Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-19 / 167. szám

2013. JÚLIUS 19., PÉNTEK BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 7 Kiszámíthatóságot várnak a multik jelentés Egyes szektorok túladóztatása az egész ország sikerességét veszélyezteti A kormány szerint sikeres a gazdaságpolitika, a Magyar Európai Üzleti Tanács je­lentése azonban más képet fest. A multik szerint gondot jelentenek az ad hoc intéz­kedések, az új adóterhek, amelyek nem csupán a válla­latok, hanem az egész ország sikerességét veszélyeztetik. Hornyák József „A válság után nem lesz semmi olyan, mint korábban volt. Új gazdaságpolitikai eszközöket kell használunk, ha sikere­sek akarunk lenni" - mondta el Szijjártó Péter, külügyi és külgazdasági államtitkár a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves, „Bizalom és Hi­telesség” című jelentésének bemutatásán. Szerinte az adó­rendszer átalakításával és a valódi közteherviselés beveze­tésével párhuzamosan helyre­állít a bizalom. A HEBC 15. éves jelentésében ugyanakkor arra a következte­tésre jutott, hogy az „elmúlt év­ben Magyarország nemzetközi megítélése rendkívül változó volt”. A jelentés szerint mind az Európai Unió, mind az HEBC anyavállalatai aggódva figyel­ték a magyar eseményeket, amelyek olykor a demokrácia határait súrolták. „A gyakran változtatott sza­bályozói környezet, az ad hoc intézkedések, új adóterhek és a rendkívül rövid bevezetési határidők a gazdaság számára lehetetlenné teszik a tervezést, nehezítik a működést és a jog­szerű alkalmazást” - mondta el Michael Nixon, a Nestlé Hun­gária ügyvezető igazgatója. „A gyorsan meghozott döntések korlátozzák az átgondoltság, az összehangoltság, és a konzultá­ció lehetőségét” - tette hozzá. Az új adók bevezetése új fel­tételrendszert jelent az érintett szektoroknak, amihez alkal­mazkodniuk kell. Erényi Ba­lázs, a Shell Hungary igazga­tóságának elnöke kiemelte: ha az adóterhek egész szektorok nyereségességét veszélyezte­tik, az az egész ország sikerét veszélyezteti. Szijjártó a pozitívumok kö­zött említette, hogy 3 százalék alá szorították a költségvetési hiányt, és csökken az állam- adósság is. Mérséklődik a re­zsi is, miközben emelkednek a reálbérek - tette hozzá. Az államtitkár arról nem beszélt, hogy részben a rezsicsökkentés miatt estek 30,5 százalékkal az energiaipar beruházásai az el­ső negyedévben. „Magyarországon a rezsi­csökkentés mellett az energia­szektor adóterhelése emelke­dik, annak ellenére, hogy a vál­ságadót kivezették” - reagált Csiba Péter, a GdF Suez ország­megbízottja. A multinacionális cégek mindenesetre hisznek Ma­gyarország sikerében. Szabó Tamás, az SKF Magyarország vezérigazgatója szerint Ma­gyarország sikere nagymér­tékben azon fog múlni, hogyan alakítja az oktatási rendszerét. Faragó Andor, a British Tele- kom magyarországi regionális szolgáltató központjának igaz­gatója szerint a felsőoktatásnak jobban figyelembe kellene ven­nie a munkaerőpiac igényeit. A Gyorsan kell reagálni „BIZONYOS INTÉZKEDÉSEKET gyorsan meg kellett hozni - je­gyezte meg lapunk kérdésére Szijjártó Péter a multik által kri­tizált ad hoc intézkedésekkel kapcsolatban. - Csak az lehet erős, aki gyorsan tud reagálni a válságra” - tette hozzá. az államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy már 28 vál­lalattal kötött a kormány straté­giai megállapodást, ami a ma­gyar kkv-knak is kedvező, ame­lyek akkor tudnak sikeressé vál­ni, ha beszállítókká válhatnak. „A bizalom nagyon fontos” - is­merte el, és megígérte, a vállala­tok számíthatnak a kormányra. HEBC jelentése alapján a gaz­daságnak nagy számban lenne szüksége a mérnököket támo­gató technikusokra és szak­munkásokra is. Az üzleti tanács szerint nem elsősorban az alacsony bérkölt­ségek, vagy az elérhető állami támogatások jelentik Magyar- ország valódi vonzerejét, ha­nem a jól képzett humán tőke, a jól képzett, innovatív munka­erő és az ország olyan előnyei, mint kedvező földrajzi fekvése, az európai időzónába tartozás, a jó közlekedési és telekom­munikációs infrastruktúra, valamint a kiépült beszállítói háttér. Kkv-hitelt ajánlott Schauble GÖRÖGORSZÁG Betiltották a tüntetéseket Athénban Wolfgang Schauble (jobbra) Antonisz Szamarasszal, a görög miniszterelnökkel tárgyalt Rosszabb időpontot aligha vá­laszthatott volna athéni látoga­tására a német pénzügyminisz­ter: Wolfgang Schauble csupán órákkal az után érkezett meg a görög fővárosba, hogy az ot­tani parlament áldását adta az újabb megszorításokra. Ezt várták el a nemzetközi hitele­zők cserében azért, hogy Athén lehívhassa a 130 milliárd eurós hitelcsomag aktuális, 6,8 milli­árd eurós részletét. A 153 szavazattal 140 ellené­ben elfogadott új intézkedések négyezer közalkalmazott el­bocsátását irányozzák elő, míg 25 ezren csökkentett fizetésért egy évig tartalékállományba kerülnek, ezt követően pedig - ha addig nem találnak szá­mukra állást - őket is elküldik. A szakszervezetek szerint ez egyenes út állásuk elvesztésé­hez, miközben a 11 milliós or­szágban már most is 27 száza­lékos a munkanélküliség. A csomag egy luxusadó be­vezetését is tartalmazza. En­nek részeként nem csak a nagy értékű járművek, de az úszómedencék tulajdonosait is megadóztatják. Az intézkedé­sek miatt ismét az utcára vo­nultak a görögök, a héten pedig a negyedik általános sztrájkot tartották a közszféra szak- szervezetei. A hatóságok ép­pen ezért semmit nem bíztak a véletlenre: a német politikus látogatásának idejére gyakorla­tilag lezárták Athén belvárosát a tüntetők elől. Schauble nyilvánvalóan nem azért ment Athénba, hogy az újabb megszorításokhoz gra­tuláljon a 2010 óta nemzetkö­zi mentőhitelekkel vergődő ország vezetőinek. De ha már ott volt, azért gratulált a refor­mokhoz, és - hozzátéve, hogy a kilábalás milyen nehéz folya­mat - közölte: továbbra sem tá­mogatja görög adósság további leírását. „Tartanunk kell ma­gunkat ahhoz, amit elértünk - idézi a BBC a politikust. - Egy újabb adósságleírás a már el­fogadott 53 százalék felett nem lehetséges.” A pénzügyminiszteri láto­gatásnak más célja is volt. A német kormány az évek óta re­cessziótól szenvedő ország fel­lendítéséhez a kkv-knak nyúj­tandó forrásokkal igyekszik segíteni. Az elképzelés szerint a német kormány az állami fej­lesztési bankon (KfW) keresz­tül 100 millió euróval venne részt az Európai Beruházási Bankkal (EIB) és az Európai Bizottsággal közösen indítan­dó vállalatfinanszírozási prog­ramban. ■ VG HIRDETÉS *A kedvezményes hozam csak a 2013.06.01. napjától befizetett vagy beutalt új pénz ter­hére, Tartós Befektetési Számlára helyezett QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Kft által kibocsátott QFF180207C13 Kötvény vonatkozásában érvényes, amennyiben a kötvényt lejáratig megtartja. A Kötvényprogram PSZÁF engedélyezési száma: H-KE-HI-361/2012. A Kibocsátó felhívja a befektetők figyelmét hogy a kötvény forgalomba hozatala a szoká­sostól eltérő kockázatú. Jelen reklámcélú tájékoztatás nem minősül nyilvános ajánlat-tételnek vagy befektetési tanácsadásnak, és nem helyettesíti a Kibocsátásról és a Kötvényprogramról szóló Alaptájékoztató és Végleges Feltételek, a részletes terméktájékoztatók, továbbá az ügyfelek általános MIFID tájékoztatását biztosító dokumentumok együttes megismerését, amelyek megtekinthetőek a Kibocsátó és a Forgalmazó székhelyén és a forgalmazási helyeken, valamint www.quaestor.hu oldalon a MIFID ügyfél-tájékoztatók és a közzétételek között A Kibocsátó a forgalmazott Kötvények után jutalékot fizet a Forgalmazó részére. "Kamatadó mentesség csak TBSZ számlára elhelyezett eszközök esetében, az EHO mentesség, pedig a csak 2013. július 31. napjáig megnyitott TBSZ számlák esetében értel­mezhető. A fenti reklámcélú tájékoztatás nem teljes körű. Kérjük, hogy a további részletekről tájékozódjon és tanulmányozza át a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény vonatkozó rendelkezésit, továbbá a honlapunkon elérhető hatályos Üzletszabályzatot, a MiFID előzetes tájékoztatókat, illetve keresse meg tanácsadóinkat. 1 pénzügyek le befektetések l^utazás Jltelekom www.quaestor.hu dobálózunk a számokkal * Mi nem EHM:- 8,95% Akár kamatadó nélkül J * w __________________________________ ^QUAESTOR Ér tékteremtő Megtakarítások Kaposvár, Ady Endre u. 9. S (82) 321-300 • www.mmf.hu HÍRSÁV Litvánia 2015-ben bevezetné az eurót Vilnius jövő év tavaszán kéri majd hivatalosan az Európai Bizottságtól, hogy csatla­kozhasson az euróövezethez 2015 januárjától - jelentette be Rimintas Sadzius, Lit­vánia pénzügyminisztere. A három balti ország közül Észtország vezette be első­ként a közös európai pénzt, 2011-ben. Lettország 2014 januárjától váltja fel nemze­ti valutáját euróra. Litvánia már az euróhoz kötötte nem­zeti valutáját, a Utast. Litvá­nia korábban azzal számolt, hogy már 2014-ben bevezeti az eurót, ez a felpörgő inflá­ció miatt meghiúsult. ■ MTI Elégedettek Merkellel a nemet döntéshozók ELÉGEDETT ANGÉLA Merkel kormányának teljesítmé­nyével a német gazdasági, politikai és államigazgatási döntéshozók többsége, és csaknem egységesen azt kívánják, hogy a követke­ző ciklusban is ő legyen a kancellár. A Capital című gazdasági magazin meg­bízásából készített felmérés szerint a szeptemberi par­lamenti választás előtt alig két hónappal a döntéshozók 55 százaléka elégedett a Merkel-kormánnyal. A cik­lus elején a német döntés­hozó elit jóval kevésbé lel­kesedett a konzervatív-libe­rális koalícióért, 2010-ben még csak 6 százalékuk volt elégedett a kabinet munká- jávial. ■ MTI Olli Rehn: szükség van a trojkára olli rehn szerint Európának szüksége van a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Euró­pai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság ösz- szesített tapasztalataira az eurózóna válságának megol­dásában. Az unió pénzügyi biztosa a Reutersnek meg­küldött állásfoglalásában kiemeli: a három intézmény által 2010-ben létrehozott trojka lényeges eleme volt a Görögországot fenyege­tő válság kezelésének. Egy nappal korábban Viviane Reding igazságügyi és alap­jogi biztos azt mondta, hogy a trojka betöltötte szerepét, és fel kellene oszlatni, mert Európának nincs szüksége az'IMF-re problémái meg­oldásában. ■ MTI Nem hagyják eladni a sztrádákat a horvát autópályák kon­cesszióba adása ellen tilta­koztak a szakszervezetek a zágrábi kormányhivatal előtt, mivel szerintük a kor­mány a nemzeti vagyon kiárusítására készül. Az Út­kezelők Független Szakszer­vezetének (NCS) vezetője azt üzente a kormánynak, hogy októberig még visszaléphet az állami vagyon kiárusí­tásától. Ellenkező esetben a szakszervezetek aláírás- gyűjtést kezdeményeznek annak érdekében, hogy az alkotmányban rögzítsék: a kormány az állami vagyon eladása előtt kérje ki a nép jóváhagyását. ■ MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents