Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám
4 A HÉT TEMAJA 2013. JÚNIUS 23., VASÁRNAP gyász A pufajkások közt ő „a törvényes rendet védte”. Az MSZMP-n belüli reformszárny tagja volt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a német újraegyesítésben. A Bokros-csomaggal talpra állította a gazdaságot és vállalta, hogy pártja emiatt népszerűtlenné váljon. A BARIKÁD MINDKÉT OLDALÁN Magyarország kormányfői BATTHYÁNY LAJOS 1848. március 17 -1848. október 2. KOSSUTH LAJOS 1848. október2 ■ 1848. május 1. SZEMERE BERTALAN 1849. május 2 -1849. december 11. ANDRÁSSY GYULA 1867. február20 ■ 1871. november 14. LÓNYAI MENYHÉRT 1871. november 14 -1872. december 5. SZLÁVY JÓZSEF 1872 december 5 -1874. március 21. BITTÓ ISTVÁN 1874. március 21 -1875. március 2. TISZA KÁLMÁN 1875. október20 -1890. március 15. SZAPÁRY GYULA 1890. március 15-1892. november 19. WEKERLE SÁNDOR 1892. november 19 -1895. január 15. BÁNFFY DEZSŐ 1895. január 15 -1899. február 26. SZÉLL KÁLMÁN 1899. február26 ■ 1903. június 27. KHUEN-HÉDERVÁRY KÁROLY 1903. június 27-1903. november 3. TISZA ISTVÁN 1903. november 3-1905. június 18. FEJÉRVÁRY GÉZA 1905. június 18-1906. április 8. WEKERLE SÁNDOR 1906. április 8 -1910. január 17. KHUEN-HÉDERVÁRY KÁROLY 1910. január 17-1912. árpilis 22. LUKÁCS LÁSZLÓ 1912. április 22 -1913. június 10. TISZA ISTVÁN 1913. június -1917. május 23. ESTERHÁZY MÓRIC 1917. június 15-1917. augusztus 19. WEKERLE SÁNDOR 1917. augusztus 20 -1918. okt. 30. HADIK JÁNOS 1918. október30-1918. október 31. KÁROLYI MIHÁLY 1918. október31.-1919. január 11. BERINKEY DÉNES 1919. január 11 -1919. augusztus 1. GARBAI SÁNDOR 1919. március21 -1919. augusztus 1. PEIDL GYULA 1919. augusztus 1 -1919. auguszt 6. FRIEDRICH ISTVÁN 1919. augusztus6 -1919. novemb 24. HUSZÁR KÁROLY 1919. november 24 -1920. márc 10. SIMONYI-SEMADAM SÁNDOR 1920. március 10 -1920. július 19. TELEKI PÁL7920. július 19-1921. április 14. BETHLEN ISTVÁN 1921. április 14 -1931. auguszt. 19. KÁROLYI GYULA 1931. augusztus 24 -1932. okt. 1. GÖMBÖS GYULA 1932. október 1-1936. október 12. DARÁNYI KÁLMÁN 1936. október 12 -1938. május 12. IMRÉDY BÉLA 1938. május 14 -1939. február 16. TELEKI PÁL 1939. február 16 -1941. április 3. BÁRDOSSY LÁSZLÓ 1941. április4 -1942. március 9. KÁLLAY MIKLÓS 1942. március 9-1944. március 22. SZTÓJAY DÖME 1944. március22-1944. auguszt 29. LAKATOS GÉZA 1944. augusztus 29 -1944. okt. 15. SZÁLASI FERENC 1944. október 16-1945. március 29. DÁLNOKI MIKLÓS BÉLA 1944. október 16 -1945. november 15. TILDY ZOLTÁN 1945. november 15 -1946. február 4. NAGY FERENC 1946. február4. -1947. május 31. DINNYÉS LAJOS 1947. május 31. -1948. dec 10. DOBI ISTVÁN 1948. december 10 -1952. auguszt 14. RÁKOSI MÁTYÁS 1952. augusztus 14 -1953. július 4. NAGY IMRE 1953. július 4 -1955. április 18. HEGEDŰS ANDRÁS 1955. április 18 . -1956. október 24. NAGY IMRE 1956. október24 -1956. november 4. KÁDÁR JÁNOS 1956. november4-1958. január 28. MÜNNICH FERENC 1958. január28 -1961. szep_t'13. KÁDÁR JÁNOS 1961. szeptember 13 -1965. júni 30. KÁLLAI GYULA 1965. június30-1967. április 14. FOCK JENŐ 1967. április 14-1975. május 15. LÁZÁR GYÖRGY 1975. május 15 -1987. június 25. GRÓSZ KÁROLY 1987. június 25 -1987. november 24. NÉMETH MIKLÓS 1988. november24 -1990. május 23. ANTALL JÓZSEF 1990. május 23 -1993. december 12. BOROSS PÉTER 1993. december21 -1994. július 15. HORN GYULA 1994. július 15 -1998. július 1. ORBÁN VIKTOR 1998. július3-2002. május 27. MEDGYESSY PÉTER 2002. május 27- 2004. szept. 29. GYURCSANY FERENC 2004. szeptember 29 - 2009. április 14 BAJNAI GORDON 2009. április 14- 2010. május 29. ORBÁN VIKTOR 2010. május29Az MSZP kétszer is felterjesztette a legmagasabb állami kitüntetésre, de valószínű, Horn Gyula is úgy járt, mint sokan mások, akiknek érdemeit csak halála után ismerik el.Külföldön nagyra értékelik a rendszerváltás során szerzett érdemeit, itthon 56-os múltja máig megosztja a közvéleményt. Ács György Horn Gyula 1932. július 5-én született Budapesten. Aluról jött, ahogy mondani szokták, szegények voltak. Apját 1944- ben a németek megölték. 1948- ban a dolgozók esti iskoláján szakérettségi vizsgát tett. Ezt követően a Szovjetunióban végzett felsőfokú tanulmányokat. 1954-ben a Rosztovi Közgazda- sági és Pénzügyi Főiskolán diplomázott, 1970-ben elvégezte az MSZMP Politikai Főiskoláját is. 1977-ben elnyerte a közgazdaságtudomány kandidátusa címet. 1954-től volt tagja a Magyar Dolgozók Pártjának, hazatérése után a Pénzügyminisztériumban lett előadó. Itt dolgozott 1956 őszén is, amikor saját visszaemlékezései szerint tartalékos tisztként (még, 1954- ben kapott katonai kiképzést) behívták a Nemzetőrségbe. A november 4-i szovjet megszállás után - a fennmaradt dokumentumok szerint már november közepén, saját könyve alapján decemberben - belépett a Kádár-rendszer megszilárdítására hivatott Magyar Forradalmi Karhatalom kötelékébe. Horn pályafutásának ez a legvitatottabb szakasza. Ő maga többször is személyes okokkal (bátyja halála, a lánya születése) magyarázta szerepvállalását a kommunista karhatalomban. 2006-ban a Die Weltnek adott interjújában azt mondta, a pufajkások közt ő "a törvényes rendet védte". Ezzel a kijelentésével kivívta mindazok haragját, akik a forradalom oldalán álltak, hiszen a szovjet fegyverekkel megtámogatott Kádár-kormányt legitimnek, míg a forradalmárokat köztörvényes bűnözőnek minősítette. A Külügyminisztériumban 1959-ben a szovjet osztályon attasé rangban kezdett dolgozni. 1969-től 16 éven át az MSZMP KB Külügyi osztályán dolgo1989 június 27-én jelképes gesztus volt a vasfüggöny szétvágása Alois Mock osztrák külügyminiszterrel. A megosztottság megszüntetése kezdődött el. Súlyos autóbalesete után pártjával nagy fölénnyel nyerte a választást zott. 1985-ben került vissza a külügyi tárcához, négy évig volt államtitkár, miközben 1987-88- ban tagja volt a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának is. A nyolcvanas évek végétől az MSZMP-n belüli reformszárny tagjaként tartották számon, a külkapcsolatokról vallott és külföldi tárgyalópartnereivel folytatott megbeszélésein meg is fogalmazott nézetei nyomán az a vélemény alakult ki róla, hogy felkészült, felvilágosult gyakorlati szakember. Magyarország egyik legsikeresebb miniszterelnöke volt mesterházy attila: A modern magyar baloldal legmeghatározóbb elnökét, Magyarország egyik legsikeresebb miniszter- elnökét, Európa pedig a rendszerváltás egyik legnagyobb hatású alakítóját veszítette el. GYURCSÁNY FERENC: Ő volta legellentmondásosabb és a legtehetségesebb. Határokat szakított. Saját sorsában és országa dolgában egyaránt. Nagy ember ment el. Olyan, aki őszinte hittel állt a barikád mindkét oldalán. bajnai gordon: Személyes történetén is képes volt felülemelkedni, és „elévülhetetlen érdemeket szerzett a vasfüggöny ledöntésében, valamint Magyar- ország demokratikus újrateremtésében. SZANYI TIBOR MSZP-S politikus: És ismét gyász, és gyász, és gyász, és fájdalom! Az élő legenda immár "csak" örök legenda lett. schiffer András, az LMP elnöke: Horn Gyula a rendszer- változás utáni Magyarország egyik legjelentősebb személyisége volt, és a korszak azon kevés politikusai közé tartozik, akiknek a neve vélhetően megmarad a magyar történelemben. fidesz-frakció: Horn Gyula nemcsak Magyarország miniszterelnöke, hanem a szocialista párt meghatározó személyisége is volt. guido westerwelle német külügyminiszter: Horn Gyula nagy európai volt, akinek külügyminiszterként véghezvitt bátor tetteit a németek soha nem felejtik el. werner faymann osztrák kancellár: Személyében egy nagy európai távozott közülünk. Európában is tiszteletnek örvendett. Horn portréját ragasztják az MSZP Jókai utcai székházának bejáratára 1989 májusától 1990 májusáig a Németh-kormány külügyminisztere volt, nevéhez fűződött a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával, Izraellel, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal. 1989. június 27-én ő volt az, aki osztrák kollégájával ünnepélyesen átvágta a vasfüggönynek nevezett műszaki határzár szögesdrótját, valamint bejelentette, hogy 1989. szeptember 11-től a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogadni. A határ október 7-ig állt nyitva. A döntés bejelentésekor mintegy hatvanezer keletnémet volt Magyarországon. Ez a határnyitás jelentős lépésnek bizonyult a német újraegyesítés folyamatában. Előkészítette és 1990 márciusában ő írta alá a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást. Már ebben az időszakban felvetette Magyarország lehetséges NATO-tagságának témáját, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdését. 1989. október 7-én a MSZMP utolsó kongresszusa elhagyta a párt nevéből a "munkás" jelzőt, és megalakult a Magyar Szocialista Párt. A demokratikus ellenzék korabeli félelmeivel szemben az utódpárt az 1990- es választásokon mindössze 33 képviselői helyet szerzett, és politikailag teljesen elszigetelődött. Ebben a helyzetben vette át Horn a párt vezetését. Azt hirdette, fő célja, hogy az MSZP-t egy nemzetközileg is elfogadott szocialista-szociáldemokrata párttá alakítsa. Sikeresen szorította háttérbe azokat, akik inkább az úgynevezett népi baloldal, vagyis egyfajta - a szomszédos országokban meg is valósult - nacionalista baloldal felé vitték volna a pártot. 1992-ben pedig a Demokratikus Chartához való csatlakozással sikerült kilépnie a politikai karanténból is. A korábban antikommunista SZDSZ vezetői azt gondolták, az MSZP még mindig kevésbé rosSz, mint a szerintük a szélsőjobboldal felé mozduló MDF. 1994. július 15-én - mint a választásokon győztes párt vezetőjét - miniszterelnökké választották. Kormánya hajtotta végre a gazdaság szanálása érdekében pénzügyminiszteréről elnevezett Bokros-csomagot, amely hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország elkerülte a fenyegető pénzügyi csődöt és az ország gazdasága rövid időn belül növekedési pályára állt. Az MSZP kétszer is felterjesztette a legmagasabb állami kitüntetésre, de a kísérlet 2002-ben Mádl Ferenc, 2007- ben pedig Sólyom László köz- társasági elnök ellenállásán bukott el. Mindkét alkalommal az volt az államfő kifogása, hogy Horn nem számolt el '56- os múltjával. Horn Gyula szerdán hunyt el. Hat éve szenvedett súlyos, visszafordíthatatlan agyi betegségben.
