Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám
5 2013. JÚNIUS 23., VASÁRNAP SZTORI Egyre többen örökre a rácsok mögött büntetés Szigorúbbak a törvények és a bírák, de a társadalmi elvárás is ez Ahonnan tényleg nincs kiút: a tényleges életfogytos másképpen méri az időt A jelenlegi ítéletek szerint az év végére kétszer annyi elítélt tölti majd teljes életét börtönben, mint tavaly ilyenkor. Kegyetlenebbek ugyanis az elkövetett bűncselekmények, de a bírói gyakorlat is szigorodott. A büntető törvénykönyv júliustól hatályos szigorításával és a három csapás elve miatt a következő években már több százan is lehetnek. Fábos Erika A Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának adatai szerint egy évvel ezelőtt még húsz ember ült a szegedi Csillag börtön falai között tényleges életfogytiglani (tész) büntetéssel, jelenleg huszonhatan vannak, de az elmúlt hónapokban további kilenc emberre szabták ki elsőfokon a hazánkban legsúlyosabb büntetést. Amennyiben ezeket az ítéleteket is helybenhagyják, az őszre több mint kétszer annyi tészes lehet Magyarországon, mint tavaly év közepén. A tésze- sek egész életüket rácsok mögött töltik, szemben a „sima" életfogytiglani büntetéssel, ahol a bírón múlik, először mikor bocsáthatók feltételesen szabadlábra. Makai Lajos, a Pécsi ítélőtábla elnöke eddig háromszor alkalmazta a kiszabható legsúlyosabb büntetést. Legutóbb idén februárban azt az orvvadászt küldte örökre börtönbe, aki tavaly Mozsgó közelében előbb meglőtte, majd elvágta a torkát az őt megzavaró természetjárónak, egy vadászt pedig hátbalőtt, de csak megsebesíteni tudta. „Egy ilyen ítéletet ugyanolyan megfontolás eredménye, mint egy kisebb büntetés, tény azonban, hogy nehezebb kimondani - mondta Makai Lajos. - Nyilván átjárja az embert, hogy ilyenkor annak a bűnelkövetőnek - ha más módon is -, de ugyanúgy megszünteti a létét a társadalomban, mintha halálra ítélné, hiszen ez a büntetés annak a jogutódja. Természetesen nyomon követem és tapasztalom, hogy több az életfogytiglani és a tényleges életfogytiglani büntetés az utóbbi időben hazánkban. Szigorodott a bírói gyakorlat, de okkal. Igaz ugyan, hogy az emberölések száma régóta csökken, de az elkövetett esetek egyre kegyetlenebbek. Évtizedes tapasztalatom alapján mondhatom, korábban ennyi brutalitással nem találkoztunk, mint az elmúlt években. Ez nyilván szigorúbb ítéleteket is indokol. Persze ez alapvetően minden országban a jogrendtől függ. Amerika egy-egy szigorúbb államában egy erőszakos közösülésért első alkalommal is villamosszékbe lehet kerülni. Ugyanakkor Breijvik 77 embert ölt meg és húsz év múlva szabadul Norvégiában.” Nagy László Tibor kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője azt mondja, életfogytiglani büntetés több országban is van, de az ritka, hogy nincs a későbbiek során lehetőség a felülvizsgálatra. Európában Magyarországon kívül mindössze két helyen, Angliában és Walesben van erre példa. Svájcban is létezik tényleges életfogytiglan, de ott szűk körben lehetőség van felülvizsgálatra. Ugyanakkor hozzátette: az erőszakos bűncselekmények esetében a büntetés szigora és a bűncselekmények mennyisége és brutalitása között nincs olyan kimutatható összefüggés, mint egyes más bűncselekményi kategóriáknál. „A szigorúbb kriminálpoliti- ka, szigorúbb szabályokat és az, szigorúbb ítéleteket jelent, de a ez társadalmi elvárás is - mondta Nagy László Tibor. - Például a három csapás intézménye már ezzel járt, de a júliustól hatályos büntetőtörvénykönyv büntetési tételei is keményebbek lesznek és a középmértékes szabály bevezetése is azzal járt, hogy hosz- szabbodnak a kiszabott ítéletek. Ez ugyanis azt jelenti, hogy mondjuk egy 2-8 évig terjedő büntetési lehetőség esetében a bírónak az 5 éves büntetésből kell kiindulnia, nem a minimális két évből.” A legrégebben Bői Gyula ül börtönben a ténylegesen életfogytiglanira ítélt elítéltek közül hazánkban. A férfi hat- és kilencéves gyerekeit, valamint az édesanyjukat ölte meg: álmukban, baltával csapott le rájuk, ő volt az első, akire ezt a büntetést szabták ki. Rajtuk kívül például, a „balástyai rém” néven elhíresült Szabó Zoltán a Csillag börtön lakója, aki négy nőt ölt meg. A csavargóként élő Pápics Ferenc azért került oda, mert szódásüveggel agyonvert egy 85 éves asszonyt, alti rajtakapta azon, hogy a kamrájából élelmiszert akart lopni, aztán néhány héttel később korábbi munkaadóival is végzett. Tész-es még, a mezőtúri kettős gyilkosság elkövetője, Kun Tamás, a csepeli kettős gyü- kosság egyik tettese is. Egyelőre csak elsőfokú ítélet született, de oda kerülhet Szita Bence mindhárom gyilkosa, ahogy Bándy Kata gyilkosát is örökre bezárnák. Tényleges életfogytiglani büntetést kértek a romagyilkosságok mind a négy vádlottjára és a kulcsi családirtó- ra is, aki négy rokonát ölte meg, másik hármat pedig súlyosan megsebesített. Ma már azonban nem csupán az emberi élet kegyetlen kioltásáért lehet örökre börtönbe kerülni. Az Országgyűlés által 20 lű nyarán a Btk. részévé tett három csapás elve alapján szabott. ki .az Egri .Törvényszék .első. fokon tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést egy éve egy fegyveres rablást elkövető férfira. A három csapás elve szerint a bűnismétlő, erőszakos visz- szaesőkesetében a harmadik bűncselekmény után a büntetési tétel felső határa megduplázódik, és ha ez eléri a húsz évet, az automatikusan életfogytig tartó szabadságvesztést jelent. Ez azt jelenti, hogy olyanok is a tésze- sek közé kerülnek ezután, akik korábban nem. Szakértők már modellezték is: a három csapás és az új Btk következtében, jelentősen megemelkedhet azoknak a száma, akiket örökre börtönbe zárnak. A számítások szerint, néhány éven belül 300-330-an lehetnek majd. A tészesek közül „csak” négyen beteg személyiségek Európában négy országban van Kis magyar börtönstatisztika a tényleges „e’ietfogytosok”átlagéletkora 42 év, az általános iskolát 12-en, a gimnáziumot 4-en végeztéket, egyikük főiskolám is járt Közülük négyen szenvednek személyiségzavarban. A 26 elítélt közül négy büntetlen előéletű, egyikük viszont tíznél többször volt büntetve. A tész-esek felét hozzátartozóik sem látogatják Szigorúbb felügyelet alatt tartják őket, minta többi mbot. Általában nyolc év után, már önértékelési problémáik vannak, sok a depressziós, önállóságuk kisebb és bizalmatlanabbul viszonyulnak a környezetükhöz is. Nem véletlen, hogy, gyakori a körükben az öngyilkosság az elmúlt 14 év alatt négyen követtek el közülük sikeres öngyilkosságot. Forrás: Börtönügyi Szemle 1993-ban KERÜLT bele a büntető törvénykönyvbe a tényleges életfogytiglan, de csak azokat lehetett ezzel büntetni, akikre másodszor szabták volna, az akkor 25 évig tartó, rendes életfogytiglanit. 1999-ben módosították a Btk-t és erőszakos, életellenes minősített esetekben, első ítéletként is kiszabható lett. Évente 4-5 ilyen ítélet született. Európában a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést Magyarországon kívül Anglia, Wales és Svájc alkalmazza, de mindenhol kevesebb az ilyen elítélt, mint nálunk. A MAI DEMOKRATIKUS országok közül csak az USA államainak többségében és Japánban létezik halálbüntetés, ezen kívül 72 országban létezik az intézmény. 13 ezer a jogerősen elítélt ember van börtönben Magyarországon. 28 börtön van hazánkban. a legnagyobbnak két börtönt, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetet és a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet. A legrégebbi börtön a Balassagyarmati Fegyház és Börtön, 1842 és 1845 között épült. legújabb a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet illetve a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, mindkettőt 2008-ban adták át. A 2000-es évek elején volta legtöbb rab a hazai börtönökben, megközelítette a 20 000főt. Forrás: BVOP Volna, volna, volna - mi lett volna? „ROSSZUL REAGÁLTÁL, nem ezt kellett vol- rados virág na mondani”- kapom meg a (jó szándékú) kritikát a férjemtől. Tény, hogy mindenre ugróm, mint a nikkelbolha. Itt van például kisebbik húgom, Marié esete. Meghívtam a dedikálásomra, és ő be is írta magát a facebookos esemény falára, hogy „talán” eljön. Engem pedig elfutott a pulykaméreg. „Ne haragudj - üzentem neki vissza -, de nekem kínos, hogy a testvérem csak „talán” jön el. Kérlek, majd akkor írd be magad, ha tényleg eljössz.” Mire ő: „Óhajod számomra parancs.” És kitörölte nevét a „talánok” közül. persze, nem jött el, nyilván felhúzta az orrát. Én meg a férjemnek füstölögtem itthon. „A saját húgom! - mondogattam. - Hogy lehet ilyen?” Mire András: mi nem tudunk egymással kommunikálni. Mert szerinte nem azt kellett volna Marié fejéhez vágni, amit kapott tőlem, hanem ezt: „úgy szeretném, ha eljönnél, és velem együtt örülnél!” Mert így őszinte lettem volna. Hát, van némi igazsága neki. Bár, ha belegondolok, az is csoda, hogy csodálkozom a húgomon. Elvégre három évvel ezelőtt az esküvőmre sem jött el, akkor is akadt fontosabb dolga. Hiába, egy idő után már én is félek a visszautasítástól, a csalódástól, és nem az jön a számra, amit igazából érzek. ez lehet az egyik oka, amit a pszichiáterek szociális (pragmatikus) kommunikációs zavarnak neveznek. Egyik tünete, hogy nem tudunk megfelelő válaszokat adni beszélgetés közben. Tehát nem vagyunk asszertívek, azaz olyan emberek, akik a környezetükkel összhangban igyekeznek elérni céljaikat, erőt nem alkalmaznak, hanem együttműködők. Igen, a magyar társadalom java része asszertivitás-hiányban szenved. A családban, a munkahelyen, baráti körben, a közösségi oldalon. Magyarán szólva: elbeszélünk egymás mellett. egy kedves hölgy például a férjemmel közös képemre ezt a megjegyzést tette: „szerencsés vagy!” Megint egy olyan labda, amit én azonnal lecsapok. Mert nem hiszek a szerencsében, annál inkább a szabad személyiségben és az önálló választásban. Kisvártatva kibontakozott a vita: a hölgy váltig állította, vakszerencse és sors márpedig létezik, az sodorja egymáshoz az embereket. Én pedig kötöttem az ebet a karóhoz: ha ezt hisszük, akkor tagadjuk a döntéseinkben való személyes felelősséget. férjem utólag megint magyarázott: nem ezt kellett volna mondanom, hanem azt, hogy „köszönöm”, és kész. Mert a hölgy üzenete dekódolva azt jelentette: „jó neked!” Elismerem, de akkor miért nem ezt mondta? Különben is, utálom a volnázást. Igaz ugyan, ha nagyanyámnak kereke lett volna, omnibusz lett volna, de nem volt kereke, így ő volt a nagyanyám. Megint fellépett a kommunikációs zavar: kár egymásnak azt mondani, mit kellett „volna” csinálni, mert az idő kerekét bajosan forgathatjuk vissza. Fogalmazzunk inkább úgy: „legközelebb.” Sőt, akár hozzá is biggyeszthetjük: „ezt javaslom, aztán úgy teszel, ahogy jónak látod.” életem párja prezentációt is tartott, milyen keményfejű vagyok. Kérte, támasszam neki jobb tenyeremet az övének. Megtettem. Ő elkezdte a tenyeremet teljes erőből nyomni, én pedig ösztönösen ellenálltam. Aztán szerepet cseréltünk. Én nyomtam az ő tenyerét, ő meg hagyta magát, és a végén kisiklott a keze a kezem alól. „Hát nem egyszerűbb?” - kérdezte. „Nem, nem egyszerűbb”- vágtam rá dacosan. Mert én szeretek vitázni, és állok elébe a konfrontációnak. Úgy minden sokkal érdekesebb. Az emberiséget bólogatva megértő, a mondataikat dekódoló bölcsnek lenni ráérek úgy negyven év múlva. Lehet, hogy nem vagyok asszertív?
