Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-23 / 170. szám
2013. JÚLIUS 23., KEDD 5 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Főleg az euróóvezetben növekszik az államadósság eurostat Mind az eurózóná- ban, mind az Európai Unió egészében nőtt az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya az első negyedévben - közölte az Eurostat. A valutaunió 17 országában az előző negyedévhez képest 90,6 százalékról 92,2 százalékra, az unió 27 tagállamában pedig 85,2 százalékról 85,9 százalékra emelkedett az államháztartások GDP-ará- nyos adóssága. A múlt év első negyedének végén az eurózóna összesített adósságállománya a GDP 88,2 százalékára, az unió egészében pedig a GDP 88,3 százalékára rúgott az adósság- állomány. A legmagasabb, 160,5 százalék Görögországban volt az arány, majd Olaszország (130,3 százalék), Portugália (127,2 százalék) és Írország (125,1 százalék) következik. A legalacsonyabb rátát 10 százalékkal Észtországban regisztrálták, őt követi Bulgária (18 százalék) és Luxemburg (22,4 százalék). A magyar államháztartás GDP arányos adóssága március végén az Eurostat adatai szerint 23 339 510 millió forint, a GDP 82,4 százaléka volt. Az előző negyedév végén 22 385 620 millió forint volt az államadósság, ez a GDP 79,2 százaléka. 2012 első márciusának végén pedig 22 402 732 millió forintot, a GDP 79,9 százalékát tette ki az állomány. Az Eurostat megerősíti a Magyar Nemzeti Bank nemrég kiadott számait. Az MNB elemzésében megjegyezte: Az adósságállomány növekedéséhez az első negyedévben a nettó adósságfelvétel 484 milliárd forinttal járult hozzá, a forint leértékelődésének adósságnövelő hatása pedig 470 milliárd forint volt. ■ VG Az államadósság változása (2013.1. n.év, év/év, százalékpont) Görögő. 24.11 Írország {^^^■■118,1 Spanyolo. 115,2 Portugália 14,9 Euróövezet ■ 4,0 EU-27 ■ 2,6 Magyaro. ■ 2.5 Németo. 10,1 Litvánia -1,9| Lettország QQ| VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT egészségügy Az elvándorlás állandósult, egyes tendenciák változnak < Csak az elmúlt négy és fél évben majdnem ötezer orvos és csaknem kétezer ápoló távozott külföldre Magyarországról. Az egészségügyi szakemberek migrációja Európa-szerte jellemző. Haiman Éva Az egy évvel korábbihoz képest ugyan enyhén mérséklődött, a 2011-eshez viszonyítva azonban jelentősen emelkedett az év első felében külföldre távozott magyar egészségügyi szakemberek száma. Mindezzel együtt csak az elmúlt négy és fél évben összesen 4760 orvos és 1844 ápoló távozott az országból. A külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást kiállító Egészségügyi Engedélyezési Hivataltól (EEKH) kapott tájékoztatás szerint ez év június végéig 929 egészségügyi szakember döntött a távozás mellett, 2012- ben a számuk még 984, de azt megelőzően csak 759 volt. Az elmúlt három év legszembeötlőbb tendenciája, hogy miközben a külföldi munkát vállaló orvosok száma valamelyest mérséklődni látszik - tavalyelőtt 469, tavaly 542, az idén pedig 454 volt fél év alatt -, addig más szakembereké emelkedik. A 2011-es 135-höz és a 2012-es 244-hez képest 2013- ban már 292 ápoló, illetve 15, 20, illetve 29 gyógyszerész kért külföldi munkavállaláshoz igazolást az év első hat hónapjában. Az EEKH féléves statisztikái szerint az orvosok migrációs listáját változatlanul az aneszteziológusok és intenzív terápiás szakorvosok, a háziorvosok, a belgyógyászok, a sebészek, a szülész-nőgyógyászok, a csecsemő- és gyermek- orvosok vezetik. Az elmúlt két esztendő első félévéhez képest viszont egyre keresettebbek külföldön a magyar szemészek, fül-orr-gégészek és gasztroen- terológusok is. A féléves egészségügyi migrációs adatok kapcsán az Egészségügyi Államtitkárság leszögezte: az elvándorlás jelentősen csökkent a 35 év alatti orvosok és a rezidensek körében. „Ez minden valószínűség szerint a Markusovszky Lajos ösztöndíjprogramnak, a hiányszakmák után járó többletpénznek és a fokozatos bérkiegészítésnek köszönhető” - közölték. Ez utóbbival egyetértve a Magyar Rezidens Szövetség ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elvándorlás megállításához további intézkedések és források kellenek. Minderre már csak azért is nagy szükség van, mert az MTA Politikatudományi Intézetének berkeiben működő Aktív Fiatalok Magyarországon kutatócsoport reprezentatív, 1300 hallgató bevonásával készült kutatása szerint a nappali tagozatos hallgatók hét százaléka biztos abban, hogy tanulmányai befejezése után külföldön fog munkát vállalni, további 25 százalékuk pedig valószínűnek tartja a költözést. Csupán az egyetemisták kevesebb, mint tíz százaléka nem készül külföldre. A legtöbben a gazdaság- tudományi, az egészségügyi és az orvosi képzéseken tanulók közül terveznek külföldi munkavállalást. Nem magyar sajátosság Tükröt tartanak A fogadó országokban bevándorlóként regisztrált magyarok száma alapján készült tükörstatisztikák szerint a magyarországi kivándorlás 2000-es évek végétől tapasztalható növekedése az utóbbi években felgyorsult - állapította meg a KSH vezetésével megvalósuló SEEMIG projekt. A legfrissebb Eurostat adatokat, illetve az abban nem szereplő fő célországok (Németország, Ausztria és az Egyesül Királyság) saját adatait összesítve mintegy 230 ezer főre becsülhető a hivatalosan bejelentett külföldön élő magyarok száma. Akik egyre többen vannak: 2010-ben 43 ezren, egy évvel később majdnem 59 ezren, tavaly pedig már 72 ezren távoztak az országból. az európai Bizottság előrejelzései szerint 2020-ra egymillió egészségügyi szakember hiányzik majd Európa egészségügyi ellátórendszereiből, így a betegek tizenöt százaléka ellátatlan maradhat. A román orvosi kamara adatai szerint az elmúlt hat és fél évben összesen 14 ezer román orvos ment külföldre praktizálni. Görögországból, az ottani orvos kamara tájékoztatása szerint, az elmúlt három évben négyezer orvos választott külhoni munkahelyet. De tőlünk Nyugatabbra sem elégedettek helyzetükkel a doktorok: csak 2011-ben 2025 osztrák doktor cserélte le munkahelyét - zömmel - németországi, svájci, brit, dán vagy svéd állásra. Újra hizlalja a költségvetést a bankádé áht Az éves hiánycél 82 százalékán állt a deficit június végén Az államháztartás központi alrendszerének 2013. június havi hiánya 162,3 milliárd forint volt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezen belül a központi költségvetés 186,4 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 9,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 14,7 milliárd forintos többlettel zártak. Az államháztartás központi alrendszerének 2013. június végi hiánya így 721,7 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett hiánycél 82 százalékának felel meg. 2012-ben az államháztartás központi alrendszerének első félévi, havi hiánya 517,7 milliárd forintot tett ki. A központi költségvetés június végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 288 milliárd forinttal nagyobb ösz- szegben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek - a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint az illetékbevételek - előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak. A pénzügyi szervezetek 2010- ben bevezetett különadója soron június végéig a központi .költség- vetésnek 64,0 milliárd forint Banai Péter Benő bevétele keletkezett, amely 56,3 milliárd forinttal magasabb a 2012. év azonos időszakának befizetésénél. Az előző év azonos időszakához viszonyított magasabb teljesülés hátterében a pénzintézetek végtörlesztéshez kapcsolódó, 2012-ben teljesített adó-visszaigénylései állnak - írja az NGM. Az NGM szerint az új tranzakciós illetékből a költségvetésnek az év első hat hónapjában 68,6 milliárd forint bevétele keletkezett. Ez az egész évre tervezett 301 milliárd forintos bevéteü terv 22,8 százaléka. Emlékezetes, a kormány duplájára emeli a tranzakciós adót augusztus elejétől, hogy a terv teljesüljön. „2013. év június hónapban mintegy 15,8 milliárd forint pénzügyi tranzakciós illeték folyt be, amelyből 6,4 milliárd forint a Magyar Államkincstárhoz, 9,4 milliárd forint pedig a piaci szereplőkhöz köthető” - közölte Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára online sajtótájékoztatóján. ■ Az államháztartás adatai 2013-as előirányzat 2013. első félév (tény) Központi költségvetés-872,5-914,3 Elkülönített állami alapok-7,3 56,5 TB-alapok 0 136,1 Egyenleg-879,8-721,7 FORRÁS: NGM HÍRSÁV Nőtt a támogatás az agrárhiteleknél a korábbi két százalékról négyre emelte - saját költségvetési forrásainak terhére - a Vidékfejlesztési Minisztérium az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez nyújtott kamattámogatást - közölte a KAVOSZ Zrt. A hitelkonstrukció kamata jelenleg évi 4,25 százalék körül alakul, a megemelt kamattámogatás 2013. július 18-tól kezdődően az új, valamint a meglévő szerződésekre egyaránt érvényes. Az egy-, két- vagy hároméves lejáratú folyószámlahitel hitelkeretének összege minimum 500 ezer forint, felső határa 25 millió forint. ■ MTI K&H: Optimistábbak a kisvállalkozók A MAGYARORSZÁGI kis- és középvállalkozások (kkv) vezetői azzal számolnak, hogy emelkedik vállalkozásuk árbevétele és eredménye a következő egy évben a K&H bizalmi index kutatás legfrissebb adatai szerint. Az ötszáz vállalkozás átlagosan 4,95 százalékos árbevétel- és több mint 3 százalékos eredménynövekedést valószínűsítenek a tavalyi stagnálás után. Az árbevétel jövőbeni alakulását tekintve a középvállalkozások, az eredmény-várakozásokat illetően pedig a mikrovállalkozások a legoptimistábbak. ■ MTI Vízművek: hatósági ár 2014 végén Dorkota Lajos A VÍZIKÖZMŰ-SZEKTORT érintő változásokról, a felügyeleti és árszabályozói feladatokról egyeztetett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), illetve a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke, Dorkota Lajos és Kurdi Viktor. Május 31-éig 84 szolgáltató nyújtott be működési engedélykérelmet. A hivatal 2014 őszén tesz először javaslatot a szolgáltatás díjaira, így a hatósági árat már az átalakult piacon vezetik be. ■ MTI Haladékot kapnak a hulladékgazdálkodók A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény kihirdetésétől számított 31. naptól, augusztus 4-étől a jogszabály további türelmi időt ad a közszolgáltatást végző társaságoknak a minősítő okirat megszerzéséhez - közölteaz Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). Indokolt esetben a társaság legkésőbb 2014. július 1-jéig szerezheti meg az okiratot. ■ MTI 4 t i
