Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-23 / 170. szám

4 2013. JÚLIUS 23., KEDD A Viszkisből lett kerámiakészítő átváltozás Lételeme a szabadság, amiből a börtönben csak az alkotói jutott Eddig még senki nem próbált kerámiát lopni Ambrus Attilától a piacon KOMMENTÁR Megváltozott, de így sem lehet példakép! Fesztiválról fesztiválra jár, reggel kirakja, este beszedi portékáját, a saját készítésű flaskákat, kaspókat, po­harakat, korsókat, futball­csapatok címereit. Sokan felismerik benne az egykori híradások főszereplőjét. Ő volt „a Viszkis”. Ma: Ambrus Attila kerámiakészítő. Prokl Violetta Igazán színes, piros, lila vagy éppen banánzöld kerámiákat ritkán látni. Az embernek meg­akad rajta a szeme. Még inkább akkor, ha a szépen megmun­kált mázas tárgy nem más, mint egy flaska, amin egy rab­ló látható pénzeszsákkal a ke­zében.- Felismerik az emberek?- Többségük úgy lép ide, hogy tudja, ki vagyok, vagy in­kább ki voltam. De van, akinek nézelődés, vásárlás közben esik le a tantusz. Néha elkapom ezt a pillanatot. Meg aztán a fülem is jó, hallom, ahogy összesúgnak a standom előtt. A múltat, hogy ismernek, és amiért ismernek, nem lehet semmissé tenni. Vannak, akik aláíratják velem, amit vettek, néhányan még kö­zös képet is szeretnének. A ska­tulyámból nehéz kitörnöm, de büszke arra vagyok, ha vala­ki úgy vásárol tőlem, hogy lát­hatóan nem ismer fel. Mert őt a munkáim fogják meg,.nem a személyem.- Honnan jött az ötlet, hogy kerá­miakészítő lesz?- A börtönévek alatt két vég­zettséget szereztem. Egyfelől lediplomáztam kommunikáció szakon, amit csak tücsökszak­nak hívtam. Persze tudtam, hogy az előzmények miatt ab­ban a szakmában engem senki nem alkalmazna, de adódott a lehetőség, és érdekelt az újság­írás. A kerámiakészítés párhu­zamosan jött.- Sejtette, hogy ehhez tehetsé­ge van?- Előtte legfeljebb akkor ta­lálkoztam agyaggal, amikor sí­rásóként kerestem a kenyere­met. Mert bizony ilyen is volt. De a börtönben jó hatással volt rám a kerámiázás. Már kezd­tem megőrülni. Rosszul visel­tem a bezártságot és nehezen fogadtam el az ítéletet. Világéle­temben olyan voltam, hogy sze­rettem én írni a szabályokat. Az utca nevelt fel, lételemem volt a szabadság, amiből a börtönben legfeljebb az alkotói jutott. Min­den ellen lázadtam, még az el­len is, hogy fehér a fal, miköz­ben orwelli világban éltem: a nap huszonnégy órájában ka­merák optikája vagy őrök te­kintete szegeződött rám. Vé­gül ők „kerekedtek felül”: sike­rült betörniük és levagdosniuk a vadhajtásaimat. OKJ-s kerá­miakészítő képzés indult, há­rom helyett egy évbe sűrítve. Ahogy belevágtam, egyre in­kább magával ragadott, a hét­vége is akkor volt jó, ha lent le­hettem a műhelyben. Ott sza­bad voltam.- Most már saját műhelye van?- Bériem. Van benne kemen­ce és minden, ami kell. Közel huszonhatféle színnel dolgo­zom. Egyeseknek giccsnek tűn­het a banánzöld kerámia, de van rá kereslet: az embereknek megakad a szemük a különle­gességeken. A sok szín miatt viszont nagy a hibaszázalékom is, mivel minden máz máskép­pen viselkedik. Mások az ol­vadáspontok. Ezért tűnhet ma­gasabbnak egy-egy darab ára. Nem azért, mert sokaknak is­merősen cseng a standnál ol­vasható név: Ambrus Attila Ke­rámia.- Akkor most ez az élete?- Kitölti azt. Hét közben dol­gozom, hétvégéken árulom a munkáimat. Az ország minden pontján megfordultam már. Ha nem szívből csinálnám, nem csinálnám jól. Hiszen félig sem­mit nem lehet. Sem élni, sem meghalni, sem kerámiát készí­teni. Nem könnyű szakma ez, de én választottam, és szeret­nék fejlődni benne. KISGYERMEK KORÁBAN a me­sék után rögtön a nagy angliai vonatrablásról szóló könyv ke­rült a kezébe - így emlékszik önéletrajzi könyvében a Viszkis rablóként elhíresült Ambrus At­tila. Aki egyszer magát az őt üldöző rendőrnyomozónak ál­cázva ment rabolni, s megszö­kött az előzetes letartóztatásból. 2019-ig börtönben kellene ülnie, de jó magaviseleté miattjóval korábban szabadult. Sok a ra­jongója; Csala Zsuzsa színész­nő segítségével érettségizett le a dutyiban, ahol angol nyelvi vizs­gát tett és a kerámiázás mellett kommunikációt is tanult. mondhatjuk: megkapta a ma­gáét, leülte büntetése jelentős részét, odabent megváltozott (na ja, a börtönben nem lehet ban­kot fosztogatni), miért ne kezd­hetne új életet? De nekem egy bűnöző, aki hat éven át rabolni járt, kezében igazi pisztollyal, amit hús-vér emberekre fogott fenyegetőleg, nem lehet szimpa­tikus. Még akkor sem, ha bo­londdá tette a rendőröket és bankoktól vette el a pénzt, ami sok embernek imponálhat Ne­kem sem lenne pozitív hős, ha a rabolt 142 millió forintot nem szórta volna el egzotikus szigete­ken bomba nőkkel, hanem szét­osztotta volna a szegények kö­zött, mint tette Robin Hood. vegyük meg Ambrus Attila ke­rámiáit, ha tetszenek. De ne csináljunk belőle celebet, még- inkább ne példaképet! (ca)- A kerámiák egy részén ke­rek-perec ott van a múlt. Sokszor előkerül?- Eleinte viccnek szántam a pisztolyos, pénzeszsákos rab­ló-figurát a flaskán. De tetszett az embereknek. Végülis rólam szól, a múltról, amit úgysem tö­rölhetek ki. Viszont megbűn­hődtem érte, és arra büszke va­gyok, hogy ma már én fizetem a számláimat, és nem tartozom senkinek.- Elmesél majd mindent a gyer­mekének?- Ha egyszer majd lesz gyer­mekem, előtte sem titkolha­tom el a múltamat. Nem azért, mert büszke vagyok rá, hanem mert az életem része. De nem szeretem, ha kizárólag emiatt vesznek meg tőlem valamit, az nem tisztességes azokkal a kerámiakészítőkkel szemben, akik nálam szebben dolgoz­nak, de nem szerepeltek az új­ságokban. Próbálom a dolgo­kat a jó oldalukról megközelí­teni. Van egy tisztes megélhe­tésem, aminek az az ára, hogy tűröm, viselem az emberek re­akcióit. Ráadásul nagyon ritka, hogy rosszindulattal közelíte­nének felém.- Meglopni eddig még nem pró­bálták?- A standos árusításnál ez is benne van a pakliban, de még nem fordult elő.- Csaknem harminc alkalommal rabolt ki bankokat, postákat, uta­zási irodákat, de az emberek ön­nek drukkoltak, nem az üldöző­inek. Portékáját kínálva is nép­szerű, mindenkihez van egy jó po­énja. A standot igazi Robin Ho- od-hangulat lengi körül. Mi a tit­ka?- A múltamból előnyöm és hátrányom is származik. A leg­fontosabb, hogy kerámiakészí­tőként azt csinálhatom, amit én választottam magamnak. De azért azt is elmesélem, mit utá­lok benne: a ki- és bepakolást. Meg az időjárást, ami folyton kitol velem. Sajnos Szent Péter­hez még nincs kontaktom. De dolgozom rajta. HUNYADI JÁNOSRA, A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADALRA EMLÉKEZTEK Templomi énekekre vonultak az emlékoszlophoz A nagyatádi Szent Kereszt Fel- magasztalása templomban há­laadó szentmise keretében em­lékeztek meg Hunyadi Jánosról a nándorfehérvári diadal 557. évfordulója alkalmából. A ferences udvarban Gara Ist­ván gyógyszerész méltatta nemzeti hősünk életútját, tette­it. Ezt követően a résztvevők templomi énekek hangjai mel­lett vonultak át a Hunyadi utcá­ban felállított Hunyadi emlék­oszlophoz. szászfalvi László miniszteri biztos kiemelte: nem siránkozhi gyűltünk össze, még ha Európa akkor is és most is magunkra hagy bennünket. Büszkén és örömmel emlékezünk hős előde­inkre, akiknek mindig volt ere­jük a talpraállásra. A megemlé­kezést követően „Naphimnusz" címmel műsoros gyertyagyújtás következett, majd a nándorfe­hérvári diadalra emlékeztető harangszóra helyezték el a ko­szorúkat a kopjafánál. GyörkeJ. Ének a Hősök terén. A14 éves Nagy Noémi (jobbról) énekelt vasárnap délben a fővárosi Hősök terén, közvetlenül a déli harangszó előtt. A siófoki Vak Bottyán Általános Iskola diákja, a Balatonszabadi Népdalkor Egyesü­let tagja nagy sikert aratott a rengeteg néző előtt erdélyi népdalcsokrával. Nem érdemtelenül került ide, tavaly ő nyerte az Apáczai Csere János or­szágos népdaléneklő-versenyt, s idén a legmagasabb, Kiemelt Arany mi­nősítést kapta a Tiszán innen, Dunán túl országos verseny döntőjében. Ördögkatlan kaposváriakká I, immár hatodízben Hatodik alkalommal rendezi meg az ötletgazda - nem mel­lékesen a kaposvári Csiky Ger­gely Színház művészeti veze­tője -, Bérezés László és pár­ja, Kiss Mónika Dél-Baranyá- ban - Kisharsányban, Nagy- harsányban és Palkonyán - jú­lius 30. és augusztus 3. között az Ördögkatlan Fesztivált. A rendezvény, melyre immár tíz­ezrek látogatnak el minden év­ben, a nyár egyik legrangosabb kulturális eseményévé nőtte ki magát. A megannyi produkció mel­lett a kaposvári Csiky Gergely Színházból - melynek sátra, a Csiky Pont Nagyharsányban áll majd - Váradi R. Szabolcs Hol- nemvoltfáját tekinthetik meg az érdeklődők, s fellép a teát­rum művésze, Grisnik Petra és Szilas Miklós, azaz a Ruska and Mica duó is. ■ Vas A. ¥ Újabb megszorítást jelent a lakások gázbiztonsági felülvizsgálata Matolcsy György volt nemzet- gazdasági miniszter rendelete értelmében a következő másfél évben minden lakásban el kell végeztetni az érintésvédelmi, EPH (egyen potenciálra hozás) és gáz műszaki biztonsági vizs­gálatokat. Ez újabb zsebmetszés!- jelezte szerkesztőségünknek Simonné Tóth Mária Erzsébet, a lobbik Magyarországért Moz­galom Somogy megyei alelnö- ke. - Több mint kétmillió ember él olyan háztartásban, ahol tar­tozást halmoztak fel a közüzemi szolgáltatók felé, közel másfél- millióan elégtelenül fűtött lakás­ban élnek, mintegy hárommil­lió ember asztalára pedig min­den második nap sem jut hús vagy egyáltalán étel. Valószínű, Matolcsy György nem olvasta és elemezte azon számos statiszti­kai felmérést vagy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ada­tait, amely a családok jövedelmi viszonyait mutatja be és szemé­lyesen nem tapasztalta meg sa­ját bőrén vagy lakókörnyezeté­ben az adott problémákat.- A 2012-ben végzett felmérés szerint a háztartások több mint 90 százaléka megterhelőnek érezte az őket terhelő költsége­ket, a családok több mint 50 szá­zaléka fázott, csúszott a csek­kek befizetésével és a törlesz­tő részletekkel vagy már nem is tudták fizetni. A családok a ma már luxusnak számító gázfűtés­ről áttérnek a fafűtésre. Az ala­csony jövedelmek, a foglalkozta­tottság hiánya, az élelmiszerek drágulása miatt a pénzzavarok mára már minden napossá vál­tak - tette hozzá Simonné Tóth Mária Erzsébet. - Nem csak mi Somogy megyeiek (akik itt­hon maradtunk és nem külföld­re „menekültünk”) látjuk és ta­pasztaljuk a nehézségeket, mely miatt már nem tudunk miből fi­zetni és reagálni az újabb meg­szorításokra! A „rongyos 30 ezer” lehet valakiknek fillérnek számít, de a többségnek bete­vő falatot, gyógyszerének kivál­tását, gyermeke tankönyvének megvásárlását vagy térítési díjá­nak kifizetését jelenti. Mi nem kérünk az újabb megszorítások­ból, már nincs miből elvenni! ■ Aranyoklevél az egykori Kaposgép igazgatójának Aranyoklevelet vehetett át nemrégiben a kaposvári Csúz Imre Kálmán, aki az egykori Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán ötven évvel ezelőtt, 1963 júniusában diplomázott. Az egykori Kaposgép, majd a Kaposvári Atlasz Gépgyár igazgatójának félszáz esz­tendőn át tartó értékes szak­mai tevékenységét ismerték el az aranyoklevéllel, melyet a jogutód intézményben, az észak-magyarországi Miskolci Egyetemen vehetett át. Csúz Imre a Gépipari Tu­dományos Egyesület Somogy megyei elnökeként is dolgo­zott, továbbá óraadó tanár­ként ábrázoló geometriát, gép­rajzot valamint gépelemeket tanított a Bánki Donát Műsza­ki Főiskola kihelyezett tagoza­tán. ■ Márkus K. t r * MEGYEI KÖRKÉP

Next

/
Thumbnails
Contents