Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-23 / 170. szám
2013. JÚLIUS 23., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Alpolgármestercsere történt Fonyódon, Farkas Gábor az utód ► (Folytatás az 1. oldalról) Egy, a városházi ügyeket belülről ismerő informátorunk egyébként ugyancsak úgy tudja, hogy konkrétan egy októberi testületi határozatot nem hajtott végre a korábbi alpolgármester. Megkerestük Lehel Lászlót is, de nem kívánt nyilatkozni. „Mégis Hídvégi József polgármester és felesége cégének részvételével valósulhat meg a fonyódi városközpont-rehabilitáció” - írtuk 2009. májusában, azzal, hogy a támogatás csak úgy hívható le, ha a projektnek magánberuházás is része. Vállalkozói fórumon hirdették meg a lehetőséget, két érdeklődő jelezte szándékát, mindkét cég ingatlanjainak felújítását tervezte. A képviselő-testület nem fogadta el a csatlakozási szándékot, mert a tervezett fejlesztések volumene nem érte el a rendelkezésre álló, nettó 103 millió forintos összeget. „Hídvégi József korábban azt hangsúlyozta: eredetileg sem kívánt részt venni a pályázaton, azért kényszerült a partnerségre, hogy ne bukjon el másokhoz hasonlóan a fonyódi projekt” - írtuk 2009-ben. „Hitelproblémák miatt áll a Balaton áruház átépítése” - ezt már idén februárban nyilatkozta lapunknak a fonyódi polgármester. „Köztudott, hogy a magyarországi bankok igen nehezen adnak hitelt a vállalkozásoknak. Az elmúlt egy évben öt-hat kölcsönkérelmet is lefuttatott a Balaton áruház kft., eredménytelenül. A társaság még 2008-ban nyert el hatvanmillió forintos támogatást, ma közel százmillió forintnyi hitelt kell felvenni a beruházás befejezéséhez, hiszen öt év eltelte után nem lehet tartani az akkori árakat.” ■ Fónai Imre Ingyen kellett etetnie a vezető rokonait per A sértett hiába kérte a számla kiegyenlítését, szezon után néma lett a telefon Borúlátó a városi fiatalság elégedettségi index A munka és a pénzügyek terén is nagy a visszaesés ► (Folytatás az 1. oldalról) A növekvő elégedetlenséget és a pesszimista kilátásokat elsősorban a diákok és a munkanélküliek válaszai erősítették. A felmérés szerint a munka- nélküliséggel kapcsolatos adatok számottevően nem változtak az elmúlt negyedévhez képest. A megkérdezettek 23 százaléka mondta magát munka- nélkülinek. Negyvennyolc százalékuk viszont már fél éve nem talál magának megfelelő munkát, 37 százalékuknál ez az időszak már több mint egy év. Ennek ellenére a többségük, 61 százalékuk bizakodik, hogy pár hónap alatt lesz állása. A félévvel ezelőtti mérések szerint azonban még 81 százalékuk volt ezen a téren optimista. A megkérdezett 19-29 évesek 51 százaléka aktív kereső. Közülük 27 százalék válaszolt úgy, hogy nem érzi stabilnak az állását, ami jelentős növekedés a negyedévvel ezelőtti 17 százalékhoz képest. A fiatalok jövővel kapcsolatos pozitív hozzáállását nem tudta ellensúlyozni a jelenlegi helyzettel való elégedetlenségük. A megtakarítással rendelkezők aránya nem változott (35 százalék), viszont körükben az előző negyedévi 35 százalékról 46 százalékra nőtt azok aránya, akik legfeljebb egy hónapig tudnának megélni a tartalékaikból. A jelenlegi lakáskörülményeivel és önállóságával a megkérdezettek 35 százaléka volt elégedett. Ez jelentős csökkenés a fél évvel ezelőtt mért 47 százaNagyon sok fiatal nem éppen optimistán néz a jövőbe. A bizonytalanság rágja leginkább belülről őket Félezer fiatalnak küldenek kérdőívet lékhoz képest. Félév alatt 18-ról 31 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik jelenlegi lakáskörülményeikkel elégedetlenek, és nem is várnak javulást ezen a téren. Azoknak az aránya viszont, akik elégedettek lakás- körülményeikkel és nem várnak romlást 46-ról 34 százalékra csökkent. ■ Márkus Kata A ksh a pályakezdők jóléti indexe me gállapításához negyedévente 500, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdeznek meg interné ten kiküldött kérdőív segítségével, melyet a válaszadók önállóan töltenek ki. A megkérdezés a városi népességre terjed ki, és reprezentatív a nem, a korcsoportok, befejezett iskolai végzettség és a régiók illetve településtípus tekintetében. A válaszadók az élet számukra legfontosabb területeit értékelik aszerint, mennyire elégedettek és mit várnak a jövőtől. farkas Gábor születése óta Fonyódon él, levelező szakon végezte el a pécsi egyetem közgazdaság-tudományi karát, írja magáról az új alpolgármester afonyod. hu-n. Az OTP-Garancia Biztosító Zrt.-nél területi igazgatóvá nevezték ki, 2006 óta önkormányzati képviselő, 2008 óta rendezvények szervezésében vesz részt Nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás miatt emelt vádat egy 42 éves budapesti férfi ellen a fonyódi ügyészség. A vádlott az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) balatonlellei szabadidő központjának vezetőjeként kötött szerződést az önkéntes Diakóniai Év Alapítvánnyal a táborban gondnoki feladatok - mosás, vasalás, takarítás, az üdülő kertjének, udvarának karbantartása, illetőleg portásszolgálat - ellátására. Az alapítvány, mely 600 ezer forintot kapott a munkákért a tényleges feladat- ellátással a vádlottat bízta meg, aki, miután egyedül nem volt képes megbirkózni velük, rokonait, családtagjai, barátait és ismerőseit kérte meg, hogy önkéntesként segítsenek neki a tábor üzemeltetésében, cserében szállást és napi ellátás ígért nekik. Három éve nyár elején megállapodott Sz. Miklósnéval, aki vállalta, biztosítja a táborban dolgozók étkeztetését, melyet a vádlott ígérete szerint az OCÖ fizetett volna ki neki. Az önkéntesek etetése három hónap alatt összesen 294 ezer forintba került, ám a sértett hiába kérte a számlák kiegyenlítését, a budapesti férfi csak hitegette, noha tudta, az OCÖ erre semmiféle ígéretet nem tett korábban. A becsapott asszony a szezon után már telefonon sem tudta elérni a vádlottat, aki azóta sem fizette meg tartozását. A vádhatóság felfüggesztett szabadságvesztést javasolt a budapesti férfi ellen a vádiratban. ■ A. V. Vadhúst javasolnak a menzákra, mert egészséges táplálék A gyerekek kétkedve fogadják az újat, inkább éhesek maradnak, de ősszel már lesz vadfogás ► (Folytatás az 1. oldalról)- Kétségtelen, hogy a vadhúsok szinte bármilyen étel készítésére felhasználhatók, de figyelembe kell venni jellegzetes szagukat, ízüket - teszi hozzá Drávecz Márton. - A mai magyar közétkeztetésben, ahol a sertés, csirke mellett néha valami színtelen, szagtalan tengeri halféle is bekerül az étrendbe a vadhús a maga karakteres jellemzőivel nem feltétlenül versenyképes. Talán egyszerűbb lenne első lépésként a baromfik szélesebb körének felhasználása. A következő szempont a vadhúsok magasabb árfekvése. A köztudatban a vadból készült ételek kuriózumként szerepelnek és ez nem a kedvező tápanyagtartalom miatt van, hanem a vadhúsoknak a kereskedelmi forgalomban elérhető jóval magasabb árának. Kérdés az is, hogy a gyerekek mit szólnak majd az újításhoz?- A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek nem rajonganak a vadhúsért, de talán azért, mert nem ismerik - mondja Kertainé Horváth Edit, az egyik barcsi általános iskola igazgatója. - Meg kell ismertetni velük, és miután a vad nem zsíros, talán jól beilleszthető a napi étrendbe. Szakályné Pintér Mária véleménye szerint a gyerekek azt eszik meg, ami jól van elkészítve. A szájízük szerint készülő ételekre mondanak csak igent. Mitől finom a vadhús? DRÁVECZ MÁRTON ÁLLÍTJA: Csak a megfelelő alapanyagokat egymással megfelelően kombinálva, a megfelelő módon elkészítve lesz finom a vadhús. Nem lehet egy általános jó receptet mondani, a különböző állatok különböző húsrészei is mást szeretnek. A vadhúsok jellegzetes ízét akár pácolással, vagy erőteljesebb fűszerezéssel háttérbe lehet szorítani, vagy éppen ki lehet emelni. a vadon élő állatok húsának rostjai erősebbek, durvábbak, ezért elkészítésük egy kissé időigényesebb, más konyhatechnológiai eljárásokat követel a vágóállatokénál.- Nem hiszem, hogy bármely hús gondot jelentene, ha annak a tartalma és a minősége megfelelő - álhtja a Nagyatádi Közoktatási Intézmény főigazgatója. - A nehézséget az okozza, hogy bármi újat belopjunk be a gyerekek étkeztetésébe. A családok nem táplálkoznak korszerűen, sokan félkész „műételeket”esznek, és a smmam ■ Ön elégedett az iskolai menzák kínálatával? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: j SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. gyerekek csak ezeket ismerik, és keresik a menzákon. Egy nagyatádi főszakács szerint a gyerekek nem fogják megenni a vadhúst. - Mindig kísérletezünk újdonságokkal, például a marhahússal, de azt sem szeretik - közli. - Tíz gyerekből egy ismeri fel az alapanyag húst, mert otthon sem találkoznak változatossággal. Azt eszik meg, amit otthon megszoktak. A sláger a pulyka- és csirkemell, rántott húsnak sem jó már a sertéshús. Sokan az újdonságokat meg sem kóstolják, inkább éhesek maradnak. A zselici térség iskolai menzáin a vadfogások megjelenése szeptember-októberben várható. ■ Jeki Gabriella Emlékezetes életkezdet jól emlékszem arra az érzésre, amikor a főiskola elvégzése után elkezdtem dolgozni. Tele voltam kétségekkel, vagyis divatos szóval élve, nem volt túlságosan jó az elégedettségi indexem. Úgy sem, hogy azonnal kaptam munkát. Viszont volt jövőképem. Ez jó érzés volt. az már kevésbé, hogy akkor se lehetett megélni egy kezdő pedagógusbérből. Akkor is rászorultunk még évekig a szülői segítségre. A különbség az volt, hogy akkor jobban tudtak segíteni a szülők. Mert biztos munkájuk volt, ahonnan kiszámítható jövedelemre tettek szert, s ebből futotta a fiatalok támogatására is. MOST OTT KEZDŐDIK A BAJ, hogy egyáltalán nem biztos, hogy kap állást a frissdiplomás fiatal. Ha mégis, tény, hogy most sem igazán tud megélni a kezdő fizetéséből. Ez tehát nem sokat változott az elmúlt 25-30 évben. Az viszont igen, hogy a szülő most nem nagyon tud segíteni. Mert nem tudja, mi lesz holnap. S eljutottunk a lényeghez: bizonytalanság, kiszámíthatatlanság. Ez az, amitől most finoman fogalmazva sem túl elégedettek a fiatalok. Keményebb szavakkal kilátástalannak vélik jövőjüket. Persze nem feltétlenül a szülői segítség hiánya miatt. azt tudják, hogy dolgozni mindenhol kell. Méghozzá keményen. Csak van, ahol ezt megfizetik. Hát persze, hogy oda vágynak. Még akkor is, ha tudják: egy-két év után nem ugyanabba a hazába jönnek haza. Mert közben a barátok kikopnak mellőlük. Mégis hazavágynak. Aztán meg vissza külföldre, ahol anyagilag is megbecsülik őket. S ahol - ahogy egy ismerős fiatal pár fogalmazott - keményen kell dolgozni, ott sincs kolbászból a kerítés, de fényévekkel kiszámíthatóbb a jövő. S erre az érzésre ők is emlékezni fognak. Szerintem 25-30 év múlva is. Ágfát gyűjthetett Somogjraszalón ötven rászoruló A Somogyaszalói Cigány Érdekképviseleti Közhasznú Szervezet közel 50 rászoruló család számára - a somogyaszalói polgármesteri hivatallal együttműködve - lehetőséget kapott arra, hogy a falu külterületén lévő tarvágásra előírt erdőrészletben a munkavédelmi előírásoknak megfelelően ágfát gyűjthessen. Az erdőgazdálkodó által megbízott koordinátor végig felügyelte a munkát. Teljes megelégedéssel zárult az együttműködés, ezért megállapodtak abban, ha a jövőben hasonló lehetőség lesz, akkor azt időben megtudja a közhasznú szervezet elnöke, Farkas József. ■
