Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-19 / 167. szám
6 2013. JÚLIUS 19., PÉNTEK BELFÖLD - KÜLFÖLD HÍRSÁV Eximbank: százmilliós hitelszerződés a magyar Export-Import Bank (Eximbank) egy 100 millió euró összegű hitel- szerződést írt alá a Kínai Export-Import Bankkal, a hitel elsősorban Magyarországon működő cégek Kínába irányuló exporttevékenységét hivatott bővíteni - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. ■ MTI Negyvenezer adat a Telenortól Évi 70 millió forintjába kerül a Telenornak, hogy hatóságok által igényelt 40 ezer mobiltávközlési adatot kiadja - mondta Erdélyi Márk, a távközlési szolgáltató társaság jogi igazgatója. A személyes és helyhez kötött adatok 70 százalékát a rendőrség kéri, 20 százalék jut a bíróságokra és ügyészségekre, míg 10 százalék az adóhatóságra. A lehallgatásokat a nemzetbiztonsági szolgálatok végzik, azokról a cégnek nincs is információja. A forgalmi és a földrajzi helyi adatokat egy évig, a nem fogadott hívásokét fél évig őrzi a szolgáltató. ■ MTI Önrész nélküli hitelt javasol a MEHI az állam ne vissza nem térítendő támogatással járuljon hozzá a lakóépületek energetikai felújításához, hanem hozza létre a Nemzeti Energiahatékonysági Alapot, amely önrész nélküli, kedvezményes hitelt nyújtana erre a célra - javasolja a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. A MEHI annak kapcsán javasolta ezt, hogy az NFM pályázatot jelentetett meg társasházak energiahatékonysági felújítására. A keret 830 millió forint. ■ MTI Az innováció több, mint lehetőség példakép Magyarországon egyre több vállalkozás a fejlesztésnek köszönheti felfutását Vasúti jelzőeszközöket gyárt a HR-TRAFFIC Kft., amely a sikerét az innovációnak köszönheti: termékükkel harmincéves berendezést cseréltek le Szemmel láthatóan egyre több az olyan cég Magyar- országon, amely az innovációnak köszönheti felfutását. Ugyanakkor sokan még mindig forráshiányra panaszkodnak, miközben az állam szerint kevés a befektetésre érett vállalkozás és a magánszféra többet is áldozhatna innovációra. Mi az igazság? Kocsi Margit A KSH minap közzétett jelentése szerint a magyar GDP arányos k+f-ráfordítás elérte az 1,29 százalékot, ami az elmúlt két évtized legjobb adata. A 2011-hez képest 8 százalékos növekedés teljes egészében az üzleti szférából jött. Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke örül a jó hírnek, de figyelmeztet is: az állam hiába nyomja a vállalkozásokba ezeket a forrásokat, ha azok nem érzik a szükségét az innovációnak, a műszaki fejlesztésnek. A fejlett innovációs struktúrával rendelkező országokban a magánszféra a k+f-ráfordítások 70-80 százalékát fedezi. Ez az arány nálunk még mindig jóval kisebb, vagyis továbbra is az állam a meghatározó. A NIH vezetője szerint amellett, hogy vannak jó projektek, amelyeknek nem sikerül pénzhez jutniuk, bizonyos területeken már inkább forrásbőség van. Jelenleg inkább az a probléma, hogy nincs elég kockázati tőke befektetésre érett vállalkozás. Többek közt erre kínál megoldást az a pályázat, ami technológiai inkubátorok/akce- lerátorok segítségével erősíti a startup ökoszisztéma fejlesztését és a technológiai ötletektől a nemzetközi piacon megjelenni képes fázisba juttatja el az Induló vállalkozásokat. A programból kikerülő startupok a hivatal reményei szerint a kockázati tőkealapok befektetési célpontjai is lesznek. Emellett az elmúlt három hónapban két nagy rendezvényen, az Innotrends Hungary konferencián és kiállításon, valamint a RenExpón összesen mintegy 50 ingyen standra pályázhattak a startupok a NIH kezdeményezésére, akik utána arról számoltak be, hogy rendCégnévjegy HRS-TRAFFIC KFT. ügyvezető: Hájas Róbert Sándor ÁRBEVÉTEL (2012, millió forint): 103 FOGLALKOZTATOTTAK (fő): 8- kapcsolt vállalkozásokkal: 22 kívül hasznos piaci és befektetői kapcsolatokhoz jutottak ezeken a rendezvényeken. A HR-TRAFFIC Közlekedési Szolgáltató és Szolgáltató Kft. minden sikerét az innovációnak köszönheti. Hájas Róbert Sándor ügyvezető igazgató szerint vállalkozásuknak eddig csak előnyük származott abból, hogy kihasználták ezt a lehetőséget. A vállalkozás 2011-ben indult be, és azóta éves szinten 110-120 százalékos árbevétel-növekedést produkált. A cég felfutása egy szerencsés véletlen eredménye: éppen nem volt gyártó a piacon, amikor a vasúti jelzőeszközöknél egy harmincéves technikát kellett lecserélni. „Elvakult vasutas vagyok, persze, hogy örültem a lehetőségnek” - vallotta be. A közlekedési mérnök vasúti biztonságot szolgáló LED-es menesztő lámpáit a ráckevei HÉV vonalán alkalmazták először, jobb láthatóságot és kisebb fogyasztást eredményeztek. Ezek aztán a MÁV-nak is megtetszettek. Az induló vállalkozásnak nem volt sok választása: gyorsan meg kellett teremteni a tömeges gyártás feltételeit, az ehhez szükséges pénzt pedig bankhitel hiányában a család adta ösz- sze. Azóta is együttműködnek a MÁV-val, de a BKV-val és a HÉV-vel is, de érdeklődtek termékeik iránt a GYSEV-től, sőt külföldről, Romániából és a Baltikumból is. A HR-TRAFFIC vezetője ugyanakkor elismerte: nincs egyszerű a dolga annak a vállalkozónak, aki elkötelezi magát az innováció mellett. Nekik is gondot okozott a forráshiány. Szerinte az innováció még messze van Magyarországon attól, hogy szerves része legyen az üzleti életnek, mert bármilyen komoly az igény, nincs elég pénz rá. Jelenleg az árlejtés okoz gondot sok vállalkozásnak, ami azzal jár, hogy mindenben az ár dönt, és igazából nem számít a minőség. Ráadásul náluk az idei év eddig nem bizonyult olyan pörgősnek, mint remélték. Bár megrendeléseik elvileg ugyanúgy vannak, már kilenc hónapja várnak egy fontos szerződés megkötésére. Csak úgy tudják megőrizni piaci pozíciójukat és a náluk dolgozó emberek munkahelyét, hogy egyre inkább a vasútellátó szolgáltatások irányába, fordulnak, és »újabb fejlesztéssel beszállítóként egy modern webáruházat nyitottak, ahol 60-70 százalékos arányban saját gyártású termékeket forgalmaznak. Ezzel alighanem újabb fordulat következik be a cég életében. A Példakép Pályázaton is éppen ezért szeretnék megmutatni magukat. Újabb hitelről tárgyal az IMF-fel a román kormány Romániának a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval tervezett újabb hitelmegállapodása várhatóan 3-5 milliárd euró értékű lesz - jelentette ki Victor Ponta. A Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó román kormányfő szerint várhatóan ősztől lép hatályba a szerződés, és a következő két hétben már jelentős előrelépésre számítanak a tárgyalásokban a megállapodás feltételeiről. Jelenleg Bukarestben tartózkodik az IMF küldöttsége. A szerződés, a júniusban lejárt 5,4 milliárdos euróshoz hasonlóan elővigyázatossági típusú lesz, ám az új megállapodás nem tartalmaz majd annyi feltételt, mint az előző kettő, és főleg az állami vállalatok hatékonyságának növelésére, valamint a pénzügyi fegyelem konszolidálására összpontosít. Rámutatott: az újabb megállapodás lehetővé teszi, hogy a román gazdaságot előnyös feltételek mellett finanszírozzák a pénzpiacokról, és a nemzeti fizetőeszköz stabilitásának megőrzéséhez is hozzájárul. ■ A hét kép6 Rendkívüli hadgyakorlatot hajt végre vasárnap óta az orosz hadsereg a Távol-Keleten, amelyre a csapatok harckészültségének ellenőrzése céljából adott utasítást Vlagyimir Putyin orosz államfő. A Szovjetunió szétesése óta nem volt példa a régióban a fegyveres erők ilyen méretű összevont gyakorlatára. Ebben az orosz hadsereg középső- és keleti katonai körzeteinek csapatai, a katonai légierő távolsági szállító egységei, valamint az orosz hadsereg Csendes-óceáni flottája vesz részt mintegy 160 ezer katonával. Az orosz haditengerészet 70 hajója az Ohotszki- tengeren vonult fel, a szárazföldi egységek ezer harckocsival és páncélozott harci járművel, a légierő pedig 130 harci repülőgéppel és helikopterrel gyakorlatoznak az Amuri, Tengermelléki területen, a Bajkálontúli határterületen és Szahalinon. Harckészültségbe helyezték az Ulan-Ude alatt állomásozó rakétadandárt is. Készült az Europress támogatásával Veszélyes szinten a rossz hitelek Spanyolországban válság Májusban ismét nőtt a spanyol bankok nem teljesítő hiteleinek állománya, és csaknem elérte a múlt év végi csúcsot annak ellenére, hogy Spanyolországban december elején létrehozták az úgynevezett „rossz bankot”, a SAREB-et. A bankok nem fizető hitelállománya 170 milliárd euró fölé, az összes hitelen belül 11,2 százalékra emelkedett májusban az előző havi 10,9 százalékról, és ezzel igen közel került a rekordnak számító novemberi 11,4 százalékhoz. Az állami „rossz bank” létrehozatala volt a feltétele annak, hogy a spanyol bankszektor egy mentőcsomag keretében támogatást kapjon az Európai Unió állandó mentőmechanizmusától. A nem fizető hitelek állománya csaknem tízszeresére növekedett Spanyolországban 2007, röviddel a gazdasági válság kezdete óta. Az euróövezet negyedik legnagyobb gazdaságában az ingatlanpiac összeomlása indította el a válságot, ami megrázta az ország bankrendszerét. ■
