Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-01 / 126. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2013. JÚNIUS 1., SZOMBAT t I I Autodidakta monociklis a Jókai-ligetből sáfrán János A Kapós szabályozása romba döntötte a családi vállalkozást s az artista családfő álmait A kaposvári kerékpársport legendás alakjának álmait csak gyerekei váltották valóra: az apa tervezte mono- és bicikliken jutottak világhírnévig. Vas András „Ezennel értesítjük Kaposvár n. é. (nagyérdemű - a szerző) közönségét, hogy a mai naptól kedve az új vásártéren szabadtéri előadásokat tartunk. Műsorunk elsőrangú artistákból áll, akik a közelmúltban a Főváros legnagyobb cirkuszának bámulatba ejtő legnagyobb attrakciói voltak, s így minden igényt kielégítő klasszisért szavatolunk. Szíves pártfogást kér tisztelettel a Sáfrán műkerékpáros csoport” - olvasható a szórólapon, mellyel Sáfrán János kerékpárkölcsönző és -javító mester, valamint két társa megpróbálták becsalogatni a megye- székhely lakóit újdonat előadásukra a 30-as évek elején. Ekkor még kevesen sejtették, hogy a később a nemzetközi artista lexikonba 1052-ként bekerült művész híre túljut a városhatáron.- Véletlenül került kapcsolatba a cirkusszal - meséli a kaposvári kerékpársport hallhatatlaná- nak ma Nagyberkiben élő 70 esztendős fia, Sáfrány János, aki egy hebehurgya hivatalnoknak tudja be, egy ipszüonnal több szerepel igazolványaiban, mint apjának. - Eredendően épület-műlakatos- nak tanult, húsz évesen, 1924- ben önállósodott, ám hamar kiderült, a kerékpárok között érzi igazán jól magát. Aztán amikor a 30- as évek elején látott egy cirkuszi bicikliakrobatát, elhatározta, készít egy egykerekűt, s megpróbálja leutánozni a mozdulatokat. Az monocikli hamar elkészült, majd követte egy kétkerekű, az artistaberkekben polobiciklinek hívott jármű, s egy hosszú, három méteres egykerekű. A „technika” tehát adott volt, már csak a figurákat kellett begyakorolni. Illetve előbb kitalálni, ugyanis Sáfrán János rájött, az ominózus akrobatától látott kunsztoknál sokkal többre képes, már csak kiforrottabb kellékei miatt is. Legendás társával, Kovács Öcsivel a handafandot, azaz a kézállást kézben például pillanatok alatt begyakorolták, s cseppet sem zavarta őket, hogy az unterman egy egykerekűn egyensúlyozott. Sáfrány János az apja tervezte monociklikkel (fent), valamint a Sáfrán-féle, világszámnak bizonyuló kunsztok „A 151. sz. Turul cserkészcsapat vasárnap délután az egyház- község nagytermében műsoros délutánt rendezett (...) A műsor keretében 3 vígjátékot adtak elő. Majd a Sáfrán-duó hajmeresztő kerékpáros produkciója következett” - lelkendezett a megyei na- püap 1935. júliusában, s ugyanekkor a bajai újság is elismerően írt produkciójukról: ,A közönség ezrével keresi fel a vándorszínpadot. A műsor kiemelkedő pontja a 3 Safrani's testvér produkciója, kik négy méter magas kerékpárokon a legnehezebb mutatványokat végzik”. Sáfrán János ugyanis ekkorra már kinőtte a Nostra melletti Safrani's Sport Arénát, s országos turnéra indult.- Ami nem hozta azt a várt sikert, melyre számított - ismeri el Sáfrány János. - így aztán hazatért Kaposvárra, vissza a kis javítóműhelybe a régi Széchenyi téren. A 8. szám alatt volt az üzlet a Tóth-cukrászda mellett, sajnos 1952-ben elvették a családunktól. Ebben az évben nem ez volt a legnagyobb veszteség, ami a famíliát érte. Sáfrán János ugyanis 1947-ben úgy gondolta, visszatér a mutatványos szakmához, s húsz esztendős szerződést kötött az önkormányzattal: vurstlit üzemeltet a Jókai-ligetben. Másfélezer köbméter salakot talicskáz- tak át a vasútról a Kapós partjára, s a család ültette a ma is látható fasort. Eleinte úgy tűnt, bejött a számításuk, egy-egy hétvégén nem ritkán 15-20 ezren zarándokoltak ki a ligetbe szórakozásra vágyva az amúgy meglehetősen boldogtalan Rákosi-korban.- Akkor már mi is ott kerekeztünk a húgommal - emlékszik vissza Sáfrány János. - Apám '41- ben nősült meg, még ugyanezen év végén megérkeztem, a húgom két évvel később, aztán 1947-ben .íllllilh/l fitbflOJ az ikrek következtek, végül '55- ben a legkisebb húgom. Ötünk közül csak ő nem tanulta el a fortélyokat apánktól, én például nyolc évesen már úgy jártam az egykerekűvel, mintha a vüág legtermészetesebb dolga lett volna. Az idillbe '52-ben rondított bele a (gazdaság)poütika, a tanács ugyanis elhatározta, megrend- szabályozza a meglehetősen zabolátlan Kapóst, felvonultak a brigádok medret mélyíteni, gátat építeni, s sikerült pillanatok alatt lelakni a ligetet. A munkások közül pedig néhányan előszeretettel feszegették fel a bódék ajtajait, s vittek minden mozdíthatót.- Szóltunk a rendőröknek, ám csak annyit válaszoltak: onnan visznek, ahonnét van mit - eleveníti fel a sötét napokat-heteket Sáfrány János. - Apám megértette a helyzetet, s többet a üget felé sem nézett. S szinte belebetegedett, hogy fel kellett adni álmait. A fa rekorder almái sáfrán Jánosban egy kerékpáros artistadinasztia alapítóját is tisztelhetik a kaposváriak. Két fia ugyanis továbbvitte a családi hagyományt, előbb párosán léptek fel éveken át-a kétüléses egykerekűn előadott produkciójuk világszámnak számított -, állandó tagjai voltak a Fővárosi Nagycirkusznak, az NDK-ban tévéfelvételt is készítettek róluk, s 15 hónapot szerepeltek Jugoszláviában. A testvérpár 1973-ban az Adria-partján döntött úgy, hogy nem térnek többet haza, előbb Olaszországba mentek, majd Luxemburgba, ahol szétváltak útjaik. Sáfrány János - ekkor már ipszilonnal - Bécsben különböző varietékbe - többek között a Mo- ulin Rouge-ba - szerződött, majd 1975-ben Svájcba költözött, s ott telepedett le. Egy évvel később megismerte feleségét, s attól kezdve 18 éven át közösen léptek fel. Bejárták a fél világot, s természetesen fiúk is a biciklik világában nőtt fel: három évesen már egykerekűzött, s felállított egy Guinness-rekordot: a világ legkisebb, mindössze 12 milliméter átmérőjű egykerekűjén kariká- zott a svájci tévében. Ezzel amúgy apja rekordját döntötte meg, aki 1973-ban 25 percig kerekezett körbe-körbe egy négy és fél centis „óriásmonociklin”... Miután a pártállam ugyanekkor einstandolta a Széchenyi téri műhelyt, Sáfrán János két esztendőt színpadmesterként dolgozott a színháznál, majd ismét kiváltotta az iparengedélyt, s visz- szatért a rossz biciklikhez.- Artistaként többé nem lépett fel - komorul el legidősebb fia arca -, csak néhány előadást vállalt a Fegyveres Erők Klubjában. A varieté világától azonban nem tudott elszakadni: gyerekei útját próbálta meg egyengetni. A négy legidősebbről ugyanis ekkorra kiderült, örökölték apjuk tehetségét, s az elvtársak meg is próbálták kiaknázni a lurkók ügyességét és közönségvon- zó képességét. A négy kis Sáf- ránt rendre kikérték az iskolából, s az 50-es évek elején nem akadt olyan téesz-agitáció, sorozás vagy bevonulás, ahol ne léptek volna fel afféle feszültségoldóként. Kunsztjaiból aztán öszszeállt egy 101 perces műsorest, igazi családi produkció, melyben Sáfrán János konferansziéként tevékenykedett.- Nem sokáig örülhettünk - folytatja Sáfrány János -, egy állástalan mezőcsokonyai artista feljelentette apámat a tanács művelődési osztályán illegális műsorszervezésért, s 1956 februárjában felrendeltek minket Pestre a varietébe vizsgázni. A gyerekek hamar letudták a kötelező számokat, s indultak vissza anyjukkal Kaposvárra, apjukat viszont visszatartották.- Tanári állást ajánlottak neki 3600 forintos fizetéssel - borul el az emlékek hatására a legnagyobb fiú arca -, ami óriási pénz volt abban az időben. Emellett mindannyiunkat felvettek volna az artistaképzőbe, s fejenként hétszáz forint ösztöndíjat is ígértek. Szintén havonta. Apám viszont közölte, addig nem hajlandó Pestre költözni, míg a négy nagyhatalom külügyminiszterei alá nem írják a világbékéről szóló nyilatkozatot... Amikor hazajött, s megtudtam, miről maradtunk le, napokig csak bőgtem. A párt korifeusai viszont nem elérzékenyültek, hanem megsértődtek, szerencsére a gyerekek produkciójára nagyobb szükségük volt, mintsem parkolópályára állítsák őket. Júniusban ismét felrendelték a családot Pestre, ezúttal a Nagycirkuszba.- Egyszerű, mint az lxl, négy Sáfrán az 4x1. Négyükre jut két kerékpár, mindegyikre jut egy fél pár. Egykerekű kerékpáron, úgy dolgoznak, mint az álom. ha kell felnőttekkel is versenyre kelnek, ügyességből mind a négyen jelest érdemelnek - konferálta fel őket Hegedűs János, a nagycirkusz messze földön híres konfe- ransziéja az előadások során. S a kvartett nem is cáfolt rá a nagy szavakra, minden nap elkápráztatták a nagyérdeműt, s végül a tervezett egy hónap helyett kettőt töltöttek a Várpsligetben. Aztán apjuk hazaköltöztette a családot.- Megérezte, hogy jön a forradalom, s jobb helyünk lesz Kaposváron - álhtja meggyőződéssel Sáfrány János. - Pedig a párizsi Medrano Cirkusz is szerződést ajánlott. De apám inkább hazajött a műhelyébe. A cirkusznak pedig látszólag végleg hátat fordított: artistaként már csak az álmaiban lépett fel... Még gyermekbaratabb lett a Toldi-iskola összefogás Udvari játékokat és sportszereket kaptak a tanulók a diáknapon Kaposvárról házi őrizetbe került Vizoviczki László i Bizonyára emlékezetes marad május utolsó napja a nagy tol- dis család számára. A lelkes gyermeksereg ezúttal iskolatáska nélkül ment suliba, ám nemcsak a diáknap miatt volt ünnepi a péntek. Ezen a napon adták át ugyanis azokat az udvari játékokat - a hinták mellett csocsó és pingpongasztal is került a Toldiba, hogy a diákok akkor se unatkozzanak, ha esetleg ömlik az eső -, amelyeket közös összefogás eredményeként tudtak beszerezni. - A Toldit mindig úgy ismerték a városban és a megyében, mint gyermekbarát iskola. Most még gyermekbarátabb lesz... - mondta az ünnepségen Héra Zoltán igazgató. Hogy a közel félmilliós beruházás megvalósulhatott, abban nagy érdemei vannak a Toldi tanári karának és dolgozóinak, a jelenlegi és egykori diákjainak - a Toldiban kezdett, de időközben munkácsyssá vált végzős diákok nyerték a szalagavató-versenyt, az ezért járó 30 ezer forintos sportszervásárlási utalványt pedig az „anyaiskolájuknak” ajánlották fel -, a gyerekek szüleinek és a támogatóknak. Újfent bebizonyosodott, hogy a toldisok számíthatnak a közétkeztetést végző Pensió 17 Kft-re; a legnagyobb anyagi segítséget ugyanis a Süllős Gyuláné vezette cég nyújtotta. ■ Fenyő Gábor Nyomban használatba is vették az ajándékokat a kaposvári iskolások ► Folytatás az 1. oldalról A bokaperec felszereléséig huszonnégy órás rendőri megfigyelés alatt áll majd. Lapunknak korábban Vizoviczki László védője, Nagy Gábor, a budapesti Nagy-Fe- kete-Kozák és Pátzay Ügyvédi Iroda ügyvédje korábban nemcsak az előzetes letartóztatást, de annak kaposvári helyszínét is kifogásolta: úgy vélte, minden logikának ellentmond, s emellett sérti a védekezéshez való alapjogot és az eljárásjogot, hogy ügyfelét kétszáz kilométerre a büntetőeljárás helyszínétől tartották előzetesben. Nemcsak Vizoviczki Lászlót, de az ügyben letartóztatott másik három gyanúsítottat is a fővárostól távol - Nyíregyházán, Szegeden és Győrött - tartották előzetesben. Vizoviczki Lászlót, akit „a Hajógyári-sziget uraként” emlegetnek, azzal gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy magas rangú rendőröket fizetett le szórakozóhelyeinek védelméért, illetve rendőrségi információkért - az ügyben több főrendőrt is letartóztattak. Az ügyben a közelmúltban újabb három embert vontak eljárás alá, közülük többen rendőrök. ■ Vas András *
