, kukoricát, olajnövénye­ket, és számos más fajtát. Az Európai Unióban nincs teljesen egységes álláspont a ge­netikailag módosított növények alkalmazásával kapcsolatban. A GMO-fajták - néhány korlátozott kivételtől eltekintve - nem ter­meszthetők az EU-ban bárhol. A szabályozás nagy mérlegelési jogkört hagy az egyes tagálla­moknak. Ennek eredményeképp az unió országaiban eltérő sza­bályozás alakult ki. Míg több or­szág, így például Spanyolország vagy Románia megengedőn áll Kiváltanák a szóját ideje felülvizsgálni, és eset­leg némileg enyhíteni a kilenc­venes évek végén betiltott álla­ti eredetű takarmányokat, így a húslisztet és vérlisztet - hangzik el egyre gyakrabban az EU-ban. Az állattenyésztés­sel foglalkozó termelők szerint ugyanis meglehetősen elha­markodottpánikreakció volt az ilyen típusú takarmányo­a kérdéshez, más tagállamok - így Magyarország is - a lehető legnagyob szigorral igyekszik fellépni a genetikailag módosí­tott növények terjedése ellen. A kormány a lehető legerélye­sebben lép fel a GMO-val szeny- nyezett vetőmagokat forgalmazó cégekkel szemben - szögezte le korábban a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium arra reagálva, hogy a tiltás feloldását szorgalma­zó hangok időnként megjelen­nek. A tárca nyomatékosította: „Magyarország az elsők között mondott nemet a génmódosí­tott növények köztermesztésbe vonására, és emellett kitart a jövőben is. A GMO-mentesség zás megtiltása a kergemarha­kór járványra adott válaszul. A lépés eredményeképp az ál­lattartás fehérjeigényét első­sorban a drága és döntően ge­netikailag módosított szója behozatalával pótolják a ter­melők Idehaza a kormány egyéb fehérjenövények ter­mesztését is szorgalmazza a fehérjefüggőség enyhítésére. fenntartása nemzeti érdek.” A Vidékfejlesztési Minisztérium ezen a ponton a kormányzati ciklusban elfogadott Alaptör­vényre is hivatkozik. Magyaror­szág GMO-mentessége ugyanis alkotmányosan garantált. A hazai vetések GMO-mentes­ségének ellenőrzését a Nemze­ti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH), illetve p megyei kor­mányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei végzik el. Magyarországon még a vetést megelőzően ellenőrzik a forga­lomba kerülő kukorica vetőmag GMO-mentességét, így csak ille­gális úton kerülhet az országba GMO vagy GMO-val szennyezett vetőmag. A közvetlen kockázatok mel­lett a VM közvetett, a nemzet- gazdaságot érintő veszélyekre is rámutat: az exportpiacokon je­lentős versenyelőnyt jelent a ma­gyar termények részére az or­szág GMO-mentessége, amelyet így szívesen vásárolnak külföldi biogazdaságok, és egyéb hason­ló jellegű élelmiszert feldolgozó partnerek. Cikkünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben készült. javaslat A drogériákban és hipermarketekben is kapható, „egészséges” készítményekkel bővítené a patikák kínálatát a Hálózati Gyógyszertárak Szö­vetsége, ezzel segítve a patika­szektor működését. A HGYSZ szerint éves szinten több milliárd forint kiesést okoz a | gyógyszertáraknak a patikák­ban forgalmazható termékek körének szűkülése, valamint az, hogy ezzel párhuzamosan olyan egészségmegőrzéssel kapcsolatos termékkel bővül a boltok kínálata, amelyek nem forgalmazhatóak gyógyszer- tárakban. A patikában is kapható ter­mékek körének kiterjesztését már a. Magyar Gyógyszerészi Kamara is szorgalmazta. Han- kó Zoltán elnök elmondta: egy éve a patikák bevételének mintegy 4-5 százaléka nem gyógyszer volt, vagyis körül­belül 4,5 milliárd forintot tett ki az étrend-kiegészítőkből, gyógynövényekből, kozmeti­kumokból, gyógyászati segéd­eszközökből származó bevétel. A patikák esetében jogsza­bály rögzíti, mit árusíthatnak. ] Ezeknek a termékeknek az egészség megőrzését vagy helyreállítását kell szolgálni­uk, ebbe azonban a patj^psok szerint sok minden beleférhet. Zlinszky lános, a HGYSZ alelnöke szerint a speciális étrendekhez szükséges élelmi­szerek évente több milliárd fo­rint bevételt jelentenek a hiper­marketeknek és drogériáknak, miközben ezek a termékek a patikákban, ahol a szaktudás is rendelkezésre áll, nem for­galmazhatók. A HGYSZ úgy véli, hogy a gyógyszertárak­ban elérhető termékek körének megfelelő meghatározása, a marketingszabályok egysége­sítése, az egészségmegőrzéssel | kapcsolatos áruk gyógyszer- ! táron kívüli forgalmazásának [ szigorítása kedvező körülmé- | nyékét teremtene egy fenntart­ható piac megalapozásához, jelentős állami beavatkozás nélkül. ■ VG Tragédia. Legalább harmincnyolcán meghaltak a dél-olaszországi Cam- paniában történt autóbusz-balesetben. A szerencsétlenség vasárnap este fél kilenckor történt. A 48 kirándulót szállító busz Avellino közelében, az A16-os autósztrádán nem lassított, nekihajtott az előtte álló autóknak, áttörte a viadukt korlátját és a harmincméteres mélységbe zuhant. Normatíva helyett bértámogatás magániskolák A tanév kezdetén még nem lesz jogszabály a finanszírozásról Szeptember elsejéig dolgozza ki és nyújtja be a kormánynak az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma (Emmi) azt a javasla­tát, amely módosítaná a nem állami köznevelési intézmé­nyek finanszírozását - közölte lapunkkal a köznevelésért fe­lelős államtitkárság. A tervek szerint a támogatás két elem­ből fog állni. Egyrészt bértámo­gatásból minden nem állami, nem önkormányzati fenntartó számára, illetve az egyházak és az országos, valamint az iskolai oktatás esetén a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetén a bértámogatáson felül működtetési támogatásból. A bértámogatás a jelenlegi normatív finanszírozást váltja ki, a működtetési támogatás pe­dig az egyházak és a nemzeti­ségi önkormányzatok kiegészí­tő támogatását. A finanszírozás struktúrájában történő váltás a pedagógusok új foglalkozta­tási rendjének bevezetéséhez kapcsolódik figyelembe véve a pedagógus életpálya beveze­tésével járó többlettámogatási szükségletet is. A bértámoga­tás kiterjed a pedagógusok és a nevelő, oktató munkát segítők bérére és járulékaira az álla­mi, illetve önkormányzati in­tézményekben foglalkoztatott létszám és átlagbér figyelembe vételével számított, intézmény- típusonként differenciálva. A nem állami köznevelési intézményfenntartók új típusú finanszírozását október 1-jén vezetik be, vagyis így először a szeptemberi béreket fizetik ki. Csetneki József, a sárospa­taki Art Ért Művészeti Iskola alapítója lapunknak korábban azt sérelmezte, hogy a tanév kezdetére nem lesz jogszabály a nem állami iskolák finanszí­rozásáról, így a fenntartók nem tudják felelősen elkezdeni a tanévet, mivel nem látják bizto­sítottnak a forrásokat. lelenleg mintegy 1200 ilyen iskola van az van az országban, amelyek együttesen 250 ezer tanulót oktatnak. ■ Éber Sándor Pótlék pedagógusoknak a tervek szerint a pedagógu­sok előmeneteli rendszerének szabályait tartalmazó kor­mányrendeletben a nehéz kö­rülmények között végzett mun­káért járó pótlékra az a peda­gógus lesz jogosult, aki olyan köznevelési intézményben dol­gozik, amely a társadalmi-gaz­dasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliség­gel sújtott települések jegyzéké­ben az elmaradottak között szerepel - közölte lapunkkal a köznevelésért felelős államtit­kárság. j A KÖZÉLET

Next

/
Thumbnails
Contents